Nyírvidék, 1913 (34. évfolyam, 54-78. szám)
1913-07-27 / 60. szám
60-ik szám. J^iRJTIDÉK. 1913. julius 27. 3 Olyan esetben, midőn a jegyző helyzete tarthatatlanná vált községében — tehát közérdekből — kívánatos lenne az áthelyezés. De hogy politikai magatarlás, vagy politikai okokból — a jegyző akarata ellen — tehát büntetésből áthelyezhető legyen vagy áthelyeztetnék — kizártnak tartom. Ezzel szenvedne ugy az allami mint községi közigazgatás érdeke. Szenvedne a község közönsége, mert a jegyző ugy teljesítheti feladatát hűen, ugy fejlesztheti a vezetésére bizott községet, anyagi, kulturális és társadalmi téren, ha ismeri nepének szokásait, gondolat világát és bajait. Én tehát az államosítástól nem félek azt kívánatosnak tartom, ha annak keretében megoldatnak, rendeztetnek összes erkölcsi és anyagi sérelmeink, minők közjogi helyzetünknek, szolgálati és fegyelmi szabályzatunknak 1886. évi XXII. t.-c. megváltoztatásával leendő rendezése fizetésünknek, valamint a velünk küzdő segédjegyzők fizetésének fizetesi fokozatokba való előléptetés mellett előképzettségünknek, fontos es terhes feladatunknak, megfelelő, igazságos és méltányos rendezése. Ha az államosításnak ezek képezik alapját, ugy kel), hogy ezt mindnyájan megnyugvással vegyük, és ennek előmozdításán kell munkálkodni ez idő szerint passzivitásban leledző országos egyesületünk vezetőségének is. Nekünk első sorban nem politika, hanem kenyér kell. Minthogy pedig anyagi és közjogi helyzetünknek az ál'amositáson kívül más utoni rendezése tervbe véve nincs és nem is lesz, az íllamositást megnyugvással kell fogadnunk. Bodnár László, jegyző. A város közgyűlése. A képviselőtestület közgyűlésének képén meglátszik: a nyár. A nagyterem asztalai körül csak 25—30 elkeseredett bizottsági tag fogial helyet. Azok, akik szorgalmukkal s a képviselőtestület közgyűléseinek lelkiismeretes látogatásával minden időben kitűntek, s azok, kik jobb foglalkozás hijján készek a teremben uralkodott nyomasztó hőséget eltűrni, s egyes felszólalók sikertelenségeit végig hallgatni. Ám a primipillusok, a közgyűlés vezető egyéniségei úgyszólván egytől-e^yíg hiányoztak, átengedvén a teret a nyári hangulatnak ! A közgyűlést Májerszky Béla kir. tanácsos polgármester nyitotta meg, s a közgyűlés egyenesen a tárgysorozatban fölvett javaslatok tárgyalására tért át. Legtöbb adótfizetök. Az 1913. évi legtögtöbb adótfizető képviseleti tagok névjegyzékének kiigazítási munkálatainak előkeszitésére, valamint a községi választók névjegyzékének összeállítási munkálatai elvégzésére Imre János bizottsági tagot s Oltványi Ödön adóügyi tanácsost küldte ki. Clyámpenztári szabályrendelet. Ezt kővetőleg letárgyalta s változatlanul elfogadja a városi árvaszék által készített, s a gyámpénztári szabályrendelet módosítására vonatkozó szabályrendelet tervezetet. Mükenderáztató. Hasonlóan elfogadta a létesítés alatt álló mükenderáztató kezeléséről, használatáról és fentartásáról szóló szabályzatot. Tanonc otthon. Ezután az iparos tanoncotthon berendezési munkálataira beérkezett ajánlatok felett döntött a képviselőtestület, elhatározván, hogy az asztalos munkákat három iparosnak, a lakatosmunkákat pedig Radoszta Ferenc lakatosmesternek juttatja. A berendezési munkálatok költsége a gyermeknapok bevételeiben nyerend fedezetet. Hosszabb