Nyírvidék, 1913 (34. évfolyam, 54-78. szám)

1913-08-17 / 66. szám

66-ik szára. J^YÍftyiDEK 1913. augusztus 17. 3 Az ipari téren elért eredmények ujabb erőgépet és pedig az explósiós motorokat szolgáltatták mezőgazdaságunk rendelkezésére. Az explósiós motoroknál a gőzgépekhez képest elsősorban azon nagy előny jelentkezett, hogy üzemök, különösen gyakori megszakítással járó használatnál a gőzgépek üzeménél jelentékenyen olcsóbb. Szerkezetők egyszerűbb, amenynyiben a gőzgépnek egyik fontos nagy kiszolgálást és nagy gondot igénylő alkatrésze, a kazán teljesen elmarad. Szükség esetén azonnal üzembe vehető, mig a gőzgépeknél a megindítást hosszas és költséges előzetes felfütés előzi meg. Hátrány gyanánt az explósiós motoroknál főleg az elég jelentékeny beszerzési ár és a kiszolgálásnak még mindig aránylsg drága volta említhető meg. Ezen motorok ugyanis még mindig elég nagy szaktudást, főleg azonban üzemközben állandó felügyeletet igényelnek. A nyersolajmotorokat gyakori időkőzökben szét kell szerelni, hogy azokból az elégett nyersolaj maradékát kitisztíthassák és az elkopott alkatrészeket gondoson kicsiszolhassák. Mindezen munkálatok szakembert kívánnak, mivel ezeknek elhagyása mellett az üzem ugyan hoszszabb ideig lehetséges, azonban semmiesetre sem gazdaságos, mivel a motor kellő gondozás hiján aránylag rövid idő alatt teljejesen tönkre megy és addig is rossz hatásfokkal dolgozva, sok tüzelőanyagot fogyaszt. A műszaki tudományok rohamos haladása végül a legtökéletesebb motorikus hajtáshoz, a villamos motorhoz juttatta ugy az ipart, mint a mezőgazdaságot. Mig a gőzgépeknél emiitett hátrányokat az txplósiós motorokkal csak részben sikerült kiküszöbölni, a villamos motor ideális egyszerűségével és üzembiztonságával még az utóbbi hátrányok is megszűntek. A villamos hajtásnak legfeltűnőbb és legszembeszökőbb előnyei a következők: Olcsó beszerzés, amennyiben egy jó villamos motor ára egy megfelelő minőségű es tartósságu explósiós motor beszerzési árának kb. 1/31A-ét teszi, mely körülmény fontosságát nem lehet eléggé méltányolni, mivel ugy az iparos, mint a gazda jobban teszi, ha a rendelkezésére álló pénzét nem erőgépekbe, hanem a megmunkálást végző gépekbe fekteti. Az elektromotornak tartóssága a lehető legnagyobb Kissé gondos kezelés mellett ugyanis csakis a motor két csapágya kopik, melyeknek pótlása csekély összeget igényel. Eléggé meg nem becsülhető a villamos hajtásnál a kiszolgálás olcsósága. A villamos motor ugyanis teljesen laikus személyzettel kezelhető s ha a motor csapágyában elegendő olaj van, az járás közben minden felügyelet nélkül hagyható. Minthogy a villamos energiának egy egész vidék számára egy központban való termelése a sok szükségletnek kölcsönös kiegyenlítődése folytán kellő befektetés és nagyon jó hatásfok mellett, jutányosán eszközölhető s minthogy a villamos hajtás alkalmazásánál a kiszolgálás költségei, valamint a nagyobb befektetés kamatjai és törlesztései elmaradnak, bármely fejlődésképes és műszaki szempontból helyesen felszerelt villamos telep oly áron képes az áramot a fogyasztóknak rendelkezésre bocsátani, hogy azoknak az említett előnyök figyelembe vétele mellett többé sem a gőzgéppel, sem az explósiós motorral dolgozni nem gazdaságos s azokkal bajlódni nem érdemes. A külömböző hajtásmódozatok összehasonlítása után most rá óhajtók térni a villamos hajtásnak egy ujabb térfoglalására, a villamos motorral való cséplésre, mely a nyugati államokban régen, évekkel ezelőtt, utóbbi időkben azomban már Magyarországon is nagyon általános alkalmazást nyert. Van már olyan villamos telep is Magyarországon, melynél a cséplésbő! befolyó bruttó jövedelem a 70—80000 koronát meghaladja. Nyíregyháza vidékén ezen elektromos cséplés mindeddig még alkalmazásban nem volt, amiért is annak bemutatására a nyíregyházi villamossági r. t. Klár Gusztáv urnák