Nyírvidék, 1913 (34. évfolyam, 79-104. szám)
1913-11-27 / 95. szám
Nyíregyháza, 1913. november 13. Csütörtök XXXIV. évfolyam, 165. szám. Megjelenik szerdán és szombaton este. EI5<izetési feltételek: Egész évre 10 kor., Fél évre 5 kor., egyed évre 2 korona 50 fillér. Egyes szám ára 10 fillér. Szerkesztőség és Kiadóhivatal: KOSSUTH LAJOS-TÉR 10. SZÁM. Telefon számi 139. Kéziratokat nem adunk vissza. Hirdetések árszabás szerint számittatnak. Legolcsóbb hirdetés 1 K. Hiv. hirdetések sora 60 fill. A nyílt-tér soronként 80 fillér. Apró hirdetések 10 szóig 1 K, minden to vábhi szó 5 fill. Vastag betűvel szedett ké tszeresen siám A Szabolcsvármegyei Közsági Jegyzők és a Szaboicsmegyei Tanítóegyesület Hivatalos US í-" 1—A város költségvetése. Nyíregyháza város képviselőtestülete a pénteki közgyűlésen fog foglalkozni az 1914. évi költségvetéssel. A költségvetést nyomtatásban szétküldték a képviselőtestület tagjainak. Annak indokolásából a Nyírvidék is közölte az általános részt, mely a költségvetés végső eredménye'l is tartalmazza. Az eredmény az, hogy a bevételek végösszege 979,718 korona 55 fillér. A. kiadásoké 1.384,714 korona 42 fillér. A költségvetési hiány tehát 404,995 korona 87 fillér. A költségvetési hiány fedezése céljából a földadó után 815, a többi adók után 84 5%-ban állapítandó meg. Ezek a száraz számadatok, amelyek a költségvetés végső eredményeként előállanak Ha azonban a költségvetés részleteibe is beletekintünk, még más eredményekre is reá kell jönnünk. Ha végig lapozzuk a költségvetést tartalmazó füzetet. az első szemlére azt érezhetjük ki belőle, hogy a város az 1914. évi költségvetés keretében minden irányban a legszélesebb körű óvatosságra van kényszerítve az általánosan ismert nehéz közgazdasági viszonyok miatt. A bevételek csaknem kivétel nélkül kisebb összeggel vannak előirányozva, mint 1913-ra; a kiadások közül is a legtöbb kisebb, mint 1913-ra előirányozva volt. A legfeltűnőbb kevesbedések mutatkoznak a bevételek között azoknál, amelyek a közgazdasági viszonyokkal szoros összefüggésben állanak. így az erdőnél, a hol a kisebb előirányzatot — az indokolás szerint — az a körülmény idézi elő, hogy a vágás olyan helyre kerül, ahol a város a legutóbbi vágatáskor még nem járt el rendszeresen s igy a vágási területen nem egykorú fák vannak, egyrészük fiatalabb negyven évesnél. Csökkenés van a nyíregyházi határbeli földbirtoknál ép ugy mint a nagykállói határbelinel a kaszálókból és a legelőkből remélt bevételeknél. Csak a szántóföldekből várható bevételek maradnak meg eddigi mennyiségükben. Csökkenés van a városi üzemeknél, a fürdőknél, valamint a fogyasztási adókból remélhető bevételeknél. Emelkedés ngyszólv^n csak az épületek béreinél van a folyó évben történt béremelkedés miatt. A kiadásoknál viszont kevesbedés mutatkozik, valami csekély összeg az i erdőnél, nagyobb összegű a határbeli és a császárszállási birtoknál s általában az épületekre fordítandó kiadásokban. Ellenben a kiadások növekedése észlelhető a közrendészeti kiadásoknál, az iskolákra s a népoktatásra fordítandó kiadásoknál és a fogyasztási adóknál. A közrendészetnél a kiadások emelke| dését ellensúlyozza a rendőrség fejlesztésére kapott és a költségvetés bevétei lei közé beillesztett államsegély. Ellenben I a népoktatási kiadások és a fogyasztási adóknál mutatkozó kiadások emelkedése | a bevételek között ellensúlyozást nem 1 talál. A népoktatásügyi kiadásoknál az iskolák szaporodása, az alkalmazottak javadalmának emeikedése és néhány ujabban megállapított népművelési és | közművelődési cél kiadásai okozzák az emelkedést; a fogyasztási adóknál pedig az uj megváltási szerződés szerinti magasabb megváltási összeg. A nehéz közgazdasági viszonyok tehát egyrészt arra kényszeritik a várost, hogy bevételeinek előirányozásában óvatos legyen; a kiadások között is kerülnie kell minden elmellőzhető, avagy elhalasztható kiadást s csupán azok a kiadások emelkednek, amelyek törvény, vagy szerződés szerint kötelezők és a Mikszáth Almanach 1914-re/j „A parasztdajka, aki