Nyírvidék, 1913 (34. évfolyam, 54-78. szám)

1913-08-07 / 63. szám

2 63-ik szám. JSStRIODÉK 1913. augusztus 7. körülmények nem játszanak a szülők kezére, az idegenbe adott gyermekek a magánházaknál sokkal inkább ki vannak téve mindenféle nem kívánatos veszedelmeknek éppen abban a korban, amikor a serdülő gyermek a legfogékonyabb minden káros külső behatások irányában, mint a jól szervezett, kellő felügyelet és ellenőrzés alatt álló internátusokban, A jómódú szülők is szivesebben adják gyermekeiket ezekbe, mint ismeretlen magánházakhoz, melyeknek létezéséről talán csak hirdetések utján szereznek tudomást, de amelyeknek minőségéről sokszor talán már csak elkésetten győződnek meg. Hát még a szegény sorsú szülők, akik pedig épen olyan szivesen tanit tatnák tehetséges gyermekeiket, de nincsen módjuk hozzá, hogy a mai viszonyok között bizony nem olcsó magánházaknál helyezzék el őket 1 Ezeknek valódi áldás az internátus, ha olcsó; még inkább ha ingyenes! Az iskolák tanárai előtt nem egy eset ismeretes, mikor a gyermeket közbelépéssel kellett valamely nem alkalmas helyről elvétetni szüleikkel. De ismeretesek a tanárok előtt olyan esetek is, amikor szegény szülők gyermekei olyan helyen voltak elhelyezve, mert költségesebbre nem telt, ahol azok a fűtetlen pitvarban, a földre tett szalmazsákon háltak, viseltes téli kabátokkal takaróztak ! Azt a sápadt penészes arc-szint, amit az igy elhelyezett gyermekek magukra vesznek, bizony nem lehet sem játékdélutánokkal, sem a tantermek előírásos szellőztetésével eltüntetni, vagy megakadályozni. Ezért van szükség a jól szervezett és jól vezetett internátusokra. A „ diáknyomor" nem csak a regényekben s nem csak a szociólógusok munkáiban van meg, hanem az életben is! S az élet még sokkal különb eseteket tud felmutatni, mint a legélénkebb fantáziával megáldott regényíró. Ezért üdvözöljük őszinte örömmel raffinált gépeket szerkesztenek az az utca seprésére, Genéveben egyszerűen felmossák hajnalban, délbe és este s a járda szélébe alkalmazott csatornanyilások a pataknyi vizzel együtt nyelik el azt a kis port is, ami napközben lerakodhatott az egymást szakadatlan sorban követő autók vonalain. A nagy tisztaság a tantermeknek is jellemvonása, de ezt nem mesterséges uton igyekeznek megvalósítani. Csak vizet használnak hozzá. Hiszen ez olyan természetes ! Hetenkint többször felmosatják a padlót; naponta a lépcsőt, a falakat embermagasságig és ragyog minden. Egy iskolában megkérdeztem az igazgatót, hogy tett-e kísérletet a padlózat olajjal való portalanításával. Miért rögzitenők le a piszkot és a bacillusokat — feleié. Nem helyesebb azokat kitakarítani ? Azon igyekszünk, hogy a gyermekek cipőjükön, ruhájukon minél kevesebb port vigyenek be és ami mégis lerakodik: naponta nedves ruhával tőröljük fel. Milyen egyszerű ugyebár? Csak rendesen 'fizetett személyzet kell hozzá; aztán viz és törlőruha és meg van a tisztaság. A fegyelem és rendtartásra általában azt mondanók, hogy szigorú, de ha közelebbről figyeljük, meg kell állapítani, hogy nem a tanítók szigorúságának eredménye, hanem inkább annak, hogy az osztályok nem tulnépesek. A legtöbb osztályban 20—26 tanuló van. Ezek individuális nevelése, pontosságra, rendre szökés nagyrabecsüléssel Nagyhalász község képviselőtestületének és ifj. Kállay Andrásnak kezdeményezését. A kivitel aztán további kérdés. Tudva azonban azt, hogy az állam kizárólag felekezeti