Nyírvidék, 1913 (34. évfolyam, 79-104. szám)

1913-10-26 / 86. szám

86-ik szám. 1913. október 26 3. Leggyakoribb az a néhányszor megismétlődő priiszkölésből eredő nátha, — mely különösen poros szobában a pornak, füstnek vagy erős szagnak nagyobb mennyiségben az orrba jutása folytán vagy kisebb levegőváltozás alkalmával jelentkezik. Az ily nátha amily gyorsan jött, oly gyorsan el is távozik. Az a nátha azonban, ha idejekorán elejét nem vesszük, hosszabb időtartamú lehet, mely a lábaknak, főleg télviz idején hosszabb ideig türt átnedvesedéséből, a végtagok, valamint a mzllkas erős meghűléséből, hosszabb időn át türt és erős légáramlattól hirtelen jelentkező hideg levégőnek az izzadt testre való behatásából származik. Ily erős jellegű nátha azonban leginkább az oly embereket és különösen a korosabb egyéneket támadja meg, kik emiitett behatások alkalmával gyengén táplálkoznak, könnyen öltözködnek és a mellett sok szeszes italt isznak és keveset alusznak. Az ily erősebben fellépő náthát is megszüntethetjük, ha azonnal orvoslásához fogunk. Akinek módjában áll, legcélszerűbb ágyba feküdni. Lefekvés előtt erősen hevített, de tűrhető lábvizet venni; ha van szénamurva (polyva) nagyon előnyös azt néhány marékkal a vizbe tenni; jó meleg teát vagy jó borlevest inni és ha a székelés nem lenne rendes, — tanácsos hashajtót is bevenni, mivel ily esetben a gyomor is meglévén bizonyos mérvben hűlve, nehezebben dolgozza fel a bevett ételeket, — kellő feldolgozás nélkül pedig nincs megfelelő emésztés sem. Aki azonban reá van utalva a munkája folytatására és nem fekhet azonnal ágyba, — az legalább — és lehetőleg mielőbb — vegyen jó meleg lábvizet, tegye lábait szárazba és a hülés idejében használt ruhánál melegebbet öltsön magára — és egyebekben járjon el fentebb emiitett módon. Akit ily erős nátha már a lábáról is levett és akarva — nem akarva ágyhoz szegzett, annak már feltétlenül orvosra van szüksége. A tornászás mérsékelt gyakorlása. Minden megárt, ami túlságos. A tornászás vagyis a testedzés mint tudjuk, — különösen a gyermekeknél és fiataloknál - de még a korosabb egyéneknél is nagyon kívánatos és hasznos, azonban annak mikénti gyakorlása, a gyakorlás mértéke és időtartama nagyon sok körülmén tői vann függővé téve. A satnya, — tehát testileg gyenge szervezetű gyermekeknek — avagy leány és ifjúnak nem szabad a testedzést — igy tehát a tornászást sem oly mértékben és oly erősen gyakorolni, mint a láthatólag izmos, erős testalkatú, fréfás és jó kedélyüeknek. A bágyadt, gyenge és beteges kinézésű gyermek vagy ifjúnak inkább sokat kell pinái vollam aznap délután vagy négyszer, de ott sem látták. Este lett és nekem be kellett mennem az előadásra. Alighogy oda frtem az első kérdésem az volt, hogy nem látták e a húgomat. — Itt volt, — felelte a portás, — husz perccel ezelőtt, bement a ciékuszba, aztán egy idő múlva megint kijött. Mondottam neki, hogy keresték, azt felelte, hogy megy már haza . . . — Felöltöztem és lázasan, izgatottan lestem, hogy vége legyen a számomnak. Kimentem a porondra . . . először történt, hogy egyedül mentem ki ... a sárga rokolyás leányka nélkül, aki kézhez adta a fogkapcsot, a kolofoniumos kendőt, meg minden egyéb dolgot, melyre szükségem van . . . Először történt, hogy oda se néztem a közönségre és meg se néztem a trapéz kötelét, hogy jól tart-e. Gépiesen, szinte öntudatlanul nyúltam a rud után és a következő pillanatban már fent legtem a levegőben. Gyorsan indítottam meg a trapézt és ebben a pillanatban egy rángást éreztem és megkaptam a kötelet. Csak az egyik szár maradt a kezemben, a másik elszakadt. Ugyanazon a helyen, ahol a bátyámnál. Félkézzel lógtam a levegőben, nem tudom meddig, csak