Nyírvidék, 1913 (34. évfolyam, 54-78. szám)

1913-07-27 / 60. szám

60-ik szám. J^iRJTIDÉK. 1913. julius 27. 3 Olyan esetben, midőn a jegyző helyzete tarthatatlanná vált községében — tehát köz­érdekből — kívánatos lenne az áthelyezés. De hogy politikai magatarlás, vagy politikai okok­ból — a jegyző akarata ellen — tehát bünte­tésből áthelyezhető legyen vagy áthelyeztetnék — kizártnak tartom. Ezzel szenvedne ugy az allami mint községi közigazgatás érdeke. Szen­vedne a község közönsége, mert a jegyző ugy teljesítheti feladatát hűen, ugy fejlesztheti a vezetésére bizott községet, anyagi, kulturális és társadalmi téren, ha ismeri nepének szokásait, gondolat világát és bajait. Én tehát az államosítástól nem félek azt kívánatosnak tartom, ha annak keretében meg­oldatnak, rendeztetnek összes erkölcsi és anyagi sérelmeink, minők közjogi helyzetünknek, szol­gálati és fegyelmi szabályzatunknak 1886. évi XXII. t.-c. megváltoztatásával leendő rendezése fizetésünknek, valamint a velünk küzdő segéd­jegyzők fizetésének fizetesi fokozatokba való előléptetés mellett előképzettségünknek, fontos es terhes feladatunknak, megfelelő, igazságos és méltányos rendezése. Ha az államosításnak ezek képezik alapját, ugy kel), hogy ezt mindnyájan megnyugvással vegyük, és ennek előmozdításán kell munkál­kodni ez idő szerint passzivitásban leledző or­szágos egyesületünk vezetőségének is. Nekünk első sorban nem politika, hanem kenyér kell. Minthogy pedig anyagi és közjogi helyzetünknek az ál'amositáson kívül más utoni rendezése tervbe véve nincs és nem is lesz, az íllamositást megnyugvással kell fogadnunk. Bodnár László, jegyző. A város közgyűlése. A képviselőtestület közgyűlésének képén meglátszik: a nyár. A nagyterem asztalai körül csak 25—30 elkeseredett bizottsági tag fogial helyet. Azok, akik szorgalmukkal s a képvi­selőtestület közgyűléseinek lelkiismeretes láto­gatásával minden időben kitűntek, s azok, kik jobb foglalkozás hijján készek a teremben ural­kodott nyomasztó hőséget eltűrni, s egyes fel­szólalók sikertelenségeit végig hallgatni. Ám a primipillusok, a közgyűlés vezető egyéniségei úgyszólván egytől-e^yíg hiányoztak, átengedvén a teret a nyári hangulatnak ! A közgyűlést Májerszky Béla kir. tanácsos polgármester nyitotta meg, s a közgyűlés egye­nesen a tárgysorozatban fölvett javaslatok tár­gyalására tért át. Legtöbb adótfizetök. Az 1913. évi legtögtöbb adótfizető képvi­seleti tagok névjegyzékének kiigazítási munká­latainak előkeszitésére, valamint a községi vá­lasztók névjegyzékének összeállítási munkálatai elvégzésére Imre János bizottsági tagot s Olt­ványi Ödön adóügyi tanácsost küldte ki. Clyámpenztári szabályrendelet. Ezt kővetőleg letárgyalta s változatlanul elfogadja a városi árvaszék által készített, s a gyámpénztári szabályrendelet módosítására vo­natkozó szabályrendelet tervezetet. Mükenderáztató. Hasonlóan elfogadta a létesítés alatt álló mükenderáztató kezeléséről, használatáról és fentartásáról szóló szabályzatot. Tanonc otthon. Ezután az iparos tanoncotthon berendezési munkálataira beérkezett ajánlatok felett döntött a képviselőtestület, elhatározván, hogy az asz­talos munkákat három iparosnak, a lakatos­munkákat pedig Radoszta Ferenc lakatosmes­ternek juttatja. A berendezési munkálatok költsége a gyermeknapok bevételeiben nyerend fedezetet. Hosszabb