Nyírvidék, 1914 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1914-02-08 / 12. szám

4 12-ik szám. NYÍOTIDÉF 1914, február 8, ban heti két órával. Ellenben nagy súlyt helyeznek a német nyelvi oktatásra, amelyet már az I. osztályban kezdenek (6 órában) és csak a felső osztályokban csökken a heti óraszám 3-ra és 2-re. De a legtöbb óraszáma van a matematikának 41 a kilenc osztályban, ezt már a svéd pedagogusok is sokalják. A németnyelv után a fizika, biologia van képviselve a legtöbb óraszámmal. Ezeken kiviil az angol és francia nyelvet is tanítják olyan mértékben, mint mi a német nyelvet és őszintén mondhatom, alig több eredménnyel. A svédek gyakorlati gondolkozását bizonyítja, hogy a latin nyelv csak negyedik helyen áll a heti órákat tekintve. A majdnem 800 növendéket 40 lanár tanítja, azonkívül minden évben beosztanak az intézethez 15—20 gyakorló tanárnőt. Az iskola nagy aulája Eugén királyi herceg festményeivel díszítve, tulajdonképen imaterem. Ugyanis minden reggel 3/

48—8 az összes tanulók idegyülekeznek és a tanárok jelenlétében rövid istentisztelettel nyitják meg a munkanapot. Itt említem meg, hogy az apró királyi hercegek és hercegkisasszonyok szintén nyilvános iskolákba járnak, még pedig az elemi iskola első osztályától kezdve. Az iskolai anyakönyvekben az egyszerű polgári Bernadotte néven szerepelnek. Stockholmnak ezen a mintagimnáziumán kívül van még 7 középiskolája, köztük 3 reáliskola. Stockholm nem egyetemi város, de van igen jelentős főiskolája jogi és bölcseleti fakultással, bányászati akadémiája és a Karolinska Mediko-Kirurgiska Institut megfelel orvosi főiskolának. A Högskoh természettudományi karának egyik legifjabb magántanára magyar ember: Dr. Riesz Marcel. Alig, hogy 22 éves korában megszerezte Budapesten a doktori és tanári oklevelet egy évi párisi tanulmány után meghívta a főiskolához Gösta Mittag-Leffler, matematikai professzor, aki a mi T. Akadémiánknak is tagja. A fiatal magyar tudós Dr. Riesz, aki eleinte francia nyeli en tartotta előadásait, de most már svédül prelegál, alig 28 éves és már is oly nevet vívott ki magának a matematikai körökben, hogy rövidesen rendes egyetemi tanszékkel fogják megkínálni. A magyar matematikusok csak sajnálhatják, hogy nem kerül a pesti egyetemre, hol annyi már a matematikus, hogy Londonba is jut belőlük. De legyen ennyi elég a paedagógiából! (Folyt, köv.) Mezőgazdaságunk.*) 1913. év vármegyénk gazdáinak emiekezetében fájdalom, örökké emlékezetes marad, fekete belükkel írta azt be minden gazda emlékezetébe, gyászos esztendő volt az és még gyászosabbá teszi azt az a körülmény is, hogy az 1912 iki kritikus esztendő után következett. Ha gazdáink egynémelyike a 13 szám iránt eddig nem viseltetett babonás félelemmel, azt hiszem most már ellenszenve lesz azoknak is a a 13 szám iránt, mert ily gyászos esztendő egy évszázadban egy is nagyon elég, hogy mezőgazdasági állapotunkat megrendítse! Az év háromnegyed részében uralkodo káros időjátási csapongásait mindjárt az év elejével megkezdette, midőn a hideg és meleg, a hó és eső a legszeszélyesebben váltakoztak. Február hóban szokatlan hidegre változott az idő. Takaró nélkül hagyva zsenge őszi vetésünket és bár gazdáink nagyon nehezen várták már az idő enyhülásét, hogy az összetorlódott tavaszi munkalatokat megkezdhessék, az erős fagy csak március közepére engedett ki, miért is a vármegye mezőgazdasági állapota a sokáig tartó hideg miatt visszamaradt. A március második fele és április hó 6-ig enyhe, szaraz időjárás azonban a gazdasági munkálatok végzésére mégis annyira kedvezeit, hogy azok nagyrészbe i befejezést is nyertek és a kedvező enyhe időjárás alatt nemcsak a tavaszi kalá sziak fejlődhettek rohamosan, de a száraz fagyoktól meggyötört vetéseinkben szintén örvendetes javulás volt észlelhető. Ezen kedvező időjárásra azonban