Nyírvidék, 1913 (34. évfolyam, 79-104. szám)
1913-10-26 / 86. szám
4 86-ik szám. 1913. október 26. további megmarasztása tekintetében pedig a vármegye azt a módosítást illesztette bele a szabályrendeletbe, hogy a marasztás mindig csak egy évre szólhat s hogy a marasztalást kimordó határozat érvényéhez a kép viselőtestület tagjainak általános többsége szükséges. Jóváhagyta a vármegye a tisztviselői nyugdíj intézet keretébe nem tartozó városi alkalmazottaknak aggkori és munkaképtelenségi esetekre szóló ellátásáról alkotott szabályrendeletét is. A képviselőtestület pedig kimondotta, hogy ezt a szabályrendeletet a jövő évi január hó 1-én lépteti életbe s akkora iratja be ezeket az alkalmazottakat a rokkant segélyező pénztárba. 4 fogyasztási adók. Jóváhagyólag vette tudomásul a képviselőtestület, hogy a városnak 80,000 koronáért sikerült a fogyasztási adók kezelését a kincs tártól ujabb három évre megváltani. Ezzel kapcsolatban kimondotta, hogy az eddigi kedvezményes általány rendszert továbbra is fenntartja ugyan, de a kedvezményes általány tételeket megfelelően felemeli. Kimondotta azt is, hogy ebben az évben kivételesen november hó végéig lehet a kedvezményeket igénybe venni. Az építőiparosok kérelme. A nyíregyházi építőiparosok szövetsége az iránt folyamodott a képviselőtestülethez, hogy a munkanálküliségből és munka hiányból első sorban az építőiparosokra háruló súlyos helyzeten enyhítendő, a város fogjon hozzá az elhatározott, de elhalasztott építkezésekhez. A közgyűlés a szakosztályok véleménye alapján sajnálattal jelentette ki, hogy a kérelmet nem teljesítheti, mert a város nem tud pénzhez jutni s így nincsen abban a helyzetben, hogy az elhatározott építkezésekhez hozzáfoghasson. A gőz és kádfürdő dolga. A városi gőz és kádfürdőben a régi kazán elavulása miatt ideiglenesen egy lokomobilt állítottak be. A lokomobil azonban nem tud a fürdő számára elegendő gőzt előállítani, emellett üzemben tartása is kevésbbé gazdaságos s a kir. iparfelügyelő is szorgalmazza annak kicserélését. A szakosztályok azt a javaslatot terjesztették a közgyűlés elé, hogy a város a gőzfürdő átalakítása és megfelelő berendezése céljából már elkészített terveknek azt a részét, amely egy uj kazánház építésére és uj kazán beszerzésére vonatkozik, már most hajtsa végre, nehogy a fürdő üzemében fenakadás álljon elő. Névszerinti szavazással döntöttek a kérdés felett s az eredmény az lett, hogy a szakosztályok és a tanács javaslatát a már erősen megcsappant közgyűlés 22 szóval, 14 ellenében elfogadta és határozattá emelte. Apróbb tárgyak. Még egy sereg kisebb ügyet, köztük szokás szerint egy csomó illetőségi ügyet intézett a gyűlés, melynek fél hat óra tájban volt vége. Levelek Kiirthy Ferihez. ív. Meséltek-e neked gyermekkorodban Kenyeres? Hát hogyne! Van-e olyan gyermek, aki ne hallgatott volna száz fülel csodadolgokat és ne járt volna tündérországban! ... Az első hallás, az első álmodás még némi izgalmat, csodálkozást okozott, azután olyan természetesnek tűnt fel minden. Cseppet sem csodálkoztunk, mikor s vasoru bába varangybékává változott, a kis kondásbojtárból király lett, a próbák alá vetett legény egy éjszaka felépített egy várat, még katonák, ágyúk is voltak benne, vagy a kis őzike, a legény oldalán, egyszerre csak gyönyörű királykisasszony leve, megszűnvén a gonosz varázslat. És százféle ilyen lehetetlenségek, amelyek akkor, gyermekkorunkban legkevésbé voltak lehetetlenségek, sőt azoknak ugy kellett lenniök, minden rossznak jóvá fejlődni, ez lévén a dolgok természetes rende gyermeki szivünk előtt. Nem így voltunk-e a látott csodadolgokkal, Kenyeres? . . . Mikor én 1875-ben először voltam Budapesten, szemem-szám tátva maradt. Mikor először tettem nagyobb körutat, 1889-ben Velence —Turin—Parisba, a világkiállításra, akkor már csak félig maradt tátva szem3m-szám. Most pedig minden