Nyírvidék, 1913 (34. évfolyam, 54-78. szám)

1913-08-03 / 62. szám

62-ik szára. JSÍYÍRYIDÉK. 1913. augusztus 3. 5 kitűnően felszerelt tornacsarnokában és játéktelepén eleven sportéletnek s gyakran országos jellegű versenyeknek szintére. Mindezekről részletes adatolt a Collégium ,Értesítő'-jében olvashatók, melyet a jogakadémia dékáni hivatala 20 filléres levélbélyeg beküldése ellenében bárkinek készséggel megküld. A városban egészséges és nem drága lakások elegendő számmal állanak rendelkezésre, az ifjúság ellátása jutányos. E mellett a tápintézettel egy telken lévő collegiumi theol. Otthonban mintegy 15 evangelikus vagy református vallású joghallgató félingyenes, avagy félévenként 60 koronáért lakást, fűtést, világítást és kiszolgálást kaphat; ez esetben tehát teljes internátusi ellátást élvez. JLz „Otthon* szabályai az Értesitö theologiai részében közölve vannak. Tekintve a rendelkezésre álló internátusi helyek csekély számát, kívánatos, hogy az érdeklődök az ,Otthon* felügyelő-tanáránál felvételi kérelmüket még a szünidő folyamán bejelentiék. Eperjesen, 1913. május havában. Dr. Mikler Károly, egyetemi m.-tanár, az eperjesi ág. h. ev. collegiumi jogakadémia dékánja. ÚJDONSÁGOK. Telefon 139. szám W Mai számunk 12 oldal. — A vármegyei muzeum a közönség részére szombaton és tasárnap d. e. 9—12 óráig nyitva van. A „Tanagra" apró görög szobrokat jelent. A tanagra szinház pedig egyik legérdekesebb látványossága az Angol parknak. Kikiáltója is van a kis színháznak, a melybe mindössze 110 ember fér be, de minden félórában tartanak előadást és minden előadásra 110 ember vált 1 koronás belépő jegyet. A kikiáltót is egész embergyürü hallgatja s mig odabent az élőnek látszó szoboralakokat bámulják, itt kint egész kabaré előadás folyik. Párisból hozták a tanagrát, tehát felesleges megjegyeznünk, hogy rendkívül elmés. A színpad gobelin szőnyeggel fedett fal mellett álló író asztal. A színpad elsötétül s mire újból világos lesz, felgördül a függöny. Alig arasznyi alak áll előttünk. Leül, majd ópiumos pipára gyújt, elalszik. Gyönyörű arab táncosnő jelenik meg álmában, aki pompás táncot lejt. stb. Nem az a lényeg, hogy mit adnak elő, hanem az hogy 10—12 cm. nagyságú élő lények mozognak és beszélnek, énekelnek a színpadon és megesküdnél rá, hogy élő alakok húsból és vérből való csodabogarak. Oly plasztikus minden alak, hogy ha üvegen nézed, mégjobban megtéveszt. Az ördöngösséget egy festő találta ki, mert már emiitettem is francia. A szereplők a színfalak mögött játszanak, morognak, beszélnek, énekelnek s minden mozdulatuk — valószínűleg — tükrözés és vetités utján kerül a kis színpadra, de oly megtévesztően, plasztikusan, hogy az ember nem győz csodálkozni rajta s megesküdnél, hogy valami eddig nem ismert élő csöpp lények produkálják magukat előttünk. Talán egy lépéssel közelebb jutottunk ahoz, — a Tanagra révén — hogy a mozgó színpadok nem képeket, de magukat az élő alakokat, illetőleg azoknak csalódásig hü plasztikus mását fogják elibénk állithatni. — Személyi hir. Májerszky Béla kir. tan., polgármester augusztus első napján hat hétig tartó szabadságidejét megkezdte. Távolléte alatt Bogár Lajos főjegyző helyettesíti. — Ülés a vármegyénél. A közigazgatási bizottság rendes havi ülését augusztus hó 14-én tartja meg gróf Vay Tibor főispán elnöklésével. — Kinevezések. A vall. és kőzokt. m. kir. miniszter ur a kótaj szőlőtelepi áll. el. iskolához Eckerdt Irént, Dézsyné Surányi Mariskát pedig a heő-csabai (Borsod vm.) áll. el. iskolához iendes tanitónőkül nevezte ki. — Kitüntetés. Őfelsége a Király Sefcsik József helybeli kir. pénzügyigazgatót a VI. fizetési osztályba léptette elő s részére egyidejűleg a kir. tanácsosi cimet adományozta. — Kinevezés, őfelsége Lejtrik Gyula nyíregyházi pénzügyigazgatósági