Nyírvidék, 1913 (34. évfolyam, 54-78. szám)

1913-08-17 / 66. szám

2 66-ik szám. JSSiRyiDÉK 1913. augusztus 17. fehérvár, Pécs, Kassa, Szatmárnémeti, Temes­vár és Nagyvárad lett törvényhatósági jogú város. Ezek közül Kassa és Szatmárnémeti előbb volt szabad királyi város, mint püspöki székhely. A püspöki székhelyek között találunk azon­ban kisközséget is. Ez Szepeshely, melynek posta uvatala sincsen. Utolsó postája Szepes­váralja, melyet sokan talán épen ezért tartanak a szepesi püspök székhelyének. Ez a Szepes­hely 1890-ben 267, 1900-ban 265 és 1910-ben 259 lakossal birt. Körülbelől ebben az arány­ban fogy — kivándorlás folytán — a szom­szédos Szepesváralja lakossága is, melynek 1910-ben kevesebb volt a lakosa, mint 1890-ben. A többi püspöki székhelyül szolgáló város népességének gyarapodásában sem észlelhető az, hogy maga a püspöki székhely minőség a város fejlődésére — a vidékre gyakorolt felszívó hatás révén — valami különösebb hatással volna. Találunk a püspöki székhelyek között is olyan városokat, melyeknek növekedése nem tart lépést a többi városokéval, sőt alul marad az átlagon. A magyarországi törvényhatósági városok összes lakossága az 1890—1910. közötti két évtived alatt 50'2%-kal növekedett. Ellenben Pécs város lakossága csak 40'5%-kal, Kassáé 37'5%-kal, Székesfehérváré 26'5%-kal. A ren­dezett tanácsú városok népessége öszszeségben 1890—1910. között 27'9%-kal növekedett. El­lenben Nyitrának a népessége csak 19"1, Veszprémé 14'8, Rozsnyóé 26"3, Gyulafehérváré 18-1, Ungváré 26"8, Szamosujváré 18'3%-kal. Nyíregyháza lakossága, mint már emiitettem, ugyanez alatt a két évtized alatt 40'l°/o-kal emelkedett, és egész sereg — a 112 rendezett tanácsú város között 28 — rendezett tanácsú város van olyan, melynek népessége Nyíregy­házánál is kedvezőbb arányokban növekedett. Megállapítható tehát, hogy a püspöki szék hely mmöség magában véve nem vonja maga után az illető székhely népesség szerinti meg­növekedését. Az állami adók mennyisége tekintetében 11 olyan püspöki székhely van, ahol az 1908-ban kivetett állami adók mennyisége kevesebb volt, mint Nyíregyházán, ahol az 555,000 koronával szerepel 300 és 400 ezer korona között volt az állami adók összege Nyitrán, Eperjesen, Ungvárt, Lúgoson; 200 és 300 ezer között Besz­tercebányán, Váczott, Veszprémben; 100 és 200 ezer között Gyulafehérvárott; 100 ezeren is alul maradt Rozsnyón és Szamosujvárott. Szombathelyen 580,000, Székesfehérváron 600 ezer korona volt a kivetett állami adók ösz­szege; tehát alig haladták meg a nyíregyházi összeget, Már pedig a kivetett állami adók összegéből meglehetősen alapos következtetés vonható az illető városok lakosságának vagyoni, jövedelmi, forgalmi állapotaira. Természetesen voltak olyan püspöki szék­helyek, ahol az állami adók összege messze felülhaladta a Nyíregyházán kivetett állami adók összegét. Igy Pécsett, Kassán, Temesváron, Nagyváradon, ahol az egy milliót is meghaladta, sőt Temesváron 1.804,000 koronára rúgott. Ezeknek a városoknak fejlett kereskedelme és ipara, gyárai azonban annyira közismertek, hogy közelebbi részletezésre nem szorul a ki­vetett állami adók nagy összegének a magya­rázata. A községi pótadó sem ismeretlen egyetlen püspöki székhelyen sem. Sőt Győrött, Székes­fehérváron, Szombathelyen, Szatmárnémetiben, Ungváron jelentékenyen felülhaladta 1900-ban is, 1910-ben is a községi pótadó %-a a nyír­egyházit. A többi városok legtöbbjében is az észlelhető, hogy a községi pótadó százaléka ép ugy növekszik az illető városra váró ujabb és ujabb feladatok és terhek következtében, mint más városokban. Szamosujváron 1900-ban még ismeretlen volt a községi pótadó ; 1910-ben már 55% volt. Eperjesen 1900-ban 43%, 1910-ben 64%. Pécsett 1900-ban 52%, 1910-ben 64%, pedig ott 1.037,000 korona volt az adó­alap 1908-ban. Váczott 1900-ban 40%, 