Nyírvidék, 1913 (34. évfolyam, 79-104. szám)

1913-11-02 / 88. szám

88-ik szám. JfttNmkK 1913. november 2. 3. pedig ez nem volt lehetséges, olt ugy enyhítettek a nyomoron, hogy a munkanélküliek számarányában egy bizonyos segély összeget szavaztak meg s azt a kérelmezők között szétosztották. A fentiek előre bocsájtása után tisztelettel kérjük a tek. Képviselőtestületet és annak minden egyes tagját, vegye figyelembe az általunk elmondottakat és adjon módot arra, hogy az itt Nyíregyházán levő munkanélküliek valamikép kenyér keresethez juthassanak. Ha vannak Nyíregyháza városának közmunkálatai, ugy azok sürgős megkezdését kimondani, ezek nem létében pedig a munkanélküliek nyomora enyhítésére egy bizonyos segélyösszeget megszavazni és annak folyósítását elrendelni és azt a helybeli szakszervezetek közbenjőttével a munkanélküliek között kiosztani tisztelettel kérjük. Végül szabad legyen még megemlítenünk azt, hogy mint máshol, ugy itt sem tartjuk a tek. Képviselőtestületet egy a polgárság érdekeit meg nem védő testületnek s igy bizván-bizunk abba, hogy kérelmünk kedvező elintézést nyerend. Egyben szükségesnek látjuk annak bejelentését, hogy a helybeli munkanélküliek megszámlálása most van általunk folyamatban s igy a szükséges számadatokat felhívásra rövid időn belől a tek. Képviselőtestület rendelkezésére bocsátjuk. Kérelmünk megismétlése s annak kedvező elintézését kerve vagyunk Nyíregyházán, 1913 évi okt. hó 20 án. A f. évi szeptember hó '28-án megtartott népgyűlés megbízásából : Urbán Ferencz Lyachovits Sándor népgyűlési jegyző. Szabó László népgyűlési elnökök. A belügyminiszter a szegényekért. A szegényügy országos rendezése még mindig kemény dió az illetékes hatóságoknak s a közsegélyre szorult szegények, vagy nem kapnak megfelelő segélyt, vagy ha kapnak, már nem élvezhetik, mert addig éhen halnak. Ha valaki közsegélyre szorult, ugy előbb meg kell állapítani, hogy tényleg munka- és keresetképtelen egyén-e. Ha ez tisztázva lett, az a kérdés merül fel, vájjon hová való illetőségű. Ennek a kérdésnek eldöntése azonban évekig tart, ugy, hogy az elnyomorodott szegény addigra már meg is halhat. Tudvalevő dolog, hogy minden községnek törvényszabta kötelessége a szegényeit eltartani. Ez az eltartás áll élelem, lakás és ruhából. Koldulni azonban nem szabad. Ez az ellátás a községi pénztár terhére történik s átlag, a ruházatot kivéve, havi 10 koronából kifutja. Most a lakás a szegényház, élelem meg csak annyi, hogy éhen ne haljon szegény. Vannak azonban szegények, akik közszegélyre szorultak s oly nyomorban vannak, hogy a lakhelyszerinti község humanitásból ideiglenes segélyt ad nekik. Ez azonban több, mint rendes községi szegényeké. Az ideiglenes segély megadásakor azonban megindul az illetőségi eljárás, de mire ez véget ér, tekintélyes összeget kell megtéríteni az illetőségi községnek szegénye átvételekor. A belügyminiszter tehát a községek anyagi érdekeit szem előtt tartva s a közsegélyre szorultak megélhetését biztosítani akarva, felhívta valamennyi törvényhatóságot, hogy minden közsegélyre szorult eltartását a lakhely szerinti községek saját szegényeinek adott segélyezésével együtt eszközöljék. Eszerint nem kell bevárni a szegénynek illetőségi ügyének tisztázását, hanem az a község gondoskodik eltartásáról, ahol lakik, a felmerült költségeket azonban az illetőségi község viseli. A belügyminiszternek eme humánus intézkedése