Nyírvidék, 1913 (34. évfolyam, 79-104. szám)

1913-11-13 / 91. szám

2 92-ik szám. J^YÍRYIDÉK. 1913. november 16. háza—tiszalöki ut, mint ó. nyíregyháza — hajdudorogi ut csak az 1920 után ki­építendő utak közé van beosztva. Vigasztaló csak az lehet, hogy talán ez a programm sem szentírás. Annak idején a nyíregyháza—uj fehértói ut sem szerepelt a programmon, jóllehet Uj­fehértó és Debreczen között már rég ki volt építve a kőut. Alégis megelőzte a nyíregyháza — uj fehértói ut kiépítése sok más programmba vett ut kiépítését. A miniszteri leiratot egyébként egész terjedelmében itt közöljük: Kereskedelemügyi magyar királyi miniszter. 77295/1—c. szám. Szabolcsvármegye közönségének. A vármegye területén végrehajtandó tör­vényhatósági útépítkezések és útfejlesztések mérvének és sorrendjének megállapítása iránt hivatali elődömnek folyó évi julius hó 13-án 52655. szám alatt kelt leirata értelmében meg­tartott helyszíni tárgyalásról, az eljárással meg­bízott miniszteri tanácsosom előterjesztése és véleményes javaslata alapján a következőkről értesítem a közönséget. Előre kell bocsátanom azt, hogy a fel­merült kérelmek és szükségletek kielégítésénél szem előtt kell tartanom az utak kiépítésére rendelkezésre állani remélt fedezet korlátolt voltát és azt, hogy más törvényhatóságok jogos igényei is kellő kielégítést nyerhessenek; mindazonáltal a legmesszebb menő méltányossággal, figyelem­mel voltam arra, hogy a vármegyének a leg­fontosabb közérdekű utjai mielőbb kiépített állapotba kerüljenek. Ezekre való tekintettel a kiépítendő utakat három főcsoportba osztottam be akkép, hogy az I-ső csoportba került utak a törvényhatósági úthálózatok kiépítésére és fejlesztésére vonat­kozólag folyamatba tett beruházási akció kere­tében, lehetőleg az 1920-ik év végéig építendők ki, természetesen és kifejezetten abban a fel­tevésben, hogy a törvényhozás az ehhez szük­séges anyagi eszközöket a jövőben is, az eddigi mérvben rendelkezésemre fogja bocsájtani. A Il-ik és Ill-ik csoportba sorozott ulak kiépítésére csak akkor kerülhet sorra, ha az 1913. évi költségvetés indokolásával a törvény­hozásnak bejelentett útépítési programm, illetve a fentérintett beruházási akció befejezést nyert és az ezen csoportokba sorozott utak kiépíté­séhez szükséges költség-összegeket a törvény­hozás annak idején szintén rendelkezésemre fogja bocsátani. Az I-ső csoportban a következő utvonalak kiépítését tartom megvalósitandónak: rekvés, hogy ne okozzon szenvedést másnak, a szenvedőt pedig, az elhagyottat, az elnyomottat pártfogásába vegye. Ez volt az ő életének Pharos-a, mely annak célját mindvégig bevilá­gította; ez adta kezébe az svezőt, hogy mentse az 1838-iki árvíz szerencsétleneit; ez adta a tollat, hogy négy évig szerkessze az „Árviz­könyv"-et ; hogy megalkossa: „Magyarország 1514-ben* cimü regényét, melyet a jobbágyság felszabadítása, a politikai és törvenyelőtti egyen­lőség érdekében irt; ez hangolta részvétre az állatnál is állatiasabb bánásmódban részesülő rabokért és megírta első, politikai müvét: „Vé­lemény a fogházjavitás ügyében" címűt; ez indította meg, hogy a zsidók emancipációjáért küzdjön és azt keresztül vigye; részvevő szive akarta mindenáron kiütni Kossuth kezéből a kardot mely annyi reményt, annyi életet oltott ki. (hogy uj életet adjon a nemzetnek 1) ez volt cselekvésre hajtó rugója paedagógiai tevékeny­ségében, hogy mívelje az iskolák által nemze­tét, melyet annyira elhanyagoltnak képzelt 1 Hatalmas értelmének minden alkotását, minden megnyilvánulását nagy és szeretni tudó szivén szűrte át, és talán ez volt a szülője ama gyil­kos kritikának, melylyel kortársai illeték : poli­tikusnak poéta, poétának meg politikus. Habár fájt neki e kíméletlenség, azon ritka egyénisé­gek közzé tartozott, kiket el nem keserít, el nem tántorít útjából a meg nem értés, hanem bizik a jövőben. És bízott! 