azt éreztem, hogy a karom egyre jobban zsibbad . . . Lenn a porondon emberek szaladgáltak. A fejemben gondolatok kóvályogtak a bátyámról ... a kislányról, a kötélről és a halálról. Már csak akkor tértem henni, jól táplálkozni, lassú sétákat tenni — különösen száraz helyen ülve, vagy nyáron fekve — hosszabb ideig a napon kell tartózkodnia, azonban a^ testedzést az ideig, mig nem érzi a gyermek vagy ifjú és nem veszi észre a szüle vagy tanitó hogy megerősödött, a tornászást csak nézni, de gyakorolni sem magában, sem a többi iskola, vagy más társaival nem szabad; kisebb testmozgást azonban végezhet, — sőt szükséges is; megerőltetnie magát azonban nem szabad. Hangsulyoznqm kelll azonban azt is, hogy nem minden halvány arcú, vézna testalkatú gyermek vagy ifjú alkalmatlan a tornászásra ; — azok között is akad igen sok, aki csak látszólag gyenge és beteges kinézésű minek nem a beteg testi szervezet, hanem a szellemi vagy testi munkával arányban nem álló, vagyis a gyenge táplálkozás és vérszegénység az oka. Mindamellett ily gyermek vagy ifjúnak nem is szabad nagyobb erőt vagy megerőltetést igénylő tornászást gyakorolni; mivel nemcsak az erős és hosszabb ideig gyakorolt testedzés okozta főfájást idézi elő, hanem tüdőbaj is származhatik belőle. Az erős és megerőltető tornászás azonban a szervezetileg teljesen egészséges és jóltápláltaknak is ártalmára van, legalább is vértódulást és ezáltal főfájást idéz elő, minélfogva még ezeknek is csak mérsékelt tornászást szabad gyakorolni. Azt, vaijon valaki csak a rossz táplálkozás miatt bágyadt és sovány, avagy a defectus magában a testi szervezetben rejlik-e már, arról tudhat

;uk meg, hogy a szervezet leg gyenge maga sem nagyon kivánja a tornászást — sőt nem is birja, de ha megkísérli is azonnal köhög, elfárad, szívverése és lélekzetvétele túlságosan gyors, feje szédül és önmagától mihamar abbahagyja e sportot. Akár iskolai, akár szülői fegyelem alatt álló ily gyermekeket tehát a többiekéhez hasonló testedzésre nemcsak kényszeszeriteni nem szabad hanem meg sem kell engedni. Ilyeneknek elég a lassú séta. A lovaglás mérséklése. A lovaglás is féltestedzés. Azt azonban a túlzásig nem szabad gyakorolni, mivel ez esetben is vértódulás okozta főfájás áll elő, eszerint e sportot is csak mérsékelten szabad gyakorolni. A lovaglás abbahagyásaval lassan az erős lovaglás által okozta főfájás gyógykelés nélkül is elmúlik. ~ Futás. A példabeszédet idezve, igaz, hogy néha „a futás szégyen, de hasznos" is lehet; ámde annak nem szabad nagyon gyorsnak és hosszú időtartamúnak lenni, mivel az főleg a gyenge szervezetű egyéneknél nemcsak szédülést és erős főfájást okoz, hanem tüdőbajt sőt tüdőmagamhoz, mikor a földön feküdtem, kint a manégeben. Joe a clown hátul a sötétben állt és azt hiszem, mosolygott kajánul, gonoszan. Pedig talán ő volt az oka. Hardy Frank fölém hajolt, megmutatta az elszakadt kötél rojtos végét: — El volt kopva, miért nem nézed meg, el volt kopva, magától szakadt el. Szerettem volna kezet csókolni Hardy Franknak ezért az utolsó mondatért ... de Joe a clcwn a sötétben állt és gonoszul mosolygott. Szerettem volna a torkába harapni. Aztán másnap a folyó partra vetette a kislányt. Joe a clown hozta a hirt a cirkuszba... és én nem tudtam a szemébe nézni. Joe pedig odahajolt Mady Brenolthoz és valamit mutatott neki. — A tiétek volt ? A zsebében találták. Mady Brenolt sohasem mutatta meg nekem, hogy mi volt, amit Joe mutatott,-' még akkor sem, mikor elkergettem érte. Azt mondtam, ha nem mondja meg, akkor elmehet. Mady Brenolt pedig hallgatott és elment. Azóta egyedül élek . . . Ezeket mesélte Fred Stonel, egy langyos estén, mikor hosszú poharakból sokat ittunk valami sárga italból, amelynek olyan szaga volt, mint a hervadó rózsának. 