Nyírvidék, 1913 (34. évfolyam, 79-104. szám)

1913-10-26 / 86. szám

4 86-ik szám. 1913. október 26. további megmarasztása tekintetében pedig a vármegye azt a módosítást illesztette bele a szabályrendeletbe, hogy a marasztás mindig csak egy évre szólhat s hogy a marasztalást ki­mordó határozat érvényéhez a kép viselőtestület tagjainak általános többsége szükséges. Jóváhagyta a vármegye a tisztviselői nyug­díj intézet keretébe nem tartozó városi alkal­mazottaknak aggkori és munkaképtelenségi ese­tekre szóló ellátásáról alkotott szabályrendeletét is. A képviselőtestület pedig kimondotta, hogy ezt a szabályrendeletet a jövő évi január hó 1-én lépteti életbe s akkora iratja be ezeket az alkalmazottakat a rokkant segélyező pénztárba. 4 fogyasztási adók. Jóváhagyólag vette tudomásul a képviselő­testület, hogy a városnak 80,000 koronáért sikerült a fogyasztási adók kezelését a kincs ­tártól ujabb három évre megváltani. Ezzel kapcsolatban kimondotta, hogy az eddigi kedvezményes általány rendszert továbbra is fenntartja ugyan, de a kedvezményes általány tételeket megfelelően felemeli. Kimondotta azt is, hogy ebben az évben kivételesen november hó végéig lehet a kedvezményeket igénybe venni. Az építőiparosok kérelme. A nyíregyházi építőiparosok szövetsége az iránt folyamodott a képviselőtestülethez, hogy a munkanálküliségből és munka hiányból első sorban az építőiparosokra háruló súlyos hely­zeten enyhítendő, a város fogjon hozzá az el­határozott, de elhalasztott építkezésekhez. A közgyűlés a szakosztályok véleménye alapján sajnálattal jelentette ki, hogy a kérel­met nem teljesítheti, mert a város nem tud pénzhez jutni s így nincsen abban a helyzet­ben, hogy az elhatározott építkezésekhez hoz­záfoghasson. A gőz és kádfürdő dolga. A városi gőz és kádfürdőben a régi kazán elavulása miatt ideiglenesen egy lokomobilt állítottak be. A lokomobil azonban nem tud a fürdő számára elegendő gőzt előállítani, emel­lett üzemben tartása is kevésbbé gazdaságos s a kir. iparfelügyelő is szorgalmazza annak kicserélését. A szakosztályok azt a javaslatot terjesz­tették a közgyűlés elé, hogy a város a gőzfürdő átalakítása és megfelelő berendezése céljából már elkészített terveknek azt a részét, amely egy uj kazánház építésére és uj kazán beszer­zésére vonatkozik, már most hajtsa végre, nehogy a fürdő üzemében fenakadás álljon elő. Névszerinti szavazással döntöttek a kérdés felett s az eredmény az lett, hogy a szakosz­tályok és a tanács javaslatát a már erősen megcsappant közgyűlés 22 szóval, 14 ellenében elfogadta és határozattá emelte. Apróbb tárgyak. Még egy sereg kisebb ügyet, köztük szokás szerint egy csomó illetőségi ügyet intézett a gyűlés, melynek fél hat óra tájban volt vége. Levelek Kiirthy Ferihez. ív. Meséltek-e neked gyermekkorodban Kenye­res? Hát hogyne! Van-e olyan gyermek, aki ne hallgatott volna száz fülel csodadolgokat és ne járt volna tündérországban! ... Az első hallás, az első álmodás még némi izgalmat, csodálko­zást okozott, azután olyan természetesnek tűnt fel minden. Cseppet sem csodálkoztunk, mikor s vasoru bába varangybékává változott, a kis kondásbojtárból király lett, a próbák alá vetett legény egy éjszaka felépített egy várat, még katonák, ágyúk is voltak benne, vagy a kis őzike, a legény oldalán, egyszerre csak gyönyörű királykisasszony leve, megszűnvén a gonosz va­rázslat. És százféle ilyen lehetetlenségek, ame­lyek akkor, gyermekkorunkban legkevésbé vol­tak lehetetlenségek, sőt azoknak ugy kellett len­niök, minden rossznak jóvá fejlődni, ez lévén a dolgok természetes rende gyermeki szivünk előtt. Nem így voltunk-e a látott csodadolgokkal, Kenyeres? . . . Mikor én 1875-ben először voltam Buda­pesten, szemem-szám tátva maradt. Mikor elő­ször tettem nagyobb körutat, 1889-ben Velence —Turin—Parisba, a világkiállításra, akkor már csak félig maradt tátva szem3m-szám. Most pedig minden dolog