Nyírvidék, 1914 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1914-04-09 / 29. szám

286 28-ik szám. JsÍyíRVIDÉK. 1914. április 5. emlitésbe hozott uj út létesítésével ezen a hátrányokon való segítés mérvéről, egy­szóval a szóba hozott uj út előnyösségé­ről legalább egyelőre részletesebben fog­lalkozni nem kivanok, csupán felemlítem, hogy az államvasútak részéről az állo­máshoz vezető út átépítésére nézve tett bejelentésével, ugy az egyesek, mint köz­ségek életében ritkán előforduló az előtt az eset előtt állunk, hogy ismét kínálko­zik az alkalom arra nézve, miszerint az állomási épületnek mostani helyen való építéséből ugy az egyesekre, mint a vá­rosra, utóbbira ugy is mint épületei jö­vedelmezőségénél fogva külön érdekelt félre és amúgy is származó hátrányok némi ellensúlyozásával vigyük keresztül az államvasútaknál, miszerint az állomás­hoz vezető útnak nem a jelenlegi vonal­ban való uj, illetve átépítésével, hanem a Jager Márton-féle gőzmalom mellett vezető út torkolatából az állomási főépület hom­lok vonalába vezető irányban uj út épí­tésével oldja meg az állomáshoz vezető útnak a kérdését. Az államvasutak részé­ről ennek az útnak kiépítése a kiadások­ban szóra érdemes többletet nem ered­ményez, a városra és a város fejlődésé­nek a jelenlegi gócpontok közt és ennek megfelelő irányban való biztositásnál ér­dekelt nagyközönségre nézve pedig nagy előnyökkel járna. De ha az állomáshoz vezető útnak az emiitett vonalra való áthelyezésével az államvasútakra esetleg több kiadás állana is elő, mindazt kész­ségesen teljesíthetné annak a nagy ál­dozatnak az ellenében, melyet a város legutóbb a pályaudvar kibővítésinél is az államvasutaknak nyújtott. E kérdés iránt, annak a képviselőtes­tületben, az emiitett alkalommal történt felvetése alkalmával igen tisztelt polgár­mesterünk is mint emlitém, jóakaratú ér­deklődést tanúsított, azt hiszem nem vég­zek háladatlan munkát, ha ezt a kérdést, az annak megvalósítására oly igen kínál­kozó alkalom beálltával, ugy a város kö­zönségének, mint polgármesterünknek most is figyelmébe hozom. Az ezzel való foglalkozást megkívánja a város érdekében álló tervszerűség. Terv­szerűség nélkül vagy ötletesen inkább vagy nagy mulasztásokat vagy botlásokat mint üdtfös dolgokat lehet elkövetni! K. I. Tűzoltó kongresszus Nyíregyházán. Több izben jelentettük már, hogy az or­szágos tűzoltó szövetség ez évben Nyíregyházán tartja meg országos kongresszusát. Ez a Nyír­egyháza városára nézve is nagy fontossággal biró esemény f. évi augusztus hó 14., 15., 16. és 17-ik napjain fog lezajlani, előreláthatólag oly nagyszámú résztvevők s előkelőségek részt­vételével, amilyen eddig még nem volt Nyír­egyházán. A helyi tűzoltó egyesület elnöksége és parancsnoksága tudatában és ismeretében a reáháruló nehéz feladatnak, már eddig is meg­tett mindent, hogy a kongresszus fényes sikerét minden irányban biztosítsa. E célból a többek között Nyíregyháza város képviselőtestületéhez fordult elsősorban, hogy a vendéglátó város idejekorán elkészülhessen a kongresszusra. A város képviselőtestülete ezen előterjesztés foly­tán a kongresszust előkészítő bizottságokat a következőképpen alakította meg: Központi kongressus bizottság. Elnök Má­jerszky Béla kir. tanácsos, polgármester, alel­nök dr. Murányi László, tagjai: Baruch Arnold, Leffler Sámuel, Bleuer Lajos, Martinyi József, Bogár Lajos, Megyery Géza, Burger Pál, dr. Meskó László, Fejér Imre, Nagy Elek, Géczy Géza, Paulusz Márton, Huray Sámuel, dr. Prok Gyula, dr. Hoffmann Mór, Rosenthal Ferencz, Jánószky Endre, Somogyi Gyula, dr. Kállay Rudolf, Surányi Imre, Kertész Bertalan, Trak Géza, dr. Klekner Karoly, dr. Vadász Leó, dr. Kovách Elek, dr. Vietórisz József. Versenyrendező bizottság. Tagjai: