Nyírvidék, 1913 (34. évfolyam, 54-78. szám)
1913-07-24 / 59. szám
2 59-ik szára. JSfYÍRYIDÉX 1913. julius 24 illetékesek is észrevették, megállapították s a városi lakosság régi óhajának teljesítését pozitív formában meg is ígérték. Bár minél hamarabb testté lenne az ige ! Van még sok kérdés, ami megoldásra vár. A színház és a sziniidény biztosításának ügye, a vízvezeték és a csatornázás, az utcák kövezése vagy más módon való pormentesitése s közlekedésre alkalmasabbá tétele, a városi zálogház, a kórház kibővités kérdése mind elintézés előtt áll. De hiszen egyszerre nem is lehet mindent megcsinálni. Meg aztán a fejlődés ujabb és ujabb kérdések feltevésében s ezek megoldásában áll. A város vezetősége megmutatta, hogy megérdemli a legteljesebb bizalmat. A város pedig megérdemli a gyors fejlődése fölött való csodálatot. Matlák József. Az árviz által károsultak segélyezése. Az árviz által szencsétlenül járt egyének segélyezese iránt a belügyminiszter valamennyi törvényhatósághoz a következő körrendeletet intézte: A folyó julius hó folyamán ujabb megrendítően súlyos elemi csapás érte az ország egy nagy területét. Alsó-Fehér, Besztercze-Naszód, Hunyad, Kisküküllő, Máramaros, Maros-Torda, Szatmár, Szolnok-Doboka és Ugocsa vármegyéknek részben már a mult években is árvizek és más elemi csapások következményeit alig elszenvedett lakosságát érte az ujabb szerencsétlenség. A folytonos és állandó-felhőszakadásokkal kapcsolatos esőzések következtében megdagadt folyók, szétszaggatva gátjaikat medrökből kilépve elborították közvetlenül az aratás megkezdése előtt a sok fáradtsággal megmunkált földeket s az utak, hidak és egyébb közlekedési vonalak megsemmisítésével, a vizár számtalan virágzó községet lepett el, házakat döntött össze, ingóságokat és élelmiszereket sodort el, sőt a hirtelen s meglepetésszerűen jött árnak sok emberélet is esett áldozatul. Még megközelithetőleg sem számitható ki, de mindenesetre igen sok millióra megy az a kár, melyet az ár okozott. Majdnem pótolhatatlan ez azokra nézve, kiknek a vizár nemcsak egy hosszú és fáradságos és nehéz munka gyümölcsét tette tönkre, de kiket házaik megdöntésével is ingóságaik elvesztésével ínségbe is juttatott. Égy nehéz év áll a károsultak előtt. Megfosztva mindenüktől kétségbeesetten és reményt vesztve néznek a jövőjük elé. Az őket ért szerencsétlenségen csak honfitársaiknak részvéte és támogatása segíthet. A kormány a rendelkezésre álló eszközök felhasználásával mindent elkövet, hogy a nyomorba jutott lakosság ínségén enyhítsen, s fentartásukat biztosítsa azokat az uj jövő előkészítésében támogassa. S a kormány minden rendelkezést, meg tesz az irányban is, hogy ujabb vizárak esetén ily nagy területre kiterjedő károsodások ismétlődése lehetőleg megakadályoztassák. Az érzékenyen károsodott lakosok támogatására irányuló intézkedések azonban csak az első pillanatnyi nyomor enyhítésére és az azt természetszerűen kővető ínség elhárítására terjedhetnek ki, de nem pótolhatja és nem kártalaníthatja a lakosokat azokért a veszteségekért, mely őket az ismételt elemi csapások következtében érte. Ezért az ország nemesen gondolkozó, szerencsétlenségbe jutottakkal együtt érző, s minden alkalommal áldozatkész polgáraihoz fordulok azzal a meleg kéréssel, hogy szenvedő és mostoha sorsba jutott honfitársaikon nélkülözhető filléreik felajánlásával segítsenek és támogassák őket, a mai válságos pénzügyi viszonyok által is súlyosbított nehéz sorsuk elviselhetésében. Felkérem a czimet hogy e felhívásommal a legszélesebb körben való terjesztésével saját részéről is indítson mozgalmat az adományok gyűjtése érdekében. Az adományok a magyar királyi belügyminisztériumhoz terjesztendők be, ahol az a kilencz vármegye lakosságát ért kár arányában fog méltányosan és igazságosan elosztatni, s felhasználás végett rendeltetési helyökre elküldetni. Az antiaikoholizmus történetébal. - Dr. Spányi Géza. — II. Németországban, a 13. századig még nem igen találjuk a kicsapongásokat; a német poesis első virágzása épan a keresztes hadjáratok idejére esik és ebben pl. még egyetlen „bordal" sincsen. Hamarább, találjuk meg a mértéknélküli ivás mételyét az északi országokban, ahová már 200 évvel korábban a vikingek plántálták a mérget. De már dolgoztak is ellene ! Sverris norvég király (1184—1202.) szigorúan tiltotta és büntette a borivást. A keresztes hadjáratok nyomán majd minden európai állam nagy változáson ment keresztül. A közlekedés javulása és szaporodása erős szolidaritás érzését váltotta ki még távolabb eső helyek között is; mindenfelé egyesületek szerződtek, világi céhek és papi szerzetek keletkeztek. Utóbbiaknak rossz hirük volt, de talán rosszabb mint a valóság. Előbbiek annyiból érdekelnek minket, hogy összejöveteleik alkalmával a részegséget alapszabályszerűen büntettek. lvási szokások, törvények keletkeztek, amelyek valósággal kodifikáltattak az újonnan keletkezett számos egyetem akadémiai fiatalsága által és megszületett — bőséges irodalmat teremtve — az első bordal! 