Nyírvidék, 1913 (34. évfolyam, 79-104. szám)

1913-11-20 / 93. szám

96-ik szám. ^ÍYÍRITIDÉE. 1913. november 30. 7 Kedvezett az időjárás az őszi talaj és ve ;ési munkálatok elvégzésére és ezek ott, ahol ; talajvíz azok vetését nem akadályozta, na^ gyobbára be is fejeződtek. — Őszi vetéseink i •omokon bár mar kívánják az esőt — jól ál lanak, sőt helyenkint a koraiak buják, a kötöt tebb talajokba vetettek azonban részben i talaj rögössege a vetőmagnak rossz csiraképes sege folytán rosszul keltek, gyengék. Állattenyésztésünkre is kedvezett az idő járás, mert a jószág még a csutka és káposzta földeken a legelőkre még ma is kijárhatott, ami tekintettel a Myó évi szűkös takarmány mennyiségére, kiszámíthatatlan előny volt gaz dáinkra, mert a késői legeltetés lehetősége az állatoknak istállóba való korai nappali lekötését és takarmányozását szüksegessé tett. E kedvező meleg időjárásnak a gazdasági munkálatokra és az állattenyésztésre való ked­vező hatásán kívül, a folyó évben különösen nagy jelentőséget kell tulajdonítani azért is mert a talajban a hideg nyar csak igen kevés tartalék hőt raktározott el, meleg időjárásnál pedig e hőből — mely telen át útját álíja a mélyre fagyásnak — a talaj kevesebbet sugár­zik ki. Mult hó 26-án tartotta meg a nyíregy­házi gazdaszövetség tenyészállat dijazásat, mely a felhajtott anyag mennyi és minőségénél fogva a mult évi díjazást határozottan felül­múlta. Kiosztatott dijakban: 1300 korona, melyből a magyar királyi földmivelésügyi mi­niszter 300, Nyíregyháza városa 1000 és a gazdaszövetség 100 koronát adományozott. — Folyó hó 9-én pedig a szabóIcsvármeg.ei gaz­ddsagi egyesület rendezett Rakamazon es Bujon szarvasmarha díjazást, a járási főszolgabíró hathatós támogatasával. — Mindkét helyen ugy a felhajtott mennyiség, mint a minőség szem­pontjából e díjazások minden várakozást felül multák és a bírálóbizottságnak igazán nagy feladatot kellett teljesíteni, hogy a sok jó anyag közül a legjobb egyedeket kiválaszthassa. A bíráló bizottsági tagok megelégedésük jeléül mindkét helyen 160—160 koronát adta össze, hogy e járásra előirányzott 1600 korona állami dijon felül több dij legyen kiosztható. Raka­mazon felhajtatott: 52 tehén, 16 darab ló 3 é. 25 darab 2 éves és 20 darab 1 éves üsző, Bujon felhajtatott: 65 darab tehén, 10 darab ló 3 éves. 17 darab 2 éves és 17 darab 1 éves. Igaz örömmel jelentem, hogy a vármegye főispánja Rakamazon és Bujon, alispánja Bujon megjelenésükkel emelték a dadai felső járás a gazdasági ünnepét és vármegyénk vezetőinek a gazdasági ügyek iránt való meleg érdeklődése vármegyénk gazdaközönsége körében igaz őrömet és megelégedést keltett. A járási apaállatvizsgálatok még folyamat­ban vannak és e hóban befejezést nyernek. Baromfitenyésztésünk emelésére a föld­mivelésügyi miniszter a felügyelőség javaslatára 125 darab orpington, 80 darab emdeni lud, 75 darab pekingi kacsa, 30 darab pulyka kiosztá­sát engedélyezte. A kiosztás a folyó hóban veszi kezdetét. Az izr. nőegylet mesedélutánja. Kellemes szórakozásban és látványosságban volt részük mindazon érdeklődőknek, kik az izr. nőegylet által szombaton d. u. 5 órakor a Ko­rona nagy termében rendezett mesedélutánon megjelentek. — A nőegylet ugyanis mozgóképe­ken mutatta be a gyermekek részére irt, de azért megjelent felnőttek által is szívesen szem­lélt Lafontaine „Aranytyuk" meséjét s azonkívül néhány külön gyermektörténetet. Rendkívüli érde­kessé és szórakoztatóvá tette az előadást, hogy a képekhez dr. Vietorisz József főgimn. tanár azzal a közvetlenséggel és kellemes előadási modorral, melyhez tőle szokva vagyunk, mon­dott mesét, ugy hogy azóta a gyermekszobákban másról sem folyik a szó, mint az „Aranytyuk" történetéről. Természetesen