Nyírvidék, 1914 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1914-02-19 / 15. szám

2 15-ik szám. JVYXRFIDBK. 1914. február 19 A r r T A Patronázs által felállított népkonyhát oly fényesen bevált üdvös és nagy hiányt pótló intézménynek tartjuk, a mely megérdemli varo­sunk egész társadalmának érdeklődését. Az érdeklődés meg is van. Úgyszólván naponta vannak látogatói a népkonyhának és elég gyak­ran érkeznek dr. Bodnár István actiója folytán a 6 koronás adományok is, a melyek lehetővé teszik, hogy egy nap teljesen díjtalanul ebédel­hessenek meg ott a reá szorultak. A dolog ugyanis ugy áll, hogy újból ismertessük, hogy egy ebéd ára 40 fillér. Ezen 40 fillérből 20 fillért a Patronázs fedez. 20 fillérért kapnak tehát a kik igazán rászorultak ebédet, akkor a mikor valaki a napot 6 korona beküldésével teljesen ingyenessé nem teszi. Dacára annak, hogy Nyíregyházán a koldulás tilos, mióta sze­gény és betegmenházunk van, mégis naponta nem egy kéregető kopogtat kékre gémberedett ujakkal ajtainkon. Nem állítom, hogy a legtöbb a kapott garast pálinkára költi, — mert ez ideg­ölő, éhség és fájdalom csillapító — de nagy része kenyér helyett bizony szeszre váltja fel a napi kóldulás eredményét. Ennek megakadályozására volna egy sze­rény indítványunk. Nyomasson a Vezetőség mondjuk 10 és 20 filléres szelvényeket például a következő fel­írással : „A Patronáss Egyesület Népkonyhája" Va ebéd jegy 10 fillér és egész ebéd jegy 20 fillér. Ezek a szelvények a trafikokban lennének elárusíthatok. Én is, Te is, Ő is, vennénk belőle 1 — 2 korona árát és az éhes kéregetőknek nem pénzt, de kiki tetszés szerint 10 vagy 20 filléres szelvényt adna pénz helyett. Az illetőnek — aki adja — szépen meg­magyarázná, hogy ime felebarátom itt van ez a jegy, ezért maga a Zöldség téren levő nép­konyhában igen jó, Ízletes, tiszta, és nagy adagu ebédet fog kapni, ha éhes. Ha éhes az illető felhasználja a jegyet, ha nem elteszi hol­napra, de pálinkát nem fog érte szerezni tudni. Azt hiszem, sokan lesznek a kik szivesebben fognak egy 10 sőt 20 filléres jegyet is átnyúj­tani a kéregetőnek, mint 4—6 fillér készpénzt, a melyéri legtöbb esetben — szinte előre lát­juk — hogy az illető nem táplálékot de alkoholt vásárol. Tessék gondolkozni az eszmén, talán javitva, vagy módosítva meg lehetne valósítani. Mi magunk részéről melegen ajánljuk a vezetőség figyelmébe — sőt a mennyire szerény tehetsé­günktől telik szívesen támogatjuk is a füzet rendszer behozatalának a tervét. Időjárás. A m. kir. orsz. meteorológiai intézet nyíregyházi állomásának adatai. Hó i Á szel OH • . , \ a nanya és J a , ereje Felhőzet Cdé£ a| Hőmérséklet mm. max.l mm. febr. 14 NE „ 15 SE „ 16 SE „ 117 SW A szélirányok 0-3 S = dél, W = nyugat. 11 borult I í borult 1! borult I I borult, ködös jelölése : N = észak, —89 -7 2 — 3-2[ -7-2 —1-4 -3-7 —2-5' -8-6 E = kelet t A munka embere. Jelige: „Nem az él soká, kinek évei száma nagy és e hosszú éltet ugyszólva átaludta; hanem az, aki mig él, ha csak rövid ideig is, hazája javán hűn munkál­kodik' ! Nem tudom, hogy hol is kezdjem eszme­menetem fonalát ? A munkáról, a Teremtő e legnagyobb áldásáról, mit földi emberre rótt írjak-e ? Avagy arról az emberről, ki e nagy aldásnak és kötelességnek