tehát nagyon előre vitte a szegényügy rendezését. Husdrágaság. A husdrágaság kérdésének megvilágítása céljából közöljük néhány város kimutatását a húsárakról. Összehasonlítva a nyíregyházi húsárakkal. Arad: Marhahús vesepecsenye tiszta 3 K, vesepecsenye csonttal 2.08 K, rostélyos 2.08 K, felsál 2 K, fehérpecsenye 2 K, leveshus eleje 1.60 K, leveshus hátulja 1.84 K, gulyáshus 1.84 K, szegy 1.60 K. Sertéshús karaj, vagdalt 1.76 K, comb 1.76 K, tarja 1.16 K, oldalas 1.76 K, szalonna 1-68 K, háj 1.76 K, hátszalonna 1.68 K, zsír 1.76 K. Pozsony: Marhahús vesepecsenye tiszta 4 K, vesepecsenye csonttal 2.50 K, rostélyos 1.92 K, felsál 1.92 K, fehérpecsenye 1.92 K, leveshus eleje 1.80 K, leveshus hátulja 1.80 K, gulyáshus 1.72 K, szegy 1.60 K. Sertéshús karaj 2 K, vagdalt 1.90 K, comb 2 K, tarja 1.90 K, oldalas 1.80 K, szalonna 1.60 K, háj 1.72 K, hátszaiona 1.60 K, zsír 1.64 K. Kassa: Marhahús vesepecsenye tiszta 2.60 K, vesepecsenye csonttal 1 62 K, rostélyos 1.62 K, felsál 162 K, fehérpecsenye 1.62 K, leveshus eleje 1'42 K, leveshus hátulja 1.62 K, gulyáshus 1-30 K, szegy 1.42 K. Sertéshús karaj 1.76 K, vagdalt 1.76 K, comb 1.60 K, tarja 1.60 K, szalonna 1.60 K, káj 1.60 K, hátszaiona 1.70 K, zsír 2 K. Szeged: Marhahús vesepecsenye tiszta 3 K vesepecsenye csonttal 1.60 K, rostélyos 1.60 K felsál 1.60 K, fehér pecsenye 1.60 K, leveshus eleje 1.40 K, leveshus hátulja 1.40 K, gulyáshus 1.40 K, szegy 1.40 K. Sertéshús karaj 1.70 K, vagdalt 1.80 K, comb 1.80 K, tarja 1.80 K, oldalas 1.60 K, szalonna 1.70 K, zsir 1.70 K. Temesvár (eddigi legmagasabb árak szeptember hó 27.): Marhahús vesepecsenye tiszta 3.60 K, vesepecsenye csonttal 2.08 K, rostélyos 2 K, felsál 1.02 K, fehér pecsenye 1.02 K, leveshus eleje 1.76 K, leveshus hátulja 1.76 K, gulyáshus 1.68 K, szegy 1.44 K. Sertéshús karaj 2.16 K, vagdalt 2.16 K, comb 1.84 K, tarja 1.84 K, oldalas 1.76 K, szalonna 1.76 K, hátszalonna 1.76 K, háj 1.75 K, zsir 1.76 K. Nyíregyháza (eddigi legmagasabb árak október 29): Vesepecsenye csonttal I-ső rendű 1.60 K, rostélyos 1.60 K, felsál II. rendű 1.44 K, fehérpecsenye III. rendű 1.36 K, leveshus eleje, leveshus hátulja 1.52 K. Szalonna 1.52 K, háj 1.60 K, hátszalonna 1.56 K, zsir 1.68 K. Tenyészállat kiállítás. Nyíregyháza város képviselőtestületének áldozatkészségéből e hó 26-án tartotta meg a nyíregyházi gazdaszövetség immár a második tenyészállat kiállítás már jelentős haladást mutat az első, a bemutató kiállításhoz képest, mert a felhajtott állatoknak nagyobb száma, jobb minősége azt mutatja, hogy gazdaközönségünk e téren bir megfelelő hajlammal a haladás iránt. A kiállításnak ez az inkább relatív sikere távolról sem ad azonban jogot arra, hogy már tényleges sikerről beszélhessünk. Állattenyésztésünk még a kezdet-kezdetén van, s gazdaközönségünknek mindent meg kell tennie, a jáakaratu tanácsokat, útbaigazításokat megfogadnia, hogy a jövő síkerehez fűzött remények tényleg is teljesedésbe menjenek. Különös figyelmébe ajánljuk ugy a város vezetőségének, mint a gazdaszövetség vezetőségének, a megfelelő apaállatok sürgős beszerzését. A megfelelő apaállatok kíánya a legerősebb akadálya volt annak, hogy pozitív sikerről nem számolhatunk be. A felhajtott anyag minősége a szarvasmarháknál a tavalyi díjazásra felhajtottak minőségét jóval felülmulta es volt nem egy példány, különösen az üszők között, melyek szemlélésében a biráló bizottság tagjainak