Nyírvidék, 1913 (34. évfolyam, 79-104. szám)

1913-11-13 / 91. szám

91-ik szám. 1913. november 13. 3. Az Országos Központi Hitelszövetkezet kötelékébe tartozó szövetkezetek tiszavidéki szövetségének Perbenyiken, folyó évi julius hó 17-én tartott közgyűléséből fakadt ki a decentrali/.áció eszméje. E közgyűlés egyhangúlag tette magáévá dr. Szesztay Zoltán nyíregyházi ügyvéd, vármegyei tb. t. főügyésznek, mint a szabolcsmegyei szövetkezetek jogtanácsosának az ellenőrök központosításának megszüntetésére s vidéki képviselőségek felállítására vonatkozó indítványát és a szövetségi közgyűlés határozatát gróf Majláth József v. b. t. i. elnök az Országos Központi Hitelszövetkezet igazgatósága elé terjesztven, az nagyrészben ez indítvány hatása alatt hozta meg nagyjelentőségű határozatat. Az Országos Központi Hitelszövetkezet ellenőrzési szervezete decentralizálásánál mint legfőbb ok, az működött közre, hogy nem is szólva a kötelékbe tartozó 226 ipari jellegű hitel-, termelő-, nyersanyagbeszerző , árucsarnok- és háziipari szövetkezetekről, körülbelül két és fél ezer a száma az Országos Központi Hiielszövetkezet kötelékébe tartozó tulajdonképeni hitelszövetkezeteknek, melyeknek működése több mint hétezer községre terjed ki. Ily elképzelhetően óriási munkaanyagnak egy központban elitézése s feldolgozása az arányosan nagy személyi apparátus dacára sem történhetett ugy, amint azt a pénzintézetek folyton erősbödő versenye által teremtett helyzet is megköveteli s amint a hiteligények kielégítésénél annyira fontos bis dat, qui cito dat elve kívánatossá teszi. De nemcsak az üzletfelek szempontjából tekinthető üdvösnek a decentralizálás, hanem az egyes szövetkezetek szempontjából is. A szövetkezeti eszme képző s nevelő hatása folytán az ügyvitel tökéletesedése mindinkább tapasztalható volt; egyénileg független s tisztességes, értelmes igazgatóságok a központ utasításai alapján eddig is becsülettel állották meg helyüket, működésük területén igazán Dagy értékű közgazgasági eredményekre tudnak rámutatni. Működésük azonban sokkal könnyebb s önmaguknak is megnyugvást adó lesz, ba a központ képviselősége közel lesz, a honnan különösen távbeszélő utján gyorsan nyernek az ügyek lebonyolítása körül szükseges jóindulatu s szakszerű felvilágosítást. Az ügyvitel megvizsgálása gyakoribb és intenzivebb lett; a közvetlen érintkezés folytán sok nem érdemleges intézkedés mellőzhető lett ás ahol aira szükség van, nagyobb lett ugy a szövetkezetek, mint adósaik érdekében a pontosság megkivánása. Mi szabolcsmegyeiek méltányosnak tartottuk volna, ha az Országos Központi Hitelszövetkezet egyik képviselőséget Nyíregyházán állította volna fel, azonban a választás a szomszéd Zemplérmegyére esett, még ez év folyamán S.-A.-Ujhelyben kezdi meg működését az a képnemzetre, hogy a nemzet, ezt elfogadva, ne várja, hogy más tegyen érette és helyette, hanem tegyen az egész nemzet! Mi természetesebb, minthogy erre a még alig felocsúdott, alig magához tert. nemzet, mint egység, nem volt képes ? De voltak fiai, kik megértették e nagy lelket; — és müveit, melyeknél akkor jobbak nem voltak, végrehajtani igyekeztek. Ma a haladó kor legnagyobb müvét, az 1868 iki közoktatási törvényt, bár kétszer is reformálta azóta, alapeszméje, az ő nemes és nagy szivének eme legfényesebb megnyilatkozása megmaradt mégis : az elmaradt nemzetet összes egyedeiben mivelni, megszerethetni vele a mű velődést, a tudást és fölemelni az egyéni kicsinyesség és önzés alacsony niveaujáról a magasabb egységesség, közösség és összefoglaló egyetemesség ama régiójába, hol az egész nemzet vele érez az egyénnel, és az egyed az egész nemzetért érez, dolgozik, tárad, és szeret ! Mi, kik hivatottak vagyunk nagy szívének szeretetből fakadó ideáljait megvalósítani, ezt az ideált, a nagyot, a fenségest csak ugy