Nyírvidék, 1914 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1914-04-09 / 29. szám

Nyíregyháza, 1914. április 16. Csütörtök XXXV. évfolyam, 31. szám. A Szabolcsvármegyei Községi jegyzők és a Szabolcsmegyei Tanítóegyesület Hivatalos Közlönye. Megjelenik szerdán és szombaton este. Előfizetés: Egész évre 10 K, Fél évre 5 K, Negyed érre 2 K 50 i. Egy szám ára 10 f. Tanitóknak félár. Kultura és Centrálisát.') A görög katholikus püspökség elhelyezésének kérdésével mostanában ismét sokat foglal • kozlak ugy, a fővárosi, mint a vidéki s főleg a debreceni és a nyíregyházi lapok. Felmerült s e lapok egyik közelebbi száma is közölt volt egy hirt, hogy a gör. kath. püspökség mellé egy középiskola, egy gimnázium is kell. Régebben ugyan a Luther eszméje s elve volt az, hogy minden templom mellé iskola is kell; de csak örülni lehet és örülni kell annak, ha ez elvet mások is átveszik De az talán már nem igazságos, nem is keresztyéni s épen nem krisztusi eljárás, hogy ezt ugy akarják megvalósítani, hogy mástól kobozzákel; pl. hogy a nagykállói m. kir. állami főgimnáziumot hozzák be, Nyíregyházára. Ami most már azt a kérdést, illeti, hogy a nagykállói állami főgimnáziumot hozzák be Nyíregyházára, ehez is sok szó fér! Talán elvi szempontból mindenek előtt kérdésbe tehető, hogy: helyes-é akár egy országban, akár egy vármegyében minden kulturális intézményt, iskolát, kereskedelmet stb. egy központba elhelyezni, centralizálni, összecsömöszölni, hogy aztán a vidéket hadd eméssze meg a setétség és a setétség rémei: a tudatlanság és a nyomor?? Nemde ? ! . . . Mostanában, a demokrátia mellett sürün hangzik az a jelszó is, hogy; ki a falura, ki! ... És pedig hangzik ez nemcsak hazánkban ; de még Angliában is! Dehát, ha a vidéktől, a falutól mindent elszedünk, van-é értelme, tartalma annak a jelszónak, hogy: ki, a falura, ki ?! . . . De nézzük magát az iskolát, nézzük ezeket a veteményes kerteket és azok elhelyezését! nem azt olvassuk, nem azt halljuk-é folyton, hogy az iskolát szabad térre, szabad környezetbe kell helyezni, kerttel körülvenni, mint p. már Angliában van ! Már Felméry Lajos „Neveléstana* s , Utazásai" Angliában; sőt a hozzánk legközeleb levő pedagógusok, elkezdve magától a közoktatási minisztertől, mindenki az iskoláknak, a külterületekre való kihelyezéséről elmélkedik és szónokol. Budapest nagy tekintélyű polgármestere, a derék dr. Bárczy István, midőn Budapest tanügyének és iskolának elrendezéséről beszélt a két főváros egyesítésének jubiláris ünnepélye alkalmából, az iskolák kitelepítése és a város külterületének kertekké alakításáról fest gyönyörűségesen szép képeket! A debreczeni egyetemet már is a nagyerdő fái közzé helyezik ki. De régen is az volt már a jelszó, hogy: .Csendes magányban fejlik a talentum; világ zajában állandó charakter" . . . Nyíregyházán visszafelé csinálnák a dolgot?! . . . *) A legnagyobb készséggel adunk lielyet vármegyénk egyik kitűnősége által irt fenti cikknek — bár a magunk szempontjából, annak lényegét nem irjuk alá s az igazsághoz híven azt is megjegyezzük, hogy a nagykállói állami főgimnázium áthelyez sének eszméje nem N., iregy ha án fogantaUtt, s hogy igy az igen tisztelt cikkiró úr ez eszme propagálóit ne Nyíregyházán, hanem — Nagykallóban keresse. Szerkesztőség és Kiadóhivatal: KOSSUTH LAJOS-TÉR 10. SZÁM. Telefon szám: 139. Kéziratokat nem adunk vissza. Hirdetések árszabás szerint számittatnak. Legolcsóbb hirdetés 1 K. Hiv. hirdetések sora 60 f. A nyilt-tér soronként 80 f. Apró hirdetések 10 szóig 1 K, minden további szó 5 f. Vastag betűvel szedett kétszeresen számit. Ami meg már Nagykállót illeti, eltekintve attól, hogy Nagykálló a XVII. századtól folyton középiskola székhelye volt, mint egy specialiter jó magyar fészek s hogy a mai nagykállói főgimnázium volt az első állami középiskola Szabolcsvármegyében s hogy VII. osztályban 250 tanulója, jó és olcsó internátusa ván, a vármegye által adományozott alkalmas helyiségben 90 tanulóval, meg kell s meg lehet jegyezni, hogy Nagykálló egy félszázad óta igen nagy áldozatokat hozott ezen középiskolára! . . . Vagy talán ezen iskola áthelyezésével is csak a keserűséget akarják szaporítani Nagykállóban is ? ! . . . Videant Gonsules! . . . Y