Nyírvidék, 1913 (34. évfolyam, 54-78. szám)

1913-08-03 / 62. szám

4 62-ik szám J^YÍRiTIDÉK 1913. augusztus 3. A gyorsírás. A közigazgatás és igazságszolgáltatás terén az ügykezelés egyszerűsítése és gyorsítása mint ezt Németország példája minden kétségét kizárólag beigazolta, a gyorsírás bevezetésétől függ. Augusztus első felében Budapesten nemzetközi gyorsíró-kongresszusokat rendeznek, amelynek legfontosabb kérdésé az erre vonatkozó nemzetközi akció megállapítása. Az a nagyarányú mogalom, amely a nyugat-európai államokban évek hosszú sora óta a legélénkebben foglalkoztatja a közigazgatási élet minden irányadó tényezőjét; amely a hivatalos ügykezelés gyorsítását és amellett 3 tisztviselők idejének és fizikai erejének fokozott, de egyúttal gazdaságosabb kihasználását köve teli, Magyarországon is egyre erősebben és erősebben erezteti szavát. Az ügykezelés egyszerűsítése, az írásbeliséggel szemben a szóbeliség elvének érvényesítése olyan törekvések szállóigéi, amelyekkel számolni, amelyeknek megnyugtató megoldására töiekedni ma már a közigazgatás és igazságszolgáltatás minden szervének elodázhatatlan kötelessége. A mozgalom hatása legújabb törvényeinken és a törvények végrehajtása tárgyiban kibocsátott rendeleteken félreismerhetetlen. A Németországban felmutatott gyakorlati eredmények minden kétséget kizárólag bebizonyították, hogy az ügykezelés egyszerűsítése és gyorsítása, valamint a tisztviselők idejének gazdaságosabb kihasználása a gyorsírással van a legszorosabb összefüggésben. Abban az államban, amelyben a gyorsírás ismerete nemcsak a tisztviselők minősítési táblázatába kerül bele, nemcsak előnyére válik a tiszviselő előhaladásának, hanem a tisztviselőpályára való lépésnek elengedhetetlen feltétele, ahol a közigazgatás és igazságszolgáltatás aiind?n ágára nézve évek sorának bő gyakorlati eredményei állottak a kormány rendelkezésére, Németországban 1910. oktobel 29-én a belügyminiszter rendeleti közlönye Grundzüge für eine vereintachte Gescháftsordnung der Regierung cim alatt azt az egyetemes utasítást tartalmazza, hogy az ügykezelés egyszerűsítése ás gyorsítása érdekében a gyorsírás a belső munkáknál a legmesszebbmenőig kihasználandó. Messze vezetne, ha részletesen fel akarnók sorolni azokat az intézkedéseket, amelyeket az egyes államokban és az önálló törvényhatósági joggal felruházott városokban arra nézve tettek, hogy a gyorsírást minden tiszviselő megtanulja és kötelezőleg alkalmazza, csak utalni vagyunk bátrak arra, hogy pl. a hessenni igazságügyiminiszter a gyorsírás megtanulását a hivatalos munka egyrészének tekintette. Boroszlóban azáltal, hogy a fogalmazványokat gyorsírással készítik, a törvényszék egy osztályánál 55.000 iv papirost takarítottak meg, ami fogalmat nyújt arról, hogy mit nyerhet a tisztviselő a gyorsírás alkalmazása révén időben. A bajor igazságügyminiszter 1891-ben elrendelte, hogy az az idő, amelyet a tisztviselők mint gyorsirósegédek akár a bajor országgyűlés, akár a német birodalmi gyűlés gyorsirodájában a gyorsírás gyakorlása vcgett eltöltenek, hivatali éveikbe befog számíttatni; és bátrak vagyunk kiemelni, hogy ezen rendelet következtében ma már a gyorsítást a hivatalos élet minden ágában, sok helyen egészen kizárólagosan (minisztériumokban, katonaságnál, bíróságoknál, rendőrségnél vasntigazgatóságoknál stb. stb.) a legszélesebb körben alkalmazzák. Általános megfigyelés szerint a tisztviselő a közönséges irás alkalmazása mellett percenként átlag 40—50 szótagos sebességgel dolgozik, a gyorsírás segítségével pedig ugyanannyi idő alatt 100—120 szótagnyi szöveget ir le. így tehát idejének és az irásra fordított fizikai energiájának több, mint felét megtakarítja. Ha tekintetbe vesszük az állam egész hivatali világát, megérjük azokat a széleskörű intézkedeseket, amelyeket a külfüldön a gyorsírás bevezetése