számgyakornokot Segesvárra számtisztté kinevezte. — Programmbeszéd. Balthazár Dezső ref. püspök a nyírbátori kerület pártonkívüli képviselő jelöltje, ma vasárnap tartja programmbeszédét Nyírbátorban. — Eljegyzés. Malachovszky István eljegyezte Puskás Jolánkát. (Minden külön értesítés helyett.) — Koszorú megváltás. Somogyi Gyula, kir. tanácsos, közjegyző, néhai dr. Szúnyog Mihályné Burger Etelka urnö temetése alkalmából 20 koronát küldött szerkesztőségünkhöz, koszorú megváltás cimén a Leány egylet sóstói gyermektelepe részére. Rendeltetési helyére juttattuk. — Szemle. A kassai hatodik hadtest parancsnoka Boroevics Szvetozár gyalogsági tábornok csütörtökön és pénteken szemlét tartott a huszárság felett. — Elöljárósági ülés. Az ipartestület elöljárósága e hó 5-éD, kedden délután 3 órakor az ipartestület tanácstermében előljárósági ülést tart, melynek egyik fontos tárgya, a kongreszszusi elszállásolási bizottság működéséről szóló jelentés tárgyalása lesz. — Uj szabályrendelet. Kertész Bertalan főkapitány tervezetet készített a mutatványok, látványosságok, előadások és táncmulatságok után fizetendő dijak szabályozásáról. Az uj szabályrendelet tervezetet a szakosztályok legközelebb tárgyalás alá veszik. — Augusztus 1. A vadászati szezon kezdete. Máskor ilyenkor vigan ropogott már a puska a határban s a türelmetlen térdnadrágos, sárga kamáslis urak már hajnalban kint voltak a „területeken* egyelőre még csak a fogoly papák és és mamák és azok csirkéi nem annyira veszélyére, mint rémületére. Az idén valahogy ez sem ugy megy mint máskor. A kereskedők panaszkodnak, hogy nem keresik a puskát, a töltényt. Hja ! Rossz világot élünk ! A lesipuskásokat a vármegyei fegyvertartási szabály rendelet lőtte meg, pedig hát ha azok nem fognak vadászni, mi szerény szürke polgár emberek még a kereskedésben sem fogunk •adat láthatni és megtörténhetik, hogy ugy elszaporodik a város határában a vad, hogy annyi lesz, mint a mennyi most nincs ! — Honi ipari cikkek a trafikokban. Zombor város tőrvényhatósági bizottsága feliratot intézett a pénzügyminiszterhez, hogy erélyes körrendeletben utasítsa az összes magyarországi trafikokat, hogy a trafik engedély elvesztésének terhe alatt kizárólag honi ipari cikkeket tartsanak raktáron. — Arató sztrájk. A jassói prépostság tiszaberceli gazdaságában pénteken délután 40 arató munkás sztrájkba lépett. A mozgalmat valószínűleg elfojtja a járási főszolgabíró. — Seitésvásár. A földmivelésügyi miniszter megengedte, hogy a sertésvészizei fertőzött Tiszadob község heti és országos állatvásáraira a sertések felhajtassanak. — Az eső újra rákezdte pénteken este. Már már azt hittük, hogy az augusztus végre meghozza a nyarat, a meleget és a jó időt és gazdáink bevégezhetik az idei keserves aratást, de csalódtunk. Pénteken este elkezdett esni, szépen lassan egyenletesen, mintha soha sem akarna megszűnni az eső. Pedig már elég volna a szőlő gyönyörű termést mutat még eddig, de ki tudja, mi lesz belőle, még szüretre kerül a dolog. A Tisza még csak éppen hogy visszatért medrébe — szinig van — Tokajnál is Szolnoknál is, az elöntött ártereken alig apadt a viz, már esik újra. — Az első magyar iskolaszanatórium. A József főherczeg Szanatórium-Egyesület nagykoncepciójú tervet valósított meg a közelmúlt napokban. Megalapította, életbehivta az első magyar iskolaszanatóriumot, amelyben gyenge, vézna, tüdőbajra hajlamos középiskolai tanulók nyernek elhelyezést. Alig pár hete, hogy a feledhetetlen emlékű Korányi Frigyes sirba szállt. Ó hirdette a külföld világneves jelesei mellett azt a tudományos tant, hogy ,a tüdővész a 15-30 életév között támad.' Ha tehát az öldöklő baj keletkezése ebbe az időbe esik, akkor mindazokra, akik a tüdővészellenes küzdelem intéző osztályosai, az a kötelesség háramlik, hogy védőpajzsukat azok fölé emeljék, akiket ifjúságok pirkadasán rohan meg a nyomorúság. A 15—30 év közötti ifjusereg pedig Magyarországban éppen ugy, mint másutt, az iskola padjai kőzött tölti legnagyobbrészt életét. Magyarországban 1912-ben 180 ezer ifjú ült nap nap után a közpiskolákban. Ilyen hatalmas tömegek szorongnak görnyednek, sápadnak a szellemi proletárságnak ebben a rikoltó századában órák hosszat, négy fal börtönszoritójában. Évenkint ezer és ezer csenevész, aszott arcú .