vitatkozás után döntött a képviselőtestület a városháza és Korona-épületekben levő Ip®J bolthelyiségek bérösszegének megállapítása tárgyában tett pénzügyi és jogügyi szakosztályi és tanácsi javaslatok felett, s Kovács István, dr. Kiss Pál, Hunyady László és többek hozzászólása után változatlanul elfogadta a tanács javaslatát, mely szerint a bolthelyiségek bérösszegeit a jelenlegi helyzetre való tekintettel csak minimális mértékben emeli, nyilvános árverés mellőzésével felajánlván a bolthelyiségek megtartását a jelenlegi bérlőknek. A szakosztályi s tanácsi javaslat szerint a boltheiyiségek bére 2 évenként fokozatosan lesz emelendő, és pedig az alábbi táblázat szerint: A városháza épületben : A bérlő neve jelelen1915. 1917. 1919. leg nov. l-ig nov. l-ig nov. l-ig 1 Rosenthal G. 900 1000 1050 1100 2 Blum K. 1000 1100 1150 1200 3 Bartha L. 1300 1500 1600 1700 4 Kohn I. 1800 2100 2300 2600 5 Oláh G 600 700 750 800 6 Jakobovits F. 1200 1400 1500 1600 7 Friedmann S1200 1400 1500 1600 8 Ferenczi 1200 1400 1500 1600 9 Füredi 900 10 Nagy Gyula 1200 1300 1400 1500 11 Horáayi 600 700 750 800 12 Bartsch 1000 1100 1150 1200 13 Tamássy 600 700 750 800 14 Borbély 1200 1400 1500 1600 15 Földes 700 1000 1150 1300 16 Rottaridesz 1300 1400 1500 1600 17 Goldstein 700 700 850 1000 18 Schwartz 450 500 600 19 Szilas M. 1600 1700 1800 20 Tégla irod. 450 550 600 A Korona épületben : A bérlő neve jeltn1915. 1917. 1919. leg nov. l-ig nov. 1 ig nov. l-ig 1 Jakabovits 1400 1400 1450 1500 2 Landau 600 6C0 700 800 3 Fleiner 1500 2000 2100 2200 4 Hoff'mann 1500 2600 2800 3000 5 Prok 1500 1800 2000 2200 6 Szarvady 800 900 1000 1100 7 Szarvady 1200 1400 1500 1600 8 Kovács A. 3000 9 Hübscber 800 900 1000 1200 10 Auspitz 800 950 1100 1300 11 Wassermann 800 950 1100 1300 Elhatározta ezután, hogy a Széchényi-téri kioszk létesítésének tervét elejti s a Széchényi téri kis kertet sértetlenül tovább is fenntartja. Több apró s jelentéktelenebb ügy letárgyalasa után kimondotta a képviselőtestület, hogy a tanács javaslalának elfogadasával a színházat ugy az esetleges téli évadra, mint a tavaszi szini-évadra az 1914. év október haváig terjedő időre Dr. Márffy Károly színigazgatónak biztosítja, mint akinek személyére és mű ködésére nézve igen kedvező értesüléseket kapott. Néhány illetőségi ügy letárgyalása után szabadság időket engedélyezett több tisztviselőnek a képviselőtestület s ennek megtörténtével a közgyűlés 6 óra tájban véget ért. Különleges és ritka szép látványosságban lesz része Kisvárdának ma e hó 27-én. Suchán Elemér, laptársunknak a „Szabolcsi Ujság"-nak agilis szerkesztője repülőversenyt rendez, melyre sikerült megnyernie Kvas*; András és Hegedűs József nagy hírnévre jutott magyar pilótákat. A páratlanul nagyszerű látványosság iránt Kisvárdan és vidékén nagy érdeklődés nyilvánul. A szomszédos megyékből is több mágnás család eljövetele van kilátásban, mert már jegyeket is rendeltek. A versenynapra szóló tudnivalókat és a repülés részletes programmját a falragaszok, valamint a "Szabolcsi Újság" renkivüli külön kiadása fogja hozni. A repülőtér ugy lesz közülzárva, hogy belépő jegy nélkül bejutni és a kordonon kivül látni semmitsem lehet. A rendet lovascsendőrök, rendőrök és tűzoltók fogják fenntartani. A jegykiadást a ma délután 3 órától kezdvé