Nyírvidék, 1914 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1914-02-08 / 12. szám

12-ik szám. JSTYÍRYIDÉK. 1914. febFuár 8. 3. melyek kora reggel fölkeresik az etetőket görbék a farktollai. Ex onnan van, mert hideg téli éjjeleken több cinke egy ódában össze szokolt bújni, hogy szorosan egymáshoz simulva a hideget könnyebben elviselhesse. Az éji szállástól elgörbült farktollak csak a nap folyamán simul nak ki. Ha a madár a fészekodukat a tél folyamán megkedvelte, annál szivesebben keresi azt majd föl tavasszal a fészekrakásra. Mivel etessünk a cinkéket ? Ez még mindig vitakérdés, amely fölött sokat tárgyalnak mar pedig régen meg van oldva. Sokan tévesen annak a nézetnek hódolnak, hogy a cinke legkönnyebben szoktatható valamely etetőhelyre, ha nyalánkságot adunk neki, mint pl. napraforgómagot, dióbelet szalonnabőrkét s több efele Ízletes, zsiros táplálékot Ha csak ilyen zsírtartalmú magokkal etetetünk, akkor nagy hibát követünk el, mert az ilyen nyalánksággal elkényeztetjük a cinkéket, ők ugyan ily etetés melllett szívesen keresik föl az etetőnket s hűek is maradnak a helyhez, de a kertünkben nem keresik majd a kártékony rovartojásokat, hanem ellustulnak, mint a tejjel s fí.iom étellel hizlalt macska, mely nem bolond, hogy egerésszen, ha pecsenyén s tészlán élhet. Nem közömbös tehát, hogy mivel etetünk. Helytelen etetéssel elidegenitjük e cinkéket feladataiktól: a rovarpusztitástól. Dióbél s napraforgómag tehát semmiesetre se legyen az etetőn, hanem igenis töretlen kendermag. A kendermag feltörés munkát ad a madárnak, azért oly etetőket, amelyen csak kendermagot talál a cinke, csakis a legnagyobb szükségben keresi föl. Ezt mutatja a következő példa. Etetőmet csakis kendermaggal szórom tele s pontos megfigyelés után tapasztaltam, hogy hómentes vagy enyhe időben alig fogy a kendermag, de ha zord, havas s zimankós idő uralkodik, akkor napjában kétszer is kell szórnom a magból. E megfigyelés bizonyítja, hogy a kendermagot csak szükség esetén keresték föl a cinkék. Csak mikor a hó és fagy miatt nem találtak más nekik Ízletesebb eledelre. Bárcsak mindenütt a téli etetést gyakorolnák a gyümölcsősökben, mert akkor lehetségessé válnék a cinkék betelepítése kertünkbe. S azáltal, hogy igy jót müvelünk, áldás áramlik reánk, mert gyümölcsöseink nem szenvednek majd annyit a kártékony rovarok pusztításától, míg ha nem etetünk, rengeteg cinke pusztul el télen. Kísérletek által, melyek igaz kegyetlennek mondhatók, de szükségesnek bizonyult, meglett állapítva, hogy a cinke nem türi az éhséget, Csakis rövid ideig képes élni táplálék nélkül. Ugyanis husz órai koplalás után elpusztultak a kísérleti cinkék s már 18 órai koplalás után oly gyengék voltak az álatkák, hogy gyomrocskájuk már nem birta a nyújtott táplálékot. Miután télen az éj sokszor 14—16 óráig is tart, tömegesen pusztulnak el a cinkék, ha nem gondoskodunk róluk, azaz : ha nem szórunk nekik magot megfelelő etető helyekre, hol aztán bármely időjárásnál kielégíthetik éhségüket. Azt is megfigyelték, hogy ólomeső idejében ezer meg ezer madár, de különösen sok cinke pusztul el. Az ólomesőtől ugyanis sikamlóssá válnak a fák ágai, s a madarak nem kapaszkodhatnak meg, hanem lecsúsznak róluk, minek következtében nem nézhetnek rovartojás után s igy menthetetlenül éhen halnak, ha csak magot nem szórunk nekik. Adja Isteíi, hogy a szánalom és könyőrület a madárvilág iránt, minden kerttulajdonost arra indítson, hogy a madarak téli etetését soha el ne hanyagolja, hanem az előbbi alapelvek szerint minél energikusabban és pontosabban hajtsa végre. Mert hisz nem érzelgős jótékonykodásról ven itt szó, mint azt sok magát reális gondolkozónak nevező ember fitymáló lebecsmérléssel emlegeti, hanem jelentőségteljes gazdasági tényezőkről, melyekkel minden jó honfinak, ki hazája javát előmozdítani óhajtja, de különösen az édes szülőfölddel úgyszólván egygyé olvadt gazdálkodónak ugyancsak számolnia kell. Tehát a hasznos madárfaj pártfogása hármas kötelességünk: hazafiúi, gazdasági és