0 gyuladást is előidézhet. Nagyon gyors tempóban futni tehát nem tanácsos. Aki pedig sportüzésből versenyen vagy kényszerűségből fut, legalább egy félórai pihenés nélkül kivált hideg vizet, ne igyék. A versenyfutó is nyomban hagyja abba rögtön a futást, mihelyt a tüdőben szúrást érez és lélekzetvétele oly erős és gyors, hogy majdnem elakad. A kényszerűségből futó csak abban az esetben íusson amig bir, ha azáltal biztos haláltól vél megmenekedni, más esetben ne íusson a kimerülésig mert ezáltal nagyobb baj érheti, m ntha egy kis verést avagy éppei megérdemelt büntetést mérnek rá. Tánc. A kimerülésig gyakorolt táncnak már igen sok ember, különösen pedig fiatal leány és fiatal ember élete esett áldozatul. Gondolják meg jól a szenvedélyes és határt nem ismerő táncosok, hogy minden, ami sok megárt. Azt is higyjék el, hogy annak sem tesznek jó szolgálatot, akinek a kedvéért robotolnak ; mert lehet, hogy az által, ha sokat táncolnak kiszemeltjükkel — megnyerik a tetszését — esetleg szerelmére is érdemessé válnak, ellenben a kimerítő táncolás folytán még sem érik el céljukat szerelmük tárgyával mert elpusztulnak tüdővész által, még mielőtt bírhatnák, vagy ha már bírják. A kimerülésig táncolni minden cél és haszon nélkül pedig a legnagyobb könnyelműség és a saját egészsége ellen intézett merénylet. Az erős táncolás legalább is főfájást okoz. E testedzést is csak mérsékelten szabad gyakorolni. Minthogy pedig tudjuk, hogy táncolás alkalmával a fiatalság nem bánja — amint mondani is szokta — hogy ha bele is hal mégis táncol, az esetleg bekövetkezhető bajokat megakadályozni bálok vagy táncmulatságok alkalmával a főrendezőnek legyen kötelessége, de egyúttal joga is, hogy a rajongókat a túlzásoktól visszatarthassa. Ily esetben e célra meghívott és honorált egy esetleg két orvos jelenléte is feltétlenül kívánatos, az orvos vagy orvosok kisérjék figyelemmel a táncolókat és ha észreveszik a túlzást, joguk legyen a túlzót visszatartani, az esetleges bajokat pedig nyomban orvosolni. Különösen felhevült állapotban a hideg vizivást megtiltani. Hideg vizet vagy más hüsitő italt táncolás után csak Ví órai pihenés után szabad. Már a meghívóban kifejezést kell adni az orvos intézkedési jogának, melynek magát mindenki alávetni tartozik. Közgyűlés a városnál. Nyíregyháza város képviselőtestülete október havi rendes közgyűlését pénteksn délután tartotta meg Májerszky Béla kir. tan. polgármester elnöklete alatt. Elnöklő polgármester a gyűlés megnyitása után részvéttel emlékezett meg a Demeter Pál képviselőtestületi tag elhunytáról, kinek emlékét a közgyűlés jegyzőkönyvében megörökitették. Vármegyei határozatok. Tudomásul vette a képviselőtestület a vármegye törvényhatósági bizottságának a tűzjelző készülék berendezése tárgyában hozott városi határozatot jóváhagyó határozatát; mig a Kürt-utca szabályozási vonalának megváltoztatása tárgyában hozott vármegyei határozatot le kellett venni a napirendről, mert a szabályozási vonal tervei még nem készültek el. Tudomásul vették a kövezetvámalap számadásainak jóváhagyását is. Nyugdíj szabályrendeletek. A város a nyáron megalkotta a tisztviselők nyugdíjintézetéről szóló szabályrendeletét, az állami nyugdíjtörvény rendelkezéseivel összhangba hozva annak intézkedéseit. Az ekként elkészült uj szabályrendeletet a vármegye közgyűlése jóváhagyta ugyan, de csak bizonyos módosításokkal. A módosítások jobbára azokra az esetekre vonatkoznak, hogy ha a nyugdíjazás kérdésénél a munkaképesség tekintetében felülvizsgálatra volna szükség, ez a felülvizsgálat a vármegyei tiszti főorvos hatáskörébe utaltatott. A 70-ik életévét betöltő tisztviselő