április hó 22—23-ra forduló éjjel oly téliesen zord idő köyetkezett, amilyenre április hó közepén az öregek szerint 1850-iki év óta nem volt példa. A meleg már*) A szabolcsvármegyei m. kir. gazdasági felügyelő Kauzsay Tibor évi jelentéséből. ciusi napok után váratlanul beköszöntött erős fagyok és az év e szakában szokatlan mérvű és hevességű hózivatarok valósággal megdöbbentették gazgaközönségünket, mert elpusztította a korán virágzó gyümölcseinket és a részben még kelőfélben levő tavaszi veteményünket is elfagyással fenyegetve, azokban tekintélyes mintegy 10 százalék kárt okoztak. Ez emlekezetes hideg havas napok után az idő csakhamar megenyhült, sőt a hónap vége felé melegre változott, ugy hogy április végén*25 G°-ot mutatott a hőmérő. A májusi kedvező hűvös és esős idő hatása alatt minden terményünk gyors fejlődésnek indult sőt a kövérebb földekbe vetett őszi kalászaink még tul buja fejlődést is mutattak, de jól fejlődtek kapásaink is, eltekintve attól, hogy a hibás vetőmag következtében a tengeri sok helyen rosszul kelt és pótlásra szorult, Junius hó elején oly jól álltak vetéseink, hogy egyes gazdák már rekord termésről kezdtek álmodozni. Ezen szép reményekkel eltelve, gazdáinkat junius hó 16 án ismét rossz meglepetés érte, amennyiben a levegő oly mértékben lehűlt, hogy a mélyebben fekvő helyeket dér szállta meg, és az ott talált babot, tengerit, burgonyát, de helyenkint a kapadohányt és káposztát is leper zselte, a dinye veteményekel pedig teljesen elfagyasztotta. A fagy után az >nban az időjárás nem fordulván hirtelen melegre, ezen csapást is nagyrészben kiheverték kapásaink s már-már ki volt tüzva az aratás napja, már csak 1—2 nap választotta el tőle gazdáinkat, midőn megnyíltak az ég csatornái és esett az eső majd október hó elejeig válság elé állítva mezőgazdasági állapotunknt és magakasztva a gazdasági munkálatokat teljesen. E majd három hónapig tartó esőzések alatt tiszta derült napunk alig volt, de nem is lehetett, mert tiisz a nap aligalig mutatta magát az ólomszürke felhők közül. A levegő is lehűlt és ennek jellemzésére elegendő talán ha felemlítem, hogy a munkásoknak a folytonos megszakításokkal végzeit aratásnál a felső ruhát le sem kellett venni, csizma dadrág és ujjasban is tudtak aratni! Különben, hogy a három hó alatt mennyi csapadék esett le és mily hűvös volt az időjárás, áttekintés vegett közlöm a „Köztelek" általam igen fontosnak tartott „Időjárás" rovatából e vármegye 3 havi csapadékelosztás és hőmérsékletét : Hó : ö E « N C r cn G * E u s <D -*-> e -a a F- a 3 6 U a Julius Augusztus Szeptember 73 5G 51 180 16 144 15 84 7 o »-(_> o-g -g v ej M" <U IQJ í E = O > 26-8 19-6 19 7 186 43 125 Természetes, hogy az abnormis, tul nedves időjárás a gabonanemüekre részben keresztekben, de sok helyen már lábon is csírázásnak indította, takarmányainkat, melyek nagy része renden voltak, úgyszólván teljesen tönkretette. Bár már gazdáinknak a fenti időjárás okozta kára is igazán tetemes volt, tetézte a károkat még a Tisza folyó kiáradása és a talajvíznek a legjobb „alj" földeinken való felemelkedése. — A megáradt Tisza vármegyénk területén elöntötte az árvédelmi töltéseken kívül hagyott és magas vízállás esetén a lefolyást nem találó víztömegek elraktározására szolgáló u. n. hullámtereket, melyek ma már legnagyobb részben mezőgazdasági kezelés alatt állanak Az ár ugyan a kiömléstől számított 6—7-ed napra nagyobbára a földekről visszahúzódott a mederbe, s az igy elárasztott terményeknek egy rés?e megmaradt ugyan, de mé°is voltak oly helyek, hol a talaj alakjánál fogva az elöntött területről a víz lehúzódni nem tudott s ezeken a növényzet teljesen elpusztult. Ily károk leginkább: Mezőladány, Benk, Újkenéz és Taktakenéz községek határában voltak, mely községek határának jó része hullámtérbe esvén, lakosait a termés nagy részétől fosztotta meg. Károsultak még: Báj, Gsobaj, Prügy, Tiszadada, Tiszadob, Tiszaeszlár, Tiszaladány, Tiszalök, Tiszatardos, Eperjeske, Tiszamogyorós, Zsurk, Kopócsapátai, Révaranyos, Eszeny, Szaloka, Tiszaágtelek, Gyüre, Nagyvsrsány, Kisvarsány, Tiszanagyfalu, Rakamaz, Tímár, Zalkod, Balsa, Szabolcs, Kenézlő, Viss, Szabolcsveresmart, Komoré, Fényeslitke községek gazdái. E.