dolog magától értetődött. A lehetőség mindig tágul az ember előtt. Nagyobb lesz a szeme és kisebb a tér. A műveltség felső fokán, szinte benyeli a lélek a mindenséget. A kör kiinduló pontra visszatér. Egy szent sejtelem villan át a lélek előtt: a gyermeki lélek friss emlékezése az eredő hely végtelensége s a tudás tiszta fényében otthonos lélek határtalan láttávola, az életmozgásban alakra igyekvő temérdekségek között. Ne csóváld a fejed ezen dolgokra, Kenyeres, csak gondolkodjál. Végy föl egy értelmes szülőkről született és természetes viszonyok között fejlődött gyermeket 5—10 éves korban, aztán ugyané gyermeket felvértezve fejében és szivében, 60 éves korban. A gyermek is, a férfi is. mindent hiszen, mindent remél, mindent lehetőnek tart. Nemcsak Napoleon mondta azt, — állítólag — hogy a lehetetlenség az ostobák szótárába való, hanem emberi értelmünk természete követeli a határtalan hitet. S a való tudomány mind a végtelenség felé mutat és arra tart. No most térjünk vissza Berlibe, Kenyeres. Ugye, mikor szombat este elhelyezkedve, izgatottan vártuk a vasárnap reggelt s a jó Isten felvirrasztott ez óhajtva-várt reggelre és elindultunk Berlin szive felé és megálltunk a Dómtéren és szétnéztünk mohó tekintettel s a paloták, múzeumok, templomok, nagy nemzeti diadalemlékek, mindmegannyi mesebeli „kakas sarkon forgó sárgára vert rézvár" állottak előttünk, hogy csak ugy törültük a szemünket és forgattuk a nyakunkat, — hát egy értelemmel megállapítottuk, e szép vasárnap reggalen, hogy a nap is szinte menyei fénynyel ragyog e sok aranyos kupolán es tornyokon s a hatalmas téren játszadozó vízsugarak fény- és «zinvarázsa is az ünnepi harmóniát szolgálja. Aztán bejártuk délután, nagy autókocsin, Nagy-Berlin nevezetességeit s a majdnem ezer holdas Tiergarten felséges utján át, ki Gharlottenburgba, a kertészetnek, szobrászatnak, építészetnek százféle csodáit átélvezve, betetéztük a Mausoleummal, ahol nyugosznak Ill-ik Fridrich Vilmos porosz király és felesége, valamint I. Vilmos császár és felesége hamvai s a sírbolt feletti kápolnában, sajátságos üveglapokon átszűrődő fényben, tisztafehér márvány nyugágyon fekvő, jobban mondva: alvó alakjai a lent nyugvóknak, oly meghatóan művészi kidolgozásban, hogy az ember lábujhegyen is félve jár körül, nehogy fölébreszsze az alvókat: — ezeket bejárva és visszatérve, este, vacsora alatt, kérődztűnk a látottakon, kezdtünk felocsúdni a varázs alól s megállapítottuk, hogy mindezek szép, magasztos alkotások, de . . . de . .. egészen természetesek. Ezt szinte meg is vártuk a németektől. Ha már az egész világ rájok fogta, hogy olyan nagy szép, hát kisebb dolgokat nem is csinálhattak, mint amiket láttunk. S mintha most is látnám, Kenyeres. Mintha ott állanánk a Dóm-téren. Mintha lelkembe ragyogna a bibliai örök igazság, ami aranyos betűkben ragyog, a hatalmas homlokzat jobbján, így: „Unser Glaube ist der Sieg, der die Welt ueberwunden hat!", balról így: „Sihe, Ich bin bei Euch alle Tage, bis alle Tage, bis an der Welt Ende!„ És e templom minden porcikája, égigható erővel és a lelkeken átzúgó igazsággal prédikálja eme felírásokat: ,A mi hitünk a győzhetetlen erő, mely meggyőzi e világot!, (János apostol első levele 5-ik rész, 4-ik vers), „íme, én veletek vagyok minden napon, a világ végezetéig !