egyik kiváló birtokosa s élete minden percében hű követője. Talán úgy oldhatnám meg e kérdést, bár gyarló elmével és tollal, ha a kettőt egymás­sal vonatkozásba hozom. Munka! Sokat dolgozom! Millióknak és millióknak szájából folyton hangzik e szó, hol dicsekvésképen, hol panaszként ; s ezzel akarva palástolni mind azt a sok és könnyelműen el­hevert időt — melyet vissza nem hozhat — igy akarva bekötni a könnyen hivők szemeit. Az igazi munkás ritkán ad életjelt készülő mű véről. Nem dicsekszik s ha nagy időközökben be is mutatja, kész és bevégzett munkát mutat. És bizonyára, ha ernyedetlen munkásságát nem hangoztatja is folytonosan, midőn egy-egy je­lesebb alkalommal a társadalom meggyőződik az elért sikerről és végzett munkáról, az elis­merés a maga nagyságában mutatkozik. Boldog ki a hazája javára munkálkodhatik ! Százszor becsülendő az, ki a köz javát munkálja, s e munkálkodásában nem vezetik mellékérdekek, nemzeti felekezeti és nyelv kü­lönbség, hanem megbecsülve az embert önma­gát, munkájáért, a haza minden igazi dolgos és becsületes fiának a javát szivén hordja. Szegény hazám, de ritkulnak a te dolgos fiaid ! Hazát cserél sok s megy a bizonytalan ide­genbe, mert nyomasztó anyagi viszonyai kény­szeritik reá, nem kap munkát! Hazát cserél, sok olyan is ki nem sze­rezte meg a pályájáu szükséges elméleti és gyakorlati ismereteket oly mérvben, mint azt a mai kultur, ipar és kereskedelmi viszonyok kívánják s botor fővel számítva és gyarló munka­productiót végezve a mai előre haladt világban versenyezni nem képes, mindennapi megélhetést sem önmagának, sem családjának biztositni nem tud. Mi lesz belőlük ott tul a tengeren ? ! a fej­lett iparú Amerikában. Bányák és kohók tölte­léke, elvesztve minden szent érzést, mely Iste­néhez, hazájához és családjához fűzte. S akik itthon vannak, vagy itthon marad­tak vájjon igyekeznek e e nagy sebeket gyógyí­tani ugy fent mint alant. Hogy a nemzet élet­ereje meg ne bénuljon s az utóbbi esztendők gyászos viszonyai miatt romokba dölt remények újra feléledjenek — munkálkodnak e azon ?! E feltett kérdésre én nem tudok felelni, megfelel a közel jövő ! Csak azt tudom, hogy béke nélkül nincs boldogság és megelégedés sem a családban sem a hazában, talán még a sírban sem! Béke nélkül nem élünk uj ezred évet, még uj századot se. És nálunk nincs béke! Béküljön meg minden magyar! Mossuk^ meg kölcsönösen egymás sebjeit. Éz minden igaz i honfi szive kivánsága. Isten áldása szálljon ki­csinyre és nagyra ki ezen munkálkodik! -Aggodom hazám jövőjén, de nem veszt­hetem el reményemet végképen mikor alkal­mam van tapasztalni, hogy vannak még e ha­zának, dolgos, munkás hazaszerető fiai. Virá­gozni fog a műveltség, fellendül az ipar, keres­kedelem, földmüvelés, a megélhetés e feltételei, ha közös erővel s egyetértéssel munkálkodunk azon. A szivemből kiváltott érzés és agyamban fogamzott bánatos és aggódó gondolatok között lelki szemeim előtt megjelenik egy komoly, kemény vonású, de jóságos arc, szeretett ve­zérem és fölöttes hatóságom feje dr. Wilt György, Szabolcsvármegye kir. tanfelügyelőjé­nek, — „A munka emberé"-nek arca és alakja. És ha munkáról irtam, olyanról, mely a haza javára szolgál, önként következik, hogy miután a vetitő géppel