állatvédelmi. Alexy Kornél. Svédországban. It. Stockholm. II. Irta: dr. Leffler Béla. Olaus Petri temploma a királyi várkastély szomszédságában van és ha tizenkétórakor érünk a várhoz, akkor gyönyörködhetünk, amint a várta vig zeneszóval a Svea-mars ütemeire vonal fel a várba. Itt a Norrström partján látjuk III. Gusztáv a rokokó-király szobrát. Az ő uralkodása fénykora volt a svéd irodalomnak és művészetnek. Ö alapította a svéd akadémiát és svéd operát, ahol álarcosbál alkalmával 1792-ben egy összeesküvő lelőtte az elbájoló királyt. Az ő korában dalolta szebbnél-szebb dalait C. M. Bellman, a svéd Anakreon. A Norrström másik partján áll a svéd Nemzeti Muzeum, stilusa erősen emlékeztet a mi T Akadémiánkra. Nemes egyszerűségével imponál a stockholmi királyi palota. Hatalmas négyszögű renaissance épület, keleti oldalán két alacsonyabb szárnnyal, melyek között terül el a királyi kert, benne többek közt a Medici Venus szobormása Sergeltől, III. Gusztáv szobrászától. A királyi palota Nikodemus Tessin tervrajza alapján lassanként épült és csak 1754-ben foglalhatták el. Az egész tégla honokkővel borítva; fedele lapos réztető magas kőpárkánnyal körítve, ami az egész épületnek erősen délvidéki jelleget ad. Szinte azt mondhatjuk, hogy Európa egyik legészakibb fővárosának van a legdéliesebb királyi palotája A svéd Kungliga slottet 600 szobája nem áll üresen, mint valahol délen egy még csodásabb királyi vár, hanem a királyi páron kívül a trónörökös család, Vilhelm és Erik hercegek laknak benne. Az északi oromzaton lengő sárga keresztes kék zászló jelenti a stockholmiaknak, hogy a királyi család itthon van. A palota főkapujához vezető lejtős széles utat Lejonbacken-nek oroszlándombnak nevezik a kőpárkány egyik oszlopára helyezett hatalmas bronzoroszlán után. A királyi család távollétében az ő lakosztályaik is megtekinthetők, az ünnepségtermek azonban bármikor. Pompás falfestményekkel ékes lépcsőház vezet a belső termekbe. A mennyezetet Seva, Svédország allegóriája disziti, jobbra Kari Johan megérkezését Helsingborgba, balra pedig II. Oszkár doktorrá avatását látjuk. A második emeleten az őrszobán és a testőrség termén át jutunk a tanácsterembe. A falakat francia gobelinek borítják, a mennyezeten J. Fouquet festett jeleneteket Nagy Sándor életéből. A terem közepén áll a nagy tanácsasztal, előtte a király kényelmes karosszéke. Az asztalra helyezett könyvek közül nem hiányzik Vasa Gusztáv bibliája. Pazar terem az u. n. Stora galleriet gazdagon diszitve szobormüvekkel és Fouquet történeti freskóival vezet a nagy ünnepségi terembe, melyet Vita havet-nek is neveznek hófehér falai után. Maga a király V. Gusztáv nem barátja a külsőségeknek, trónra léptekor eltörülte a szertartásos koronázást, hogy országát fölösleges kiadásoktól megkiméje. Ó maga is a nyilvánosság előtt legtöbbször frakban jelenik meg és csak nagyobb hivatalos ünnepségek vagy fogadtatások alkalmával ölt díszesebb egyenruhát. A királyi palota szomszédságában a kis Helgeandsholmen a Szt. Lélek szigetén épült föl a svéd parlament (Riksdagshuset). Építője Aron Johansson a komoly görög-stílust választotta alapul. A főbejárat fölött áll Svea óriási szobra. Belső elrendezését tekintve két részre oszlik: az első és második kamara tanácstermeire és mellékhelyiségeire. Talán nem lesz érdektelen néhány szót szólani a svéd palament belső szervezetéről. A svéd első kamara (főrsta kammaren) nem hasonlít a mi főrendiházunkhoz. A tagokat ugyanis nem a király nevezi ki hanem a megyék és városok törvényhatóságai küldik ki és pedig hat évre. A mostani svéd első kamara 150 képviselője a következőkép oszlik meg: 87 mérsékelt, 51 liberális és 12 szociáldemokrata. A második kamara (andra kammaren) tagjait az általános titkos választójog alapján választják négy évre. A mostani svéd második kamara politikai megoszlása a következő : 65 mérsékelt, 101 liberális és 64 szociáldemokrata.* A törvények megszavazása nem ugy történik mint nálunk, hogy a főrendiház *7l, Sveriges Off Stat. 1913. 