Adorján János Dokupil Gyula, Király Sándor, Kovács Tibor, Nagy Elek, Pisszer János, Szikszay Sán­dor és az önkéntes tűzoltó egyesület parancs­noksága. Élelmezési bizottság. Elnök Kertész Bsrta­lan, alelnök Krecsányi Lajos, tagjai: Bodnár Lajos, Fried Salamon, Heufíel Lajos, Hohe Vil­mos, Hoffmann Mihály, Kiss Károly, Kiss Sá­muel, Hercz Pál, Lakner Ödön, Papp Lajos, Róth Zsigmond, Tomasovszky Liszló, Wetzel Károly. Vigalmi bizottság. Tagjai: Ferenczi József, Illés József, Garay Kálmán, Jakab József, Király Sándor, dr. Komjáthy Kázmér, Ober'áader Gusz­táv, Trak Géza. Sajtó bizottság. Tagjai: Géczy Géza, Inczédy Lajos, Jóba Elek, Kertész László, dr. Komjáthy Kázmér, dr. Vietórisz József, dr. Vietórisz István, Walter Gáza. Fogadó és elszállásolási bizottság. Tagjai: Halász Mór, Örsovszky Gyula, Ruhmann Andor, Szabó Pál, Tóth György, Kubacska István, Luka Jenő, Petrikovics Pál, Varga György, Varga Fe­renc és az önkéntes tűzoltó egyesület tagjai. Kirándulást szervező bizottság tagjai: Kar­dos István, Lipthay Jenő, dr. Radó Endre, dr. Scherbert Ármin. Az előkészítő bizottság e hó 6 án a város­háza tanácstermében igen látogatoit ülést tar­tott, melyen Májerszky Béla kir. tanácsos pol­gármester elnökölt. Oltványi Ödön szövetségi titkár bejelentette, hogy a kongressusi bizott­ság már eddig is felhívást intézett a casinó és a kereskedők és gazdák körének elnökségéhez, melyben felkéri őket, hogy a megtartandó ver­senyekre dijakat tűzzenek ki. Ugyanily kérel­mekkel fordul a szövetség az előkészítő bizott­ság határozatához képest Nyíregyháza város közönségéhez és Szabolcsvármegye törvényható­ságához, valamint e célra hozzájárulást kér a helyi pénzintézetektől és azon biztosító társa­ságoktól is, melyeknek Nyíregyházán képvise­lete van. A kitűzendő versenydijaknak egyik legérté­kesebbjét bizonnyára a „hölgyek dija' fogja képezni, melynek érdekében az egyesület fárad­hatatlan főparancsnokának neje: Dr. Konthy Gyuláné urnő fáradozik. A congressus egyik nagy jelentőségű ese­ménye lesz a tervezett tüzoltószer kiállítás. E kiállításra már eddig is a következő gépgyárak jelentették be résztvételüket: A tűzoltószer kiállításra jelentkeztek: 1. Köhler István Budapest, 2. Mátrai Antal és társa Budapest, 3. Magyar Mérleg és gépgyár r. t. Budapest, 4. Accumulátor gyár Budapest, 5. Sternberg és Kalmár Budapest, 6. Benz magyar automobil és motorgyár Budapest, 7. Teudloff-Ditrich gépgyár Budapest, 8. Walser Ferencz Budapest, 9. Seltenhofer Frigyes fiai Sopron. A kongresszus utolsó napján, augusztus 17-én a terv szerint az egész vendégsereg Tokajba rándul, hogy Tokaj városának neve­zetességeit megtekintse. Tokaj város közönsége értesülvén e tervről a legmesszebbmenő támo­gatást helyezte már is kilátásba, s amennyire e hires város közönségének lelkesedését ismer­jük már előre is megállapíthatjuk, hogy a tokaji kirándulás a kongresszusi ünnepségeknek méltó záróköve lesz. A legnagyobb feladat a congressus előké­szítésével az elszállásoló bizottságra hárul. Előreláthatólag ugyanis mintegy 2—2500 lesz a városunkba érkező idegenek száma. Ennek a nagy tömegnek elhelyezése egyrészről igen nagy körültekintést, másrészről nagy munkát igényel. Csak mellékesen jegyezzük meg itt azt, amire rövidesen érdemileg visszatérünk, hogy ebből az alkalomból is előtérbe nyomult az az általá­nos kívánság — bár nem az értekezlet folya­mán — hogy szálloda hiányunkon sürgősen segitnünk kell s hogy magának a városnak kell e tekintetben a kellő intézkedéseket megtenni, egyrészt a Korona-szálló kiépítésével, másrészt a vasúti vendéglő sürgős felépítésével. Az el­szállásoló bizottság az értekezlet határozatához képest az iskolák felügyelő hatóságaihoz s a kassai hadtestparancsnoksághoz intézett megke­resések utján fogja biztosítani a szükséges férő és fekvőhelyeket. Megállapította végül a kongresszusi bizott­ság a meghívó szövegét és felhatalmazást adott dr. Konthy Gyula főparancsnoknak az előkészí­téssel kapcsolatos kisebb kiadások közvetlen folyósítására. Az épitőművészet fejlődése hazánkban, — Szabad líceumi előadás. — Irta : Dr. Vietórisz József. 