temetői rémekkel népesiti be a gyermek éjszakáit és a lélekbúvár író, aki söt^t indulatokat csihol ki hőse idegrendszeréből, ugyanegy célt szolgálnak: édesebbé és forróbbá teszik a nappali verőfényt." Herczeg Ferencnek, a „Mikszáth-Almanach" szerkesztőjének költői mélységű és emberbaráti melegséggel átfűtöit jelszavában — amely egyik legnagyobb társadalmi problémánk aktualitásahoz fűződik — olvnsfcitjuk ezt a nagy igazságot, amely tulajdonképpen a mese, az elbeszélés, az irodalom feladatainak, törekvéseinek és céljainak művészi meghatározása. Az irodalom színesebbé, gyönyörűbbé varázsolja mindennapi életünket: az irodalom tehát egyik legnagyobb jótevőnk, amelyet már ezért is szeretnünk és dédelgetnünk kell. De amellett mi, magyarok, büszkék is lehetünk irodalmunkra, amely a külföld — a világ nagy, örökös Ítélőszéke — előtt is mindig őszinte beesülést szerzett számunkra. Az utolsó néhány esztendő pedig csodalatos fellendülést is hozott a magyar irodalomban. Regényeink, novelláink, színdarabjaink meghoditották a külföldet is, a magyar irok bevettek azokat a megostromol*) Mikszáth Almanach az 1914. évre Szerkeszti Herczeg Ferenc. Egyetemes Regénytár. XXX. évfolyam 4_5. kötete. Singer és Wolfn r kiadása. Ara diszkötésben 2 korora. hatatlannak látszó bástyafalakat, amelyeken tul a világsiker vár reájuk és ma már talán egyetlen nemzet irodalma sem veheti fel a versenyt a magyar novella-irodalommal. Legkiváltképpen az elbeszélő irodalmunk virágzott föl az utóbbi években és ez frisseségével, üdeségével, a pihent francia művészi alkotó erejével indult el hóditó útjára. Igazi irodalmi kincsek teremtek itt néhány esztendő alatt, kész, befejezett műremekek, amelyeknek formai művészete csiszolt, mint a brilliáns és tü?ök meleg, sugárzó, akárcsak a legnemesebb drágakőé. A Mikszáth Almanach ez irodalmi kincsekből kiválogatta a legszebbeket és legértékesebbeket és ezekkel kedveskedik híveinek. A hoditó uj magyar irodalom teljes hű tükörképét megtaláljuk ebben a kötetben, mely a literatúránk minden irányát felöleli magába és az ezidei Mikszáth-Almanach novellái ragyogó és kifejező erejű dokumentumai az egész uj magyar novella-irodalomnak. Az Almanach régi híveinek, éppenugy mint az ujaknak is. nagy lelki gyönyörűsége lesz ennek az uj kötetnek elolvasásában es nyomában az uj hivők tábora bizonyára gyarapodni fog, ami' a könyv szokatlan olcsósága is nagyban elősegít, mert hiszen az igen szép va ekos kötet ára csak 2 korona. Az idei Mikszáth-Almanachban olvassuk értékesebb Írásait a következő magyar Íróknak: Bállá Ignác, Bársony István, Bede Jóh, Biró Lajos, Bródy Miksa, Gárdonyi Géza, ifj. Hegedűs Sándor, Heltai Jenő, Herczeg Ferenc, Kosztolányi Dezső, Krúdy Gyula, Lövik Károly, Lőrinczy György, Malonyay Dezső, Móricz Zsigmond, Nagy Endre, Pékár Gyula, Révész Béla, Szomaházg István. A Mikszáth-Almanach Singer és Wolfner (Budapest. VI. Andrássy ut 16.) kiadásában jtlenik meg. Ára 2 korona. Tárca rovatunkban Herceg Ferenc pompás előszavát közöljük. Előszó. A vérvád meséje, akármilyen torzszülött legyen is, az alkotó fantázia gyermeke és a mesemondónak joga van hozzá, hogy a fülére süsse a családi bélyeget. A vádat, melyről itt szó lesz, Bábi kisasszony emelte a német Korn ellen — de nem gondolt mellette semmi rosszat. Mind a ketten ott éltek a délvidéki kis sváb városban. Bábi kisasszony az elszomoritoan egyenes és világos templom-utcában lakott, az öreg Korn pedig hátul a temető-utcában. A két udvar azonban összerugott. Bábi kisasszony egészen magában volt. A háza valamikor selyem^yár volt, de a fonóleányok éneke már régóta elhallgatott,a hernyópolcok, forralóü4ök és fonókerekek pedL porlepetten szomorkodtak, mert husz évvel ezelőtt a selyemféregbe belütött a dög. Csak valami forró, émelyi'ő iliatmaradvány emlékeztetett még az elmúlt életre. SCar*ácsonyi ajándékul ékszer, óra, ezüslnemüek és brilliáns áruk legnagyobb választékban csakis REICH ARNOLD elsőrangú ékszerüzletében találhatók Mélyen leszállított árak ! fw Nyíregyháza, Rákóczi-u. 1 Takarékpalota
