Nyírvidék, 1913 (34. évfolyam, 27-52. szám)
1913-04-06 / 28. szám
28-ik szám. JVYÍR50XÍÉK. 1913. április 6. 3 községek, melyekben egy napon 3000 kilogrammnál több cserebogarat szedtek össze! Az első héten még karhatalommal kellett egyes helyeken a népet a cserebogár gyűjtésre kényszeríteni ; későbben, mikor láttak az eredményt, a nép önszántából is neki látott az irtásnak. És Abaujvármegye gyümölcsfái már az első évben majdnem teljesen bántatlanul maradtak a cserebogaraktol. Ez volt a nyomban látható haszon. Pedig talán még ennél is nagyobb az a haszon, amit a pajorok számának ekként bekövetkező megcsökkentésével értek el. Nem lehetne-e az abauji példát Szabolcsban is követni ? És vájjon nem lehetne-e az akciót kii erjeszteni egyidejűleg a legyek és a szúnyogok irtásara is? JognáikiiEiek. Irta: Tóth József. Igy a parlament! A köztudatba már átment általánosan ösmert helyzet képe pedig egyik tehetséges ifjú kartársunk Varga Elemér mostanában megjelent röpiratának szó szerinti idézete emigy: „Van egy ember, aki megcsinálja a község költségvetését, felelősség mellett ellenőrzi annak összes bevételeit, kiadásait, azokról okmányokat készit, naplóba vezeti, megcsinálja a közpénztári, szegénypénztári munkás alap, iskola, óvoda-alap stb. számadásait s felelős a községi biró által eszközölt vagyonkezelés szabályszerűségéért. — Összeállítja a községi választók névjegyzékét, annak képviselőtestületének megalakítása körül fáradozik, vezeti annak jegyzőkönyveit s annak minden ténykedésének törvényszerűségéért felelős. — Elkészíti a 17. évfolyamot kitevő népíölkelők, újoncok, közöshadseregbeli, honvéd katonák lajstromait, nyilvántartásait, a katonai kötelezetteket, szökevényeket nyomozza, azok besoroztatásáról gondoskodik, az összesek tartózkodását nyilvántartja, minden egyes jelentkezésről nyilvántartást vezet és 18 rovatból álló jelentkező lapot állit ki. — Nyilvántartja a községi árvákat, gondnokoltakat, 14 éven aluli elhagyottá nyilvánított gyermekeket, a legtöbbjének személyi viszonyait ellenőrzi, az arra rendelt, de legtöbbször alig irni tudó köz- és magángyám helyett számadásokat, jelentéseket készit, minden egyes árváról, gondnokokról évenként jelentő lapot állit ki. — Vezeti a községi iparosok, kereskedők, italmérők, lelencek, szegények, hülyék, politikai jogaiktól felfüggesztett, büntetett előéletű egyének és sok más nyilvántartást. — Beiktatja s elintézi, a községi elöljárósághoz intézett illetőségi, katonaügyi és elszámlálhatatlan más ügyben a társhivatal, főszolgabíró, alispán árvaszék, ügyészség, járásbíróság, adóhivatalok, kórházak, pénzügyőrség, lelkészi hivatalok és sok más hivatal és hatóság megkereséseit, rendeleteit, a pénzügyigazgatósággal naponként levelez, puhatolásokat eszközli. — A hünügyi nyomozásokat végzi, mely a bűnvádi eljárás ismeretét igényli, a nyomozási iratokat kellőkép felszereli, erkölcsi, vagyoni bizonyítványokkal, környezet tanulmánnyal ellátja. — Az összes hivataloktól, bíróságoktól érkező, kézbesítendő ügydarabokat iktatja, felelősség mellett kézbesiti, úgyszintén a postahivatal által kézbesíteni nem tudott hivatalos leveleket is. Elkészíti, vezeti a földadó, házadó katasztert, ideiglenes adómentes házak, földek jegyzékét, azokban az időközi változásokat, annak feltétele és bejelentése után keresztül vezeti, nyilvántartja a haddijasokat, fegyveradó tizetöket, azok megadóztatásáról gondoskodik, a legtöbbje helyett a vallomást elkészíti, kiveti a, föld, ház, fegyver; betegápolási pótadókat, a községi megyei pót, útadót, iskola, eb, fogyasztási adót, megcsinálja az iparkamarai illetéket fizetők összeírását, főkönyvét, az illetők fizetési meghagyások szerkesztésénél segédkezik, azokat beiktatja, kézbesiti. — Az 1909. X. t. c. az adókötelesek összeírását a községek feladatává teszi, itt adó összeíró bizottságot szervez, azonban az összeíró bizottság elnökségét tartozik elfogadni, az öszszeirás teljességéért pedig kiváltképpen A gyékényes is egészen komolyan vette a maga álláspontját s csuklón ragadta az ácsmestert : — Azt a pénzt ön felveszi és zsebreteszi, érti ? ! Én velem becsületbeli kérdésben nem lehet tréfálni. — Engem meg az ur ne lökdössön, ne ráncigáljon, mert ha száz lelke van is egy ostoba gyékényesnek, mind kitaposom belőle! A két becsületes ember erre pogányul bajbakapott s oly parázs verekedést rögtönzött a gyékényes műhelyben, hogy az egész szomszédság összeszaladt a csodájára, sőt a hatóság is kénytelen volt közbelépni. Lehorgasztott fővel, össze-vissza tépászva került a két derék iparos öoka főkapitány elé, akinek alázatosan és alapos részletességgel előadták az egész esetet, mindegyik