4 Itenaissance stílus. A római építészet hagyományaihoz ragasz­kodó olasz művészet ugyanis nem tudta, nem is akarta elfogadni és alkalmazni a gótikát, hanem megtartván eredetijének alapvonásait, azon igyekezett, hogy azokat új elemekkel gaz­dagítsa s a továbbfejlesztésre alkalmassá tegye. Igy indul meg épen innen a renaissance stílus, mely a tágas, széles beosztásnak kedvez, vilá­gosságot keres, sürün használja a félkörivet, a kupolát fejleszti ki teljesen s bő teret nyújt az oszlop alkalmazásának nemcsak a díszítésben, hanem a szerkezetben is. Bizonyos, hogy e megújhodást jelentő stílus elfogadását mindenütt a humanizmus dia­dala előzte meg. Nálunk egy Mátyásnak kellett születnie, hogy a megfelelő anyagi eszközökkel párosult müizlés itt is nagy alkotásokat létesít­sen. A humanisták nagy tanítványa a renais­sance-művészet nagy mecenása lett s annál nagyobb előmozdítója minden ily törekvésnek, mennél közelebbi összeköttetésbe jutott Beat­rix-szal kötött házassága révén is az olasz művészettel. Budai palotájának maradványai csak sej­tetik, mekkora művészeti értékű kincs volt fel halmozva az általa is kiegészített épületcsoport­ban. A két pillérfő díszítése, úgyszintén az egyik ajtó oromfalának címere finom kidolgo­zásával semmiben se áll mögötte az egykorú legnagyobb olasz mesterek hasonló tárgyú mun­káinak s máig is hirdeti Traui Jánosnak, a király udvari szobrászának nevét és dicsőségét. Hogy a pompás királyi palota rövidesen, hogy pusztult el a török uralom alatt, arról jobb nem is beszélni. A kőfaragó művészettel egyidejűleg az öt­vösség is szárnyat kap Mátyás idejében s az esztergomi kalváriában emelkedik a legmaga­sabbra. Ennek a gyönyörű munkának nemcsak műértéke nagy a jól kigondolt eszme tökéletes realizálása folytán, hanem anyagi értéke is ki­emeli társai között, mert maga a rajta levő 213 darab, keleti igazgyöngy is nagy kincset képvisel. Alsó részén egy szfinksz Mátyás címerét tartja, fölötte a kiszenvedett Krisztus, Mária és János alakja látható. Szintén az esztergomi székesegyházban van a Bakócz-kápolna, melyet a nagyhírű érsek temetkező helyül építtetett a maga és családja részére. Oszlopai, ivei, díszítései mindmegannyi tipikus képviselői a renaissance-stilusnak. Alap­rajza görög kereszt, anyaga faragott vörös már­vány, fülkéi felé kupola borul, korinthusi osz­lopainak keresztgerendáján a friz feliratából olvasható, hogy a mű 1507-ben készült. Érde­kes, hogy fehér márványból készült oltárának oromdisze a többitől eltérő vonalaival mintegy előhírnöke a jövendő barok-stilusnak. Ami magát az esztergomi bazilikának ne­vezett székesegyházat illeti, az évszázadokra visszanyúló viszontagságok után jóval később nyerte mai alakját s alig hatvan évvel ezelőtt szenteltetett föl. A római Pantheon mintájára épített festői megjelenésű impozáns templomnak renaissance-jellegét főként hatalmas kupolája adja meg, viszont oszlopos előcsarnoka a régi klasszikus építészet szembetűnő eszközét hasz­nálja fel. Nem kevésbbé változatos múltja van a pannonhalmi apátság templomának. Ezt még Ist­ván királyunk kezdte építeni kimutathatólag ro­mán stílusban, Úrias vagy Oros apát a XIII. század elején csúcsívesnek renováltatta s főleg belseje ma is megőrizte ezt a jelleget bár ujab­ban renaisance-pótlások is módositot'ák. Külső hatása igy nem lehet egységes, különösen tor­j--

Next

/
Oldalképek
Tartalom