vitatkozás után döntött a kép­viselőtestület a városháza és Korona-épületek­ben levő Ip®J bolthelyiségek bérösszegének megállapítása tárgyában tett pénzügyi és jogügyi szakosztályi és tanácsi ja­vaslatok felett, s Kovács István, dr. Kiss Pál, Hunyady László és többek hozzászólása után változatlanul elfogadta a tanács javaslatát, mely szerint a bolthelyiségek bérösszegeit a jelenlegi helyzetre való tekintettel csak minimális mér­tékben emeli, nyilvános árverés mellőzésével felajánlván a bolthelyiségek megtartását a jelen­legi bérlőknek. A szakosztályi s tanácsi javaslat szerint a boltheiyiségek bére 2 évenként fokozatosan lesz emelendő, és pedig az alábbi táblázat szerint: A városháza épületben : A bérlő neve jelelen­1915. 1917. 1919. leg nov. l-ig nov. l-ig nov. l-ig 1 Rosenthal G. 900 1000 1050 1100 2 Blum K. 1000 1100 1150 1200 3 Bartha L. 1300 1500 1600 1700 4 Kohn I. 1800 2100 2300 2600 5 Oláh G 600 700 750 800 6 Jakobovits F. 1200 1400 1500 1600 7 Friedmann S­1200 1400 1500 1600 8 Ferenczi 1200 1400 1500 1600 9 Füredi 900 10 Nagy Gyula 1200 1300 1400 1500 11 Horáayi 600 700 750 800 12 Bartsch 1000 1100 1150 1200 13 Tamássy 600 700 750 800 14 Borbély 1200 1400 1500 1600 15 Földes 700 1000 1150 1300 16 Rottaridesz 1300 1400 1500 1600 17 Goldstein 700 700 850 1000 18 Schwartz 450 500 600 19 Szilas M. 1600 1700 1800 20 Tégla irod. 450 550 600 A Korona épületben : A bérlő neve jeltn­1915. 1917. 1919. leg nov. l-ig nov. 1 ig nov. l-ig 1 Jakabovits 1400 1400 1450 1500 2 Landau 600 6C0 700 800 3 Fleiner 1500 2000 2100 2200 4 Hoff'mann 1500 2600 2800 3000 5 Prok 1500 1800 2000 2200 6 Szarvady 800 900 1000 1100 7 Szarvady 1200 1400 1500 1600 8 Kovács A. 3000 9 Hübscber 800 900 1000 1200 10 Auspitz 800 950 1100 1300 11 Wassermann 800 950 1100 1300 Elhatározta ezután, hogy a Széchényi-téri kioszk létesítésének tervét elejti s a Széchényi téri kis kertet sértetlenül tovább is fenntartja. Több apró s jelentéktelenebb ügy letár­gyalasa után kimondotta a képviselőtestület, hogy a tanács javaslalának elfogadasával a szín­házat ugy az esetleges téli évadra, mint a ta­vaszi szini-évadra az 1914. év október haváig terjedő időre Dr. Márffy Károly színigazgató­nak biztosítja, mint akinek személyére és mű ködésére nézve igen kedvező értesüléseket kapott. Néhány illetőségi ügy letárgyalása után szabadság időket engedélyezett több tisztviselő­nek a képviselőtestület s ennek megtörténtével a közgyűlés 6 óra tájban véget ért. Különleges és ritka szép látványosságban lesz része Kisvárdának ma e hó 27-én. Suchán Elemér, laptársunknak a „Szabol­csi Ujság"-nak agilis szerkesztője repülőversenyt rendez, melyre sikerült megnyernie Kvas*; And­rás és Hegedűs József nagy hírnévre jutott magyar pilótákat. A páratlanul nagyszerű látványosság iránt Kisvárdan és vidékén nagy érdeklődés nyilvánul. A szomszédos megyékből is több mágnás csa­lád eljövetele van kilátásban, mert már jegye­ket is rendeltek. A versenynapra szóló tudnivalókat és a repülés részletes programmját a falragaszok, valamint a "Szabolcsi Újság" renkivüli külön kiadása fogja hozni. A repülőtér ugy lesz közülzárva, hogy be­lépő jegy nélkül bejutni és a kordonon kivül látni semmitsem lehet. A rendet lovascsendőrök, rendőrök és tűzoltók fogják fenntartani. A jegykiadást a ma délután 3 órától kezdvé több pénztárt fogja a