Nyírvidék, 1913 (34. évfolyam, 79-104. szám)

1913-12-21 / 102. szám

4 102-ik szára. 1913. december 21. Közgyűlés a városnál. Nyíregyháza város képviselőtestülete pén­teken délután tartotta december havi rendes és ez évben utolsó közgyűlését Májerszky Béla kir. tan., polgármester elnöklése alatt. Polgármester a tárgysorozat előtt megem­lékezett a Kovács Kálmán volt váiosi köz vágó­hídi állatorvos elhalálozásáról. Emlékét a köz­gyűlés jegyzőkönyvéDen megörökítették. A jövő évi virlllsek. Szabolcsvármegye alispánja leküldö'te a legtöbb adót fizető képviselőtestületi tagok név­jegyzékére vonatkozó határyzatát. A város ál­tal összeállított névjegyzék ellen valami tizen­két felebbezést adtak be. Az alispán hétnek helyet is adott s ehhez képest módosult a vá­ros által összeállítóit névjegyzék. Közölte egy­úttal az alispán az özvegyek és jogiszemélyek meghatalmazottait is. Mindezeket a közgyűlés tudomásul vette. A szarvasmarha tenyésztés ügye. Szóba került ezután a nyíregyházi szarvas­marha tenyésztés emelése érdekében a várme­gyei közgazdasági felügyelő által megindított mozgalom. A város polgármestere megkísérelte a tárgyalásokat a tanyákon lakó gazdákkal, több értekezleten is ismertették előttük a szak­osztályoknak azt a javaslatát, hogy a város megveszi a bikákat s kiadja azokat tartás vé­gett a gazdáknak azzal a feltétellel, hogy bizo­nyos ideig való tartás után a bika az ő tulaj­donuukba megyen át. A tanyasi gazdák azon­ban szerfölött idegenkednek attól, hogy a város vásároljon az ő számukra bikát. Attól tartanak, hogy a város nagyon drága bikákat talál venni es igy sok költség esik egy-egy tehénre. In­kább azt kérik, engedjék meg nekik, hogy a bikákat ők vehessék meg. A közgyűlés a szak­osztályok és a tanács javaslatára kimondotta, hogy ám jó, tegyenek kísérletet. Két évig a város függőben hagyja a kérdést s a gazdákra bizza, hogy a bikákat megvegyék. Kimondotta azonban a képviselőtestület, hogy ha a gazdák nem gondoskodnak a bikákról, azokat a város fogja megszerezni és kiosztani. Piaci ügyek. A Rákóczy-ut elején levő kereskedők az iránt folyamodtak a városhoz, hogy a napi piac egy része a Rákóczy-ut elejére 'helyeztes­sék át. A rendőrfőkapitány kísérletet is tett ebben az irányban. Egy két hetivásár alkalmá­val a baromfi piac egy részét odahelyezte. Ki­derült azonban, hogy a Rákóczy-ut eleje annyira ki van téve a szél irányának, hogy az ott el­helyezett baromfiak tollát és egyéb szemetet a Kossuth téri élelmi piacra hordta. Ezért a szak­osztályok és a tanács nem is javasolták a ké­relem teljesítését. A közgyűlés el is fogadta ezt a javaslatot, közben azoDban több rendbeli felszólalás tör­tént abban az irányban, hogy a piacot kívá­natos volna másfele is elhelyezni. Emlegették a Kállói-utca elejét, a Luther-utcát, a Szarvas­utcát. Minthogy azonban ezutlal csak a Rá­kóczy-ut elejéről volt szó, más irányban a köz­gyűlés nem is határozott, csak azt mondotta ki, hogy ez a hely piaci célra nem alkalmas. Vállalatok és vállalkozók. Hozzászólás nélkül egyhangúlag fogadták el a szakosztályok és a tanács javaslatát a város részére szükséges kőszén szállítására meg­tartott ajánlati verseny eredményére. A Kohn Jeremiás nyíregyházi szénkereskedő ajánlatát fogadták el, mint legolcsóbbat. A városi szegődvényes asztalosi állásra Gregori István, a bádogos mesteri állásra Kaszás György ajánlatát fogadták el. Nyugdijazások. A városi nyugdíjintézetre vonatkozó szabály­rendelet életbelépése több rendbeli nyugdíjazás iránti kérelmet vont maga után. Bogár Lajos főjegyző elbetegessedése miatt kérte nyugdíjaztatását. A nyugdijválaszmány a szabályrendelet értelmében 4300 korona nyug­díj és 800 korona lakbérnyugdij megállapítását hozta javaslatba. A közgyűlés egyhangúlag el­fogadta a javaslatot. Egyben azonban őszinte sajnálatának adott kifejezést a tanács javaslatá­hoz képest a főjegyző távozása fölött és árva­széki ülnöki, valamint főjegyzői