„ (Máté 28-ik rész, 20-ik vers). Elnézem ezt a Dómot. Aljától a keresztje tetejéig 114 méter magas. Középső kupolája 33 méter átmérőjű és 77 méter magasságú. Négy szeglettornya is hasonló arányú. Homlokzata 84 méter széles, magas lépcsőzetes bejáróval, reformátorok és apostolok szobraival. Olasz-reneszánsz stílusban 1894—1904. évben építtetett, 11 és fél millió márkába került. ^Alatta sírbolt, az uralkodóház 87 tagja nyugszik alant. S az a tér s az a környezet, teljesen megfelelő ehez a hatalmas Dómhoz. A nagy nyilt tér háta megett a Spree folyam, előtte a Vilmos császár emlék, óriási lovas szobrával: „In Dankbarkeit und treuer Liebe das deutsche Volk„ felírással; muzeumok, parkok közepén, mint emlitém már, balról a királyi kupolás várpalota, még a folyón itt átvezető hid is öszhangzatos nagyarányú márványcsoportozatokkal díszítve, görög mithológiai jelenetek 8 csoportban, elsőrendű műrészektől hadi jeleneteket ábrázolva. S egyik épület nem áll ám a másik útjában, mintha taszigálná egymázt. Csak felhozom, Kenyeres, Budapesten a mi Bazilikánkat, hátat fordit a nagy körútnak s erőködik homlokzatával egy szűk téren, mindig hallom, valahányszor ott járok, hogy segítségért kiabál és levegő után kapkod ? Nem ugy, bezzeg, az Országház ! . . . Ez mug szinte hivja közelebb a társaságot, nagyon nagy királyi méltóságban hűsöl. No, de hagyjuk ezt, Kenyeres, sőt becsüljük a magunk jószágát. Bárcsak a mieink maradhatnának !. . Nem szégyeljük magunkat a német Reichstagsgebeudetól. Ez se kutya ám, ugye Kenyeres?! 11.300 n^gyszögméter alapterületen, majdnem 2 kat. hold terület, négy szegletcsonkatorony, középen óriási kupola, tetején s császári korona s alólról felig, a domborműveknek és szobroknak légiója... hát 25 millió márkából lehetett építeni birodalmi kázat! Most jerünkelmég, Kenyeres, a LeiptzigerPlatzra s tekintsünk végig a Wertheím-áruházon, amely majdnem 5 magyar holdat befoglaló épület, 3 emelet magasságban. Homlokzata 269 méter, szélessége mintegy 75 méter. Van benne két, úgynevezett Lichthof, üvegtetővel 24 méter magas, 743 négyszögméter alapterülettel! Míg a dombrádi községháza tanácsterme sincs ilyen nagy, ugye Kenyeres ? . . Hát még a diszitése ?... a márvány, a bronz, az aranyozás és a benne felhalmozott áruk !! Hit még ez óriási áruház ban?.. emeletein? „mi szem, szájnak ingere . .. hogy nézni is tereh!!" S fent a magas tetőn, téli nyári kert, egész park !.. a háztenger felett !.. Micsoda arányok I.. micsoda mozgás !.. micsoda értékfelhalrnozás !.. Csak villamos Ívlámpa 20) van ott. . . ez elég volna kettőnk falujába is, ugye Kenyeres?... Hát még az a 36.000 villamlámpa, amely mind arra való, hogy csirába hajtsa a szunnyadó vágyakat is és vásárló akarattá érlelje ! .. . No, még csak a Piccadilly-be, egy csésze feketére!.,. Egy terem, nagy széles körkarzattal, 5—6003 ember nyüzsög kavarog, állandóan délutántól másnap reggelig!... Braun hazánkfia még sincs megelégedve! ... Mi csak az árakkal nem voltunk. A nagy arányok már fel se tűntek !. .. Isten veled, Kenyeres ! öreg cimborád. Szabolcsvármepi Tanitó Egyesület Köre. Meghívó. A Szabolcsvármegyei Tanitóegyeselet nyíregyházi járásköre november ha 6-án csütörtökön d. e. 9 orakor Nyíregyházán, a városháza nagytermében tartja meg évi rendes közgyűlését. Ezen járásköri gyűlésre a mélyen tisztelt kartársakat és a tanügy barátokat azzal a kérelemmel hívjuk meg, hogy minél számosabban szíveskedjenek megjelenni. Nyíregyháza, 1913. október hó. Kubacskn István, elnök. Neumann Jenő, jegyző. TÁRGYSOROZAT. I. Járáskor gyűlése. 1. Elnöki megnyitó és jelentések. 2. A tanítók patronázs tevékenységéről. Előadó : Füsthy Antal vezető kir. ügyész. 3. A Szabolcsvármegyei Tanítói „Otthon" jóváhagyott alapszabályainak ismertetése: Király Imre nyíregyházi tanitó által. 4. Báró Eötvös József. Irta: Stoll Ernő nyíregyházi tanitó. Felolvassa: Neumann Jenő nyíregyházi tanitó. 5. A tanítók fizetés rendezése. Ismerteti : Zoltán László tanitó. 6. A tanítók szolgálati pragmatikája. Ismerteti : Luka Jenő nyíregyházi tanitó. 7. A tanítói nyugdíjtörvények revíziója. Ismerteti: Szabó Gyula ujfehértói tanitó. 8. Osgyáni Gaza péterrévei tanitó „Betű Kínemetografja." Ismerteti: Ország Gábor nyíregyházi tanitó. 9. Szabó Pál nyíregyházi tanitó indítványának tárgyalása a hivatalos tanügyi értesítő kiadására vonatkozólag. 10. Az Eötvös-alap helyi gyűjtő bizottság elnökének jelentése.