Nyírvidék, 1913 (34. évfolyam, 54-78. szám)

1913-08-07 / 63. szám

Hirdetések árszabás szerint számittatnak. Legolcsóbb hir­detés 1 K. Hiv. hirdetések sora 60 fül. A nyilt-tér soron­ként 80 fillér. Apró hirdetések 10 szóig 1 K, minden to­vábbi szó 5 fill. Vastag betűvel szedett kétszeresen szám Nyíregyháza, 1913. augusztus 14. Csütörtök XXXIV. évfolyam, 63 . szám. A Szabolcsvármegyei Községi Jegyzők és a Szabolcsmegyei Tanítóegyesület Hivatalos Közlönye. Megjelenik szerdán és szombaton este. Előfizetési feltételek: Egész évre 10 kor., Fél évre 5 kor., Negyed évre 2 korona 50 fillér. Egyes szám ára 10 fillér. Szerkesztőség és Kiadóhivatal 1 KOSSUTH LAJOS-TÉR 10. SZÁM. Telefon szám: 139. Kéziratokat nem adunk vissza. Sfiür Fürdőbe vagy nyaralásra tá­vozó előfizetőink tudassák címüket egy levelező lapon s mi készséggel utánuk küldjük a megadott időre a Nyírvidéket. Vármegyei internátus. Nagyhalász község képviselőtestülete juüus hó 22-én tartott gyűlésén ifj Kál­lay András indítványára egyhangúlag hozott határozatával kimondotta, hogy feliratban kérelmezi a vármegye törvény­hatóságát arra, hogy a vármegye szék helyén Nyíregyházán egy teljesen in­gyenes internátust állítson fel és tartson fenn szegényebb sorsú, nagy családu szülők gyermekeinek neveltetése céljá­ból. . Egyben utasitotta a község kép­viselőtestülete az elöljáróságot, hogy határozatát közölje a vármegye összes községeivel és kérje fel azokat a vár­megye törvényhatóságához hasonló fel­terjesztés intézésére. Ez a hir jelent meg a „Nyírvidék" egyik közelebbi számában. És mi őszinte örömmel és nagyra­becsüléssel üdvözöljük meghozott hatá­rozatáért Nagyhalász község képviselő­testületét, első helyen pedig az indít­ványozó ifj. Kállay Andrást, aki ezzel az indítványával ujabb tanújelét adta a Imádság. Irta: Jörgné — Draskóczy Ilma. Isten ! Szó kell-e néked : hogy érts ? Messze hangzó ? Kiáltó ének, felzúgó harangszó ? S ruha megszakgatás és térdre omlás : Hogy láss ? Neked ? Ki önmagunknál jobban értesz minket, Ki megszámlálod vergődéseinket, S tudod, hogy minél súlyosabb a bánat: Szavakká annál nehezebben válhat. — S Téged ne kötne össze erősebben A sebzett lelkű, szegény halandóval Minden betanult, lemorzsolt imánál : Egy könny . . . egy sóhaj ? Svájci tanulmányok és a mi iskolai dolgaink. Iita: Vaday József igazgató-tanitó. II. Figyelmet keltő részletek. Arra el voltam készülve, hogy düledező iskolákat Svájcban nem fogok találni, valamint arra is, hogy az oltani szükségletek egyben­másban elütnek a miénktől s ezért az iskolai kultura és a szociális intézmények iránti nemes érzékének és meleg érdeklődésének Miről van tehát szó? Arról, hogy a vármegye létesítsen és tartson fenn Nyír­egyházán egy ingyenes internátust a szegényebb sorsú, nagyobb családdal biró szülők gyermekei számára Arról, hogy a vármegye tegye lehetővé azt, hogy azok a szegényebb szülők, akik vagyoni helyzetüknél fogva ezt nem tehetnék, gyermekeiket a vármegye szék­helyén levő iskolákba járathassák, nevel­tethessék. Nézzük, miként áll a helyzet jelen­leg ? Nyíregyházán van ez idő szerint egy kiváló főgimnázium, mely felekezeti jellegű ugyan alapitásánál fogva és a reá közvetlenül felügyelő, dolgait intéző hatóságoknál fogva, amelyből azonban minden felekezetieskedés kezdettől szám­űzve van. Van kitűnő községi polgári fiu- és leányiskolája. Tervben van s ta­lán nem sokára meg is valósul egy felső kereskedelmi iskola; remélhetőleg reá kerül a sor valamely ipari szakiskolára is. A jelenleg meglevő intézetek közül a főgimnáziumban az elmúlt tanévet 522 növendék végezte. Ezek közül 40 ma­gántanuló volt. A növendékek közül 353 volt nyíregyházi, 169 idegen, köz­tük 112 szabo'csmegyei. A polgári fiú­iskolában 189 növendék volt, köztük 137 nyíregyházi, 52 idegen, köztük 41 szabolcsmegyei. A polgári leányiskolában építkezések és berendezések részletes leírását adnom