működésében kifejtett tevékenységeért külön is elismerését és köszönetét fejezte ki. A tanács javaslatához kiegészítésül dr. Meskó László orsz. képviselő indítványára még külön megbízta a város pol­gármesterét, hogy a közgyűlés és tanács tagjai­ból összehívandó értekezlet vegye fontolóra az állásától megváló főjegyző illő elbúcsúztatását. Marsaiké Gusztáv házipénztári ellenőr, Id. Gaál Ede irattárnok és Juháss Péter kiadó 70-ik életévüket meghaladt koruk miatt kérték nyugdíjaztatásukat. A két előbbi 40 szolgálati évét is betöltvén, teljes fizetéssel és 520—520 korona lakbérnyugdíjjal nyugdíjaztattak, az utóbbi szolgálata arányában fizetésének 87 °/o-át és lakbérnyugdij címén 480 koronát kap. Mar­salkó Gusztáv nyugdíjaztatása 1914. évi januar 1 tői, a többiekké 1914. február 1-től kezdődik. Az elhunyt Kovács Kálmán állatorvos özvegye részére a közgyűlés a szabályrendelet­nek megfelelően évi 1200 korona özvegyi nyug­dijat állapított meg. A nyugdíjazásokkal kapcsolatban a polgár­mester felhatalmazást kért és kapott a megüresedő, illetőleg megüresedett állásoknak választás utján való betöltése céljából a vármegye alispánjához szükséges előterjesztés megtételére. Apróbb ügyek. Még egy sereg apróbb ügy nyert elintézést; köztük a tárgysorozaton kivül előterjésztett tanácsi javaslatok során a Sósló erdőben vágás alá kerülő terület vágatására megtartott aján­lati verseny eredménye is. Mivel az ajánlati verseny eredménye szerint az általányban való vágatás nem kerülne kevesebbe, mint edáig napszámban került, a képviselőtestület a nap­számban való vágatást mondotta ki. Végezetre elnöklő polgármester bejelen­tette, hogy az ez évi szabadságából még hátra levő részt most fogja a karácsonyi ünnepek előtt kivenni s boldog ünneplést kívánva a képviselőtestület tagjainak, a gyűlést félőt óra tájban berekesztette. Levelei Kiirthy Ferihez. XII. Hát csak mégis legjobban tudnak élni az angolok ! Ezzel zártam legközelebbi levelemet, Kenyeres. És ha százszor átgondolom utazá­sunkat, százszor is ezt mondotn magamban. Ez a nép jól megalapozta a maga életét, az bizo­nyos. Nem abból a néhánynapi kóborlásból mondom ezt, Kenyeres, de sok utmutató volt már a lelkem előtt, jóelőre és a látottak mint­egy igazolásul szolgálnak nekem Utólag is hasznát vennéd még, Kenyeres, ha elolvasnád, föltéve, hogy nem olvastad és bocsás meg, ha ezt fölteszem, mert a ti jegyzői sorsotok a rovancsokboz és utasításokhoz köti testeteket, lelketeket, mint a régi gályarabokat az evezők­höz, — hát hasznát vennéd, ha elolvasnád Escott T. H. S. ,,A mai Anglia' cimü három kötetes munkáját, melyet György Endre fordí­tott magyarra s a Tudományos Akadémia adta ki 1907-ben. Nagyon jó tükre az angol életnek ától-cettig, Mondhatom, hogy nagy étvágyat támasztott bennem jóelőre, szemtől-szembe is látni azt a népet és nemcsak tükörben. Azért mondom, az olvasottak és látottak után, hogy jól megalapozta életét, itt e földi világban. Mióta az eszemet tudom és figyelni megtanul­tam, ugy láttam Kenyeres, hogy minden élet: mozgás. A boldog ember, tökéletes ember: a szabadon mozgó ember. Akit se testében, se értelmében, se erkölcsében, nem akadályoznak külső, vagy belső akadályok, sőt elősegítik sza­bad mozgását, fejlődését, erőre jutását, alkotó képessége kifejlődését. Az az igazi szabadság Kenyeres, midőn aJkotó munkára feszül a ru­galmas izom, az értelem széleskörű tiszta lá­tása, az egyéni összeköttetések segítő készsége, okos türelme. Ami ezenkívül hangzik a szabad­ságból, az csak puffogó frázis és élősdi fecse­gés. Erő az élet, — a többi hamu. Hát az ango'ok ezt az erőt gyűjtik, testökben is, lel­kükben is, erkölcsükben is. Mindaz, amit lát­tunk, az erőgyűjtésnek eszköze. Ismered te a csontrendszeredet, Kenyeres ? Láttad már, hogyan köti össze azt a százegy­nehány csontdarabot, ezer meg ezer izom s az idegek telefonhálózata ? Tanított téged arra a tanitó bácsi, vagy a professzor