emelte a sikert Fe­renczi Józset zongorajátéka, ki igazán fáradsá­got nem ismerve igyekezett két órán keresztül a gyermekek szórakozását előmozdítani. Ugy halljuk, hogy a nőegylet minden hó­napban szándékszik egy-egy hasonló mese­délutánt rendezni, mely a jótékonyság kigyako­rolhatásán kívül lehetővé teszi azt is, hogy a gyermekvilág is részesüljön a modern technika által nyújtott abban a szórakozásban, mely eddig csak a felnőttek osztályrésze volt váró sunkban. Beszámoló a Szabolcsvármegyei Tanítók Otthona részére rendezett jótékonycélu gyermek-előadásról. F. hó 8., 9. és 10-én tartottuk ez iskolai évben a Tanítók Otthona javára az első gyer­mek-előadást. Dázsi Sándor ez alkalomra irt proológjával köszöntötte kedvesen a kis Szabó Kata a néző közönséget. Utána két egyfelvonásos színdarabot játszottak le a kis műkedvelők. A kályha titka című tréfás darabot adták elő Blizmann Laci, Török Gyuszi, Fogarassy Ella, Csiha Lili, Sieíger Mária s a paraszt fiút játszó Barucha Pali. Olyan természetesen, ott­honiasan játszották meg szerepöket az apró műkedvelők mindannyian, hogy a legkomolyabb arcokon is mosoly derült. Ezután „A törpék foglalkozás kö'ben" című élőkép következett. Kedvesen, igazán mese­szerűen volt. összeállítva. Meg is volt a hatása. A nézőtéren ülő gyermekek kitárták karjaikat, szemök az örömtől, meglepetéstől csillogott s szinte egyszerre, súgva hangzott ajkukról „óh de szép!" Az „Álom az erdőben" című darabot Leövey Lenke. Tóth Eta, Prőhle Hilda, Barzó Irén, Steiger Piroska, Kéler Sárika, Szunyoghy Marta, Csengery Jolánka adták elő. Ez igazán álomnak tünt fel a néző közönség előtt is! Szépen táncoltak. Ezek az édes, kis babak úgy játszottak, annyi közvetlenség volt mozdulataik­ban, beszédjökben, hogy sokaknak könny per­dült ki a szeméből. A Prőhle Hilda áldása, Tóth Eta, a kis árva ajkáról elhangzó ima után tán mindannyian éreztük a jó Isten közelségét! Utolsó pontként a „Tündérek szobra" kö­vetkezett. Gyönyörű volt. Akár egy virágkoszoru, melynek virágait kis tündérek ártatlan tekinte­téből, mosolyjából fonták volna össze! Tün­dérek, valóban tündérek voltak! Előadás alatt a gyermek énekkar Fekete István ur által nemcsak erthetően, de szépen, ősszhangosan betanított alkalmi dalokat adott elő. Kedvesek, megkapóan közvetlenek voltak minden szereplésökben az apró emberkék s bi­zony méltán megérdemelték a Vargha bácsi ál­tal csokor helyett ígért csokoládét — s talán meg is kapták! A kik jelen nem voltak, — pedig olyanok sokan voltak — ha azt mondanák ; „mégis sok a kicsiknek a dicséretből!" kérdezzek meg a jelenvoltakat (ilyenek kevesen voltak) azok ta­lán még többet, még szebbet mondanak. Bizony igaz! Nem dicsekedhetünk azzal, hogy az édes, kis apróságok előadását telt ház julalmazta volna, hanem akik ott voltak, azok a jótékony­ság neveben hozott áldozatért igen kedves, felejthetetlen kárpótlásban részesültek. Ezt bizonyítja, hogy az előadás alatt a felnőttek arcán derűs mosolyként suhant végig a vissza emlékezés szárnyain az a tüneményes álom, az a boldog gyermekkor! Ezt jutalmazta az előadások végén szűnni nem akaró taps, éljenzés, melylyel az előadás rendezőjének, be­tanítójának, Vargha Ferencz urnák mintegy koszenetét fejezte ki a nézőközönség! Legyen szabad, ebből a tapsokból, éljenek­bpl font koszorúból néhány levelet letépnem szétosztás céljából. Fekete István, László Zoltán, Kádár Imre, Luka Jenő, Steiner Gyula, Kovács János uraknak kik önzetlenül annyit segítettek dolgoztak. Hálás köszönetemet fejezem ki: Tőrök Gyuláné, Oláh Sándorné, Heisinger Vik­torné, Kéler Gyuláné, Prőhle Vilmosné, özv. Barzó Mihályné, Barth Ferencné, H^vas Rezső né, Király Imréné uraszonyoknak, Sefcsik Pi­roska, Orsovszky Mária, Iváncsó