nyírjes-i tanyáján termelt gabonanemüeket villamos motorral fogja kicsépelni, hogy Nyíregyháza gazdáinak közvetlen szemlélet után is alkalmuk legyen a villamos hajtás nagy előnyeiről meggyőződest szerezni. A villamos cséplésnek alkalmazásával különösen Zachara Lajos mérnök ur foglalkozott behatóbban s ő a cséplésnél mutatkozo előnyöket a következőkben foglalta össze : „A csép'és a mezőgazdasági üzemnek azon ágazata, melynél a gépüzem fölénye a kézimunkával szemben nálunk is köztudattá vált. Legalább az a körülmény, hogy már a kisebb gazdaságokban is legnagyobbrészt elhagyták a kézicséplést és gépüzemre tertek át, fenti állitás mellett bizonyít. Oly helyeken, ahol erre alkalom kínálkozik, a mezőgazdák a cséplőgépek hajtására ujabban az elektromótort is előszeretettel veszik igénybe, sőt az elektromotorikus hajtóerőt a többi hajtóerővel szemben határozottan előnyben részesitik. Az elektromotorikus hajtás iránti előszeretetnek oka abban rejlik, hogy elsősorban az elektromotor minden időben üzemkész és pl. hirtelen időjárás változáskor, amikor a munkások a szabadég alatt nem foglalkoztathatók, azonnal üzembehelyezhető és a munkások az elektromotor feltétlen tűzbiztonságánál fogva, fedél alatt felállítható cséplő berendezésnél időveszteség nélkül foglalkoztathatók. További előnye a cséplőgép elektromos hajtásának, hogy vizsgázott gépész és fűtő alkalmazását, továbbá a sok esetben nagy nehézséggel járó szén- és vizhordást feleslegessé teszi, feltétlenül tűzbiztos, a gőz- és benzinlokomobiloknál könnyebben szállítható, a cséplés helyén könnyen és gyorsan beállítható és az elektromotor fordulatszámának állandóságánál fogva, minden másnemű hajtással szemben tökéletesebb munkát biztosit. A cséplőgépet hajtó elektromotor fordulatszámának állandóságánál, illetve egyenletes járásánál fogva kevesebb mag marad vissza a szalmában, mint gőzlokomobillal, vagy pláne benzinmotorral és járgánynyal való hajtásnál; a valódi termés eredmény tehát nagyobb. Dr. Bensing, mintegy 160 gazdaságban gyűjtött adatok alapján megállapította, hogy a szalmában visszamaradó mag az összes magtermelésnek közönséges kézicséplésnél mintegy 20% ra, járgány cseplésnél mintegy 10%-ra, a gőzlokomobillal való hajtás mellett 5%-rarug. Az idevágó ujabb vizsgálatból kitűnt, hogy az elekromotorikus hajtásnál a szalmában maradt magveszteség az egesz magmennyiségnek 1.5—2% nál rendszerint nem nagyobb. Igen figyelemreméltó adatot szolgáltatott a magveszteségre vonatkozólag a zsombolyai telep üzemvezetősége, mely a magveszteseg megfigyelésére vonatkozó tudakozódásra szórólszóra a következőket válaszolta : A luxemburgi utcai Fritz János gazda földjeit felesen munkálta meg s az egész termés hozamát kévében teljesen elfelezték. A gazda nálunk csépeltet elektromosan, a feles, miután nem jelentkezett idejekorán, — a benzinmotorosnál. A cséplés befejezése után maga a gazda figyelmeztetett bennünket arra, hogy ő kb. 12%-al több búzát csépelt ki az elekromos garnitúránkkal, mint a felese, aki ugyanazon földről és ugyanannyi kévét benzinmotoros hajtás mellett csépeltetett. Ez valóban értékes megfigyelés, a cséplőgarniturák különféle hajtóerőnek alkalmazása esetén származó magveszleségre nézve. Hogy ezen jelenségnek magyarázatát adjuk, vizsgáljuk meg azon folyamatot, melynek a kicséplendő gabona a cséplőgében alá van vetve. „Az adagolás felül történik. A cséplődob a gabonát a cséplőkosaran áthúzza és itt a verőlécekkel kicsépelik a kalászból a gabonát, a kicsépelt szalma a maggal együtt a szalmarázóba jut; a magrázó nyílásain át a rázószitákra esik, mig a szalma a szalmarázó végén, vagy közvetlenül, vagy egy szalmarázó asztalon való átvezetés után a gépből kilöketik. Ha a hajtómotor fordulatszáma állandó és a cséplőgép üzemének megfelelő, a rázó jól működik és a reá került mag nagyon csekély veszteség kivételével, mely egyetlen