Nyírvidék, 1913 (34. évfolyam, 54-78. szám)
1913-08-28 / 69. szám
66-ik szám. Jt fi KST IDÉK. 1913. augusztus 17. 161 Erkölcsi érzék. Roszra és jóra való hajlam egyformán öröklődik. Hogy hol van a határ a kettő között, az az emberfajok szerint rendkívüli mértékben változik. A társas ösztönök, amelyeket kétségen kivül ember és állat egyaránt a köznek javára megszerzett, már bizonyára kezdetben is azt az óhajtást ébresztettek benne, hogy társain segítsen ; tizonyos szimpátia, amely arra késztette, hogy társainak elismerése vagy helytelenítése ne legyen közös előtle. Ilyen impulzusok már igen korai időben lehettek a helyes és nem helyes egymástól való megkülömböztetésének alapjai. A mint az ember intellektuális és értelmi téren haladí, ugy lettek sympathiái finomabbak és elterjedtebbek, tapasztalat, tanitás és példa hatása alatt kiierjesztette remesedő érzéseit mindenfajta emberre, hülyekre, nyomorékokra, állatokra, — igy emelkedett fel az ember lassan n ai erkölcsi piedestálra. Darvin az ember származása cimü munkáját a következőkép fejezi be: Megbocsátható az embernek, ha büszke arra, hogy a szerves lépcsőfokok magasabbikára emelkedett. És az a tény, hogy az ember erre a polcra emelkedett, de nem helyeztetett — reményt nyújt arra, hogy a távoljövőben még magasabb missiot fog teljesíteni. De nem remények és aggódásokról van itt szó, csupán a tiszta igazságról, amennyire eszünkkel ezt felfedezni képesek vagyunk — és én minden erőmből azon voltam, hogy ez sikerüljön, de azt gondolom, hogy mindannak dacára az ember összes nemes tulajdonságaival — sympáthiájával, amelyet a legalacsonyabbak iránt érez, jóindulatával amely nem csupán embertársaira vonatkozik, de a legcsekélyebb élőlényre is, isteni értelmességével, amelynek segélyével a naprendszer mozgását és mibenlétét kutatta ki, hogy az ember minden magasztos erőivel mégis testalkatában alacsony származásának kitörölhetetlen bélyegét hordja. Befejezés. Vessünk egy pillantást Max Gábrielnek a genialis festőnek képére: itt látjuk szerencsésen megörökítve azt az átmeneti alakot, mely már nem állat és még nem ember- Az odvas fa tövében ülő nőstény szemében ott ragyog az első könycsepp, amelyet bizonyára az első nagy lelki fájdalom sajtolt ki. Ennek a könycseppnek a fénye világítja be azt a hoszsíú hoszszú utat, amelyen a szegény páriának még át keli vergődnie, hogy igazán a teremtés koronája legyen. Ennek a könycseppnek a kedvéért bocsássuk meg alacsony származásunkat és legyünk büszkék arra a magasba törő ragyogó pályafutásra, melyen az emberi nem a tökéletesség felé repül. Igen köszönöm, hogy szives türelmükkel megtiszteltek. NEPTAN5TOK SZAVA. Lapszemle. Az Ev. Népiskola, s mint az E. T. és T. 0. egyesületének hivatalos közlönye legutóbbi számában hozta Perényi Beeső aszódi igazgató tanítónak, a pestmegyei ev. tanitó-egyesület érdemes elnökének határozattá emelt következő javaslatait, melyet mint a társadalmat is érdeklő részt, miután a tanítói mellékfoglalkozásokra vonatkoznak, a következőkben mutatjuk be A tanitói mellékfoglalkozások díjazása. Édes mindnyájan tapasztalatból tudjuk, hogy tőlünk tanitóktól töméntelen ingyen munkát követel az állam, az egyház, a társadalom. A magyar néptanító a szónak teljes értelmében „omnibus", mert mindenek igénybe veszik türelmét, munkásságát. Hogy