Nyírvidék, 1914 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1914-02-12 / 13. szám

Nyíregyháza, 1914. február 12. Csütörtök XXXV. évfolyam, 13. szám. Megjelenik szerdán és szombaton este. ESd fizetés: Egész érre 10 kor., Fél évre 5 kor., Negyed évre 2 K 50 f. Egy szám ára 10 fillér. Tanítóknak félár. Szerkesztőség és Kiadóhivatal: KOSSUTH LAJOS-TÉR 10. SZÁM. Telefon számi 139. Kéziratokat nem adnnk vissza. Hirdetések árszabás szerint számittatnak. Legoleaóbb hirdetés 1 K. Hiv. hirdetések sora 60 fill. A nyilt-tér soronként 80 fillér. Apró hirdetések 10 szóig 1 K, minden további szó 5 fill. Vastag betűvel szedet

t kétszeresen számi Városi mozi. Hirt adott a Nyírvidék vasárnapi száma arról, hogy a város tanácsa előtt két kérvény is fekszik mozgófényképes előadások tartására alkalmas helyiségek építésének engedélyezése iránt. A hír megirója csak ugy mellékesen hozzátette: vájjon nem volna e helyes, ha maga a város épitene mozit, melyben aztán a szabadliceumi előadások is megtarthatók volnának? A kérdés mindenesetre alkalmas arra, hogy vele bővebben is foglalkozzunk. De nemcsak alkalmas, hanem időszerű is. Nemcsak azért, mert a már meglevő mozi mellett még két mozit akarnak építeni, hanem azért is, mert a szabad liceum minden ujabb előadása arról tesz tanúságot, hogy azok számára immár kicsiny a főgimnázium díszterme. Ez a terem nem csak hogy mindig zsúfolásig megtelik, de nem is képes befogadni a megjelenő közönséget; nem egyszer ugyanannyian kánytelenek visszafordulni az ajtótól, amennyien már bent szoronganak. A Nyírvidék foglalkozott már azzal a kérdéssel, hogy helyesen tenné a város, ha maga építene mozit, miként ezt nem egy város megtette az országban. A mozik — helyes vezetés mellett —• kifizetik magukat. Ráadásul — mert hiszen a városi mozinál az anyagi haszon csak másodrendű kérdés, — a városok vezetésében a mozik kulturális célokat szolgálnak. Nem a rémdrámákat és detektív történeteket tartják műsoron, hanem a kellemesen szórakoztató müvek mellett a tanulságosakat. Egy-egy városi mozi állandó összeköttetésben áll a budapesti Urániával és annak tudományos darabjait ép olyan érdeklődéssel fogadja a közönség, mint a magánvállalatok szenzációs filmjeit. Az erkölcsi hatásban persze óriási a különbség. Természetesen nem okvetlenül szükséges, hogy a mozit maga a város tarsa üzemben. Bár erre is van példa. Kétségtelen azonban, hogy az inkább bürokratikus tennivalókra berendezett városi adminisztráció nem egészen alkalmas az ilyen részben üzleti, részben művészi hajlamokat és képességeket igényelő vállalkozás ellátására. Meg lehet azonban oldani a kérdést minden nagyobb nehézség nélkül ugy, hogy a város a helyiségről gondoskodik és az üzletet a szükséges feltételek kikötésével bérbeadja. Vállalkozó bizonyára akadna reá, könnyebben, mint az épitkezésre. Pedig — mint a példák mutatják — erre is akadnak. Össze lehetne azonban kötni a kérdést — s össze is kellene kötni — a színházépületnek épen a vajúdás stádiumában levő kérdésével. A színházépületnek tűzbiztossá és a téli időszakban is használhatóvá tételével épen most foglalkozik a város. Ha sikerül a színházépületet a téli időben is használhatóvá tenni, szinte önként adódik hogy az épület jövedelmezővé tétessék olyankor, amikor nem tartatnak benne szini előadások. Ennek legegyszerűbb és legbiztosabb módja, hogy ha ilyen alkalmakkor, ami úgyis a nagyobbik része lesz az esztendőnek, abban mozgófénykép előadások fognak tartatni. Még az épület átalakításához szükséges költségek is bőséges fedezetet fognak találni a mozivállalkozó által fizetett bérekben. A szinház és a mozi ekként való összekapcsolása nem is olyan képtelenség, mint az első pillanatra látszik. A kettő hovatovább közelebb jut egymáshoz A kinema szkecsek már a mozi és a szinielőadások összevegyítései. Az átalakítandó színházban készen lesz a szinpad a kinema-szkecsek számára is. Készen a nézőtér a mozielőadások számára. Az első emeleti erkélyen igen könnyen felállítható a vetítőgép kamarája. A vetitő vásznat akár a szinpad függönyére is rá lehet erősíteni. De lehet az külön függöny is. Igaz, hogy a szabad liceum előadásai már kissé nehezebben volnának