több pénztárt fogja a helyszínén ellátni, de az előrelátható tömeges torlódás kikikerúlése végett már jegyek előre is válthatók : a Berger könyvkereskedésben. Bdlepöjegy: 10, 6, és 3 koronás ülő, 5 koronás passepartout; 2 és 1 koronás állóhelyek. Gyermekeknek félár. Másfélmillió a hajdudorogi püspökségnek. Öt birtokot adott egy pápai kamarás. Pásztory Árkád lovag, pápai titkos kamarás, turvekonyi nagybirtokos, aki a bikszádi bazilita rendnek hosszú időn át főnöke volt, turvékonyi, vámfalui, felsőszamosi, bikszádi és a terebesi határban fekvő nagy kiterjedésű birtokait összes tartozékaival együtt az újonnan alapított, hajdudorogi görög katholikus magyar püspökségnek adományozta. Az adományozó csupán azt kötötte ki, hogy az adományból a turvékonyi tanyán az uj püspökség fiúnevelő intézetet állítson föl, amelyben az avasvidéki szegény gyermekek nyerjenek elhelyezést és ipari, mezőgazdasági és kertészeli oktatást. Elhatározását Pásztory Árkád oklevélbe is foglalta és ez aktushoz meghívta Miklóssy István hajdudorogi püspököt, Bányai János szerencsi címzetes kanonokot, Domjánovits Ágoston bodrogszerdahelyi lelkészt és Fejes István dr. ügyvédet, mint uradalmi ügyészt. Az oklevélben elmondja az adományozó, hogy Isten dicsőségére és a magyar haza javára teszi ezt az adományozást. Birtokait egy hosszú élet becsületes munkájával szerezte. Kiköti, hogy mig él a haszonélvezetet föntartja magának és a tulajdonjogot a hajdudorogi görög katolikus püspökség javára már most telekkönyvileg följegyezteti. Az összes adományok értéke meghaladja a mástélmillió koronát. TANÜGY. Audiatur . . .! Irta: Czabán Samu, áll. tanító. A ,Nyírvidék" 54. számában közölve van a „Szabolcsvármegye Tanítói Egyesület Köre" julius hó 3-án megtartott választmányi gyűlésének az a határozata, amely a régi, nemesi vármegyék elavult szokásához hasonlóan a tanitógyülésre megválasztott kiküldötteinek — megbízatást, sőt parancsot adott, hogy az uj elnökválasztásnál kire adják le szavazatukat. Nemcsak a tanítói, hanem az egész magyar közéletre is igen jellemző ezen esettel, mint a tanítói közélet egyik harcosa és az események ismerője — a véletlen szerencse révén éppen itt foglalkozom, ahol az eset megtörtént. Foglalkozom azért, hogy megvilágítsam tarthatatlanságát annak a helytelen álláspontnak, amely nem az elvek harcán, hanem a személyi kultuszon, a személyi szimpátián, vagy antipatián épül fel. A „Szövetségtanács." Az ország tanítóegyesületei egy „Országos Szövetség'-ben egyesültek 1910-ben. Minden belépett egyesület 50 tag után egy képviselőt küld ki az évenkint Budapesten tartandó közgyűlésre, amely három évenkint választ magának tisztikart és a folyó ügyeket intéző igazgatóságot. A hozott határozatokat az elnökség kötelessége végrehajtani. Magyarország társadalma még nincs beleedzve abba, hogy a tanítóságnak mozgalmát kellő méltánylással, éles figyelemmel kisérje. A társadalom csak örökös jajgatásainkról vesz tudomást. Unott egykedvűséggel fut végig a sorokon, amidőn az „örökös fizetésrendezésről" olvas. A legtöbb igy filo zofál: elégedetlen nép ez a tanítóság. Nem tür maga felett senkit; csak abrak, de semmi zaKohn Ignátz divatharisnyák, keztyük, stb. legnagyobb választékban. Ruhadíszekj ben naponként érkeznek újdonságok férfi divatáruházába. Telefon 129