magától értetődött. A lehe­tőség mindig tágul az ember előtt. Nagyobb lesz a szeme és kisebb a tér. A műveltség felső fokán, szinte benyeli a lélek a mindenséget. A kör kiinduló pontra visszatér. Egy szent sejte­lem villan át a lélek előtt: a gyermeki lélek friss emlékezése az eredő hely végtelensége s a tudás tiszta fényében otthonos lélek határtalan láttávola, az életmozgásban alakra igyekvő temér­dekségek között. Ne csóváld a fejed ezen dol­gokra, Kenyeres, csak gondolkodjál. Végy föl egy értelmes szülőkről született és természetes viszonyok között fejlődött gyermeket 5—10 éves korban, aztán ugyané gyermeket felvértezve fejében és szivében, 60 éves korban. A gyer­mek is, a férfi is. mindent hiszen, mindent re­mél, mindent lehetőnek tart. Nemcsak Napoleon mondta azt, — állítólag — hogy a lehetetlen­ség az ostobák szótárába való, hanem emberi értelmünk természete követeli a határtalan hitet. S a való tudomány mind a végtelenség felé mutat és arra tart. No most térjünk vissza Berlibe, Kenyeres. Ugye, mikor szombat este elhelyezkedve, izgatot­tan vártuk a vasárnap reggelt s a jó Isten fel­virrasztott ez óhajtva-várt reggelre és elindul­tunk Berlin szive felé és megálltunk a Dóm­téren és szétnéztünk mohó tekintettel s a palo­ták, múzeumok, templomok, nagy nemzeti dia­dalemlékek, mindmegannyi mesebeli „kakas sarkon forgó sárgára vert rézvár" állottak előt­tünk, hogy csak ugy törültük a szemünket és forgattuk a nyakunkat, — hát egy értelemmel megállapítottuk, e szép vasárnap reggalen, hogy a nap is szinte menyei fénynyel ragyog e sok aranyos kupolán es tornyokon s a hatalmas téren játszadozó vízsugarak fény- és «zinvarázsa is az ünnepi harmóniát szolgálja. Aztán bejár­tuk délután, nagy autókocsin, Nagy-Berlin ne­vezetességeit s a majdnem ezer holdas Tiergar­ten felséges utján át, ki Gharlottenburgba, a kertészetnek, szobrászatnak, építészetnek száz­féle csodáit átélvezve, betetéztük a Mausoleum­mal, ahol nyugosznak Ill-ik Fridrich Vilmos porosz király és felesége, valamint I. Vilmos császár és felesége hamvai s a sírbolt feletti kápolnában, sajátságos üveglapokon átszűrődő fényben, tisztafehér márvány nyugágyon fekvő, jobban mondva: alvó alakjai a lent nyugvók­nak, oly meghatóan művészi kidolgozásban, hogy az ember lábujhegyen is félve jár körül, nehogy fölébreszsze az alvókat: — ezeket bejárva és visszatérve, este, vacsora alatt, kérődztűnk a látottakon, kezdtünk felocsúdni a varázs alól s megállapítottuk, hogy mindezek szép, magasz­tos alkotások, de . . . de . .. egészen természe­tesek. Ezt szinte meg is vártuk a németektől. Ha már az egész világ rájok fogta, hogy olyan nagy szép, hát kisebb dolgokat nem is csinál­hattak, mint amiket láttunk. S mintha most is látnám, Kenyeres. Mintha ott állanánk a Dóm-téren. Mintha lelkembe ra­gyogna a bibliai örök igazság, ami aranyos betűkben ragyog, a hatalmas homlokzat jobb­ján, így: „Unser Glaube ist der Sieg, der die Welt ueberwunden hat!", balról így: „Sihe, Ich bin bei Euch alle Tage, bis alle Tage, bis an der Welt Ende!„ És e templom minden por­cikája, égigható erővel és a lelkeken átzúgó igazsággal prédikálja eme felírásokat: ,A mi hitünk a győzhetetlen erő, mely meggyőzi e világot!, (János apostol első levele 5-ik rész, 4-ik vers), „íme, én veletek vagyok minden napon, a világ végezetéig !