900-ban — igy irja cordovai Abul Casem — szabadították az emberiségre a borból desztillált szesz démonát. És az a démon despotaként uralkodott; hatalmából a reformáció ideje alatt sem veszített. Az a Luthernek tulajdonított mondás, hogy „Wer nicht liebt Weib, Wein und Gesang, der bleibt ein Narr sein Leben lang" iratai között sehol sem található, tanaiban az abstinentia eszméje nem foglaltatik ugyan, de a kicsapongás ellen számos helyen kel ki. Kálvin és Zwingli nem éltek ugyan abstinens életet, de a tanaikat kővetők talán inkább állanak puritán asketikus alapon. A 16. század közepén jelent meg az első röpirat a részegség ellen. 1596 ban Angermannus Ábrahám svéd püspök botbüntetést hozott javaslatba a részegség ellen. A 17. század a korhelyek százada volt! A pálinka elöntötte a kontinenst. Angol korcsmákon a következő felirat vok olvasható: „itt mindenki 2 pence-ért holtrészegre ihatja magát és ugyanannyiért kap egy szalmazsákot, ahol részegségét kialhatja". Bor, sör és pálinka saturálta az emberiséget mindjobban és jobban. Szervezett ellenmozgalom még mindig nem volt, csupán egyesek, pl. I. Jakab angol királyt és Cromwell Olivért említem, akik szóval és írásban küzdöttek a szesz ellen. A 18. század a szellemi felvilágosodottság és progressio kora. Az emberek humanitárius törekvések iránt kezdenek érdeklődni, a szószékekről mindenütt dörgő szózatok hallatszanak az emberiséget romboló rossz szellem ellen. John Wesley (1703—91) és követői, a vmethodisták* szállnak először síkra — mint szervezett hadsereg. Nagy emberek következnek: Rousseau, Boerhaave, Linné, az abstinens XII. Károly svéd király stb. 1773 ban Frigyes svéd király törvényt hoz, hogy minden részeg 5 tallér pénzbírságot fizet; ha nem tud fizetni, börtönt kap. Németországban II.György Ágoston (1727-60) I. Frigyes Vilmos (1715—40) törvényt hoznak, amely szerint a részegség bűntetteknél ne enyhítő, de sulyosbbitó körülménynek tudassék be. A 18. század vége a nagy sociális és politikai forradalmak kora. A nagy francia forradalom megrázza a regi világot, ugy, hogy korhadt részei szerteszét hullanak. Az Óceánon tul az amerikai államok véres harcot vivnak függetlenségükért és a küzdő nagy férfiak a szabadságukat lenyűgöző zsarnokok között az alkoholt is halálra ítélték ! Gondoljunk csupán Franklin Benjáminra és Jefferson Thomasra! Ez a két nagy ember vetette meg az amerikai alkohol ellenes küzdelem alapját és 1826 ban alakult meg Bostonban az első abstinens egyesület, amelynek 3 év alatt 100,000 tagja lett. Most már azután lavinaszerűin nőtt a védekezés ; hét év alatt 6000 egyesület keletkezett több mint egy millió taggal! 2000 szeszfőző beszüntette üzemét, 5000 szeszkereskedő feladta üzletét. A józanság lángja csakhamar átcsapott Angliába és bár nem amerikai gyorsasággal terjedt, de tiz év alatt 301 egyesületben 53,433 ember küzdött a szesz ellen. Az európai kontinensen III. Frigyes Vilmos porosz király 1833-ban hivatalos információkat kért az egyesült államoktól az alkohol ellenes mozgalom felől és rövid időn belől főkép papok és tanítók vezetése alatt országszerte megindult a szervezkedés. Megindult pedig oly fényes eredménynyel, hogy pl. Seling Mátyás osnabrücki katholikus lelkész nem kevesebb, mint 82000 embertől vette ki az abstinentia fogadalmát! A mértékletességet nem tartották célhoz vezetőnek és — igen helyesen — azt mondották róla, hogy csak hosszabb uton, de ugyan oda vezet, mint az alkoholizmus. Az antialkoholisták egyesületének 1845-ben Németországban 1 :650,000 tagja volt. Svédországban a mozgalomnak legnagyobb apostola Berrelins, a nagy vegyész volt, akinek neve, tekintélye, hatalmasan vitte előre a jó ügyet, annyira, hogy mig 1829-ben fejenként 46 liter pálika volt az átlagos consum, ez a horibilis szám 1860-ban 15 re sülyedt. Európa minden államában meg volt már a szervezkedés, sőt átterjedt a gyarmatosított többi világrészre Ázsai, Afrika, Ausztráliára is, sőt már 1836 an Uj Zeeland szigetén megalakult az első alkoholellenes egyesület 6 európai és 94 benszülött taggal. A modern alkoholellenes mozgalom leghatalmasabb pártolói Darwin és Wirchow voltak. Előbbinek szavai hogy: „Semmiféle más ok nem idézett elő annyi betegséget, szenvedést és nyomorúságot, mint az alkohol" nagyon is igazak és örök időkőn át az amberiség mementojaként kellene szemank előtt lebegniök. Gladstone, a nagy angol államférfi egy parlamenti ülésen kimondotta, hogy még mai nap is az iszákosság több bajt okoz, mint a háború, a pestis és az éhhalál együttvéve". A nagyméltóságú magyar királyi belügyminiszteri rendelet szerinti MENTŐ SZEKRÉNYEK 8 K-tól feljebb minden kivitelben valamint egyes részei külön is kapható ÍÍMQILÜZÍÍ 20 MŐ 1 feljebb UVOLLtlOV 5 K-ig darabja BLUMBERG JÓZSEF ** 9yarat a NYÍREGYHÁZÁN,