ur, hogyan in­dul el az eiső szentháromság mibennünk; az éleny-, légeny és széneny-parány ? Hogyan ka­paszkodik a többi parányokba, hogy nőjön a tömeg, fejlődjék az élet? Tanultál te arról, miért hamis a zúzád? keserű az epéd? kényes a májad? puha, vagy kemény a szived? stb. No lásd, én se tanultam, de még az én gyer­mekkoromban játszottak, daloltak a gyerme­kek, az ifjak, még a felnőttek is, pedig akkor Bach és Schmerling fütyültek a tánchoz. Szó­val : szabad mozgás kell a test kifejlődésének, különben — nem győzzük szanatóriummal! Láttál-e annyi szabad játszóteret, bármely or­szágban is, mint Angliában ? Mondhatnók igy is : egész Anglia egy játszótér. Hiszen amerre vonataink rohantak, mindenfelé játszókkal volt tele a határ, És láttunk-e csak egy sörházat, vagy kávéházat? Bizony, nem láttunk csak egyet se! S micsoda pázsitos játszóterek ! Hi­szen van ... van .. . láttunk másutt is . . . szabad tereket is, játszóhelyeket is. Legarrava­lóbb volt Münchenben az „angol park" és Bavária-tér. München felségesen szépfekvésü, elrendezésű város. Az Izar folyó partmagpslata nagyarányú kertjével, régi királyi építményei­vel, általában a külső körzet, csupa hívogató a test erősítésére. Láttunk is az angol kertben temérdek játszadozó gyermeket, ifjat, gyö­nyörű gyepes fás helyen rohanó tiszta patak­víz partján, ugy labdáztak még lányok is, akár­csak Hamburgban, hasonló kedvező helyen De két lényeges külömbség van az angol és más országbeli játszóterek között. Az egyik az, hogy a szabadierek és játszóterek Angliában ugy vannak elhelyezve, hogy mindenütt lábalatt legyenek, mig más országokban általában a külrészeken vannak, a belső városrészekben csak látnivalók inkább. Aztán Angliában min­den köstér szabad játszótér, mig másutt csak nézni való fényűzés. Igaz, hogy az angol levegő, a párateltség, a mérsékelt meleg, lehetővé teszi, hogy amit nappal rontanak rajta, az éjjel azt helyrepótolja. De azért még sem ebben van az angol szabad játszóterek lehetőségének oka. Mert akárhová mennek ezek az angolok, hacsak egy család is megtelepszik valahol, a legelső, hogy játékteret alakit magának. Véribe van a szabad mozgás és ezt gyakorolja is mindenütt, ha néhány perce van is rá. A legelső hely, ahol angol földre tettük lábunkat: Edinburg. Remek főutcája egyik oldalán, mély völgyteknő, oldala, feneke, puha bársonyos park, telve nép­pel vasárnapdéluian s bezzeg nem voltak pó­rázra kötve! Távolabb nagyterületű síkság, körül iskolák, a 10—15 perces szünidőre is csak ugy özönlőtt ki a kisebb-nagyobb diákok csapata, mig az uzsonájukat ették, addig is ütötték a kifutót, ellepve az egész tér, mi lehe­veredtünk a gyönyörű gyepre, árnyékos lombfa alá, visszaálmodva ifjúságunkat. Ugyanakkor kaszálták alkalmas, egy lovas gyepkaszálóval a teret, minden héten lenyírják, mindennap lo­csolják. volt a tér legalább is 60—80 hold, lombfákkal szegélyezve. A genfi Piainpalais ilyen játszótér, melyet ajándékból kapott a város, egyedül erre a célra. Ezek is tudnak ám élni! Londonnak 5-6 olyan parkja van, ahol egy-egy város elférne. S minő rendezett, tiszta, üde, életlehelő parkok ezek! Váltakozva virágos csoportokkal, lombfás, bokros tavas részletekkel, kocsi- lovagló utakkal s mindenütt játszótér közökkel. Délután 6-7 órától 9-10-íg van itt élet, mozgás, kedélyhullámzás. Semmi elzárt terület, szabad a vásár! De ám a vásá­ros nép önfegyelmezett s betartja a szabadság határait. A vonzó és taszító erők középutja: — a szabadség mesgyéje. Több jogot senki se követelhet, mint amennyit ad. Több kötelessé­get sem, mint amennyit ad. Többet követelsz ? DiD i QnSJ nl/flinvnoi Varoshaz-pasota Az összes raktaron levd arany, ezüst, ékszer és cfiina­DHII ÜUlf üKüZuiüSZ túrni REunc7EDÍi ADIIUITU i ezüst tárgyakból20°/o MENGEDMENY. Tört arany és ezüst B uun ÜI1Ü L­UI ÜU L- ANGOL RENDSZERŰ ÁRUHITELi becserélés - Alakitások gyorsan és jptányosan^sei

Next

/
Oldalképek
Tartalom