ez az állapot a jövőben szanáltassék. s a néptanító ép ugy, mint más emberfia, külön munkásságáért külön honoráriumban részesüljön : indítványozom, hogy : 1. A tanítóság iskolán kivüli munkáját, melyet oktatásügyi, köz- és nemzetgazdasági, továbbá társadalmi téren végez, olyan értékesnek tartja, hogy nem hajlandó mindezeket tovább ingyen végezni. A magyar állam, a társadalom és a különféle kulturális intézmények rendelkeznek olyan anyagi erővel, hogy a tanítóság értéket képviselő munkásságát, már csak erkölcsi szempontból sem fogadhatják el honorálás nélkül. Abból az erkölcsi és anyagi haszonból, melyhez az illetékes társadalmi tényezők a tanitók munkássága, szolgálatai folytán jutnak, kell, hogy jutassanak a tanítóknak is. 2. A tanitók az iskolai munkán kivül eső minden munka vállalásánál a megállapítandó tarifa alapján szolidárisok legyenek. Hogy a tarifa tételei betartassanak, azért első sorban is a tanitó-egyesületek elnökei felelősek.' 3. A minimális tarifa a következő : Magánelméleti órák, művészeti tárgyak és nyelvek tanítása a házon kivül óránként 2 K, különórák az iskolában, ha legalább 10 növendék jelentkezik, havi 1 K. • B) Társadalmi egyesületben megbízatásért. Titkárság: évi 300 K, jegyzőség: évi 300 K, könyvtárság : évi 200 K, szövetkezetekben (heti 3 óta) : évi 400 K, analfabéták tanitásáért személyenként havi 2 K. 4. Szolgai jellegű munkát a tanitó semmi körülmények közt nem vállalhat. 5. A tarifa a maga egészében közzé teendő a napi és tanügyi lapokban. A tarifa ellen véteni nem szabad. Ha a társadalom megszokja a tanitó munkáját értékelni, akkor nem fog előállani oly kérelemmel, hogy a tanítótól ingyen munkát kérjen és követeljen. Közgyűlés a városnál. Nyíregyháza város képviselőtestülete e hó 29-én délután 3 órakor a városháza nagytermeben rendes képviselőtestületi közgyűlést tart. A tárgysorozat említésre méltóbb pontjai a következők : Szakosztályi és tanácsi javaslat az országos ügyvéd szövetség nyíregyházi osztályának választmánya által a Nyíregyháza székhelylyel létesítendő ügyvédi kamara részére szükséges helyiség biztosítása iránt beadott kérvényre. Ugyanaz a városi gazdasági intéző és mérnök javaslatára a császárszállási László tanyai, a haszonbérlők által létesített takarmányszin és motorház étvétele ügyében. Ugyanaz a városi házipénztár I ső félévi bevételeiben mutatkozó hátrányok fedezése tárgyában. Ugyanaz a városi tanulmányi segélyek odaítélése tárgyában. Ugyanaz a községi iskolaszék előterjesztésére Gáspár Gézáné polgéri leányiskolái igazgatónő nyugalombavonulásával megüresedett állás betöltése tárgyában. Ugyanaz a polgári leányiskolánál Werner László halála után beszüntetett tanszék újra szervezése iránt. Ugyanaz Vajda Emil polgári fiúiskolái tanitó előléptetéséből kifolyólag. Ugyanaz a város részéről szavatossági biztosítás kötése iránt. Ugyanaz a városi boltbérlők kérvényére a boltbérletek meghosszabbítása ügyében. Ugyanaz Wetzel Károly sóstói vendéglős bérlő, bérletről lemondása ügyében. Tanácsi javaslat a boritaladó és husfogyasztásiadó megváltási tárgyalására a város megbizottainak kiküldése tárgyában. Szakosztályi és tanácsi javaslat Szántó Ármin nyíregyházi lakos kir. végrehajtó baleset kártalanítása tárgyában. Ugyanaz Ruzsonyi Pál és társai kérelmnre a Luther utca elejének egész szélességben leendő kiburkolása tárgyában. Ugyanaz a piacrendészeti szabályrendelet ügyében. Ugyanaz a kéményseprő ipar gyakorlására vonatkozó szabályrendelet módosítása tárgyában. A lóverseny fogadások szabályozása. A lóversenyeknél az üzletszerű, vagy nyilvános fogadások és kölcsönös fogadások közvetítését szabályozó 1894. évi XXIX. t.