helyszínén ellátni, de az elő­relátható tömeges torlódás kikikerúlése végett már jegyek előre is válthatók : a Berger könyv­kereskedésben. Bdlepöjegy: 10, 6, és 3 koronás ülő, 5 koronás passepartout; 2 és 1 koronás állóhelyek. Gyermekeknek félár. Másfélmillió a hajdudorogi püspökségnek. Öt birtokot adott egy pápai kamarás. Pásztory Árkád lovag, pápai titkos kama­rás, turvekonyi nagybirtokos, aki a bikszádi bazilita rendnek hosszú időn át főnöke volt, turvékonyi, vámfalui, felsőszamosi, bikszádi és a terebesi határban fekvő nagy kiterjedésű bir­tokait összes tartozékaival együtt az újonnan alapított, hajdudorogi görög katholikus magyar püspökségnek adományozta. Az adományozó csupán azt kötötte ki, hogy az adományból a turvékonyi tanyán az uj püspökség fiúnevelő intézetet állítson föl, amelyben az avasvidéki szegény gyermekek nyerjenek elhelyezést és ipari, mezőgazdasági és kertészeli oktatást. Elhatározását Pásztory Árkád oklevélbe is foglalta és ez aktushoz meghívta Miklóssy István hajdudorogi püspököt, Bányai János szerencsi címzetes kanonokot, Domjánovits Ágoston bod­rogszerdahelyi lelkészt és Fejes István dr. ügy­védet, mint uradalmi ügyészt. Az oklevélben elmondja az adományozó, hogy Isten dicsőségére és a magyar haza ja­vára teszi ezt az adományozást. Birtokait egy hosszú élet becsületes munkájával szerezte. Ki­köti, hogy mig él a haszonélvezetet föntartja magának és a tulajdonjogot a hajdudorogi gö­rög katolikus püspökség javára már most te­lekkönyvileg följegyezteti. Az összes adományok értéke meghaladja a mástélmillió koronát. TANÜGY. Audiatur . . .! Irta: Czabán Samu, áll. tanító. A ,Nyírvidék" 54. számában közölve van a „Szabolcsvármegye Tanítói Egyesület Köre" julius hó 3-án megtartott választmányi gyűlé­sének az a határozata, amely a régi, nemesi vármegyék elavult szokásához hasonlóan a tanitó­gyülésre megválasztott kiküldötteinek — meg­bízatást, sőt parancsot adott, hogy az uj elnök­választásnál kire adják le szavazatukat. Nem­csak a tanítói, hanem az egész magyar köz­életre is igen jellemző ezen esettel, mint a tanítói közélet egyik harcosa és az események ismerője — a véletlen szerencse révén éppen itt foglalkozom, ahol az eset megtörtént. Fog­lalkozom azért, hogy megvilágítsam tarthatat­lanságát annak a helytelen álláspontnak, amely nem az elvek harcán, hanem a személyi kul­tuszon, a személyi szimpátián, vagy antipatián épül fel. A „Szövetségtanács." Az ország tanítóegyesületei egy „Országos Szövetség'-ben egyesültek 1910-ben. Minden belépett egyesület 50 tag után egy képviselőt küld ki az évenkint Budapesten tartandó köz­gyűlésre, amely három évenkint választ magá­nak tisztikart és a folyó ügyeket intéző igaz­gatóságot. A hozott határozatokat az elnökség kötelessége végrehajtani. Magyarország társa­dalma még nincs beleedzve abba, hogy a ta­nítóságnak mozgalmát kellő méltánylással, éles figyelemmel kisérje. A társadalom csak örökös jajgatásainkról vesz tudomást. Unott egykedvű­séggel fut végig a sorokon, amidőn az „örökös fizetésrendezésről" olvas. A legtöbb igy filo ­zofál: elégedetlen nép ez a tanítóság. Nem tür maga felett senkit; csak abrak, de semmi za­Kohn Ignátz divatharisnyák, keztyük, stb. leg­nagyobb választékban. Ruhadíszek­j ben naponként érkeznek újdonságok férfi divatáruházába. Telefon 129

Next

/
Oldalképek
Tartalom