1910-ben 65%. Kassán, pedig ott 1.333000 korona volt az állami adóalap 1908-ban, 1900-ban 31%, 1910-ben 51% volt a községi pótadó. Nagy­váradon 1900-ban 37%, 1910-ben 55%, pedig ott 1.193,000 korona volt 1908-ban az állami adóalap. A községi pótadó %-ának emelkedését egyedül Rozsnyó és Temesvár kerülték el 1900. és 1910. között; az előbbiben 45, az utóbbi­ban 35% maradt. Aminek a magyarázata az, hogy Rozsnyó ez alatt a 10 év alatt úgyszól­ván mit sem haladt előre, Temesvár pedig a községi üzemekkel és fogyasztási adókkal fe­dezte növekedő kiadásait, amellett, hogy "az állami adóalap az ipar, kereskedelem és külö­nösen a gyáripar folytonos emelkedésével arány­ban folyton emelkedett. A városok vagyona tekintetében a helyzet az, hogy az 1908-iki adatok szerint a püspöki székhelyekül szolgáló városok közül Nyíregy­házát Győr, Székesfehérvár, Kassa, Szatmár­németi, Temesvár és Nagyvárad előzik meg; a többiek mind jelentékenyen utánna maradnak. Van nem egy püspöki székhelyül szolgáló város, amelynek tiszta vagyona alul marad, vagy alig haladja meg az egy millió koronát : Rozsnyó, Szombathely, Gyulafehérvár, Nyitra, Veszprém, Eperjes, Ungvár, Vácz. Két millió körüli tiszta vagyona van Szamosujvárnak, Lúgosnak és Beszterczebányának. A püspöki székhely minőség hatása tehát sem az egész lakosságra jellemző adók mennyi­ségén, sem a város háztartási nehézségeire mutató községi pótadó % án, sem a város vagyoni vi­szonyain nem vehető észre. A vasúti személy és teheráru forgalom, a posta, táviró és távbeszélő forgalma, a pénz­intézetek tőkeereje és forgalma, az iparra és kereskedelemre vonatkozó adatok szintén azt tanúsítják, hogy ezeknek kedvezőbb voltára a püspöki székhely minőség észrevehető hatással nincsen. A 19 püspöki székhelyül szolgáló vá­ros közül Györ, Szombathely, Kassa, Temesvár, Nagyvárad emelkednek ki ezek tekintetében. A többiek a többi magyarországi városok atla­gán maradnak, sőt nem egy közülök az átlagot sem éri el. A népműveltség tekintetében szintén áll a püspöki székhelyekre az a tétel, hogy a sze­rint, amint az orzzágnak a nyugoti részén, a vagy ettől kelet felé vannak, nagyobb, illetőleg csökken az irni olvasni tudók számaránya. A hat éven felüli férfinépségből 80%-on felül tudott irni és olvasni 1900-ban Győrött, Szombathelyen és Besztercebányán, 75—80% között Pécsett, Székesfehérváron, Veszprémben s az általános tétel ellenére Rozsnyón és Te­mesvárott, — aminek szintén megvan a maga speciális magyarázata; — 70—75% között Nyit­rán, Vácott, Kassán, Szatmárott, Eperjesen és Nagyváradon s 70%-on alul Lúgoson (69.0%), Gyulafehérváron (65%), Szamosujváron (62.0%) és Ungvárott (55.8%). A magasabb iskolák tekintetében sem ta­lálunk semmi különösebb jelenséget arra, hogy azok a püspöki székhelyen létesültek volna in­kább, mint más városokban. Kivéve természe­sen a semináriumokat és a felekezeti tanító­képzőket. Jogakadémia a 19 püspöki székhely közül van Kassán és Nagyváradon királyi, (Po­zsonyban van a harmadik), továbbá Egerben és Pécsett katholikus érseki, illetve püspöki jogliceum és Eperjesen, amely azonban evan­gélikus. Az uj egyetemek létesitésénél Kassa és Pécs kísérleteztek ugyan, de a kormány tár­gyalásokat sem kezdett velük. A két uj egye­tem székhelyéül tudvalevőleg Pozsony és Deb­recen állapíttattak meg; mellettük Szeged ke­rült még annak idején komolyan szóba. Egyik sem katholikus püspcki székhely. Pedig vala­mikor Pécs volt az egyetem székhelye. Temes­várt, amely nemcsak a Csanádi latin szertartású püspöknek, hanem a temesvári görög keleti szerb püspökségnek is székhelye, szintén erő­sen emlegetik, mint a leendő második műegye­tem székhelyét, nem gondolnám azonban, hogy ez bármi tekintetben vonatkozásba volt és lett volna hozható a kettős püspöki székhely mi­nőséggel. E helyütt is hangsúlyozom a netaláni félre­értések