jellegű internátusok létesítésének anyagi támogatásától sem zárkózik el, sőt igen tekintélyes összegeket áldoz ilyen célokra; tudva továbbá azt, hogy Nyíregyháza városa sem szokott elzárkózni a kulturális célokra szükséges áldozatoktól, — mi bizunk abban, hogy ha a vármegye a kezébe veszi ezt az ügyet, az állam és a város támogatásával azt meg is valósithatja! Természet-társadalom. Darwinizmus. — Dr. Spányi Géza. — I. A Darwinizmus fogalmát az emberiség nagy része még ma is mint súlyos, meg nem érdemelt becsületsértést fogja fel. És könnyen megérthetjük azt, hogy senki sem veszi hízelgő bóknak, vagy pláne megtiszteltetésnek, hogy az ember a majom rokona, leszármazottja, utódja és hogy tágabb értelemben véve nem tanácsos az emberi faj törzsfáját sokáig bolygatni és a ködös múltba követni, mert bizony megesnék az a szégyen, hogy az ember az állatkert ketreceinek rácsa mögött fedezné fel egynémely távoli cousin- vagy cousine-ját. Pedig bizony ugy vagyunk evvel, mint a gazdag ember, aki a szegény rokonairól még hallani sem akar. Az a vakmerő pedig, aki 1859. november 24-én odaáll ott a tudományos világ porondjának közepére és még csak nem is hangosan, sőt nagyon szerényen, de annál mélyebb meggyőződéssel mondott ilyesmit — majd meglátjuk, hogy mit — Charles Róbert Darwin volt. Két világnézet ádáz küzdelme követte Darwin tanainak nyilvánosságra jutását; ?z egyik a sok ezeréves mózesi teremtéstörténet, amely szerint minden egyes élőlény és ásvány, állat, növény és stb. végtelen sorozata külön külön teremtetett, a másik a relatíve uj — a természet tudományos felfogás. A fajok állandóságát hirdette még a nagy Linné Károly, aki 1735-ben tette közzé Systema natural cimü művét: ebben az állatok felsorolását ugy kezdi, hogy 1. osztály : négylábúak ; 1. rend: emberformájuak ; ide két csoport tartozik és pedig az ember és tatása minden erőszak és szigorúság nélkül lehetséges. A tanitó állandóan növendékei közt van. A folyosón és az udvaron is. Lehet néhány percnyi dolga a könyvtárban, szertárban, vagy az igazgatónál, de az órák közti szünet alatt magukra nem hagyja. A tanítók ott is fenntartják a kartársi viszonyt, de sehol nem találtam őket az értekezleti szobában. Ezt a kaszinózást nálunk is be kell szüntetni — takarékosságból — ha iskolánk színvonalát emelni akarjuk. Tornatermet és felszerelést minden elemi iskolánál találunk, ámbár a szertornázás ott sem tartozik a népiskola programmjába. A tornacsarnok leginkább entresol (magas souterrain van elhelyezve. A tornatermek padlózata ruganyos anyagból áll. Ugyanily elhelyezésűek az iskolai fürdők is, melyek sehol sem kádra vagry medencére vannak berendezve, hanem mindenféle zuhanyra. Ennek a praktikus és hygienikus voltát könnyű belátni. A kádban és medencében rendszerint egyszerre több gyermek fürdik, tehát az esetleges ragályozásnak ki van téve minden egész séges gyermek, mig a zuhanyfürdőnél kellő tisztaság mellett ez teljesen ki van zárva. Genéve-ben a Cropette iskola fürdője a következőképen néz ki. Magas souterrainben egy kisebb és nagyobb terem van kerendezve. A kisebb öltözőszoba, a nagyobbik fürdőterem. a majom. Az embernél hozzá teszi, hogy ,nosce te ípsum* — vagyis .ismerd meg temagadat" — mintha valamit sejtett volna, hogy az ember önmegismerése által már nem lesz joga külön büszkén aristokratikus osztály elfoglalására. Linné rendszere soká uralkodott, kétség sem fért