Nyírvidék, 1913 (34. évfolyam, 54-78. szám)

1913-07-13 / 56. szám

Megjelenik szerdán és szombaton este. Előfizetési feltételek: Egész évre 10 kor., Fél évre 5 kor., Negyed évre 2 korona 50 fillér. Egyes szám ára 10 fillér. Szerkesztőség és Kiadóhivatal: KOSSUTH LAJOS-TÉR 10. SZÁM. Telefon szám: 139. Kéziratokat nem adunk vissza. Hirdetések árszabás szerint számittatnak. Legolcsóbb hirdetés 1 K. Hiv. hirdetések sora 60 fill. A nyilt-tér soronként 80 fillér. Apró hirdetések 10 szóig 1 K, minden továhbi szó 5 811. Vastag betűvel szedett kétszeresen számit A Szabolcsvármegyei Községi Jegyzők és a Szabolcsmegyei Tanítóegyesület Hivatalos Közlönye. Nyíregyháza, 1913. julius 13. Vasárnap XXXIV. évfolyam, 56. szám. Kérjük az előfizetések megújítását és hátrányok szíves beküldését, a postadíj megtakarítása céljából multí két számunkhoz csatolt befizetési lapok felhasználásával. A szabad líceum. — 1912—13 — Szabolcsvármegye egyetlon irodalmi és közművelődési egyesületének, a Bessenyei-Körnek szabad liceuma hova tovább, annál inkább megfelel ama hivatásának, hogy az ismeretek terjesztésének s a közművelődés emelésének hathatós tényezője legyen. Ezt a méltán számbavehető eredményt nemcsak azzal igyekezett elérni, hogy székhelyén megfelelő számú előadást tartott, hanem azzal is, hogy működése körét a vidékre is kiterjesztette. A közönségnek egyre nagyobbodó érdeklődésén kivül az tartható e törekvés értékmérőjének, hogy más testületekben is sikerült kedvet ébresztenie hasonló mozgalom megindításához. Három évi munka sikere további kitartásra ös/.tönözheti s arra a reményre jogosíthatja a liceum vezetőségét, hogy a megkezdett úton céltudatosan tovább haladva szerény keretei között ezután is hozzájáruljon a közművelődésben rejlő nemzeti érdek szolgálatához. Az 1912/13. évre kitűzött programm Berlin éjjel. , Látta-e már Budapestet éjjel ? Ha nem látta, jöjjön nézzünk széjjel!" Minden nagy város kettős életet él. Nappal dolgozik, éjjel szórakozik. S talán ha a jellemüket akarjuk kiismerni, sokkal helyesebb ha éjszaka indulunk útnak, mikor a kedv, az élet, a jólét uralkodik az utcákon, a mulató helyeken, — mikor semmi nem sürgős, senki nem rohan, nem alkuszik, hanem mulat. Nappal minden nagyváros egyforma; — Budapesten épp ugy szaladnak az emberek, épp ugy rohannak a kocsik mint Berlinben, — csak a fehér keztyüs rendőr hiányzik, aki kis trombitájával megállitgatja a forgalmat, hogy egyszer széltében, másszor hosszában hömpölyögjön tova. Éjjel azonban mikor a munka elül, s csak a szórakozásra gondol mindenki, megváltozik a kép ; — már egy cseppet sem hasonlítanak egymáshoz a városok, hanem mindegyik átalakul azzá a mi valójában, — ép ugy mint az ember, ki álmában mutatja meg igazi arcát. Berlin éjjel! Ez a mondat igen sok mindent magában foglal, — valóságos fogalommá lett manapság, — egy non plus ultrája mind annak a gyönyörnek, melyet az emberi találékonyság és raffinéria csak nyújthat. Mindenki megtalálja benne a magáét, — mindenki ugy mulat ahogy neki tetszik, csak kívánnia kell valamit, s a kívánság mindjárt teljesül. A kül- és belföldi némileg módosulni volt ugyan kénytelen, mindamellett nem maradt hátra az előbbi évek eredménye mögött. Az előadók és előadások a következők voltak: dr. Kovács Gábor jogakadémiai tanár: Az evolúció problémájáról; dr. Vág Sándor főreáliskolai tanár : Vázlatok a könyv múltjából; Haranghy György takarékpénztári cégvezető : A fotografálásról; Balla Jenő városi tanácsos: Nemzetiségeinkről; Sztankay Farkas fémipariskolai igazgató : Az irótollról; dr. Obetkó Dezső jogakadémiai tanár: Londonról; dr. Prőhie Vilmos főgimnáziumi tanár, egyetemi magántanár: Törökország és a keleti kérdés; ugyanő : A Balkán szláv államairól és és a balkáni háborúról; Vigh Bertalan gépészmérnök: Az optikai csalódásokról; dr. Leffler Béla főgimnáziumi tanár: A magyar szobrászatról; Geduly Henrik püspök: A bibliáról; dr. Prőhle Vilmos főgimnáziumi tanár, egyetemi magántanár: Japánról és népéről ; dr. Cholnoky Jenő egyetemi tanár: Amerikáról; dr. Spányi Géza orvos: A gyermekről (két előadás); dr. Radó Endre főgimnáziumi