összekombinálhatók a szini előadásokkal. Mert ugyanakkor, amikor szini előadások tartatnak, szabadliceális előadások nem volnának tarthatók. Ámde kérdés az is, ha vájjon lehetséges lesz-e szabadliceális előadásokat egyug yanazon napon tartani más helyiségben, amikor szinielőadások tartatnak ? Kicsiny város vagyunk mi még ahhoz, hogy a szabadliceum előadásaira, meg a szinházba is jusson egyidőben közönség. Már pedig a szabadliceum előadásai esti 6 órakor tartatnak; arra sem lehet tehát számítani, hogy az a közönség, vagy annak egy része, amely 6 órától a szabd liceum előadását hallgatta, 7 órától avagy V28-tól a szinházba menjen. Össze kellene és lehetne hát kombinálni a szabad liceum előadásait is a szini előadásokkal. Legalább addig, mig a sokat emlegetett közművelődési ház megszületik. A város épen most fáradozik azon, hogy a kormánytól államsegélyt kapjon a szinház épület átalakítására. Akár kap, akár nem, a városnak is pénzébe kerül az átalakítás. Ha a mozi előadásokat is belevonják a tervezésbe, meg lesz a fedezet a város kiadásaira. Ezenfelül megmarad a város részére annak a lehetősége, hogy a mozi-előadások minőségére állandó befolyást gyakorolhat. A nyíregyházi r. k. tanítók fizetésrendezése. Az 1913. évi XVI. t.-c., mely a nem állami tanítók illetményeinek rendezéséről szól, a tanítói közéletben nem idézte elő a megnyugvást, mely a népoktatásügy érdekében, de első sorban a tanitó állás megbecsülése szempontjából annyira kívánatos lett volna. Nem kelthetett megelégedést, mert a korábbi népoktatási törvényekben biztosított jogokat elvelte s az Apponyi által alkotott 1907. évi XXVII. t.-c. helyes irányát, mely az állami és nem állami tanítók között különösen fizetés tekintetében fennálló különbségek megszüntetését célozta, figyelmen kívül hagyta. Igy történhetett meg az a visszafejlődés, mely az állami és nem állami, tehát kétféle megkülönböztetésből alkotott négyet, u. m. állami férfi és állami nőtanitót, nem állami férfi és nem állami nőtanitót. Ez azonban ilyen formájában még nem hiba, de azzá teszi ez a körülmény, hogy más és más a fizetése az állami férfi és nőtanitónak, a nem állami férfi és nőtanitónak. Igy esett meg a tővényekkel, értem az 1913. évi XV. és XVI. t.-cikkeket, az a szerencsétlenség, hogy e progresszív világban tényleg a haladást szolgálják — rákmódjára. E visszás helyzet megszüntetésére szolgál az a vallás és közoktatásügyi rendelet, melyet a községi és telekezeti iskolafenntartókhoz küldött, hogy az állami és nem állami tanítók közötti fizetés- és lakbérkülőnbségeket saját jövedelmi forrásaikból kiegészíthetik. E miniszteri rendelet azt is kijelenti, hogy az ekként rendszeresített fizetés és lakbéremelés nem szolgálhat alapul az iskolafenntartó által élvezett államsegély leszállítására. E miniszteri rendeletre támaszkodva, a helyi róm. kath. tanitótestület közvetlen hatóságához az iskolaszékhez kérelmet adott be, melyben az 1893. évtől beszámítható szolgálati évek figyelembe vétélével fizetésüknek és lakbérüknek 1914. január hó 1-től az állámi tanítók fizetés- és lakbérével leendő egyenlősítését kérték. A róm. kath. iskolaszék január hó 31-én tartott gyűlésen tárgyalta a tantestület kérelmét. Az iskolaszék, tekintettel arra, hogy Nyíregyházán a megélhetési viszonyok, a drágaság és a társadalmi követelmények folytán sokkal nehezebbek, mint kisebb helyiségekben, továbbá, mert 1400—1600 K fizetésből épen e viszonyok miatt Dagyon nehéz megélni akkor, amidőn e fizetésből még a lakbérükre is rá kell fizetni. Tekintettel a lakbérül megállapított 420 koronára, melyért családos ember egyáltalán nem, nőtlen pedig csak az iskolától távol kaphat megfelelő lakást; figyelembe véve azt is, hogy a tantestület tagjai csak azt kérik, ami a velük egyenlő képzettségű és egyenlő munkát teljesítő, állami alkalmazásban levő kartársaikat törvény szerint már megilleti: tekintettel arra is, hogy maga az állam képviselője, a miniszter is belátva az egyenlő jutalmazásának szükségét: megkereste a felekezeti iskolatenntartókat, hogy a fizetés- és lakbérkülönbségeket saját jövedelmi forrásaikból pótolni igyekezzenek, egyhangúlag elhatározta, hogy a tanitótestület kérelmét teljesiti.