Nyírvidék, 1914 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1914-02-19 / 15. szám
Nyíregyháza, 1914. február 19. Csütörtök XXXV, évfolyam, 15. szám. A Szabolcsvármegyei Községi Jegyzők és a Szabolcsmegyei Tanítóegyesület Hivatalos Közlönye. Megjelenik szerdán és szombaton este. Előfizetés: Egész évre 10 kor., Fél évre 5 kor., Negyed évre 2 K bO f. Egy szám ára 10 fillér. Tanítóknak félár. Szerkesztőség és Kiadóhivatal: KOSSUTH LAJOS-TÉR 10. SZÁM. Telefon számi 139. Kéziratokat nem adunk vissza. Hirdetések árszabás szerint számittatnak. Legolesóbb hirdetés 1 K. Hiv. hirdetések sora 60 fill. A nyilt-tér soronként 80 fillér. Apró hirdetések 10 szóig 1 K, minden további szó 5 fill. Vastag betűvel szedett kétszeresen számi Feminizmus. Dohnálné Jósa Vilma. II. A kulturának célja nem csupán a technika haladása, hanem az erkölcsök finomodása is. Börtönöket nem a férfiak 90 percentja tölti-e meg? Nem vezetnek-e a nők a lélek finomodottságában ? Miért kell nekünk a választói jog? (eltekintve attól, hogy beleszólásunk legyen abba, hogy a törvények egyformán mérjenek nekünk is, nemcsak a büntető törvénykönyv). Vájjon a pálinkaivás vagy a voksok dijának felszedése csábit? Bizonyára nem, hanem, mivel olyan sebek tátonganak még a társadalom testén, amit a férfiak nem látnak, vagy teljes nagyságát fel nem ismerik. A törvényhozók küzdelme a közjogi harcokban merül ki. a társadalmi bajok orvoslására nem jut sem idő, sem pénz. Bocsánat a kissé talán illetlen kifejezésért: miért predesztinálna jobban az Ádám-csutka és a kopasz fej a szavazatok leadásására, mint a hosszú haj és a női formák? Akár értelmiségi-, akár adócenzus legyen alapja a választói jognak, nő nem birhat ezekkel ? Azt is hallottam, mint ellenvetést: „hogy ha fel is tesszük a nők szellemi egyenrangúságát, a megfelelő fizikai alap hiányzik hozzá." A szellemi képességet a fizikai minémüségtől ki kell kapcsolni, hiszen a kimagasló szellemű emberek nem mindig magaslottak ki egy fejjel is a tömegből. Hiszen akkor egy cirkuszi díjbirkózó lenézhetné Napoleont, Heinét vagy Humboldot. S az állatok közül sem a legnagyobbak a legokosabbak is. Még egy dolog van, mit gyakran felhoznak, mint inkompatibilitást asszonyi mivoltunk és a közpályán való működéssel szemben, és ez — az az esemény, mikor a nő egy uj emberkével szaporítja az emberiséget. Ez az esemény azonban oly ritkán történik meg egy nő életében, hogy azt a pár heti mulasztást egy férfinak is elnézik betegség cimen. De mit csinál majd a háztartás s a gyermekek, ha az asszony betegei, ügyfelei, hivatala után jár? Mit csinál most ott, hol az asszony zsúrozni, kapálni, vagy egyletekbe jár? A megváltozott körülmények megfelelő állapotokat és intézményeket fognak létrehozni. S megoldást talál majd a hivatala után járó, sőt kapáló és zsurozó asszonyok háztartásának s gyermekeinek ellátása is. Próbáltunk volna csak a spártaiakkal vitatni eljárásuk helytelenségét, hol a gyermekeket az állam nevelte az államnak, az államért, közösen a közért. Próbáljuk meg vitatkozni a közöskonyhák híveivel. Nem foglalkoztam soha nemzetgazdasággal, nem vitatkozhatom tehát azokkal, kik félnek a szellemi munkaerő hirtelen (?) felszaporodásától. Azonban az általános haladás mind több szellemi munkaerőt kiván. Hogy csak egy példát hozzak fel: Szabolcsvármegyének ezelőtt ötven esztendővel tizenhat orvosa volt, számuk most meghaladja a hetvenet. Sőt vannak körorvosi állások, melyekre nem is akad pályázó (pedig a legszegényebb sem keres 6 — 7000 koronánál kevesebbet). Olyan intelligens családoknál, hol az asszony keresete is növeli majd a jövedelmet, a jólét is növekedni fog, ez pedig a gazdaság s iparra csak jótékony befolyással lehet, amely körülmény viszont a szellemi munkások szaporodását fogja szükségessé tenni. Sokan féltik a nőket a sártól, mely kint az életben rájuk tapadhat. Vissza tarthatja-e a szabad mozgásra vágyókat, ha