cséplőgépnél sem kerülhető el, áthull a rázószitákra; ha azonban a fordulatszám esik, a rázás tökéletlen s a magnak nagy része nem rázatik ki a szalmából, hanem avval együtt a szalmakazalra keiül. Ez a mag veszteség egyik forrása. Az áthulló magot toklászolás, tisztítás és osztályozás közben a ventilátor megtisztítja, a polyvatól és portól. Ha már most a hajtómotor fordulatszáma emelkedik, a ventilátor fordulatszáma is nő és a légáramlat nemcsak polyvát és egyeb könnyű tisztátalanságot ragad magával, hanem a magot is, mely igy a pelyvás zsákokba kerül. Ez a magveszteség másik forrása. A legtökéletesebb szerkezetű cséplőgép ideális hajtási viszonyok mellett is bizonyos veszteséggel csépel; azonban magából a cséplőgép szerkezetéből származó veszteség az összes maghozam 1%-ánál rendszerint nem nagyobb. Mindezen felüli veszteség a hajtómotor és részben a gabona állapota es az adagolás rovására esik. Hogy az ilyen módon származó és mindeddig kellően figyelembe nem vett magveszteségek nemzetgazdasági szempontból mit jelentenek. azt a következő összeállítás mutatja : Magyarországnak 1910 évi gabona termelése kereken 50 millió métermázsára rúgott. Ha teljesen figyelmen kivül hagyjuk azt, hogy eme mennyiségnek tekintélyes resze kézicsépléssel, továbbá járgányos és hőerőmotoros hajtású cséplőgépekkel csépeltetett ki és csupán ama minimum 5% veszteséget veszszük figyelembe, mely az aránylag egyenletesen járó gőzlokomobilokkal való hajtás esetén származnék, ugy az 1910 évi magveszteség értéke, 20 koronás búzaár mellett legalább 50 millió koronát tesz ki. Ez az évente jelentkező érték közgazdaságunkra nézve jóformán teljesen elveszett, mert az a körülmény, hogy a pelyvában és szalmában visszamaradt mag ezekkel együtt feltakarmányoztatik, a gazdaság rentabilistásában alig juthat kifejezésre. Ez az évi 50 millió koronás veszteség, mely a valóságban valószínűleg jóval nagyobb az elektromotorikus hajtás kiterjesztése által, lényegesen (esetenként legalább 2 : 5 arányban) leszállítható." Reméljük, hogy mindezen okok rövid vázolása elegendő lesz arra, hogy a nagyközönség érdeklődését felkeltse s a gazdaközönségnek nem lehet eléggé ajánlani, hogy ezen érdekeiket érintő fontos ujitást, a villamos cséplést, mely a Nyírjes tanyán még kb. 10 napig tart, megtekintse és tanulmányozza. M. I. Á közigazgatási bizottság ülése. Szabolcsvármegye közigazgatási bizottsága e hó 14-én tartotta meg rendes havi ülését gróf Vay Tibor főispán elnöklésével. Jelen voltak Mikecz Dezső alispán, Mikecz István Il-od főjegyző, Fejér Imre tiszti főügyész, Nagy Imre, dr. Mikecz László és Dobos László aljegyzők, Rimaszombathy Géza kir. pénzügyigazgató helyettes, Pöppel Gyula kir. műszaki tanácsos. Lengyei József kir. s. tanfelügyelő, Balázs Vilibald kir. gazdasági segédfelügyelő, Mezey Béla törvényhatósági m. kir. főállatorvos, Mezőssy Béla, Somogyi Gyula, Megyery Gáza, Lázár Kálmán, Gencsy Albert és Haas Ignác bizottsági tagok. A főispán bejelentette, hogy Seffcsik József kir. pénzügyigazgató Ő felsége által kir. tanácsosnak lett kinevezve. Bejelentette továbbá, hogy Füsti Antal kir. ügyész és Mezey Béla törvényhatósági m. kir. főállatorvos állásaiknál fogva a bizottságnak tagjai lettek, őket üdvözli s kéri a bizottságot, hogy nevezetteket hivatalos eljárásukban támogatni szíveskedjenek. Mikecz Dezső alispán julius haváról a következő jelentést terjesztette elő: A junius hónap utolsó napjaiban megindult és oly szép reményekkel kecsegtetett aratási munkálat, bár a nap-nap utáni esőzések miatt szokatlan hosszura is elnyúlt,- az mégis zavartalanul lefolyt, úgyannyira, hogy vármegyénk területén a legkisebb zavar sem fordult elő. A rendkívüli csapadékos időjárás miatt a mult hó közepén vármegyénk tiszamenti közA legfinomabb francia és amerikai Friedmann Sándornál, cipő újdonságok kaphatók NYÍREGYHÁZÁN. IÍT-^Í^Í