-en áradás okozta károknál is nagyobb s igazán varatlanabb károsodás érte vármegyénket a talajvíznek az alj földekbe való felemelkedése, mely az azokba vetett terményeket, főleg kapásokat, úgyszólván teljesen elpusztította. A talajvíz felemelkedése folytán igy ma is, mikor e sorokat irom, tekintélyes terület áll viz alatt. Ezen legértékesebb és igazán legmagasabb áron fizetett ártéri földek vizzel elborított helyeiről, ma sokhelyen a vizből káka és nádszálak ütik fel fejőket és igen tekintélyes része még az 1914. évben sem lesz művelés alá vehető. Eíen károknak tulajdonithatjuk vármegyénk 1913. évi káposzta termésének úgyszólván teljesen tönkretételét. Ily károk leginkább Buj, Beszterec, Demecser, Dombrád, Gégény, lbrány, Nagyhaiász, Pátroha községek határában, de szórványosan a megye egyéb mély fekvésű részein is voltak észlelhetők. E csapások folytán a vármegye gazdáinak kára az elöljáróságok által készített kimutatás szerint 31629 K hold 914 D-öl területen 3074477 koronára becsülteteit. Ugyanis: A dadai alsó j. 6567 kh. 1445Q-Ö1 785361 kor. értékben A dadai felső j. 8216 „ 1101 „ 424876 „ A kisvárdai jár. 3884 „ 1096 „ 333505 „ Anyírbogdányi j. 1901 „ 0463 „ 280185 „ A tiszai járásb. 11100 „ 0009 „ 1350550 „ Megjegyzem azonban, hogy tényleg az okozott kár nagysága 25—50 százalékkal kevesebb volt, mert az elöljáróságok, mint arról szemelyesen meggyőződlem a súlyos csapások első napjaiban állították össze sürgősen a kimutatást és ennek folytán oly területeket is felvettek kath. hoidánként átlag 200 korona kárral, melyekről a viz mielőbbi lefolyása folytán a termény le volt takarítható. Magam láttam ily területekről tengerit törni, sarjút kaszálni és pedig igazán jó hozammal. E 3 havi esőzés után igazán kívánatos és áldásos volt gazdáinkra az október hó elejétől beköszöntött és majd december hó elejéig tartott száraz, verőfényes enyhe idő, mely lehetővé telte, a sok esőtől felázott, sőt helyenként. megközelíthetetlenné vált, de talajvíz állal nem borított szántóföldeknek felszikSadását, ugy, hogy azokon a szükséges őszi munkalatok zavartalanul végre-valahára megindulhattak. Szembetűnő jó hatással volt az időjárás főleg a tengerire, melynek beérésétől pedig a sok csapás súlya alatt reményt vesztett gazdáink már lemondottak, ez a napos, meleg időjárásban rohamos érésnek indult és kiknek tengerijét a viz tönkre nem tette, egészséges beérett tengerit raktározhattak el góréikba. Kedvező volt a meleg még azért is, mert a talajban a nyár csak igen kevés tartalékhőt raktározott el. Az ár és talajvíz okozott károkon kivül nagy károkat okozott a burgonyában annak legveszedelmesebb ellensége a burgonyavész (Photoptora infestana), különösen a korai faj tákban, ezenkívül a dadai alsójárás Tiszalök. Tiszaeszlár és Tiszaladány községek határában a tiszai ármederbe vetett tengerikben a vetési bagolypille hernyója, végre a julius hó 15-én esett jég, mely a nagykállói, nyírbogdányi és dadai felsőjárásokban okozott tetemes károkat. A terményekkpl borított területre vonatkozó uj adatgyűjtés felgolgozását a m. kir. központi statisztikai hivatal bevégezvén, annak eredménye alapján az 1913 ban vármegyénkben bevetett terület volt: « Termény neve 1913. évben az uj bejelentes szerint Termény neve katasztrális h Búzával 113343 93708 Rozszsal 140296 135652 Árpával 22486 24608 Zabbal 22375 209 IS Tengerivel 79326 76124 Burgonyával 58470 64223 Cukorrépával 4428 5566 A folytonos esőzések által okozott károk