„ (Máté 28-ik rész, 20-ik vers). Elnézem ezt a Dómot. Aljától a keresztje tetejéig 114 méter magas. Középső kupolája 33 méter átmérőjű és 77 méter ma­gasságú. Négy szeglettornya is hasonló arányú. Homlokzata 84 méter széles, magas lépcsőzetes bejáróval, reformátorok és apostolok szobraival. Olasz-reneszánsz stílusban 1894—1904. évben építtetett, 11 és fél millió márkába került. ^Alatta sírbolt, az uralkodóház 87 tagja nyugszik alant. S az a tér s az a környezet, teljesen megfelelő ehez a hatalmas Dómhoz. A nagy nyilt tér háta megett a Spree folyam, előtte a Vilmos császár emlék, óriási lovas szobrával: „In Dankbarkeit und treuer Liebe das deutsche Volk„ felírással; muzeumok, parkok közepén, mint emlitém már, balról a királyi kupolás várpalota, még a folyón itt átvezető hid is öszhangzatos nagyarányú márványcsoportozatokkal díszítve, görög mitho­lógiai jelenetek 8 csoportban, elsőrendű műré­szektől hadi jeleneteket ábrázolva. S egyik épü­let nem áll ám a másik útjában, mintha taszi­gálná egymázt. Csak felhozom, Kenyeres, Buda­pesten a mi Bazilikánkat, hátat fordit a nagy körútnak s erőködik homlokzatával egy szűk téren, mindig hallom, valahányszor ott járok, hogy segítségért kiabál és levegő után kapkod ? Nem ugy, bezzeg, az Országház ! . . . Ez mug szinte hivja közelebb a társaságot, nagyon nagy királyi méltóságban hűsöl. No, de hagyjuk ezt, Kenyeres, sőt becsüljük a magunk jószágát. Bárcsak a mieink maradhatnának !. . Nem szé­gyeljük magunkat a német Reichstagsgebeude­tól. Ez se kutya ám, ugye Kenyeres?! 11.300 n^gyszögméter alapterületen, majdnem 2 kat. hold terület, négy szegletcsonkatorony, középen óriási kupola, tetején s császári korona s alólról felig, a domborműveknek és szobroknak légiója... hát 25 millió márkából lehetett építeni birodalmi kázat! Most jerünkelmég, Kenyeres, a Leiptziger­Platzra s tekintsünk végig a Wertheím-áruházon, amely majdnem 5 magyar holdat befoglaló épü­let, 3 emelet magasságban. Homlokzata 269 méter, szélessége mintegy 75 méter. Van benne két, úgynevezett Lichthof, üvegtetővel 24 méter magas, 743 négyszögméter alapterülettel! Míg a dombrádi községháza tanácsterme sincs ilyen nagy, ugye Kenyeres ? . . Hát még a diszitése ?... a márvány, a bronz, az aranyozás és a benne felhalmozott áruk !! Hit még ez óriási áruház ­ban?.. emeletein? „mi szem, szájnak ingere . .. hogy nézni is tereh!!" S fent a magas tetőn, téli nyári kert, egész park !.. a háztenger felett !.. Micsoda arányok I.. micsoda mozgás !.. micsoda értékfelhalrnozás !.. Csak villamos Ívlámpa 20) van ott. . . ez elég volna kettőnk falujába is, ugye Kenyeres?... Hát még az a 36.000 villam­lámpa, amely mind arra való, hogy csirába hajtsa a szunnyadó vágyakat is és vásárló aka­rattá érlelje ! .. . No, még csak a Piccadilly-be, egy csésze feketére!.,. Egy terem, nagy széles körkarzattal, 5—6003 ember nyüzsög kavarog, állandóan dél­utántól másnap reggelig!... Braun hazánkfia még sincs megelégedve! ... Mi csak az árakkal nem voltunk. A nagy arányok már fel se tűn­tek !. .. Isten veled, Kenyeres ! öreg cimborád. Szabolcsvármepi Tanitó Egyesület Köre. Meghívó. A Szabolcsvármegyei Tanitóegyeselet nyír­egyházi járásköre november ha 6-án csütörtö­kön d. e. 9 orakor Nyíregyházán, a városháza nagytermében tartja meg évi rendes közgyűlését. Ezen járásköri gyűlésre a mélyen tisztelt kartársakat és a tanügy barátokat azzal a ké­relemmel hívjuk meg, hogy minél számosabban szíveskedjenek megjelenni. Nyíregyháza, 1913. október hó. Kubacskn István, elnök. Neumann Jenő, jegyző. TÁRGYSOROZAT. I. Járáskor gyűlése. 1. Elnöki megnyitó és jelentések. 2. A tanítók patronázs tevékenységéről. Előadó : Füsthy Antal vezető kir. ügyész. 3. A Szabolcsvármegyei Tanítói „Otthon" jóváhagyott alapszabályainak ismertetése: Király Imre nyíregyházi tanitó által. 4. Báró Eötvös József. Irta: Stoll Ernő nyíregyházi tanitó. Felolvassa: Neumann Jenő nyíregyházi tanitó. 5. A tanítók fizetés rendezése. Ismerteti : Zoltán László tanitó. 6. A tanítók szolgálati pragmatikája. Is­merteti : Luka Jenő nyíregyházi tanitó. 7. A tanítói nyugdíjtörvények revíziója. Ismerteti: Szabó Gyula ujfehértói tanitó. 8. Osgyáni Gaza péterrévei tanitó „Betű Kínemetografja." Ismerteti: Ország Gábor nyír­egyházi tanitó. 9. Szabó Pál nyíregyházi tanitó indítvá­nyának tárgyalása a hivatalos tanügyi értesítő kiadására vonatkozólag. 10. Az Eötvös-alap helyi gyűjtő bizottság elnökének jelentése.

Next

/
Oldalképek
Tartalom