Nyírvidék, 1914 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1914-02-08 / 12. szám

2 9-ik szára. JMYÍRITIDÉK. IV) 2 . .január 29. Ezt a helyet kéri a várostól a Leányegye­fcület. És ha ezt megkapja, ha a város közön­sége, mely annyiszor tanúsította meleg rokon­szenvét ez intézmény iránt, odaadja a kért he­lyet: akkor a Leányegyesület még ez év már­ciusában építeni fog egy csodás hajlékot, a minőt Magyarországon város a saját gyermekei szá­mára sehol sem épített. Ez a hajlék mintája lesz a gyermekvédelem eme typusánuk; ez az intézmény példája lesz annak, hogyan cseleked­jenek a többi városok. És ha a példa ragadós, ha utánzásra talál; ha az ország városai lassan­ként saját ügyüknek fogják tekinteni a gyer­meküdülés kérdését: ki tudja, nem e innen Nyíregyházáról indul ki egy oly megoldása a socális problémák egyikének, melyet magáévá tesz majd az egész müveit világ. Mert ez a hajlék ötven gyermek elhelyezé­sére van szánva; tágas, szellős, világos háló­szobákkal, nagy fedett verendával, ahol esős időben a közös étkezés és a praktikus gyer­mekmunka folytatható. Harminc méter hosszú, tiz méter széles épületben hét szoba a gyer­mekeké, kettő a két felügyelőnőé. Külön épü­letben a konyha és mellekhelyiségei, ezenkívül egy betegmegfigyelő szoba. Szép, csínnal épült nyári lak, mely látvá­nyossága lesz a Sóstónak, kedvenc nézni valója a kirándulóknak. És a Leányegylet gyönyörűséggel gondol arra, hogy Nyíregyháza város közönségének áldozatkészségéből összegyüj'ött húszezer koro­nányi tőkéjét Nyíregyháza város szegény gyer­mekei számára tegye áldást hozóvá Szeretettel gondol arra, hogy minden nyáron száz gyer­meknek adja vissza azt a vidámságot, amellyel a közönség adományait összegyűjtötte ! Leányok bájos álmáról van szó, van e valakinek szive, hogy őket ennek a szép gon­dolatnak, az álomszerű palotának megvalósítá­sától megfossza? £ tárgyban a Leányegylet a következő kérvényt nyújtotta be a városhoz: Tekintetes Képviselőtestület. A Nyíregyházi Leányegyesület mintegy három évvel ezelőtt nagyjelentőségű szociális intézmény létesítését vállalta magára. Vérszégény, beteges gyermekeket vitt ki a sós­tói erdőbe, túlzsúfolt lakások rodhadt levegőjétől megmérgezett kis nyomorékokat, hogy részvétteljes, gondos ápolással megmentse őket a társadalomnak. Nyíregyháza város közönsége mindig megér­téssel fordult a mi szomorú társadalmi viszonyaink enyhítését célzó intézmények felé s nagylelkűségé­nek ujabb tanuját adta akkor, midőn szünidei gyer­mektelepünk céljaira átengedte a Sótófürdőtelep kö­zelében fekvő városi épületet s fiatal intézményünk a kezdet szük kereteinek teljesen megfelelő hajlékot nyert az átengedett helyiségekben. Ám a lefolyt évek tanulságai kétségtelenné tették, hogy az eddigi keretekben való megmaradás nemcsak a szükségszerű fejlődés törvényénél fogva lehetelen, hanem veszélyezteti a vedéglátó város igen fontos gazdasági erdekeit is Köztudomásu, hogy az elmúlt nyáron vörheny járvány tört ki a telepen elhelyezett gyermekek kö­zött s a járvány oly nagy mérveket öltött, hogy a telep további működését be kellett szüntetni Ez a bár véletlen, de kétségtelenül bármikor bekövetkez­hető eshetőség a Sóstó gyógyfürdőre, mint a város egyik igen fontos üzemére beláthatatlan károkat je­lentene s lelkiismeretlenség volna tőlünk, egy ilyen lehetőség bekövetkezhetőségének tudatában továbbra ii igénybe venni városunk áldozatkészségét és ven­dégszeretetét. Viszont azonban elvitázhatatlan az is, hogy három éven át várakozáson felüli nagy eredménye­ket elért intézetünk további működését megakasz­tani nemcsak nem lehet és nem szabad, de sőt a történtek tanúságait levonva meg kell keresnünk az utat, melyen haladva végső törekvésünket egy ál­landó jellegű, a célnak minden tekintetben megfe­lelő külön hajlékkal