sár van az utcán? S vájjon nincs-e sár és szenny a családi tűzhely rejtett zugaiban, mit a nőnek tűrni kell, mert nem tehet mást? Vannak, kik a férfiúi büszkeségre hivatkoznak, mely nem engedi, hogy a nő keresményének gyümölcséből egyenek. Miért adnak akkor előnyt a vagyonos házasságnak! Azt kívánják a férfiak, hogy a feminizmus első feladata legyen a női öltözködés fényűzésének megszüntetése. Ezen csak a férfiak segíthetnének. Ne fussanak a rafinált egyszerűség drágaságába vagy selyembe, csipkébe öltözött ékszeres asszonyok után, vegyék észre az ócska, olcsó perkálba öltözött nőket is. A férfiak azt mondják: nem hagyjuk az asszonyokat nemünk jogaiban osztozni ! De gondolják meg, hogy itt nem az egymást elválasztó fajok, hanem az egymást összekötő nemek küzdelméről van szó. Hogy ellenezheti a feminista törekvéseket például az olyan férfi, kinek csak leányai vannak? Kevésbé viseli ezek sorsát szivén, mint az idegen férfiakét? S hogy mennyire elismerik a nők sorsának rosszabb voltát mutatja az a két ségbeesés, mikor jelentik az apának, hogy „csak" leánya született. Mikor ellenzik a feministák alapozó, magvető munkáját — mert a ma női nem igen aratják termését, viszont a ma férfiait sem szorítják ki állásaikból — mért nem viselik női utódjaik sorsát is ugy a szivükön, mint fiuutódaikét! Hogy a sokat fejünkhöz vágott szüfrazsetteket se hagyom szó nélkül: Ki merem mondani, hogy szabadság harcot vívnak Mert afelett talán disputálni sem lehet, hogy a nő szabadsága nagyban korlátozva van. A Madách sokat emlegetett mondása: „Férfi sorsa a nő", talán megfordítva volna igazság. Hogy van-e joguk a szabadsághoz az már más kérdés, Ők ugy érzik, hogy — igen. Hiszen a 48-ban hazánkban lejátszódott nagy eseményeket mi szent szabadságharcnak nevezzük, az osztrákok pedig csak közönséges lázadásnak minősitik, glóriás hőseinket pedig rebelliseknek. Hogy a szabadságharcosok nem válogathatnak az eszközökben, az csak természetes, Ki doronggal, kaszával, kapával, ki pedig kalaptüvel megy a harcba, már amilyen fegyverrel bir. Ez az erőszakos küzdelem nem nőies, az igaz. de Jean d' Arcon Rozgonyi Cecílián, az egri hősnőkön, a 48-ban elvérzett asszonyok nőietlenségén nem jut eszébe nevetni s rajtuk megbotránkozni senkinek. És én ugy érzem itt, a nyugodt otthonomban, hogy nem tudnék olyanokot elkövetni, mint a harcos szüffrazsettek, de határozottan nem állithatom, mert hiszen a fanatizmus izzó lángjába belehullaoak ellentállás nélkül mindazok, kik bűvös fénykörébe kerülnek. Sok férfi ugy érezheti most, hogy nem vinné, bőrét jókedvvel a harcba a hazáért és hős volna belőle, ha eljönne az az idő ... A 48-as hősök sem születtek mindjárt olyannak. A szüffrazsettek csak abból a szempontból nevetségesek, mert olyanformán cselekesznek, mint azok, kik nagy hevesen dorongokkal esnek neki a barackfának, hogy gyümölcseihez jussanak, nemhogy szépen, épen leszednék egyenként vagy megvárnák, mig a gyümölcs megérik s magától ölükbe hull. Hogy az anarchia, szocializmus, feminizmus felüthette fejét, az csak arra mutat, hogy van létjogosultsága és igazsága, hogy a társadalom természetes fejlődésének folyománya. Le hát azzal az Ízléstelen zászlóval! Várjuk be nyugodtan mig a gyümölcs természetesen megérik. Áz idő megérleli, az idő meghoz mindent — aminek meg kell jönnie. Vasúti menetrend. I Nyíregyházám érkezik : Debreczen felől 635, 9-57, V20, 4'02, 5-37 „ 8-42, 12-23, Szerencs „ 6'4~, 10'Ö3, 1-30, 7"00, Polgár , 6-10, 10 03, 5"lo, Csap „ 6-53, 8-45, T44, 400 8"37, Mátészalka „ 6'06, 111, 439, Nyíradony ,, 6'40, 111, 6«>, V. Namény , 6'30, 1"39, 5-20, 8"^, II. Nyíregyházáról indul: Debreczen felé 5-42," 7 20, 1014, 2'06, 4"47 7-2 0, 9 0 2 Szerencs " 7W, 10 04, 4 08, 5'45, 9'06, Polgár , 710, 10-04, 5"55. Csap „ 6-55, 11-12, 2"20, 7'20, 9'io, Mátészalka „ 716. 10"24, 2 10, 7"28, Nyíradony „ 7"50, 210, 7^7, V.-Namény „ 712, 10"30, 2 r43. 8'50,
