Nyírvidék, 1913 (34. évfolyam, 54-78. szám)

1913-07-24 / 59. szám

Nyíregyháza, 1913. julius 24. Csütörtök XXXIV. évfolyam, 59. szám. A Szabolcsvármegyei Községi Jegyzők és a Szabolcsmegyei Tanítóegyesület Hivatalos Közlönye. Megjelenik szerdán és szombaton este. Előfizetési feltételek: Egész évre 10 kor., Fél évre 5 kor., Negyed évre 2 korona 50 fillér. Egyes szám ára 10 fillér. Szerkesztőség és Kiadóhivatal: KOSSUTH LAJOS-TÉR 10. SZÁM. Telefon számi 139. Kéziratokat nem adunk vissza. Hirdetések árszabás szerint számittatnak. Legolcsóbb hirdetés 1 K. Hiv. hirdetések sora 60 fill. A nyilt-tér soronként 80 fillér. Apró hirdetések 10 szóig 1 K, minden további szó 5 fill. Vastag betűvel szedett kétszeresen számit ÍPT Fürdőbe vagy nyaralásra távozó előfizetőink tudassák cimüket egy levelező lapon s mi készséggel utánuk küldjük a megadott időre a Nyírvidéket. Nyíregyháza fejlődése. Nemcsak annak az évnek az emléke, melyet Nyíregyházán eltöltöttem, köt elszakíthatatlan lánccal e szép, kedves városhoz, hanem a szülőföld szeretete is. Szabolcsi ember lévén, Nyíregyházát mindig szerettem, csodáltam, reá mindig büszke voltam. Mióta elszakadtam e folyton izmosodó, erősbödő, haladó várostól: állandóan figyelem minden lépését, melyet a fejlődés útján tesz. És örömmel, boldogan konstatálhatom, hogy hatalmas arányú fejlődésre mutat minden lépése, melyet így távolabbról pompásan megálapítható gyors egymásutánban megtesz. Többé-kevésbbé ismerem néhány ősi erdélyi városnak a múltját és jelenét. Mondhatom azokról is, melyeket csak névről ismerek, hogy igen sok erdélyi városnak a jelene — múltja. A sok történelmi emlék, a régi bástyák, az ódon, fekete, omlófélben levő őstornyok, antik szobrok, évszázados templomok, tipikus városházák tömérdek idegent vonzanak egv egy ily helyre. Ezekkel szemben Nyíregyházának jelene — a, jövője. Hogy milyen lesz, mily hatalmas jövőnek a körvonalai kezdenek kialakulni s a nagy jövőnek mely kontúrjai tűntek már elő : ez érdekli a Nyíregyházára özönlő idegeneket. Ez vitte oda mostanában is Debrecenből az iparostanonc-iskolai tanítók csapatát, kik nem győztek eleget álmélkodni a látotttak fölött és dicsérni a várost, melynek oly nagy jövője van s mely ezt a gyönyörű jövőt okos tervszerűséggel igyekszik megteremteni. Nyíregyháza fejlődését jórészben annak köszönheti, hogy a várost bölcs politikával, meg nem rettenve az anyagi áldozatoktól sem, vasúti gócponttá fejlesztették az előrelátó vezetők. A sokfelé futó acélsínek lettek az erek, melyek az ország vérforgásába bekapcsolták Nyíregyházát. A bőven ömlő vértől aztán erőre kapott, fejlődni, hatalmas arányokban fejlődni kezdett az egykor oly igénytelen telepítés, a nem is oly régen még oly szerény község. Nyíregyháza jelenlegi vezetői is tisztában vannak a vasút fontosságával. De a város minden lakosa is örömmel látja az ujabban oly erősen fejlődő kisvasutak vonal-gyarapodását. Ha Balsától Rakamazig és Nyíregyházától a tanyákig kiépül a vonal: hatalmas területeket kapcsol az „ici-pici* vasút a városhoz. Önként kínálkozik a megoldás, melyet Nyíregyháza és az illetékes községek érdeke is egyaránt sürget: a két szárnyvonalat egy rövid szakasz kiépítésével összekapcsolni, úgy, hogy egy teljes körpálya keletkezzék Nyíregyházától Nyíregyházáig. E kézenfekvő megoldás szerint Rakamaztól Tiszanagyfalu és Tiszaeszlár községeken keresztül a tanyai vonalig kellene a pályát megépíteni s ezáltal egy óriás kört csatolnának a megye székhelyéhez. Ajánlom e tervet az illetékesek figyelmébe és jóakaratába. Az érdekelt községek — melyeket e vasút valóságos zsákutcából vezetne ki — nemcsak óhajtják e terv megvalósulását, de áldozatot is szívesen hoznának az érdekében. Ez annyit jelent, hogy nagyon szeretnének kényelmes, rövid útat találni a városhoz. Hogy ez sikerüljön: Nyíregyházának is fontos érdeke. Vasútról lévén szó, nagy haladást jelent a vasúti felüljáró megépítése. Jelentős eredmény a Király telek és Nyíregyháza közt létesítendő vasúti megálló is. Csak még néhány praktikus változtatás a menetrenden és a felvételi épület rendbehozatala — se téren semmi kívánnivaló se lesz.