rendelkező szünidei gyermek­telep létesítését megalapozzuk. Hajlékot akarunk emelni szenvedő kis véden­ceinknek a magunk erejéből társadalmi tényezőink nagylelkű pártfogásában bizva s minden amit kérünk egy kis földdarab, egy kis hely a sóstói erdő köze­pén. A Blaha domb átangedését kérjük szünidei gyermektelep céljaira Nyíregyháza városától s erősen hisszük, hogy a tekintetes képviselőtestület, mint eddig is minden méltányos kérésünket nagylelkű áldozatkészséggel honorál a, ezen ujabb kérelmünk teljesítését sem fogja tőlünk megtagadni A külön hajlékkal rendelkező szünidei gyermek­telep eszméjének felmerülése óta alapos tanulmányo­zás tárgyává tettük azt a kérdést, hogy hol ta'ál­hatnánk meg a legalkalmasabb helyet, amelyen hajlékunkat felépíthetjük s arra az eredményre jutot­tank, hogy a Blaha domb az a hely és pedig egyedül alkalmas hely, amely céljainknak mindenben megtelel. Teljesen izolált fekvése, mely egyenesen kizárja egy esetleges ragály elterjedésének lehetőségét s emellett az intézményünk szempotjából teljesen nélkülözhetetlen közvetlen vonat közlekedés előnyei szinte predesti­nálják a Blaha dombot arra, hogy azon egy ideális a korunk színvonalának megfelelő gyermekvédelmi intézmény létesíttessék. Annak igazolására, hogy törekvésünk mily közel áll a megvalósításhoz, becsatoljuk létesítendő gyer­mektelepünk alaprajz tervezetét. Két épület megépí­tését tervezzük már a folyó év tavaszán, melyek közül a főépület kilenc szobából állana, egy meg­felelő nagyságú nyílt terasszal. Az ápolís alá kerülő gyermekek számszerint nngyvenen hét szobában nyernének elhelyezést, két szoba pedig a telep felügyelőnők lakásául szolgálna. A melléképületben a szükséges mellékhelyiségek mellet egy beteg szobát tervezünk, ahová a betegség miatt megfigyelés alá veendő gyermekeket különítenénk el. A főépület hossza 30, szélessége 10 méter, a melléképület pedig 12 méter hosszura és 7 métes szélesre terveztetik. Az építkezés költségeire 20000 koronát irányoztunk elő s ezen tetemes összeget egyesületünk törzsvagyo­nából fog fedezetet nyerni. Nehéz feladat elvégzésére vállalkoztunk tekin­tetes képviselőtestület, melynek sikerét minden kitartó munka és anyagi erőnket szinte meghaladó áldozatok mellett is csak az esetben remélhetjük, ha mindazok, akiknek módjukban áll törekvéseinket bármilyen irányban és mértékben előmozdítani, mellénk állná­nak annak tudatától áthatva, hogy tervbe vett intéz­ményünk a közönséges értelemben vett jótékonyság kereteit meghaladó nagy jentőségü szociálpolitikai célt lesz hivatva betölteni. Részt kívánunk venni abban a nagy mentési akcióban, amely ami gyermekhalan­dóság átkától sújtott magyar népünk megmentéséért folyik s a cél nemessége bátorit fel bennünket arra, hogy kérjünk és az biztat azzal a reménnyel is, hogy kérelmünk meghallgatásra talál az emberbaráti törekvések iránt fogékony lelkekben. Ginkék a gyümölcsösökben. A Nagybánya és Vidéke című lapból vesz­szük át az alábbi cikket. írója Alexy Kornél nyugalmazott állami tanitó, egyike a leglelke­sebb állat- és madárbarátoknak. Ajánljuk e cikket olvasóink, első sorban pedig tanítóink szives figyelmébe. Ki gyümölcsösébe cinkéket szoktatott, az bizonyára tapasztalta már, hogy azóta sokkal kevesebb dolga akad fáinak permetezésével és a hernyóirtással. Miért vajon ? Mert a cinke nagyon falánk. Naponta körülbelöl annyi táp­lálékra van szüksége, mint amennyi testének súlya. Ez ugyan kevésnek látszik, mert a cinke csak 12—15 grammot nyom. Ds e súlyra 12—15 ezer rovartojás megy. Mennél hidegebb az idő, annál éhesebb, annál több tápanyagra van szük­sége a cinkének mert hideg időben az anyag­csere élénkebb. Fönnebbi példából latható minő nagy hasz­not hoz a cinkék munkája gyümölcsöseinkben. Épp azért e hasznos madarak ápolása, védése s