felesleges. Vannak mindamellett dolgok, amelyek aka­ratlanul is szemébe ötlenek az embernek. Egyiknél a praktikus egyszerűség, másiknál a sajátszerű elmés megoldás ragadja meg az ember figyelmét, ugy, hogy lehetetlen meg nem látni. Efféle apróságokból egy sorozatot je­gyeztem föl. Ilyen jellemvonás az iskolai és egycb épületek praktikus beosztása a pincétől, illetve souterrain helyiségektől a padlásig. Geriéveben egész városrészleteket látunk ugy épitve, hogy minden egyes épület egyháztömb, négy oldalán utcával és belsejében egy négy­szögű udvarral. Ahol több tulajdonos van, ott is egy közös udvart látunk, néha négy bejáróval a négy utcából. A lépcsőket rendesen felülről világítják t. i. a lépcső felmegy a padlásig, illetve azon felül egy vasvázas üvegtető alá, amelyből kijárat van a tetőre. A lakóknak a háztető a nyári udvart pótolja. A háztetőn vágják a fát, ott intézik a nagymosást, ruhaszáritást, ez az esti üdülőhely és utcai látványosságok alkalmával mindazok tribünje, akik az ablakokban nem férnek A bérházak falukon is több emeletesek, Genéveben — Lausanneban legalább is 4—5, de néha egyik oldalon 6—8—9 emeletesek, mert a hegyoldal ott nem képez építkezési akadályt, sőt könnyebbíti a berendezkedést. Természetesen az iskolák is több emeletre vannak épitve, és ahol hegyoldalon helyezked­356 volt a növendékek száma, köztük 26^ nyíregyházi, 94'idegen, köztük 74 szabolcsmegyei. Ebbe a három taninté­zetbe tehát az elmúlt tanév folyamán 315 nem nyíregyházi növendék járt és ezek közül 227 volt szabolcsvármegyei. Tehát a mult tanévben — az otthon tanuló magántanulók leszámításával — kerek számokban 290 idegen s köztük 200 szabolcsmegyebeli gyermeknek az elhelyezéséről kellett gondoskodniok a szülőknek. Ezek közül a református in­ternátusban 33 kapott elhelyezést. Tehát még mindig 260 idegen, illetőleg 170 szabolcsmegyebeli iskolás gyermek szü­lőjére várt az a nem kis gond, hogy gyermekét a tanév folyamán valamely megfelelő magánházhoz elhelyezhesse. Aki próbálta, az tudja a legjobban, hogy mennyi gondot és aggodalmat okoz a szülőknek az a kérdés, hogy más városban iskoláztatni kényszerült gyermekeiket miként, kihez helyezzék el ? De elképzelhetik ezt a nehézséget azok is, akik abban a szerencsés helyzetben voltak és vannak, 1 ogy gyermekeiket nem kell más városban neveltetniük. Lehetnek ugyan, amint hogy van­nak is, akik ellene vannak annak, hogy a gyermekek internátusokba helyeztes­senek el s akik ezt a módozatot , ka­szárnya rendszer"-nek nevezik. A gya­korlati élet azonban azt tanúsítja, hogy ha csak valamely véletlen szerencsés tek el, ott a souterrain helyiségekben van az iskolaszolga lakása, a napközi otthon, ebédlő, fürdőterem stb. De ez a souterrain is feltét­lenül világos, száraz és egészséges helyiségek­ből áll. Az iskolaépületek bejáró ajtaján mindenütt ki van függesztve közvetlenül a kilincs felébe ez a felirat: Az iskolaépületbe vagy az udvarra csakis az iskolai hatóság tagjainak szabad belépni, másoknak föltétlenül (absolument) tilos. Szülők természetesen beléphetnek, de közvetlenül sem saját, sem mások gyermekeivel nem érintkezhetnek, hanem az iskolaszolga a váróterembe vezeti őket, ahol az igazgató vagy az osztálytanító azonnal jelentkezik. Genéve nek minden iskolája széles utcá­ban, vagy térség oldalán, vagy közkertben, sétatéren van. A tisztaság, ha már Svájcról van szó, egészen természetes, és ugyebár kellemesen lepi meg az embert, mikor az iskolai árnyék­szék hollétét nem a szagáról, hanem arról tudja meg az ember, hogy hol zuhog folytono­san és automatikusan a vízvezeték még a szün­időben is. Ezt már nálunk csakugyan luxusnak ne­vezné mindenki. Pedig ezzel kapcsolatos az az észlelet, hogy nemcsak az iskoláknál, hanem a magán­házaknál sem találunk legyet. A tisztaság kellemes szükségletté válik és a kultura egyik eredménye s mig minálunk

Next

/
Oldalképek
Tartalom