közelitjük meg, ha nemcsak tudásunkat, hanem szívünket is beleviszszük munkánkba úgy, hogy nemcsak a tudást szeretjük, hanem szeretjük elsősorban azokat, kiknek a tudást köszönjük! Ez volt Eötvös hatásának, nagyságának titka; és ez lesz a mienké is, magyar tanítóké. * * • A meteor elszállott, de fénye nem aludt ki. Ott dereng most is a hajnali égbolton: a viselőseg, a melynek hatáskőre ala tartozik Szabolcson kivül még Abaujtorna, Bereg, Borsod, Máramaros, Ugocsa, Ung és Zemplén megye. E képviselőség főnökévé a központi igazgatóság Gzékus Zoltánt, az Országos Központi Hitelszövetkezet főtisztviselőjét nevezte ki. Dr. K. B. Szaboicsvármegyei Tanitó Egyesület Köre. Járásköri gyűlés. Szabolcsvármegyei általános tanítóegyesület nyíregyházi járáskőr f. hó 6-án tartotta rendes évi közgyűlését, melynek elnöke Kubacska István, jegyzője pedig Neumann Jenő volt. Jelen voltak: Balla Jenő egyházi felügyelő, dr. Bernstein Béla főrabbi, dr. Bodnár István patronázs egyesület ügyvezető alelnöke, Bogár Lajos városi főjegyző, Énekes János róm. kath. esperes plébános, Füsthy Antal kir. ügyész, Kaszás György iparos, Kardos István polg. isk. igazgató, dr. Komjáthy Kázmér ügyvéd, Lengyel József kir. s. tanfelügyelő, Oltványi Ödön v. adóügyi tanácsos, Paulik János ág. h. ev. lelkész, dr. Prok Gyula iskolaszéki elnök, dr. Szesztay Zoltán tiszti főügyész, Trak Géza v. tanácsos, dr. Vietorisz József főgimnáziumi tanár. Tanítók közül: Orsovszky Gyula, Lengyel, Gabos Erzsébet (Nyírbátor), Nikelszky és neje (Nyírbátor), Fazekas, Márkus Teréz (Magy.), Sas Pálné (Levelek), Sefcsik Piroska, Ivancso Emma, Kun Margit (Ibrány), Kun Bertalan (Paszab), Almássy (Érpatak), Fejes (Buj), Kovács (Tiszabercel), László Zoltán, Hudivók (Tiszabüd), Levicki (Oros), Németi (Ibrány), Rác (Fástanya), Bocko Elek, Ozvald, Szabó, Dömötör (Napkor), Pelsőczi (Ujfehértó), Luka, Varga György, Seszták (Buj), Tóth (Apagy), Fekete Ádám (Napkor), Petrikovics, Mácsánszky Prisztauka, Friedlánder (Buj), Halász, Csépes (Tiszabüd), Kovács (Pusztadobos), Szénay (Kállósemjén), Vaszkun (Buj), Oncay (T. dobos), Puskás Jolán, Hock Margit. Szőke Sándorné, Neumann Albert és neje, Pávay (Napkor), Tolnay, Kemény Péter és Lajos, Takács, Huraj, Acél, Stoll, Demeter, Gabrieny, Stefán (Zsindelyes), Brusznicki, Nádassy, Gergelv (Kállósemjén), Bugyi, Michavetz (Rakama?), Kántor, Krasznay, (Buj), Bedő (Sóstóhegy), Jakab, Tóth, Buhmann, Piovarcs, Demeter, Béler, Nandrássy, Kováts, Zelenkay (Ófehertó), Roth (Nagykálló), Gzipszer Anna (Ujfehértó), Grünfeld, Fridmann, Miskolci (Oros), Orsovszky Mária, Fekete Ilona (Napkor), Nagy Róza, Pelhrimovszky A. (Oros), Pálmay Vilma (Ófehértó), Pávayné Kromy Vilma (Napkor), Bónisch Erzsike, Baruch Margit (Virányos), Bugyi Erzsébet (Rakamaz), Farkas Klára, Józsa Rózsa, Kubik Róza, Pataki, Szabó Antal (Nagymagyar iskolák égboltján . . . Hajnali égboltnak mondom, mert a hajnal derengéséből fejlődik a nappal, mikor ragyogó sugarát szétönti a Nap az egész földre. A magyar nemzet az iskolákból indul ki diadalmás útjára, melyet oly rég várnak, melyet oly rég készítenek elő a nemzet jobbjai. Ha azonban csak az iskola ismeri és követi Eötvös nagy szellemét, szíve mélységét, eszmei ideális magasságát, az még nem elég. Nem, mert az élet sokat leköszörül az iskola megadta ideálizmusból. Sokszor mind ! Eötvöst ismerni kell a családnak, a nemzet eme valódi alapjának ; ismernie kell az egész nemzetnek. Majd, ha az egész nemzet emez ideális magaslatra áll és ideáljait, melyeket sajátjává, tulajdonává tett, átviszi a mindennapi életbe is, akkor minden nagy lesz, nemes, szent és dicső : akkor a nemzet megtalálta önmagát úgy, ahogy azt nagy fiai előre megálmodták és átélték lelkükben. És ez lesz a legdicsőbb kor a haza életében ; a legszebb virágzás kora, a megértés, a szeretet évei. a haladásé és a nagyságé. Ezek nem egy kihalt, hanem egy újra születő, dicső, szép és lebüvölő világ alkotórészei . . . Adja Isten, hogy úgy legyen! 