1. a taktakőzi utakat, Tiszalök, Tiszatar­dos, Gsobaj. Báj, Prügy és Taktakenéz közsé­geken át Taktaharkány-felé a vármegye hatá­ráig, — továbbá Bájtól a Füzesséri tanya-felé, a megye határáig terjedőleg, összesen 33 km. 2. a büdszentmíhály—polgári utat, a For­gácshát, Gsontosháza (Józsefháza), Dankó és Tikospuszta irányában, továbbá ezzel együtt kiépítendőnek a Tiszabüdtől a Varjulaposon át Borzikhát tanya-felé, a kisgazdák főldjenek határáig terjedő utat mintegy 4 km. hosszában, összesen 26 km. 3. a vencsellő—balsa—kenézlő—vissi utat a vármegye határáig és a balsa—szabolcs—timári kiágazást, eltérőleg a javasolt zalkodi kiágazás­tól azért, mert ezzel több népes község érdekei nyernek kielégítést, összesen 15 km. 4. a nyíregyháza—dombrádi utat és ezzel együtt kiépitendőleg a dombrád—tiszarévi utat, összesen 35 km. 5. a kótaj—nyírbogdányi utat 7 km. 6. az ujfehértó—hajdudorogi utat 11 km. 7. a kótaj—buj—gávai utat 18 km. 8. a vencsellő—sárospataki utat 5 km. 9. a balkány—téglási utat 14 km. 10. a tiszaágtelek—vásárosnaményi utat Tiszaágtelek, Eszeny, Szalóka, Tiszaszentmár­ton, Őrmező, Újkenéz, Kopócsapáti, Révaranyos, Gyüre, Nagy és Kisvarsány községeken át 39 km. 11. a demecser—székely—nyírbaktai utat 18 km. 12. a kisvárda—királyhelmeci ut kiépítet­len részét 3 km. 13. kisvárda—vásárosnaményi ut kiépítet­len részét 2 km. 14. a tiszabercel—nagyhalászi utat 15 km. 15. a tass—laskodi utat 5 km. 16. a tornyospálca—jékei utat 3 km. mind­össze 249 km. hosszú utvonalat. A fent elősorolt utakat a fenti sorrend betartásával lehetőleg az 1920-ik év végéig szándékozom kíépittetni akkép, hegy az 1—8. pontok alatt felsorolt utakon az építkezés mielőbb és lehetőleg már a jövő év tavaszán megindittassék és fokozatosan akkép folytattas­sék, hogy ezen összesen 150 km. hosszú ut­vonalak építése 2—3 év alatt be is fejeztessék. E végből az 1, 2, 3, 4. és 5. pontok alatt felsorolt utakra vonatkozólag a felmérések meg­ejtését s ezek alapján a műszaki müveletek egybeállítását elrendeltem, illetve a műszaki müveletek egybeállításával Nóvák Antal ok­leveles mérnököt biztam meg azzal, hogy a munka megkezdése végett az államépitészeti hivatalnál jelentkezzék. A 6, 7, 8. pont alatt megnevezett utakra vonatkozólag, — tudtommal már kész és meg­állapított műszaki müveletek pedig a nyíregy­És bizott akkor is, mikor mindennek vége volt. Halálos csend ült az országon minden­felé . . . Csak a héja vijjogott, mikor áldozatát marcangolta. Csak a katonák puskáinak sor­tüze hallatszott. Hallatszott hol Pesten a Neu­gebáude udvarán, hol az aradi várban, hol a rengetegben, hol az ingoványok között, ahol nemes vadra: magyar menekülőkre vadásztak. Csak az akasztófák — teher alatt megfeszült — kötele zendült, mikor a szél keresztülfutott rajtuk. Más hang nem volt e halálos némaság­ban — legfeljebb a szivek dobogása. Ezt azonban nem hallották. És jó volt nem hallani, mert elnémították volna. El, mind . . . De Eötvösét nem némították el. München­ben élt, oda ment ki; a messzeségből szemlélte a kitört vihart, melyben az ő egyéniségének ugy sem lehetett volna szerepe. Oda ment ki: remélni, bizni, kétségbe nem esni, tűrni, várni. Itthon nem lehetett többé remélni semmit. Az események igazat adtak reményeinek. Szerencse, hogy a nemzetek és események sor­sát nem itt a földön intézik, mert mi akkor már régóta nem lennénk. A földre tiport ma­gyar a földön maradt és mint egykor Antéusz, anyjától, a földtől mindig Uj erőt kapott és fölkelt, ugy kelt föl a magyar is, s az ellenfél, hogy megmentse magát, újra kardot adott ama kézbe, melyből nemrég ő csavarta ki, de ugy, hogy előbb leütötte a magyart idegen segít­séggel, mert egymaga nem bírt vele. És Eötvös hazajött: 1850-ben. És érde­házi magyar királyi