Nyírvidék, 1913 (34. évfolyam, 79-104. szám)

1913-11-20 / 93. szám

4 93-ik szára. 1913. november 20. zottak hathatós támogatására és a részben tájékozatlan közönség felvilágosítására utasítani Megjegyezzük, hogy egyidejűleg aziránt is intézkedtünk, hogy a vasúti alkalmazottak a biztosság megóyása érdekében kötelességüket mindenkor teljesítsék. Szaboicsvarmegyei Tanitó Egyesület Köre. Járásköri gyűlés. A tanítók fizetésrendezését a következőkben ismertette László Zoltán nyíregyházi tanitó. Mélyen tisztelt Járásköri Közgyűlés ! Nehéz, küzdelmekkel teljes évek mentek el a magyar tanitók felett. A letargikus álmából felrázott tanítóság az őt megillető jogokat és a kenyeret kerte. Küzdenie kellett ezért a tanítóságnak, még pedig nagy s nehéz, küzdelemmel, melyet egyrészről a társadalom és az állam-hatalom tett nehézzé azzal, hogy bár pályánknak nagy, magasztos és küzdelmes voltát beismerte, de jogos kérépeink elől elzárkózott; másrészről nehézzé tett maga a tanítóság, mely míg mindég nem akart ébredni. Igazán elmondhatjuk, hogy a magyarok ősi átka fogta meg a tanítóságot, az egyenetlenség. Panaszkodott ugyan mindenki piruló arccal lealázó társadalmi állásunkon; égő szemekkel, sóvárgó lélekkel várva a megváltást, holott tulajdonképpen maguk akadályozták meg azzal, hogy nem siettek egyesíteni erejűket. Hiába járták be legjobbjainknak fájdalmas jaj-kiáltásai, harcra hivó szavai az országot ; csak kevés helyen talált érző szivre ; hiába tűzték ki a lobogót az egyesülésre, csak kevesen sereglettek alá. És ez a kevés tenni tudó ember ís, elmondhatjuk, hogy csodákat müveit. Megteremtették a M. T. E. 0. Szövetségét s ez aztán megkezdette a harcot jogos kívánságainkért. Igen megkezdte a harcot és. folytatta azt szellemi erejének összes fegyvereivel, hogy meggyőzze arról a társadalmat és az állam hatalmat, hogy annak a tanítónak, kinek kezeire bizza gyermekeit, hogy sziveikbe a vallás, a haza és szabadság szent érzelmeit csepegtesse, hogy megtanítsa a törvények és mások jogainak tiszteletben tartására ; meg kell adni az őt megillető jogokat és megkell adni mindennapi kenyeret, nehogy ergiája a kenyérharcokban merüljön ki. És ugy látta, hogy küzdelme nem volt meddő, mert mind többen és többen állottak a tanítóság mellé, hogy kívánságaikat valóra segítség. Mikor igy a talajt már jól elkészítve látták, összehívták a VII. E. T. gyűlést. Igazán megvalihatjuk magunknak minden öntömjénezés nélkül, hogy dacára a tanítóság még mindég mélyen alvó nagy tömegének, ez a gyűlés hatalmas megnyilvánulása volt a tanítóság egyesülésében rejlő erőnek. Ez a nagy lelkes gyűlés egyhangú határozatot hozott fizetésrendezésünkre vonatkozólag, melyet momentán be is mutatott a Nagym. miniszter urnák. Ezen határozat igy hangzott: Határozati javaslat! 1. A magyar tanitó illetménye minden átmeneti intézkedés mellőzésével, tekintet nélkül az iskola jellegére és a tanitó férfi, avagy nő voltára, az 1893. évi IV. t.-c. 3. §-a alapján, a XI, X., IX. fizetési osztályokba s azok megfelelő fokozataiba, szol gálati idejük teljes beszámításával, megharmadolva, beosztva rendeztessék és szoígáltassék ki. 2. Mindazon személyi, szolgálati, helyi, drágasági és családi pótlék; vagy kedvezmény, mely az állami hivatalnokot megilleti, fizetési osztályonként a tanítónak is biztosittassék. 