S. & vasúthoz járó ut építése. Közelesen arról nyertünk értesülést az államvasútak debreczeni üzletvezetőségének vármegyénk érdemes alispánjához intézett értesítő irata közreadásából, hogy az emiitett vasútak igazgatósága, ismételten előfordult panaszok folytán, az állomási épülethez vezető s az államvasútak fentartásában levő útat a közleményben leirt módon és tervezet értelmében átépítteti. Magam részéről, ebben a közleményben én ugyan már régen megvalósitandóvá vált kötelesség teljesítésének egyszerűen a bejelentését látom, mindamellett a vasúti útszakasznak ezt az átépítését s illetőleg az átépítésnek a bejelentését, igen örvendetes s magának a városnak külön is nagyon érdekében álló alkalomnak tekintem arra, hogy azon a város fejlődése és gazdasági értékét hátrányosan érintő helyzeten, melybe az uj állomási épületnek mostani helyén való felpitése által általán véve jutottunk, valamennyire segíthessünk. Messze vezetne annak ezúttal is fejtegetés tárgyává tétele: mennyire kívánatosabb lett volna mindenféle tekintetből az uj állomási épületnek a jelenlegi nagy vasúti sugár útnak a végén, vagy a vasúti temetőkön innen, olyan helyen való felépítése, a honnan a személy forgalom az emiitett nagy vasúti úton, a teher forgalom és e mellett részben a személy forgalom is, a szentmihályi, mai elnevezése szerint a Bethlen-utcán lett volna lebonyolítható. Az uj állomási épület felépítésével kapcsolatos ezek a kérdések, annak idején a nagy közönség körében, valamint a város képviseletében is, élénk megbeszélés tárgyát, a képviselőtestületben a képviselőtestület állásfoglalásának is a tárgyát képezték és közismert dolog, legalább a beavatottak előtt az is, miszerint a város részéről annak a nagy áldozatnak a megadását, mely a vasúti pálya udvart érintő városi földterületből 20 kath. holdnak a vasút részére átadásával járt, a képviselőtestület hajlandó volt ahoz a feltételhez kötni, hogy az állomási épület az előbb emiitett helyen épittessék fel, amely helynek közelében a teher forgalom is előbb utóbb összpontosítandó lesz s csak is azért hagyott fel a képviselőtestület ezzel az állásfoglalásával, mivel utóbb a mi tiszteletre méltó polgármesterünk, aki maga is osztotta az emiitett általános felfogást, ennek az államvasútak vezetőségével való közlése s ebben az irányban való tárgyalás után azt jelentette be, hogy az építésnek az igénybe vett helyen való tervezése és ezzel kapcsolatban a pályaudvar rendezése ebben az időben már annyira előkészített állapotban volt, hogy az attól való eltérés rendkívül nagy külön kiadással járt volna és igy keresztül vihető már nem volt. Ismeretes, vagy legalább egyesek emlékezhetnek arra is, miszerint épen a most érintett bejelentést tudomásul vevő képviselőtestületi ülésen e sorok irója a helyzeten való némi javítás céljából már akkor szóba hozta és indítványozta, mindenek felett pedig a város jól felfogott érdeke iránt kiválóan fogékony polgármesterünk figyelmébe hozta, miszerint ha már a beállott helyzeten változtatni a városnak módjában nem áll, legalább azt valósítsák meg, hogy a vasúti útról, ne a vasúti átjárónál, a katonai ruharaktári épületen túl való befordulásnál, ahonnét mintegy hegyes szögből kiindulva, szinte visszafelé térve jutunk az állomási épület elé, hanem az állomási épülettől a vasúti vendéglő déli végében, részben annak telkén, részben időközben a Reizman-féle faraktár részére bérelt üres telek egy részének megvételével vagy kisajátításával ezen is keresztül, a JágerMárton-féle leégett gőzmalom és a Kovách Gerő-féle korcsma épület közötti dűlő út torkolatának is a felhasználásával létesíttessék a mostani helyett uj vasúti bejáró út. A képviselőtestület s maga a polgármester ur is hajlandósággal fogadta ezt az indítványt s az azzal való foglalkozást szinte kilátásba is helyezte. Ennek a tervnek az előnyössége is. már akkor kiemeltetett s arról tájékozódást szerezhettek, vagy szerezhetnek mindazok, akik a helyi viszonyok ösmeretével, vagy helyszíni szemlélet utján a szóban lévő út átépítését tanulmányozásuk tárgyává tették, vagy teszik. Mindezeknél fogva én most sem az állomási épületnek mostani helyén való felépítésével már is bekövetkezett és még bekövetkezhető hátrányokról, sem pedig az