szemközti vásznon is a természet után felvett kép jelenik meg, meg kell jelennie e sorokban is következésképpen annak, kinek tizéves működéséről nemes Szabolcs­vármegye főispánja, alispánja s a megye bizott­ságának lagjai s iliusztris emberei oiy elisme­rőleg nyilatkoztak. Ily meleg hangot évtizedeken keresztül nem hall az ember. Meg kellett annak érdemelni azt nagyon, kihez intézve volt. Tiz év nagy idő, kivált mikor az ember élte delén túlhaladt s az emlékezet a nyert benyomásokat már nem tartja meg oly élet­hűen mint fiatalabb korban ; — de lelki sze­meim előtt ma is ott vannak lerajzolva a liz év előtti vonások s emlékezetem táblájáról csak az elmúlás törli le azokat a szavakat, figyel­meztetést és tanácsokat, amit 1904. év március havában (községi) tanitói esküm letétele alkal­mával nyertem tanfelügyelőmtől. Már közel 19 évig működtem a nyírbátori ref. egyháznál mint tanitó és csak a 18. és 19. években láttam élő szabolcsvármegyei kir. tanfelügyelőt két izben; az elődöt, ki rövid időn belől elhunyt. Ma is szerető emlékezéssel vagyok emléke iránt. De a szerető érzésnél sokkal nagyobb és értékesebb az a munkaerő, jóakarat, tanács és példaadás, mely előttem s tanitótársaim előtt kir. tanfelügyelőnk sze­mélyében megtestesült s nekünk utmutatóul, követendő például szolgál. Én azt hiszem, hogy a Szabolcsvármegyében működő tanitók kará­nak mindnyájunknak érzelmeit tolmácsolom akkor, mikor osztatlan szeretetünk és nagyra­becsülésünket fejezem ki e sorokban tiz éves jubileumát ünneplő tanfelügyelőnknek. Az Ő ünnepe, a mi ünnepünk! Ünnenapja egész Szabolcsvármegye érdemes közönségének és a népnevelésnek, mert egy nagy darabján e hazának teremtett rendet s az ő hathatós közremunkálása által értek nagy anyagi és szel­lemi sikert az iskola fentartók és tanerők. Tiz év alatt sok ezer tanulóval több gyermek imád­kozik, olvas ir és számol, mint az előző évti­zedekben. Hogy ebben mily része van a tan­felügyelő vasenergiájnak, azt nem kell ma­gyarázni. Statisztikával ily ünnepélyes alkalomból nem állok elő; a lapokban bőven volt is­mertetve az a ritka siker, mit csak egy fárad­hatlan buzgó és kitartó ember, akadályt nem ismerve, vagy legyőzve elérhetett. Lelje jutalmát azon tudatban, hogy minden percét hazája javára szentelte. Klió jegyezze tel nevét és tetteit Magyarország művelődés­történetében. Náná^sy Gyula. — Volkmann Róza városilag segélye­zett nyilvános zenedéje (Kállai-utca 22.) uj tanerővel gyarapodott, Pollacsek Évi-vei, aki a bécsi állami zenekonzervatóriumban szerzett ok­levelet. Tanit zeneelmélet mint fő- és mellék­tanszakot, zenetörténetet, összhangzattant, zon­gorát. A zeneelmélet mint melléktanszak taní­tása ingyenes. A zongorával nem biró növen­dékek külön teremben naponként egy teljes órát gyakorolhatnak. Beiratkozni bármikor lehet. A jövő tanévre hegedütanszak is fog létesíttetni. Márciusban és évvégén a növendékek hangver­senyen fogják haladásukat bemutatni. bélelt börkeztyük SS 2 korona 40 fillértől hötött kezfyük 38 fillértől kaphatók Oi a | » „ _ keztyü, fűző- és kötszergyárában Nyíregyházán, OiCJínÜ^fCI «/OZS@| kath. parochia épületében. Telefon szám 96. PIPERE CIKKEK, ILLATSZEREK, LEGFINOMABB FRANCIA GUMMIÁRUK.

Next

/
Oldalképek
Tartalom