Nyírvidék, 1914 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1914-02-12 / 13. szám
2 9-ik szára. JMYÍRITIDÉK. IV) 12. .január 29. Az iskolaszék a tanitótestfilet iránti megbecsülésének ezen alkalommal is kifejezését adta egyhangúlag hozott határozatával. Ilyenformán a nyíregyházi róm. kath. tanitók fizetése és lakbére az állami tanítókéval egyenlősittetett. Ezen méltányos határozattal az iskolaszék tagjai önmagukat tisztelték meg: a tanítóság és a tanitói munka őszinte, igaz megbecsülésével. Vásárhelyi. & kivándorlás okairól. Az elmúlt év utolsó napjain a kivándorlást általánosan tiltó belügyminiszteri rendelet hatályon kívül lett helyezve s igy érvénye megszűnvén, rohamosan indult, meg a hazátlanszerü népvándorlás. A kivándorlás csökkentése vagy megszüntetése végett egyletek, társulatok, legfőbbképen a közigazgatás törekszik enyhitőszer alkalmazásáról gondoskodni. Ezek között a legismertebb a munkaszerzés, mert: munkahiányból eredő bajnak tekintik a kivándorlást, miért is mnnkaszerzés segélyével óhajtják visszatartani azt az eredetileg jó és szorgalmas munkaerőt, melyet az ország gyarapodása nem szívesen nélkülöz s amely a legkiválóbb munkás anyagot szolgáltatja ott künn a tengeren tul is. Az orvos, ha nem ismeri fel a betegség nemét, nem gyógyíthat sikerrel. A helyett, hogy megfelelő gyógyszer csillapítaná a baj mérveit, még elmérgesiti azt. A munkaszerzés munkadíj nagyobbodást, a munkadíj emelkedése által pedig a kielégithetlenségig fokozódik a munkás osztály igénye s annál elégületlenebb, annál növekedőbb számban vándorol ki drága hazájából és nomád életre szokva észrevétlenül válik hazátlaná. Hazánkban a nép védelmére a legtöbbször azok ragadnak tollat — azok tolják fel magukat népmentőkké — akik a nép bajait nem is ösmerik. A kivándorlás valóságos oka a kielégithetlen emberi természetben rejlik, amit 1 a hiányos nevelés idéz elő. Az iskola tanít a betüismerettől — a jog és a szabadságig, de nem nevel munkaszeretet, takarékosság, legfőbbképen megelégedésre, ami az emberi boldogság szülő anyja, miért is a nagyzásra amúgy is hajlandósággal bíró magyar nép, nagyravágyóvá lesz s túlfeszített igényeinek kielégítésére a pénzvágy hatalma alá kerül — szóval mindent a legvégső fokig értékel, csak együgyü és éretlen kívánságait kielégíthesse. Ha mindezeken valamennyire segít is, akkor sem boldog, mert elégületlen, mivel nem jár ki neki a boldogságot tartalmazó uri osztály által élvezett cim. Nagyzás teszi népünket hazátlanná, mivel a német nemzeti"víseléf iráhtlrfábrándithatlanságig szerelmes a magyar. Annyira hiányzik már véréből a nemzeti önérzet, hogy nem a megszokott uniformist ölti magára, mielőtt elvándorolandó hűséges hazáját hagyja itt, hanem a „pantalót". Maga a nép javát előmozdítani hivatott úriosztály száműzi az ország legerőteljesebb munkaerejét azért is, mert: nem ösmerttti meg vele drága hazája rónáin-bércein rejlő mérhetetlen kincsek nagyságát. Nincs kifejlődve érzéke a magyarfaj ezer éves és a világon páratlanul álló minden alkalomra a legbevállóbb nemzeti viselet szépsége iránt. Legyőzhetlen tudatlanságában a tartóság és jóság kellékeit nélkülöző egy koronát alig érő „pantaló" után áhítozik annyira, hogy van község, honnan rég száműzve van a magyar nemzeti viselet használata, de ott már a községi pásztornak ugy kiáltanak „Nemzetes ur várja meg ezt a sertést!". A magyar nép nem tudja kellően értékelni drága hazáját, a mely védelmet nyújt neki testi és vagyoni épségére törő támadók ellen, hanem kivándorlásával gyöngíti annak erejét s ezzel hozzájárul — ezer éves hazánk dicső történelme tanúsága szerint — nemzetünk meghódítására még mindig vágyódó ellenségeink beteges álma megvalósulásához. Nem vadászat, nem „ sonkanadrág 8, „rogyószáru csizma", „asztrakán sapka" stb. előnyeivel kell megismertetni a köznépet, hanem magyar hazánk fényesmultu történelmével, melynek tanúsága szerint meghódításunkra jövő ellenfelek ellen vívott dicső hadjáratokban annyi lelkes honfiú vitézül ontotta nemes vérét, melynek nagyságába megfuladna a mai léha és nagyravágyó nemzedék. K-y M. A Bodrogközi gazdasági vasút megnyitása. Szombaton, február 7-dikén nyílt meg a Bodrogközi gazdasági vasút Nagycigánd—Sárospataki vonalrésze, mely Szabolcsvármegyét közvetlenül is érdekli, mert egyik szárnyvonala a kenézlő—sárospataki Kenézlő és Szabolcsviss szabolcsi községeket kapcsolja össze Sárospatakkal. Szabolcsvármegyére most már égetően fontos kérdés, hogy Balsa—Kenézlő közt szorgalmazza a tervbe vett uj Tiszahidat és