Emma ur­leányoknak s mindazoknak, kik részint az elő­adáshoz szükségesek előállításánál, részint az előadások alatt a rendezésnél fáradságot nem ismerve, kegyesek voltak segíteni. Nyilvánosan megköszönöm nemes városunk Tanácsának, élén Nagys. Majerszky Béla kir. tanácsos, polgármester urnák a tanítói karral szemben mindenkor tanúsított szíves áldozat­készségét, ez alkalommal a szinház ingyen át­engedését és a fűtéshez szükséges fát. Köszönetet mondok: dr. Konthy Gyula tűzoltóparancsnok, Trak Géza tanácsos, Ker­tész Bertalan főkapitány, Nagy Elek mérnök. Adorján János építész-vállalkozó, Weisz Mínó üzletvezető, Major István fodrász uraknak, kik előadásunk megtarthalásához, rendezéséhez szere­tettel nyújtottak segédkezet. Előadásunk alkalmával felülfizettek Vitéz Ignácné, 2 K, Szabó István ur, 1 K, N. N. 0-10 K, N. N. 0-10 K. Jegyeiket megváltották: Dr. Bodnár István ur 10K, Dr. Kovách Elek ur 10 K, Trak Géza ur 5 K, Varga György ur 5 K, Vertessy István ur 5 K. Orsovszky Gyula ur 2'50 K. Szabó Pál ur 2 K, Kálnay Lenke urleány 2'50 K, özv. Andrássy Sománé úrnő 4 K. Midőn ezt nyilvánosan nyugtázom, fogadják a nemes szívű adakozok Otthonunk nevében hálás köszö­netemet. Végül őszinte szívvel köszönöm meg azok­nak a szülőknek a fáradozást, áldozatkészséget, kik gyermekeiknek megengedték, hogy előadá­sunkon szerepeljenek. Mindnyájunk nevéban mondhatom: jól esett nekünk, mert ereztük, hogy a mi lelkünkből szétszórt szeretet egy paránya visszasugárzott rán'c. S mi pedig igyekszüuk továbbra is úgy nevelni a reánk bizott növendékek lelkét, hogy ha felnőnek: béke, honszerelem, Istenimádás lakozzék az ő szivökben. Király Imre. Á vasuti balesetek megakadályozása. A vasuti és hajózási m. kir. felügyeiőség a gyakori balesetek megakadályozása érdekében a vármegyei közigazgatási bizottsághoz a követ­kező megkeresést intézte: Az utóbbi időben sajnálatosan megnöve­kedett a vasuti forgalomban az olyan balesetek száma, amelyek onnan erednek, hogy utasok és általában idegen személyek nem alkalmazkod­nak az érvényben álló biztossági rendszabályok­hoz sőt e tekintetben a vasuti alkalmazottak figyelmeztetéseire sem hederitenek. Igy mind gyakrabban tapasztalható, hogy utasok már a mozgásban lévő vonatra fel s onnan leugrálnak, vonatok nyitva hagyott ajtóin menetközben kihajolnak vagy a lépcsőkre ülnek. Ezzel kapcsolatban megemlítjük azt a szin­tén elharapódzott szokást, hogy az utasok, kik valamely közbeeső állomáson tartózkodás köz­ben kiszállottak, de az újonnan felszállók is, csak az utolsó percben, már az „Indulás" jel zés elhangzása után szállanak fel sőt a perro­non állok még megvárják, mig a vonat moz­gásba jön, s akkor ugrálnak fel a vonatra. Ha pedig a vasuti személyzet erre az ille­tőket figyelmezteti vagy kötelességszerűen a fel­szállásban megakadalyozza, rendszerint dnrva szitkok kíséretében erőszakoskodnak sőt tettle­gességre is vetemednek. Meg kell jegyeznünk, hogy e tekintetben tapasztalataink szerint épen az értelmiséghez tartozó vagy annak látszó utasok járnak elől rossz példával. Hasonlóképen elharapódzott az illetéktelen személyeknek a pályán és tartozékain való jár­kálása is. Amidőn mindezeket a m. kir. minisztérium­nak 1907. évi 6125 sz. rendeletével kiadott törvényerejű vasutüzleti rendtartás 74. § ából nevezetesen annak 6 pontjából folyó jogunk és kötelességünk alapján felemlítjük, felkérjük a tekintetes közigazgatási bizottságot, hogy a z illetékes rendőri hatóságokat a vasuti alkalma. A „Felsőmagyarországi Cukoripar R. T. Tökete­rebes", képviseletében: és melasse-t (szörple) méltányos napiár­ban ajanl és részletes felvilágosítással szolgál Neuman Jenő Sátoraljaújhely, Telefon: 17. sz. 710—3—1

Next

/
Oldalképek
Tartalom