130—40. gyámságot iletőleg jóváhagyó felügyeletet gyakorol a képviselőház felett, hanem mind a két svéd kamara egyenrangú és rendszerint egyszerre tárgyalják meg a bejelentett törvényjavaslatokat. A javaslatok megvitatása után tartományok szerint járulnak a szavazó kosárhoz, ahová névtelenül bedobálják az igen-t vagy nem-et, vagy az üres cédulát. Magam is jelen voltam egy svéd parlamenti ülésen 1912-ben és végig néztem egy ilyen szavazást. Ha a szavazás eredménye a két kamarában nem egyforma akkor a törvényjavaslatot a következő ülésszakon uj tárgyalás alá veszik. A fontosabb törvények megalkotása után mind a két kamarát föloszlatják, hogy az ujia összeülő parlament döntsön véglegesen. Az igy alaposan megvitatott és elfogadott 'örvények azután a király elé kerülnek szentesítés végett. A parlament előtti kőhid Norrbro vezet az északi városrészbe. Ugyancsak ezt a városrészt köti össze a Stadannel Stockholm leghosszabb hídja: a Vasabron. A hat kőpilléren nyugvó hidon áthaladva elvonul előttünk balra a már ismert finoman előkelő Riddarhus, a háttérben pedig a Riddarholmskyrkan karcsú asipkés tornya, balra pedig a svéd nemzeti bank és parlament, épületében gyönyörködhetünk. Egyenesen tovább folytatva sétánkat beérünk Stockholm egyik legforgalmasabb üzleti utcájába a Vasagat.anba. Kellemes zöld park után előttünk áll az egyszerű de tágas központi pályaudvar épülete, előtte hosszú rendben az utasokra várakozó bérautók. Az utasok amint kilépnek az állomás épületéből, már is hívogatja őket a Hotel Continental négv|emeletes palotája barátságos ernyős ablakaival. Ugyanezen az oldalon fekszik egy kicsit beljebb a tömör formákban vörös homokkőből megépített főposta. A tágas portálén belépve a felülről világitott főcsarnokban vagyunk, hol hosszú kétsorban kényelmes és diszkréten elkülönített íróasztalon nyugodtan megírhatjuk levelünket vagy levelezőlapjainkat. A Vasagatan parkkal kezdődik és parkkal végződik. Ez utóbbi park mellett egy két tornyos nagy bérpalotában van a Nobel-bibliotek és a Nobel-Institut, ahol a világirodalom összes neves termékei közül válogathatnak azok között, melyek a legjobbak az „ideális" irányban. Az igazi nagyvárost élvezhetővé nyilvános parkjai teszik. Tudja ezt nagyon jól Stockholm tanácsa és ahol csak lehet, parkot teremt. Ha a Nofcel-Bibliotektól balra megyünk, elhaladva az öregek menhelye előtt, eljutunk a még fiatal Vasaparkba. A zászlóval megjelölt fümezőben a stockholmi iskolás-gyerekek játszanak tornatanáraik felügyelete mellett. A teret két oldalt az Oden-gatan és a Dalagaton nagy bérházai határolják. Ez már az uj modern Stockholm. A Nobel-Bibliotektól jobbra tágas udvar közepében emelkedik a Norra Latin Lároverket, a latin gimnázium. A nagy magános épület félköríves ablakaival sötét falaival kissé komoran hat a szemlélőre, de annál barátságosabb és világosabb belülről. A tantermek a négyszögű üveggel fedett tágas belső udvar körül helyezkednek el. Ezt a télen fűtött udvart a lépcsőház osztja két részre. A folyosó, a téli fehér udvar egyedüli disze három falfestmény a svédek legelső festőitől Larssontól és Liljeforstól. Az iskolát a tudós rektor G. Kjederquist igazgatja. A kilenc évfolyamot, t. i. Svédországban ugy mint Németországban 9 osztálya van a humanista gimnáziumnak — huszonhét osztályban tanítják, tehát átlag minden tanfolyamnak 3 párhuzamos osztálya van. A maximális létszám egy-egy osztályban 36, de a felsőbb osztályokban nem találunk 27 tanulónál többet. Igaz, hogy a tanári óraszám nagyobb mint nálunk, átlag 22—3, sőt a rajztanárnak 32 órája van, pedig van helyettes rajztanár is. Tekintettel, hogy nálunk most annyi sok szó esik a középiskolák reformjairól, az egységes középiskoláról, megemlítem ezen svéd mintagimnázium tanrendjének egy pár érdekességét.* Tehát bár latin gimnázium, a latin nyelvet mégis csak a Vl-ik osztályban kezdik heti 6 órával, a görögöt pedig az veszi, aki akarja — csak a VIIl-ik és lX-ik osztály* Adataimat ezen iskola 1912 — 13. tanévi értesítőjéből merítem.