3. Minden szerzett és a törvényben adott, ma érvényben álló jog, mint a korpótlék, minden tanítónak egyformán meghagyassék tovaLbra is, azaz részére biztosittassék. 4. Ezen járulékokba a helyi előléptetés gs személyi pótlék be nem tudható, sem az allamsegély ily cim alatt vissza nem vonhaió. 5. Heti 30 óránál több hivatalos óra külön dijaztassék, mely óránként 100 koronánál kevesebb nem lehet. 6 Az osztatlan I—VI. osztályú iskola tanítója külön 300 korona pótlékban részesítendő. 7. Az igazgató, mint ilyen, az iskola tanerői és osztályai számához mérten, nyugdíjba is beszámítandó külön igazgatói fizetéssel dotáltassék. 8. A kántori jövedelem a lanitóitó

1 mindenütt elkülönítessék s a tisztán tanítói alapfizetés — amennyiben az iskolafentartó erre nem képss — államsegélylyel a szükséghez mérten kiegészítve, a fokozatban is feltétlenül biz' osittassék. 9. Az 1907. év julius 1. előtt nyugdíjazott tanitók, tanitóözvegyek és árvák javára be nem számított alapfizetés- és korpótlékkülönbözet, megfelelő °/o-a, a teljesített szolgálathoz mérten nekik pótlólag a nyugdíjbalépés napjáig visszamenőleg utalványoztassék s továbbra is biztosittassék. íme igsntisztelt közgyűlés, ebben a határozatban adta elő a magyar tanítóság jogos kívánságát fizetésrendezésére vonatkozólag. — Azután vártunk, vegyes, de mindenesetre reménykedő érzelmekkel. Jöttek hirek, melyek örömmel töltöttek el s azután jöttek olyanok, melyek lehangoltak; mig végre jött maga a fizetésrendezési törvény, melyről elmondhatjuk, hogy minden reményünk a porba sújtatott. Hiszea a mi kívánalmainknak főintenciója az volt, hogy ne legyen már többé különbség tanitó és tanitó között fizetés tekintetében, hanem legyen annyi, mint a velünk egyforma kvalifikációju állami tisztviselőké és ime megkaptuk, hogy annyira sikerült eltüntetni a különbséget a fizetések között, hogy még nagyobbak lettek azok és a legnagyobb fizetés sincs olyan, mint az állami tisztviselőké. Azt hiszem mindnyájunk előtt ismeretes, hogy az 1907. évi fiz. rend. törvény szerint, csak kétféle fizetés van, úgymint: állami és nem állami; mig az 1913. évi törvény négy részre oszt bennünket u. m. áll. férfi, áll. nő És még az 1907. törv, szerint az állami és nem állami fizetés között a végfizetésben a különbség 400 korona; addig az 1913. évi törvény szerint minden illetmény beszámítva 1300 korona. Nem akarom az igen tisztelt közgyűlés figyelmét sokáig igénybe venni ; nem akarom az amúgy is fájó sebeket szaggatni, hiszen mindannyian ismerjük azokat a sérelmeket, melyek bennünket értek, mint az 5 évenkénti előlépés; a szolgálati idő be nem számítása (93 előtt) a családi pótlék, a személyi pótlék, a lakbér, a féljegy stb.. Ily sérelmesen bántak el, igen tisztelt közgyűlés ami jogos kívánságainkkal azok, akik megkívánják tőlünk, hogy iskolai dolgainkat odaadással, szívvel-lélekkel s minden külső behatástól menten végezzük és azonkívül a társadalom minden munkájából vegyük ki tevékeny részünket. Tanitó Testvérek ! Ne csüggedjünk ! Az eddig elért némi eredmények zálogul szolgálnak nekünk arra, hogy jönni kell egy jobb kornak, amikor teljesen megértenek és megbecsülnek bennünket. Csak addig kitartással mindnyájan összefogva, levetkőzve az átkos pártoskodást, áljunk sikra igazainkért és sürgessük lankadatlanul. Ha vannak közöttünk olyanok, kik már beleuntak a folytonos fizetésért való harcba s közönynyel fordulnak el tőlünk azon kijelentéssel, hogy ,hiába minden, úgysem hallgat reánk