-c. módosításáról szóló 1913. évi XIII. t.-c. végrehajtása iránt a földmivelésügyi miniszter a következő rendeletet intézte a törvényhatóságokhoz; A lóversenyeknél, az üzletszerű vagy nyilvános fogadásokat és a kölcsönös fogadások közvetítését szabályozó 1894. évi XXIX. t-c. módosításáról szóló 1913. évi XIII törvénycikket, a törvény 6 § ában foglalt felhatalmazáshoz képest 1913. évi szeptember hó 15-én léptetem életbe és annak végrehajtása tárgyában a pénzügyi, belügyi, honvédelmi és vallás és közoktatásügyi miniszter urakkal egyetértőleg a kővetkezőket rendelem : 1 §• A tőrvény 1 §-a kimondja, hogy az 1894. évi XXIX. t. c. 6 és 7 §-ai hatályon kivül helyeztetnek. A kölcsönös fogadásokról és levonásokról.. 2 §• A törvény 2 §-a a totalisateur kezelésének általános érdekű főbb elveit szabályozza és azokat a levonásokat állapítja meg, amelyek a fogadási tételekből, a totalisateur egész bruttó forgalmából eszközlendők és azon czélokat határozza meg, amelyekre ezeknek a levonásoknak megfelelő összegek fordítandók. A törvény ezen szakasza szerint a kölcsönös fogadásokra feltett összegek (totalisateur) összforgalmából 14% vonandó le a következő felosztás szerint; a) 6% a versenyt rendező pénztára javára, még pedig a totalisateur kezelésével járó költségekre, a versenypálya fentartására és versenydijak kitűzésére ; b) 4 1/2°/O, amely levonás összege a versenyi rendező által az állampénztárba szállítandó be, alapszerüleg kezeltetik és a földmivelésügyi miniszter által kizárólag a lótenyésztés emelésére fordittatik. c) 2% a versenyt rendező által szintén az állampénztárba szállítandó be s az igy befolyó összegeknek 20% a a földmivelésügyi miniszter által turistikai célokra, valamint a tárczája keretébe tartozó iskolák hallgatóinak testedzésre és egyéb hasonló célok előmozdítására fordittatik, az ezen 2% alapján befolyó összegnek többi része, vagyis 80%-a pedig a vallás és közoktatásügyi miniszter által egységesen alapszerüleg kezeltetik és honvédelmi miniszterrel egyetértőleg minden évre előre megszerkesztendő részletes költségvetési tervezet szerint kizárólag a testnevelésnek, valamint a testedzésnek az ország lakosainak széles rétegeiben való meghonosítására és fejlesztésére fordittatik ; Ezen 2%-ot kitevő levonás összege van hivatva a testnevelés és testedzés előmozdítására szükséges célokat szolgálni a fentebb jelzett megosztás szerint. d) l 1/»% jótékony célokra fordittatik, még pedig Budapest fő- és székváros területén rendezett versenyeknél a fő- és székváros szegényalapja javára, a többi versenyeknél pedig az állami jótékonysági sorsjegyek jövedelmének gyarapítására. Ezen 1V»% levonás összege a versenyt rendező által Budapest fő- és székváros területén rendezett versenyeknél a fő- és székváros A nagyméltóságú magyar királyi belügyminiszteri rendelet szerinti MENTŐ SZEKRENYEK 8 K-tól feljebb minden kivitelben valamint egyes részei külön is kapható 6LUMBERG JÚZSEF Jgffl ÓVSZEREK 2 0 '"' öl ,e,jeb b 5 K-ig darabja