azt erősítvén, hogy ő azt a három aranyat nem tarthatja meg, mert akkor a másikat veszteség éri, amit a lelkére nem vehet. Óoka elnevette magát. — Jó régen vagyok már főkapitány, mindig csalással, lopással, hűtlen kezeléssel volt dolgom. Ilyen ügyem még igazán nem volt. Menjetek el békességgel, ti bohó, becsületes emberek; néhány nap múlva idézést kaptok! Pár nap múlva a gyékényes meg az ácsmester megint ott állott a főkapitány előtt, aki igy szólt hozzájuk : — A Chójuró és Saburóhei ügyet előterjesztettem a sógun őfelségének, aki olyan jóizüt nevetett rajta, hogy a vékonya is megfájdult bele. A kérdéses három aranyat mint drága ereklyét kincses szekrényébe helyezte s adott helyette más három aranyat. A dolog most igy áll s remélem megnyugosztok Ítéletemben : — A kérdéses három aranyat egyiktek sem akarta megtartani, hivatkozva a másiknak veszteségére; ime én most adok nektek fejenként két-két aranyat, ami azt jelenti, hogy egy-egy arany a veszteségtek fejenként. Ebben megnyugodhattok. Itt a pénzetek ! — Nem helyes a számítás, főkapitány urunk, —- szólt a két jámbor, —^mert ha a főkapitány ur parancsára meg kell osztozkodnunk azon a pénzen, akkor is csak másfél arany jár mindegyikünknek, a negyedik arany nem illet meg bennünket. — Igazán nehéz kőztetek l igazságot tenni, — szólt Óoka moiolyogva. — A negyedik aranyat én tettem a háromhoz a magaméból. Ez az eset megér nekem annyit, mert végre láttam igazán becsületes embereket. — Elmehettek ! Az ügyfelek alázatosan hajlongva távoztak a városházáról s a főkapitánynak magának volt gondja rá,'hogy krónikába kerüljenek. tartozik személyes felelősséggel is. — A háztulajdonosok tartoznak lakásjegyzéket 11 rovattal, a háztartások fejei 18 rovattal személybejelentő ivet kitölteni, ha a feleket bírságolásnak nem akarják kitenni, ő neki kell kiállítani, a jövedelmi adó vallomások 6 lapja a magánszolgálatban alkalmazottak névjegyzékének legnagyobb része, illetményjegyzékek, a 7 lapból álló összeirási jegyzéket, a 4 lapból álló megosztási jegyzékek elkészítése mind-mind erre az emberre vár, mert biz azokat a községi adózók ki nem töltik soha. Ugyancsak ez áll a kereseti adó vallomásokra is. Zálogolás és árverés napjai is bevezetendők a főkönyvbe. — Főkönyvbe kell bejegyezni a fent felsorolt adókat, azok behajtását már most kifejezetten felelősség mellett ugyanezen ember teljesíti, a befizetéseket naplózza, főkönyvbe bevezeti, a főkönyveket lezárja, a hátralékokat nyilvántartja. az időközi változásokat keresztül vezeti a vidéken vele adózók adójáról Vi évenként kimutatást szerkeszt, az adóhivatalhoz a közvetlen fizetőket kimutatja. Az elemi károkat felveszi, azokról kimutatásokat, névjegyzéket szerkeszt, a törléseket az adózók fizetési ivébe bevezetni tartozik. Az adótörlések, bekebelezések, a dologi végrehajtások előmunkálatait megcsinálja. A községi bíróságokhoz tartozó kispolgári peresügyek, mezőrendőrségi ügyekre vonatkozó panaszokat felveszi jegyzőkönyvbe, azokat beiktatja, tárgyalásokra a feleket beidézi, ítéleteket szerkeszt s azok törvényszerű voltáért felelős; a kihágási pénzeket gazdátlan, elkobzott jószágok elárverezése után befolyt pénzeket, nyilvántartja, behajtja, naplózza, könyveli.,— A felebbezett ítéletekről másolatokat készit, azt beterjeszti, a jogerős Ítéleteket végre hajtja. Bejegyzi a születési eseteket, azok nagy részéről tanúsítványt állit ki, a törvénytelen és elhagyott gyermekekről, megfelelő eljárás, tárgyalások után gondoskodik. — A halottakat bevezeti a halotti, a halálesetet feljegyzi a születési anyakönyvbe, a haláleset-felvétel 30 rovatát kitölti s abból 1 — 1 példányt a járásbírósághoz, adóhivatalhoz, árvaszékhez beterjeszt. — Többek között egy törvénytelen gyermek halálesetét 13 helyre jegyzi fel, illetve be. A házassági kihirdetést felveszi, eszközli, iratokat beszerzi, a házasságot megköti. Mindezeket mutatózza, minden egyes bejegyzésről 20—25 rovatttal statisztikai lapot állit ki, másolatot készit a vármegyei levéltár számára s havi IV. éves, a himlőoltáshoz éves kimutatásokat készit s mint anyakönyvvezető 40—50 nyomtatványt használ. A kivándorlók útlevelét megszerzi s ugy azokról, mint a visszavándorlókról statisztikai tanulmányt készit. — Kiállítja mánkásigazolványokat, gazdasági cselédkönyveket, ezek nyilvántartásait vezeti, az elveszetteket rnegsemmisiti, illetve azok megsemmisítéséről gondoskodik, a munkakönyvek, cselédkönyvekhez személyleirást állit ki. — Összeírja a szekeret, lovakat, majd a haszonállatokat, ez utóbbit 151 rovatos kimutatáson. — Végzi a marhalevél keb171* I B • I _ az összes tavaszi uj- _ T JL Noi ruh ád szé k ien Kőim ignatz