hozzá és a szikla szilárdnak vélt nagy oszlopot kezdte döngetni Darwin uj könyve, amelyet a fajok eredetéről irt és ennek a könyvnek legszenzációsabb újdonsága igy szólt: a fajok nem állandók, hanem átalakulnak, a fajok nem teremtettek, hanem természetes módon egymástól fejlődtek ki. Az egész szerves világ évmilliók alatt a legprimitívebb lényekből lassú átalakulás folyamán jön létre — mondta Darwin — és ez alól az ember sem képez kivételt és ez az főképen, amit neki sokan még máig sem bocsátottak meg. A származástan hirdetésében ugyan Limark már 50 évvel megelőzte Darwint, de diadalra mégis csak ő juttatta, az ő nevéhez fűződik az a tan, amelyet ma ritka kivétellel minden művelt ember hisz. Darwin összes munkáit, adatainak széditő halmazát, amelyekkel következtetéseit támogatta, egy kis előadás keretén belől ismertetni nem lehet, méltóztassanak megenged i, hogy csupán csak a lényegre szorítkozzam és mint egy gyorsrajzoló, egyes főbb vonásaiban odavetett képekben kíséreljem meg a nagy tudós munkálatait ismertetni. Minket természetszerűleg legjobban az emberre vonatkozó rész fog érdekelni — ezt két részre osztom — az ember, illetőleg állatvilág testi rokonságának és lelki rokonságának bizonyítására. Darwin fejtegetései elején a következő alapokat fekteti le: 1. Aki el akarja dönteni, hogy az ember valamely már régebben létezett alaknak módosult utódja, annak mindenesetre azt kell legelébb kutatnia, hogy vájjon az ember változásoknak van-e alávetve, változik-e testi és szellemi képességei terén — még ha még oly keveset is. 2. Ha változik, hogy vájjon ezen változások utódaira átszármaznak-e ugyanazon törvények szerint, amelyek az alacsonyabb rendű állatoknál dominálnak. 3. Vájjon változik-e az ember aszerint, amint egyes szerveit használja, vagy nem használja és változataiban mutat-e visszatérést régi szervezet formákhoz. 4. Mire tanitnak minket az emberi Jajok és elterjedésük a földön. # Tudvalevőleg az ember csontrendszerének összes csontjai bármely más emlős pl. majom, denevér stb. analóg csontjaival összehasonlithaA fürdőterem beton padlózata farácscsfl és kifolyó lyukakkal van ellátva. A terem egyik sarkában vannak a fűtő és vegyitő kazánok. A vízvezeték a plafonon van elhelyezve és mint a csillár .karjai függenek a zuhany tölcsérek, összesen 30. Tehát 30 tanuló fürödhet egyszerre. Mikor fürdőóra következik valamelyik osztály számára, az iskolaszolga a fürdőteremben a zuhanyok alá rakja a fürdőlavorokat. Ezek egy méter átméréjü és 20 cm. párkánymagasságu kerek cink edények. Minden edénybe kiméri a szokásos adag folyékony szappant, begyújt a gőztüzelőkbe, melyek a kazánok vizet néhány perc alatt felmelegítik s készen a fürdő. A tanulók osztályonkint jönnek, egyszerre egy egész osztály fürdik, mert a tanulók száma 20—30 közt van. A vetkezőszobában mindenik gyermek egy kötényt és egy fürdőkefét kap. Aztán bevonulnak a fürdőterembe és mindenik beleül egy fürdőedénybe, a kefével egész testét bedörzsöli folyékony szappannal és a tanitó, vagy az iskolaszolga megereszti az enyhős meleg vizet, melyet aztán fokozatosan hűt hidegre. A fürdés télen-nyáron is megy; rendszerint egy félórát vesz igénybe és mindig a meleg viz az első. A fürdőkazánokra egy városi gépész ügyel, aki állandóan szemleuton van s egy-egy iskolánál maga ügyel a fürdés menetére. A fürdés nem kötelező ugyan, de a tanulók szivesen vesznek részt, mert kezdettől