érett* ifjút önt ki magából az iskola, akiknek egy negyedét nem a küzdő élet fogadja, hanem akik — a statisztika tanúsága szerint — megsorvasztva, fiatalon és máris öregen ott kopogtatnak a szanatóriumok kapui előtt. A külföld már régen felismerte, hogy a tüdőbetegség gyógyítása csak akkor lehet eredmenyes, ha a betegseg bölcsőjét álljuk körül. Ezért alapították a svájci Leysin i école sanatoire mintájára az egesz müveit nyugaton az iskolaszanatóriumokat, amelyekben az ífju a szanatóriumi kura mellett tanulmányait tovább folytatja és az év végén rendes viszgát tesz. Ez az utóbbi adja meg az iskolaszanatóriumok nagy jeleutőségét. Hany szülő nem adja gyermekét csak azért szanatóriumba, mert nem akarja, hogy a tanév elveszszen. Kár volna a tanévet megszakítani! Kár a vizsgát elhalasztani! Es azután hajrá neki, — az a különben is gyenge test hónapokon keresztül forrasztó lázban ég, gyötrődik, kínlódik — a tanévért. És a tanév tényleg nem vész oda, de elvész az egész bimbózó élet. Ezért van most Svájcban 20, Németországban 33, Angliában 41, Franciaországban 25 iskolaszanatórium. Van minden más államban, a szomszédos Ausztriában három is. De az iskolaszanatórium nemcsak azáltal teljesít nemzelmentő munkát, hogy magát a beteg ifjút adja vissza az életnek, hanem legfőképpen azzal fékezi meg a tüdővész orkánszelét, mert elkülöníti a beteg ifjút száz más egészségestől. Hónapokon keresztül ott ül az egészséges diák a fertőzés közvetlen közeieben. Ezt az állandóan fenyegető veszedelmet hárítja most el egy csapásra a József főherczeg Szanatórium-EgyesüIet iskolaszanatóriuma, amelynek megteremtése az egyesület melegszívű humanistájának, Lukács György, v. b. t. t., képviselőnek érdeme. Mellette Pakots József, főtitkár és dr. Wenhardt János, egyetemi magántanár dolgozták ki a gyönyörű tervet. Az eszme gyors megvalósítását dr. Müller Vilmosnak, a tátraházai szanalórium igazgató-főorvosának nagy áldozatkészsége tette lehetővé, aki a tátraházai szanatórium egy pavillonját az egyesületnek átengedte és aki a vallás- és közoktatásügyi minisztertől kinevezendő tanári karral vezeti a József főherceg Szanatórium-Egyesület legújabb hatalmas alkotását: a tátraházai iskolaszanatóriumot, amelyben vagyonos szülők gyermekei mellett szegénysorsuak is felvétalt találnak. Felvételért az Iskolaszanatórium Igazgatóságához Tátraházára kell fordulni. — A gazdasági cselédek és gépmunkások biztosítása. Az 1912: VIII. t.-c. kimondotta, hogy a gazdasági géptulajdonos bárminemű gazdasági gépe mellett alkalmazott összess munkásokat — a vizsgázott gépész kivételével — az országos gazdasági és munkássegélypénztárnál köteles baleset esetére biztosítani tekintet nélkül arra, hogy a gépével a saját gazdaságában, avagy mint vállalkozó másnak a gazdaságában végeztet munkát. A vizsgázott gépész azonban, a biztosítási kötelezettség szempontjából, az 1907: XIX. t.-cz. hatálya alatt marad. E tőrvényi rendelkezés alapján a 16.878—1912. K. M. sz. rendelet kimondotta azt, hogy a jövőben a gazdasági gépeknél alkalmazott munkások az 1907: XIX. t.-c.-ben szabályozott kötelező biztosítás alá nem vonhatók. Az 1912 : VIII. t.-c. rendelkezései azonban nem voltak eléggé szabatosak, ami zavaroknak vált kutforrásává. A munkásbiztositó pénztárak ugyanis azt az álláspontot fog-