tanár: A déli sark fölfedezéséről. mágnások és milliomosok nem mulathatnak jobban mint a kis „lodenmádchen" ; — Berlin mindegyikhez egyformán jó, s mindnyájan egyértelműen vallják : „Du hast ja keine Ahnung wie schön du bist Berlin!" Sehol nem dolgoznak olyan sokat, s olyan erősen, mint éppen Berlinben, de talán sehol nem is múlatnak annyit. A német temperamen • tum, melyet nálunk odahaza alaposan félreismernek, párosulva a nagyvárosi szabadabb gondolkodással, s vidámabb életfelfogással, igen érdekes filosofiát hozott létre, melyet hiába próbálgatnánk az ó-görögök, vagy mások eddig ismert filosofiai irányába beleilleszteni, — mert ez egészen modern, de egyszersmind annyira elterjedt, hogy Berlin 4.000.000 lakosa közül valószínűleg ugyanannyi ezt vallja irányadójának. Ennek a filosofiának az alapmondata: „Man lebt nur einmal in der Welt", — s ennek megfelelően dolgozni kell nappal, mert ez teszi az embert éppen emberré, — de viszont munka után jöjjön a szórakozás, mert ez ad kedvet a további munkára. A dolgozó, robotoló Berlin tehát átalakul este a mulató, szórakozó Berlinné, — ,a munka közkatonái" ott hagyják a helyeiket, — eltűnnek a nehéz óriási teherautomobilok, s más hasonló jármüvek, helyettük a bérelt autók robognak most keresztül-kasul, — s az emberek vidáman nevetve, egymásba kapaszkodva, mint nagy gyermekek elkábítva az őket körülvevő fénytől tűnnek tova. A 16 előadás közül 14 Nyíregyházán, kettő Ungváron tartatott; dr. Cholnoky Jenő előadására a rendes helyiségnél nagyobb méretű Korona-szálló dísztermét kellett kibérelni. Az előadásokat, az elsőnek kivételével, vetített képek kisérték, melyeknek túlnyomó része a liceum tulajdona; a látogatók száma 150 és 300 kőzött váltakozott. Különös figyelemre méltó, hogy a látogatók törzsközönsége nem lankadó érdeklődéssel kisérte az egyesület munkásságát. Ez részben annak tulajdonitható, hogy a vezetőségnek társadalmunk különböző foglalkozású számottevő egyéneit sikerült előadókul megnyernie s hogy csak hat előadás után szedett mérsékelt belépődíjakat. Hogy vármegyénk egyes községeinek az intézményhez fűzött várakozása kielégíthető legyen, a liceum nemcsak az előadásokat és képsorozatait kölcsönözte ki teljesen díjtalanul, hanem elég nagy anyagi áldozattal két kisebb, hordozható vetítőgépet is szerzett, amelyek eddig 20 tanyai iskolában teljesítettek hasznos szolgálatot. Hálás feladat volna, ha a liceum az ez irányban jelentkező minden szükségletet kielégíteni igyekeznék. Erre természetesen csak abban az esetben lehet reménye, ha nagylelkű pártfogói: Szabolcsvármegye és Nyíregyháza városa ezután se vonják meg a líceumtól szíves támogatásukat, s ha a vezetőség tovább is bizton számithat pénzintéPersze a Friedrichstrasse es az Unter den Linden éjjel is (megtartja azt az uralkodói jelleget, melyet nappal kiérdemelt, — sőt talán még felül is múlják önmagukat. Az északot déllel, s keletet nyugattal összekötő két fővonal mint egy óriási lámpa a lepkéket, ugy vonzza maga felé az egész éjszakai életet. Itt bontakozik ki teljes szépségében a bummlizó Berlin, — s innen visz magával mindenki egy feledhetetlen képet, aki azt valaha látta. A legmodernebb, s ezerféle szinben pompázó, forgó, mozgó villamos reklámok valóságos tűzijátékot játszanak a házak tetején, oldalán, — s az alattok tova robogó automobilok kürtjei adják a zenét ehhez a nagyszerű színjátékhoz, melyhez olyan szép hátteret képez a sötét ég, — s mely számtalan szereplővel játszódik le minden éjjel. Szinte ugy tetszik, hogy azok az emberek, akiket az Ur a Bábel tornya miatt szétzavart, a Friedrichstrassén találkoztak össze ismét, — mert nem igen van a földkerekségen egy nyelv, melyen itt ne beszélnének. Lépten-nyomon hallani az angolt és az oroszt, elvétve egy magyaros felkiáltást, — de persze leginkább cseng ki mindebből a német kokottok vidám nevetése, akik néha hiába próbálják magukat megértetni japán, kinai, néger, vagy magyar „barátjukkal". S ehhez a nagy forgalomhoz alkalmazkodnak a mulatóhelyek is. A kávéházak a szó szoros értelmében „házak", — 2—3 emelet mindegyik, s legtöbbjében 2—3 zenekar játszik egy-