gyümölcsöseinkbe való betelepítése meghono­sítás^, minden jó gazdának első kötelessége. Kinek gyümölcsöse közal fekszik valamely erdőhöz, könnyen átcsalhatja télen kertjébe a cinkéket. Ugyanis annak a fanak a koronajára amely az erdőhöz legközelebb esik, függesszünk két etetőágat. Az etetőág 3—6 cm, vastag legyen, melyet fúróval vagy vésővel eszközölt több 2 cm. átmérőjű és 2 cm. mélségü lyuk­kal látunk el. E lyukakat fagygyuval összekevert kender­maggal töltjük meg, az etetőágat pedig ugy aggatjuk a fára, hogy az szabadon ide oda le­begjen. Az ilyen merőlegesen felakgatott etető­ágat vígan szállja meg a cinkék serege, ám a verebek nem mernek hozzájok közeledni, mert idekenkednek a mozgó ágtól. Egy idő múlva, mikor megállapítottuk, hogy a kíváncsi cinkék, amelyek minden nekik uj dolgot, ami könnyezetünkben feltűnik, meg­vizsgálnak, az etetőágak körül sürü szemlét tartanak és azokat gyakran fölkeresik, ismét két etetőfácskát akgatunk fel, egyet a második fára s egyett a 3 ik fára, de az első fáról eltá­volítjuk az etetőágakat. Igy folytatva következetesen mutassuk m;g a cinkéknek az utat az erdőből a gyümölcsöse­inkbe. A kertben azután már rendszeresen etes­sünk s ne felejtsük el felakgatni a fészekodu­kat sem. Hogy azonban télen a kitett magtáplálékot fölkeressek az éhes madarak, szükséges, hogy már ősszel megkezdjük az etetést. Mert csakis igy szoknak majd a cinkék az etetőhelyre, melyet azután a kemény hideg időben is szíve­sen fölkeresnek seregestöl. Ha azonban csak decemberben vagy talán januárban kezejük meg az etetést, akkor bizony már késő, mert a cin­kék nem barátkozhattak meg az etetőhelyekkel, tehát elszálltak más tájak felé. Aki tehát ko­molyan veszi a cinkékről való gondoskodást, az kertjében már korán, lehetőleg novemberben kezdje meg az etetést. Hogy oly sokan, akik kertjükben a cinkeetétést űzik, balsikerről pa­naszkodnak, az a nem célszerű etetőházak s helyek alkalmazására vezethető vissza. 0;t, ahol tömeges cinkeetesésröl van szó, nincs értelme diszetetők felállításának. Mert az ilyen diszes és komplikált etetők, ha hó esik, nincsenek eléggé védve a hófúvástól, a behavazástol, pe­dig havas, fagyos vagy nedves eledelt nem szeret a cinke, sőt nem is igen jár utána ilyen tápláléknak. Oly etetőszekrényeket akgassunk tehát gyümölcsöseinkbe, amelyek a magot meg­védik az idő viszontagságai ellen, amelyek felül­ről s minden oldalrol el vannak zárva s csakis alulról közelíthetők meg. Ily etetőházak szára­zon tartják a magot s biztosan, mert ezekhez nem tudnak hozzáférni a máskülönben oly szemtelen verebek. Hisz a veréb mindig felül­ről csap az eledelre, sohasem alulról, mint a függő cinke. Nagyon fontos, hogy a verebeket távol tartsuk az etetőhazaktól, mert azokat a helyeket ahol verebek laknak, kerülik a cinkék. Az etetőházak felakgatásával azonban még nem tettünk eleget. Mert hisz az etetés által nemcsak kertünkbe akarjuk csalogatni a cinké­ket, hanem be is telepíteni, Hasznot várunk a cinkéktől, tehát arra kell iparkodnunk, hogy a cinke állandó lakója legyen kertünknek. Azért egy időben a praktikus etetőkkel fészekodukat is kell kitennünk. Igaz, hogy az odúkba a cin­kék majd csak tavaszszal fognak beköltözni, de ha most már feltesszük az odúkat az etetők közelében, akkor a kíváncsi cinke megvizsgálja azokat, megbarátkozik jövendő kis lakásával, sőt még a hidek téli éjjeleket egyikben vagy másikban el is tölti. Aki a cinke etetéssel foglalkozik, annak bizonyára feltűnt már, hogy az első cinkékne k Saját gyártmányú bélelt bőrkeztyűk ZZ 2 korona 40 fillértől kötött keztyük 38 fillértől kaphatók Blumberg József keztyü, filző- és kötszergyárában Nyíregyházán, kath. parochia épületében. Telefon szám 96. PIPERE CIKKEK, ILLATSZEREK, LEGFINOMABB FRANCIA GUMMIÁRUK. mm

Next

/
Oldalképek
Tartalom