államépitészeti hivatal által hozám mielőbb felterjesztendők lesznek. A Il-ik csoportba a következő utvonalakat osztottam be : 1. a tiszalök—nyíregyházi utat 18 km. 2. a nyírmihálydi—nyírlugosi utat 7 km. 3. a nyírbátor—nyíracsádi utat (Piricse, Encsencs, Nyírbéltek és Nyírlugoson át) 34 km. 4. a nagyhalász—telektanyai utat 6 km. 5. a polgár— csegei utat 18 km. összesen 83 km. hosszú utvonalat. A III ik csoportba pedig a következő útak kiépítését vettem be: 1. az anarcs—nyírbátori útat (Anarcs, esetleg Gyulaháza, Nyírkarász, Petneháza, Nyír­jákó, Lórántháza, Nyírbakta, Ofehértó, Nm> gyulaj községeken át), összesen 40 km. 2. a laskod—nyírkércsi utat 4 km. 3. a tiszalök—tiszadada—liszadobi utat 16 km. 4. a nyíregyháza—hajdudorogi utat 17 km. összesen 77 km. hosszú utvonalat. Felhívom a közönséget, hogy fenti elhatá­rozásomról az összes érdekelteket megfelelően értesíttesse. Végül értesítem a közönséget, miszerint mult évi december hó 21-én tartott rendkívüli közgyűléséből 1234/912. Bgy. szám alatt kelt felterjesztésével beküldött s az ujfehértó—hajdu­dorogi törvényhatósági közút kiépítésére vonat­kozó műszaki műveletet a nyíregyházi m kir. államépitészeti hivatalhoz egyidejűleg azzal kül­döttem le, hogy azt a kótaj—buj —gávai és a vencsellő—sárospataki műveletekkel együtt az építkezés végrehajtása iránti javaslata kíséreté­ben a folyó év végéig hozzám terjesssze fel. Budapest, 1913. évi november hó 6-án. Harkányi s, k Az országos központi hitelszövetkezet ellenőrzési szervezetének módosítása. Az Országos Központi Hitelszövetkezeti Érte­sítő cimü hetilap 1913. november 1-én meg­jelent számában fenti cim alatt vezető cikk jel' nt meg, melyszerint az Országos Központi Hitel­szövetkezet igazgatósága folyó évi szeptember hó végével tartott ülésében kimondotta, hogy ellenőrzési szervezetét decentralizálja s egyes nagyobb gazdasági és közlekedési központokban képviselőségeket állit fel, melyek egy-egy kiváló központi képviselő vezetése alatt fognak működni. Ezen határozat közelről érdekeli Szabolcs vármegyét is, melyben ez idő szerint ötvennél több hitelszövetkezet, mint az országos központi hitelszövetkezet tagja működik s tölt be igazán áldásos s nemes hivatást, különösen a kisebb exísztenciák hiteligényeinek kielégítése által. kelték bár a hazában s a külföldön végbemenő események, ő csak figyelt, és irodalmi tevé­kenységben találta örömét. Politikai és hirlap­irodalmi működését eléggé méltatták régebbi és ujabb irók; mégis lehetetlen meg nem em­líteni lyrai költeményeit, melyek gyöngéd szi­vének egy-egy revelációi. És jóllehet : prózája, a „Karthausi"-ban valóságosan hol lyrai, hol epikus, sőt ódai szárnyalású, verseiben pedig prózai inkább: mégis nagy hatást keltettek. Nem a formahiány, a költői kötöttség érzésé nek hiánya tűnik fel munkái ezen fajaban, ha­nem a mély érzés, mely lebűvöli az embert. És a nemes szentimentálizmus, mely nemcsak lyrájának, hanem összes tevékenységének, és egész egyéniségének forrása, nem tévesztette el hatását. Hogyan is téveszthette volna el, mikor mélyen, nagyon mélyen érző szírből fakadt ? A „Bucsu", a „Tégrendelet" cimü versei csak nemes és érző, vágyó, fájó szívből fakadhattak ! A közönség kiérezte verseiből, prózájából, po litikai irataiból és tetteiből egy érző, melege­érző sziv dobbanását; meglátta gyöngéd van lásosságát; meghallotta a keresztény türelmes­ség szelíd hangját, a tudós biztató szavát a sorscsapások között ; hogyne dobbant volna melegebben az ő szive is? És, ha Eötvös a politikában volt is legnagyobb, mint széles látókörű államférfi, itt is inkább az elmélet, a szeretet, a sziv embere volt, mint a tetteké. A tett nála, önmagában véve, csak zuhanó árny, csak imbolygó silhouett volt ; ő lelkének egész gazdagságát akarta átünteni az egész

Next

/
Oldalképek
Tartalom