érdekében tétettek és képet alkothatunk arról a kiszámíthatatlan gazdasági előnyről, amely a gyorsírás alkalmazásából az államra háramlik. Magyarországon a nyár folyamán a modern magyar gyorsirási törekvések megindulásának félszázados jubileumát ünnepelik. Ez alkalomból Budapesten augusztus 6-tól 14-ig gyorsíró kongresszusokat tartanak, amelyeken vendégül látják a Nemzetközi Gabelsberger Gyorsíró Szövetséget. Legfontosabb annak megvitatása, hogy azokban az államokban, amelyekben még a tisztviselők között a gyorsírás nincs általános elterjedésben és alkalmazásban, milyen intézkedések biztosithatnák a legrövidebb idő alatt ennek megvalósulását, továbbá, hogy a ma még különböző iskolákra oszló Írásrendszereket hogyan lehetne nyelvterületenként és nemzetközileg is teljes egységbe hozni. Ez utóbbi kérdést a német kormány vétette fel a tavaly tartott madridi nemzetkőzi gyorsíró kongresszuson a megoldandó problémák sorába. TANÜGY. A nyíregyházi ág. bit*, evang. főgimnázium köréből. Van szencsém a m. t. érdeklődők szives tudomására hozni: 1. A jövő 1913/14 ik tanévre az 1—2. osztályba már beirt tanulók szept, első három napján a fölvétel alkalmával kapott igazolványnyal az osztályfőnőknél személyesen jelentkezni kötelesek. 2. A többi osztályokba való felvétel szept. hó 3, 4, 5. napjain történik d. e. 8—12. óráig és d. u. 3—5-ig a főgimnázium dísztermében. 3. Az általános beiratkozás előtt és pedig szept. ho 2, 3-án a javitó, pótló és magán vizsgálatokat tartjuk meg. 4. Tudatom, hogy a két tantárgyból javitó vizsgálati engedélyért folyamodók az engedélyt kivétel nélkül megkapták s az egy tárgyból javítókkal ugyanazon időben tesznek vizsgálatot. Ezen vizsga díjtalan, rendkívüli időben azonban dijas. Az egyes osztályokba való fölvételre mindig az előző osztály sikeres elvégzéséről szóló bizonyítvány jogosít. Az V-ik. osztályba lépő tanuló előzetesen jelenti ki, hogy görög nyelvet fog-e tanulni, vagy a görögpótló tanfolyba kiván belépni. 5. A fölvétel alkalmával minden nylvános tanuló az összes iskolai fizetések első felét és pedig tandíjban 30 koronát s egyéb címeken 15, összesen 45 kor. köteles befizetni, ezenfelül az izr. tanulók vallástandij cimen évi 6 — 6 koronát fizetnek. 6. A tápintézetbe való fölvételért a kérvények a főgimn. korm. tanácsához intézendők. Tápintézeti felügyelő ez évben is Moravszky Ferenc főgimn. tanár lesz. A tápintézet a tanév elején nyilik meg. 7. Tanév megnyitás szept. 6-án szombaton d. e. 9 órakor; rendes tanítás 8 án hétfőn d. e. 8 órakor veszi kezdetét. Nyíregyháza, 1913. évi augusztus hó 1-ső napján. Leffler Sámuel, főgimnáziumi igazgató. A Debrecenben julius 24—25-én tartott ág. h. evang. egyházmegyei gyűlésen a tanítókat érdek'ő kővetkező ügyekről számolunk be: A tanügyi bizottság jegyzőjéül és a közgyűlésen előadóul Kubacska István nyíregyházi tanitó kéretett fel. Az egyes iskolák évzáró vizsgáiról szóló alesperesi jelentés a tanítók ügybuzgalmáról és kitartó szorgalmáról tesz tanúbizonyságot. A nagykárolyi iskola — a tanulók csekély száma miatt — beszüntettetett. A tanügyi bizottság javaslatai elfogadtattak. Nevezetesen : a.) A vallásvizsgák jövőben a templomban, vagy imaházban tartassanak, b.) Az évzáró vizsgák idejét az iskolaszék és dékán közös megegyezése után az alesperes tűzi ki. A .Zsedényiféle" ösztöndíjra ajánltattak: 1-ső helyen Smitzer Ágoston nyíregyházi tanitó. 