ezzel egyrészt visszacsatolja elhódított községeit, másrészt, hogy a Nyíregyházavidéki Kisvasutak összeköttetésével közvetlen kapcsolatot kapjon Sárospatakkal, illetve Zemplénvármegyével. A Bodrogközi vasút, mely most teljesen kiépítve, 90 kilométer hosszban Sárospataktól Tiszakarád—Nagycigándon át Perbenyikig és Királyhelmecig vezet, tekintélyes helyet foglal el a gazdasági kisvasutak sorában és fontos feladatokat van hivatva megoldani a Bodrogköz dúsan termő földje fokozottabb kihasználásában. Elsősorban a cukorrépa termelést hivatott előmozdítani és e vasút létesítése is főleg a szerencsi cukorgyár hathatós támogatásának köszönhető. Sárospatak nagyközség a pénteki műtanrendőri bejárás alkalmával fényes fogadtatásban részesítette a bizottságot, igazi magyaros vendégszeretettel látta el a vendégeket, a város lobogó díszt öltött és ősi szokás szerint magnum áldomás folyt a főiskolai conviktus éttermében. Szabolcsvármegye részéről Mikecz István tb. főjegyző és Heincz Frigyes államépitészeti főmérnök vett részt a bejáráson, a Nyiregyházavidéki Kisvasutakat Pilch Bála igazgató képviselte, aki a Bodrogközi vasút adminisztrációjának szervezését is végezte. Az uj vasút folyó hó 7-től kezdve ideiglenes menetrend szerint közlekedik, mert a tél folyamán végzett befejezési munkálatok miatt csak korlátolt menetsebességet engedélyezett a felügyeleti hatóság. Svédországban. II. Stockholm. III. Irta: dr. Leffier Béla. Amint tudjuk Stockholm sziklás dombokon épült s igy nem egy helyütt ugyancsak kell kapaszkodnunk fölfelé. Ezért nem látni itten bérkocsit (azt mondják csak egy van), hanem csak autót.*) A régi akadályozó sziklákat ugyan most már mindenfelé igyekeznek szétrobbantani, elhordani, igy a Kungsgatan régi alagutja helyén már csak sziklafalak állnak és a magasabban maradt két utcát impozáns viaduktok kötik össze. Ilyen megmaradt szikladombon áll a stockholmi Observatórium, míg köröskörül már modern bérházak épültek. Az Observatórium-dombtól Drottning-gaten vezet végig Norrmalm belsejében. A meglehetős szük utca régi házai között alig akad egy ujabb mindenütt bolt, szálloda és vendéglő. Kis mellék utca vezet a Brunkebergs piacra. Itt vívták a svédek 1471-ben diadalmas csatájukat az örökké ellenséges rokonokkal a dánokkal. A tér egyetlen dísze egy középkori kőkút, A szomszédos utca házai fölött messze kimagaslik a stockholmi telefonközpont négyszögű vastornya. Csak néhány lépés innen Stockholm legelevenebb pontja : Gusztáv Adolf-tér. A svédek királyának, akinek lovasszobrát itt látjuk tiszteletére nevezték el ezt a teret. Midőn megállunk a nagy északi germán lovasszobra előtt önkéntelenül föléled bennünk a nemzeteket pusztító rettenetes harmincéves háború minden borzalma. A lützeni csata sikja, ahol néhány ezer svéd a hős király vézetésével eldöntötte a csata sorsát; a királyi (vezér elesett, de a győzelem a svédeké maradt. Azóta a svéd fegyverek nem befolyásolják döntőleg a rilágtörtérelem folyását, de a svéd szellem a világirodalomban most kezdi hódító útját. A szobor talpazatán áll Gusztáv Adolf hű segítő társa: Axel Oxenstierne és diktálja az „aranykirály" (goldkonungens) tetteit Klionak. Ezen a téren emelkedik a Anderberg terve szerint késő renaissanec-stilben megépített Operaház. Díszes belsejében Prino Eugen és Larsson freskói figyelemre méltók. Az egész külső elrendezés igen élénken emlékeztet a budapesti Operára. A vele kapcsolatos kávéház és étterem Stockholm művész és iró világának legkedveltebb találkozó helye. Nyaranta persze idegenek keresik föl oly tömegben, hogy alig lehet jó helyhez jutni. Az Opera mögött terül az u. n. királyi kert Kungstradgorden az egykori katonai gyakorló-tér árnyas fasoraival és szelíd zöld virá^ gos pázsitjaival. A közepén áll XIII. Károly oroszlános szobra és Molin művészi szökő kútja, melynek csillogó vize fehéren permetezik a bronz-najádokra. Ugyancsak Molin müve a park déli részén XII. Károly szobra. A nagyratörö lángeszű király Svédország félelmes ellensége az Oroszbirodalom felé mutat. Ércbe öntött figyelmeztetés, hogy minden svéd tartsa nyitva a szemét, hogy mindem svéd acélozza izmait, mert nem lehet tudni, hogy a szomszéd mo*) Legújabban behozták Stockholm' an a 3 kerekű bérautót (phenomobilj mesés olcsó taxával. Saját gyártmányú bélelt börkeztyűk = 2 korona 40 fillértől kötött keztyük 38 fillértől kaphatók Blumberg József keztyU, fűző- és kötszergyárában Nyíregyházán, kath. parochia épületében. Telefon szám 96. PIPERE CIKKEK, ILLATSZEREK, LEGFINOMABB FRANCIA GUMMIÁRUK.