*) A villamosra büszke minden Nyíregyházán lakó ember és mindenki, aki ismeri e várost. Mily könnyű mos az állomásról a városba bejutni. Milyen gyorsan és olcsón ki lehet a városból a Sóstóra jutni. Micsoda külömbség, mikor még kisvasút se volt és most, hogy már a zakatoló, rázós motorok helyett villamos szaladgál! Ad vocem: Sóstó. Új épületek, új berendezés. Új vendéglős. Uj szellem. Árnyas fák alatt, gondozott útakon sétálgató nyíregyházi benszülöttek, üdülni vágyó fürdővendégek és üdülés, erősbödés végett kivitt, pirosodni, kövéredni kezdő gyermekek. Igen! Gyermekek. A Leányegylet szünidei gyermektelepének gondozottjai. A gyermekek sorsát sok-sok gyermek irigyelhetné nyíregyházi, kiváló gondozásba került pajtáskáitól. De még több város irigyelhetné Nyíregyházától a szünidei gyermek-telepet, melyre méltán lehet büszke a város és annak angyalszívű leányai. Általában kezdenek itt nagyon gondolni az egészséggel. A port igyekeznek lekötni. A porfelhőiről annyira híres utcák kőburkolat alá kerülnek. A Kossuth *) Bizony égető szükség volna még néhány vasútvonalra : Nyíregyháza - Hajdúnánás, Vásárosnamény— Beregszász, NyíradoDy—Érmihályfalva, Nj iregyháza - Ramocsaháza stb. Szcrk. Lajos-tér mennyire más most, hogy kiparkirozták. Mennyivel szebb és — menynyivel egészségesebb. Por helyett jó levegő : nem rossz csere. Hulladékkal telített vásártérből gondozott park: igen előnyös változás. Kossuth Lajos monumentális szobráról, mely a város és a vármegye hazafias áldozatkészségét igazolja, szóljak-e ? Csak azt állapítom meg, hogy e hatalmas emlékmű méltó Nyíregyházához. A város ujabb időben sok pompás épülettel gyarapodott. Csak a nevezetesebb változásokat említem. A szerény, ósdi r. kat. templom helyett egy pompás, hatalmas szentegyház emelkedett. Az ágostai templomot belülről újra festették és gyönyörű orgonával látták el. A takarékpénztári paloták szinte tömegesen nőnek a földből s a Nyíregyházi Takarékpénztár remek palotája ritkítja párját. A Széchenyi-téri kioszk rövidesen megépül s nemcsak a szórakozás, az egészségügy szempontjából is feladat vár reá, amennyiben a tejkurások is megtalálják ott, amire majd szükségük lesz. Az új posta épület — néhány kisebb kifogásolni valót leszámítva — díszére válik a tervezőnek és az építőnek. A remek palotára büszke lehet a város. Az uj kávéházakon kivül meg kell említenem a tűzoltó laktanyát. Nemcsak azért, mert modernül, kiválóan van felszerelve, hanem mert azé a nyíregyházi tűzoltóságé, amelyik — hála a vezetőknek és a tagoknak — a milánói fényes győzelem révén világhírű. A mentőállomás megteremtése után különben most az automatikus tűzjelző berendezés megalkotásán fáradozik az agilis főparancsnok, ki e téren megelőzi a budapestieket. Az a Nyíregyháza, melynek nagyarányú lölclimvelése mellett az ipar oly szépen fejlődik (a Hatzel-téren áll a bizonyíték); hol a kereskedelem szilárd alapokon áll; ha oly sok iskola van; mely a szellemi életnek annyira gócpontja; hol a művészet nemcsak megértőket talál (Bessenyei-kör, ZenekedvelőkEgyesülete), hanem ahol alkotó zsenik is születtek (hogy mást ne említsek : mint pl. Benczúr); hol a felekezeti béke oly erős ; hol a jótékonyságnak'annyira talaja van; hol a szellemi nevelés mellett a test edzésére is oly nagy gondot fordítanak (a sport-egyesületek); hol tehát egy nagy város minden ismertetőjele föllelhető és ahol egy müveit város minden jellemvonása megvan ; az a Nyíregyháza, mely immár evangélikus püspöki székhely; az a Nyíregyháza megérdemli, hogy saját sorsának intézője legyen, hogy törvényhatósági joggal ruháztassék föl. Ezt az érdemességet az