2-ik helyen Theil Emil klazányi tanitó, 3-ik helyen Petrikovics Pál nyíregyházi tanitó. A „Zsedényiféle" rendkívüli segélyre Droppa Ede nyíregyházi tanitó, akinek 7. gyermek neveltetéséről kell gondoskodnia. Az egyházkerületi gyűlésre a tanító-kiküldőt : Ruhman Andor nyíregyházi tanitó. A jövő évi — Szatmárnémetiben tatandó egyházmegyei közgyűlésre, a Tiszavidéki Tanítóegyesület képviseletében kiküldetett: Kubacska István nyíregyházi tanito, mint ezen egyesület alelnöke. A Baldicsi-alapból tgyenként 120-120 korona segélyt két tanitó özvegye kapott. Dr. Meskó László egyházmegyei felügyelő megnyitóbeszédében rámutatott azon sérelmekre is, amelyek a felekezeli tanítókat a fizetésrendezéssel érték. Az Eperjesi Jogakadémián. Az 1913-14, I ső felére a beira'ások 1913. szeptember hó 1 tői 12-ig eszközlendők. Utólag felvételnek szeptember 13-15. napjain dékáni, azután pedig tanári-kari engedélylyel — legkésőbb október 14-ig — lehet helye. Jelentkezéseket, illetve előjegyzés iránti kérvényt a jogakadémia dékáni hivatala már junius ho 15-től kezdve elfogad. Az előadások szeptember 16-ikán kezdődnek. Az első félév deczember 10 ikán végződik A beiratás érettségi bizonyítvány avagy leczkekönyv alapján történik. Azok az egyéves önkéntesek, a kik tényleges katonai szolgálatukat f. évi szept. hó végén fejezik be, október 1—8. napjain iratkozhatnak be. Az alapvizsgálatok határideje szept. 1-től 15-ig terjed. Államtudományi és jogtudományi államvizsgálat a tanév folyamán bármikor tartható. A félévi tandíj 50 korona. Méltánylást érdemlő esetben a tandíj a félév folyamán is befizethető. Evang. lelkészek, tanárok és tanítók fiai — tekintet nélkül vagyoni viszonyaikra — minden további folyamodás nélkül a tandíj felét fizetik. A jogakadémiai hallgatók vallásfeleketi különbség nélkül részesülhetnek a Collegium kebelében fennálló, ujonan épített s kenyelmesen felszerelt tápintézet kedvezményeiben; ebéd- es vacsoráért az egész tanévre 180 kor. fizetendő. Joghallgatók havonként is beiratkozhatnak, mely esetben ebéd- és vacsoráért 19 kor., a reggeliért 3 kor. fizetendő. Az arra érdemesek igényt tarthatnak a Collegium által évenkint kiosztatni szokott ösztöndíjakra, valamint a szegénysorsuak a tandíjmentességre, tápintézeti dij-elengedése s a jelentékeny alaptőkével rendelkező ,Jogász segély egylet* támogatására. A jogakadémiai ifjúsági-, valamint a collegiumi nagy könyvtár — utóbbiban nyilvános olvasóterem is — a hallgatóság rendelkezésére áll. A joghallgatók az előadási órákon kivül alkalmaztatást nyerhetnek ügyvéi irodákban s hivataloknál. A szünidőben mindennemű felvilágosítással — így különösen irodai alkalmaztatás, lakás és ellátás tekintetében — levélbeli megkeresésre is, szívesen szolgál a jogakadémia dékáni hivatala. A tiszai ág. hitv. ev. egyházkerület eperjesi Gollegiumának jogakadémián, — a hazai ág. hitv. ev. egyház ez egyetlen ilynemű tanintézetén — az 1912—13. tanév alatt 298 hallgató volt beirva, ugy hogy a hallgatósag létszama tekintetében ez a tanintézet a hazai tiz jogakadémia között az első volt. Az utolsó ev alatt 30 joghallgató kapott végbizonyítványt. Az arra illetékesek ideiglenes végbizonyítványt már nov. 8-ikán kaphatnak s annak alapján az egyetemeken azonnal szigorlatra jelenkezhetnek. Áz első alapvizsgálatot Gsatáry János; a második alapvizsgálatot Köszeghy László, Lengyel János, Rosenthal Arthur, Sperling Henrik Szafir Miklós és Thóbiás Gyula; a jogtudományi államvizsgálatot Ruttkay Ernő tette le kitüntetéssel. Több joghallgató részesül ösztöndíjban, a segélyegylet támogatásában, tandij- és tápintézeti-dij elengedésében stb. Ezen a czimen a joghallgatók által élvezett kedvezmények öszszege a mult tanév alatt meghaladta a 9000 kor.-t. Az akadémiai ifjúság egyesületei: a jogásztestület, az annak kebelében fennálló irodalmi osztály és a segélyegylet élénk működést fejtettek ki. A jogakadémia polgári testületileg felvett tagjai az eperjesi országos hirü közművelődési egyesületnek : a „Széchenyi Kör'-nek, a hol zeneterem, kőnytár, irodalmi es művészeti előadások állanak rendelkezésükre. Ugyancsak kedvezményes tagként léphetnek be az .Eperjesi Torna és Vivó-Egylet'-be, mely egyesület A legfinomabb francia és amerikai Friedmann Sándornál, cipő újdonságok kaphatók nyíregyházán. ~~