senki", vessék ki szivükből ezen érzelmeket és gondolják meg, hogy a mi kitartó küzdelmünknek és nagy horderejű együttes erőnknek rövidesen diadalra kell juttatni jogos kívánságainkat. Ezekután a következő határozati javaslatot vagyok bátor az igen tisztelt közgyűlés elé terjeszteni : Határozati javaslat ! A Szábolcsvárm. Ált. Tan. Egy. nyíregyházi járásköre elhatározza, hogy az Áll. Tan. Egy. elnöksége utján fel ir a M. O. T. 0. Sz.nek elnökségéhez, hogy a VII. E. T. Gy. nek a fizetésrendezés ügyében hozott határozaté' állandóan tartsa napirenden és annak megvalósítását teljes erejével szorgalmazza. Ezen küzdelmében a nyíregyházi járáskör mindenkor kitartóan mellette lesz. (Elfogadtatott.) TANÜGY. Alapszabály-tervezet alkohol-ellenes il'jaságí körök alkotására. 1. Az alkohol-ellenes körök célja az ifjúság felvilágosítása az alkoholizmus pusztításairól. 2. Eszközök: aikohol-ellenes iratok tanulmányozása; a kör tagjainak felsőbb hatóságuk jóváhagyása és ellenőrzése mellett propaganda előadások tartása intézetük többi növendékei részére, 3. Szervesete. Tanári vezetés alatt a kör tisztviselői, az ifjúsági elnök, jegyző, pénztáros és 2—3 előadó. Gyűléseit két hetenként tartja, amelyre ez előadók programmot állítanak össze. 4. Uj tagok felvétele. A felvétel az alkohol veszedelmeiről, az alkohol-ellenes mozgalom társadalmi hatasairól szóló beszéd által történik. Utána az uj tag Ígéretet tesz, hogy mindennemű szeszes-italtól óvakodni fog s az eszmét saját hatáskörében terjeszti. 5. Alkalmi bizottságok alakítása, kirándulások, majálisok, ifjúsági táncmulattságok alkalmával. A bizottságok feladata az eltévelyedni szándékozók lehető megóvása. A résztvevők előzetes összegyűjtése s az alkoholizmus kárairól való kioktatása. 6. A köri tagok tagsági dijaiból (havi 5—10 fillér) az Alkoholizmus megrendelése (Budapest, VI., Teréz-körut 40—42., évi 2 koronáért), az idevágó irodalomból kis könyvtár szervezése, esetleg az ifjúsági propaganda támogatása. Az alapszabály a helyi érdekekhez alkalmazva kibővithető. • SHÍSSíS^^ A Bessenyei ©síély XIX SS, 20-«&EX lesz megtartva, nem 28-án mint «9. XEX©g§« hivön tévesen jolexve volt. ÚJDONSÁGOK. IW" Mai számunk 8 oldal. TelGfon 139. s^am — A vármegyei muzeum a közönség részére szombaton ós «asárnap d. e. 9—12 óráig nyitva van. — Groák Sándor temetése. Vasárnap délután ment végbe a hosszas szenvedés után elhunyt Groák Sándor temetése óriási és őszinte mély részvét mllett. A Károlyi-téri halottasháznál déli 1 órakor gyülekeztek az elhunytnak nagyszámú jóbarátai és tisztelői. Itt az izraelita énekkar gyászéneke után Haas Ignácz mondott búcsúztatót az elhunyt barátai nevében. Azután a N/iregyházavidéki Kisvasutak különvonatára vitték a koporsót, mely különvonattal utaztak el Bu rá a temetésen részt venni szándékozók is. Bujon az állomáson rengeteg néptömeg várta az elhunytat szállító vonatot. Együtt volt ott Buj, Paszab, Berezel, Iorány éz a körülfekvő községek egész népe. Itt látszott csak meg igazán, hogy egy minden feltűnést kerülő komoly munkás élet mennyi tisztelőt szerzet az elhunyt jó ember számára. A koporsót előbb buji lakóházához vitték, melynek udvarán Andrássy Kálmán ; buji református lelkész Jmondott magas szárnyalású, tartalmas beszédet az elhunyt felett.' Azután kivitték a koporsót a temetőbe, tiol gyermekei mellé helyezték el. Buj kő/ségének és kórnyékének igaz jóakaró barátját.