0 kálló), Nanássy (Nyírbátor), Rákos, Varga József, Szabó Gyula (Ujfehértó), Filep Endre (Nagyhalász), Kádár, Fekésházi (Balsa), Bajzák (Tiszabercel), Klajnik Júlia (Dombrád), Szombathy Ilona (Gégény), Szombathy Margit (Szabolcsveresmart), Főző Erzsike, Béres János és neje, Papp, Abot (Dombrád), Szextics (Oros), Ignác (Balsa), Kratky (Dombrád), Sarkadi, Nagy (Kenézlő), Ország, Dobisz, Balogh, Lada (Nagyhalász), Hornyik (Ibrány), Szolér, Bocskay, Mátis, Török, Dávid, Szlabocky, Vargha Ferenc, Bandár (Ibrány), Kiss, Scholtz, Leskó, Gál, Statkievic, Beregszászi, Nagy, Magdó (Oros). Elnöki jelentés. 1912. év május 8-tól, 1913. év november 6-ig terjedő időről. Részt vettem ; 1912. év julius 1-én az „Eötvös-alap" közgyűlésén Budapesten. Julius 3—3-án a VII. egyetemes tanítói gyűlésen. 1912. év november 13-án a Szabolcsvármegyei Tanitó Egyesület közgyűlésén. 1913. év január 1-én — több kartársammal — tisztelegtem dr. Wilt György kir. tanfelügyelő urnái, Májerszky Bela kir. tanácsos polgármester urnal, Trak Géza tanügyi tanácsos urnái. Bogár Lajos városi főjegyző — egyesületünk tiszteletbeli tagját — aki betegsége miatt — Abbáziában üdült — levélben üdvözöltük. — Ez évben is a kolozsvári Hunyady házban tett szabad-alapitvány törlesztéséhez 20 koronával járult. E nemes cselekedetét már evek óta gyakorolja. A takitók hálája legyen a legszebb jutalom e nemes cselekedetéért. Részt vettem a Szabolcsvármegyei Tanítóegyesület választmányi ülésein. Egy választmányi ülésen tárgyaltuk a dr. Wilt Györgyné és Lengyel József szerkesztett Szabolcsvármegye földrajzának ügyét. Szerzők ugyanis egyesületünknek felajánlották e földrajz kiadásának jogát. A választmány két ülésen foglalkozott ez ajánlattal. Az ajánlatot elfogadta. A földrajz kiadására Szántó Ernő nyíregyházi könyv- es papírkereskedő vállakozott. — A földrajz következő cimen jelent meg: Szabolcsvármegye Földrajzának Vezérfonala. A Szabolcsvármegyei Tanítóegyesület megbízásából irta : Lengyel József. Ára 50 fillér. Egyesületünk elnöksége az engedélyezés iránti lépéseket megtette. Tőllünk függ, hogy — a nemes szivü szerzők — által egyesületünknek átengedett földrajzi vezérfonálnak iskoláinkba behozatala által — szép jövedelmet biztosítsunk. Résztvettem a Szabolcsvármegyei Pártfogó Egyesület válaszmányi ülésein és 1913. év május 4-én tartott közgyűlésén. Mint a fiatalkorúak nyíregyházi felügyelőhatóságának — a m. kir. igazságügyi miniszter által — kinevezett titkára annak 1913-ik évben tartott közgyűlésén. 1913. év julius hó 5—6—7. napjain Budapesten az „Eötvös-alap" közgyűlésén, — báró Eötvös József születése 100-ik évfordulójának emlékére rendezeti ünnepélyen, a Magyarországi Tanítók Országos Szövetségének nagy gyűlésén. A budapesti kiküldetésről alábbiakban számolok el: (Lásd a „Nyírvidék" 57-ik számát). Résztvettem: 1913. év szeptember 28-án több kartársammal Bercelen — Bessenyei György szülőháza emléktáblájának leleplezésénél. 1913. év október 10-én kisértük utolsó uljára Szabó Endre nyug. r. kath. tanitó társunkat. Sírjánál búcsúbeszédet mondtam. Szabó Endre 73 éves korában halt el. 41 éven át volt tanítója a nyíregyházi róm. kath. egyháznak. 1906. julius 3-án 40 éves tanítói jubileumát méltó módon ünnepelte meg járáskörünk. Emléke legyen áldott! 1913. okt. 15-én Porubszky Pál főgimn. tanár — járásköri tag — temetésén vettem részt. 1913. év november 21-én tisztelegtünk — Orsovszky Gyula vezetése alatt — dr. Ujfalussy Dezső főispán beigtatása alkalmából. Örömmel jelzem, hogy nov. 4-én a megyebizottsági tagok választásánál — Egyesületünk szeretett elnöke Orsovszky Gyula is be lett választva. — E választásnál a nyíregyházi tani-