elkerülése érdekében, hogy távolról sem azt állítom, vagy gondolom, hogy a püs­pöki székhelynek a többi magyarországi váro­sok közül való kiemelkedésében a püspöki székhely akadály volna, tehát hogy a ki nem emelkedett városok azért nem emelkedtek ki, mert püspöki székhelyek, hanem mindig csak azt, hogy nem emelkedtek ki, ámbár püspöki székhelyek. Azt hiszem, az eddig elmondottakból meg­állapítható, hogy azok közül a városok közül, amelyek egyúttal latin, vagy görög szertartású római katholikus érseki, avagy püspöki székhe­lyek, alig 5 város akad, amelyről megállapít­ható, hogy népesség, gazdasági és kulturális haladás, fejlődés tekintetében megelőzik a többi magyarországi városokat. Ezek: Temesvár, Nagyvárad, Kassa, Györ, Szombathely. Azon­ban vannak nekünk Magyarországon más olyan városaink is, amelyek ezekkel lépést tartanak, sőt sok tekintetben megelőzik azokat, anélkül, hogy érseki, avagy püspöki székhelyek volná­nak: Szeged, Szabadka, Debrecen, Pozsony, Arad, Kecskemét, Miskolc, Kolozsvár, Maros­vásárhely. Mindezeknek nyugodt, elfogulatlan átgon­gondolása, azt hiszem, teljes mértékben iga­zolja azt, hogy azok a vérmes remények, ami­ket sokan az uj görög katholikus püspöki szék­helynek Nyíregyházára való helyezéséhez fűz­tek, igen nagy mértékben túlzottak valának. Villamos motorok alkalmazása a mezőgazdaságban. A XIX ik század rohamos fejlődése szoci­ális, gazdasági tudományos és műszaki tekin­tetben a mezőgazdaságot sem hagyta érintet­lenül. A conservativ felfogással kezelt mezőgaz­daságunk lassanként az iparilag erősebben fej­lett álmokéhoz képest elmaradt. A munkabe­rek rohamos emelkedése mindinkább szüksé­gessé tette a gépeknek a mezőgazdaságban a lehető legnagyobb mértékben való alkalmazá­sát, mely téren részben a szükséges tőke, rész­ben az általános ipari képzettség hiánya folytán mezőgazdaságunk még ma sem dolgozik azon eszközökkel, melyek a külföldi mezőgazdasági iparban mint már teljesen bevált eszközök általános alkalmazást nyertek. Minthogy Magyarország ipara a külföldi államokéhoz képest még ma is nagyon kicsiny­nek mondható, az ország lakosságának arány­lag még csak kis része van foglalkoztatva gyá­rainkban. Ilyen körülmények természetes következ­ménye az, hogy különösen az alföldi vidéki vá­rosokban, ahol néhány malmon kívül más ipar jóformán nem is található, a nagyközönségnek de meg a gépészetre nagyon is iáutalt gazda­közönségnek általános tájékozottsága az ipari téren nagyon csekély. Ilyen helyen tehát a körülmények hozzák meg azt a hátrányos jelenséget, hogy azon gazda, vagy iparos, aki a munkabérek növe­kedése folytán már annyira jutott, hogy mun­kájának elvégzésére segítségül gépet vegyen, meg mindig távol van attól, hogy a céljainak leginkább alkalmas gépet kiválasztani tudná, mivel a külömböző rendszerű erőgépek előnyeit és hátrányait nem ismeri. Az erőgépek közül kezdetben kizárólag a gőzgépek szerepeltek mezőgazgaságunk szolgá­latában. A gőzgépek különösen üzembiztonság tekintetében a várakozásokat teljesen kielégí­tették, hamarosan azonban érezhető lett az a hátránya, hogy nem csak gondos, hanem foly­tonos kiszolgáltatást igényelt, ugy, hogy az üzem éppen a kiszolgálás szükségessége folytán az időszakos üzemeknél drága volt. Szinte fe­lesleges megemlíteni azon hátrányos körülményt, mely a nagy mennyiségű szén és vizhordás­ban a gazda érdekeit nagyon is érzékenyen érinti, mely munkalatok az amúgy is elcsigá­zott állatok húsát fogyasztja, ami pedig a mind­inkább fokozódó húsárak mellett napról-napra nagyobb jelentőséggel bir. Mindamellett hoszszabb ideig volt a mező­gazdaság kizárólag a gőzgépek használatára utalva. divatharisnyák, keztyük, stb. leg­nagyobb választékban. Ruhadíszek­J ben naponként érkeznek újdonságok Kohn Ignátz nöi-, férfi divatáruliázába. Telefon 129

Next

/
Oldalképek
Tartalom