igaz öröme tellett. Anyag tehát van gazdáink birtokában és igy van mire építeni, van mit fejleszteni. Lótenyésztésünk fejlettségét a díjazás ma is igazolta ugyan, azonban a csikókból felhajtott anyag minősége a tavalyinak mégis alatta maradt. A bemutatott baromfi anyag (tyúk, liba, kacsa, pulykafélék) baromfi tenyésztésünk fejlődéséről tett fényes bizonyságot és talán seholsem látszik ugy meg az állami beavatkozás eredménye városunk állattenyésztésében, mint épen a baromfiaknál, melynek mai fejlettségét az állam által évenként kiosztani szokott nemes baromfiaknak kell e'ső sorban tulajdonítani A bemutatott sárga orpingtonok és emdeni ludak között voltak oly példányok, melyek országos kiállításon is felvennék a versenyt. A díjazásra a város 1000, a m. kir. földmivelésügyi miniszter, a kir. gazdasági felügyelőség javaslatára ez évben először 200 s a díjazást rendező gazdaszövettség 100 koronát adott. Igy összesen 1300 korona állott rendelkezésre. Ezenkívül Zoltán Sándor, a biráló bizottság elnöke, a dijat nyert legjobb 1 éves csikó tulajdonosának külön 20 koronát adományozott. A szarvasmarhák csoportjánál a dijak csak egy év múlva, a díjazott állatok újbóli bemutatása ellenében adatnak ki a tulajdonosoknak. A díjazások e módja az egyedül célravezető, mert igy reá kényszeríti a dijat nyert állat tulajdonosát az állat további tenyésztésére. A díjazás e módját a kir. gazdasági felügyelőség javaslatára gazdasági egyesüle tünk az 1911. évben honosította meg vármegyénkben és a kitűzött cél elérését a folyó év már igazolta is. A díjazáson — a kiállítás elnökét: Májerszky Béla kir. tenácsos polgármestert halaszthatatlan városi ügyek Budapestre szólítván — a város képviseletében Jánószky Endre gazdasági intéző volt jelen a város részéről. A vármegyei gazdasági egyesület részéről Zoltán Sándor alelnök és Szikszay Sándor titkár, a szabolcsvármegyei kir. gazdasági egyesület részéről Kauzsay Tibor m. kir. gazdasági felügyelő és Balázs Willibald segéd-felügyelő voltak jelen Ezeken kivül ott voltak : Mezey Béla törvényhatósági m. kir. főállatorvos, Jármy Márton, Jármy Menyhért földbirtokosok, a gazdaszövetség elnöksége, tisztikara s tagjai igen nagy számmal s igen sok gazda. Örömmel láttuk az utóbbiak igazán nagy érdeklődését, de ugyanakkor sajnálattal láttuk városunk mezőgazdasági bizottsági tagjainak, a városunkban lakó földbirtokosok és bérlők távolmaradását, pedig a Gazdakör ez irányú fáradsága és munkásságára az ő megjelenésük a jövőre nézve buzditólag hatna. A bíráló-bizottság nehéz munkáját, az országosan szakértőnek elismert Zoltán Sándor gazdasági egyesületi alelnök elnöklete alatt Kauzsay Tibor m. kir. gazdasági felügyelő, Szikszay Sándor g. e. titkár, Balázs Willibald m. kir. gazdasági segédfelügyelő, Mezey Béla törvényhatósági m. kir. főállatorvos, Kondrács Ágoston városi állatorvos, Jánószky Endre városi gazdasági intéző, Kovács András és id. Henzsely András gazdaszövetségi elnökök végezték. Kiosztatott a szarvasmarhák csoportjánál nyugati fajta tehenek és üszőknél 7—7 dij, 300 — 300 K, magyarfajta tehenek és üszőknél (2—1 éves) 4—4 dij, 150 — 150 K. Saját gyártmányú bélelt börkeztyűk ^ 2 korona 40 filiértől kötött keztyük 38 fillértől kaphatók qi g | » £ keztyil, fűző- és kötszergyárában Nyíregyházán, lálumoerg J02SC| kath. parochia épületében. Telefon szám 96. PIPERE CIKKEK, ILLATSZEREK, LEGFINOMABB FRANCIA GUMMIÁRUK.