Nyírvidék, 1913 (34. évfolyam, 27-52. szám)

1913-04-06 / 28. szám

4 28-ik száin JfiiRglDÉK. 1913. április 6. zélést az utasítások tömkelege szerint s az elveszettek megsemmisítéséről gon­doskodik. Az építészeti, szépitészeti, tüz­rendészeti bizottság működését ellen­őrzi, a felek vonatkozó kérelméről, majd a bizottsági határozatokról jegyzőkönyvet vesz fel, a közegészségügyi, állat­egészségügyi szóval a legtöbb törvény és szabályrendelet betartását ellenőrzi, de legtöbb esetben annak betartásáért fele­lős is, — A közerkölcsiségre felügyel, táncengedélyeket véleményez. Tüzesetek­nél nyomozást tart, azokról jelentést, kimutatást, nyilvántartást készit. — A községi vagyon, utak, kutak, jókarban tartásáról gondoskodik, e célból községi közmunka, összeírást szerkeszt, javitás elkészítés sorrendjéről költségelőirányza­tot, munkatervet készit. — Iskolaszéki tag, legtöbb helyen tűzoltó főparancsnok s elvárják tőle, hogy gyűjtéseket eszkö­zöljön s gazdasági körök alakításával, vezetésével népkönyvtárak kezelésével a községe kulturális haladását is előse­gítse. Ez a mai községi jegyző! Félistennek kellene lenni, aki ilyen munkakör mellett a fegyelmi vizsgálatra soha okot nem szolgáltató módon tudja elvégezni e munka­kör teendőit. Az önérzetes ember nyu­godtságával és a becsületes ember őszin­teségével senki nem élhet e pályán a nagy császár azon mondásával, hogy: „Csak Istentől félek*. Sőt ellenkezőleg: a legerősebb energiára is zsibbasztólag hat azon tudat, hogy amig egyik dolgát végzi, a másikat kénytelen elhanyagolni s e miatt Damokles kardként lebeg feje felett a fegyelmi vizsgálat réme. Ha nem volna igaz, hogy: „Virgini­tas dam aspicitur, — inficitur" — ha becsületes, humánus kezekben volna min­denütt letéve a fegyelmi hatalom, talán lehetne beszélni a helyzet elviselhetősé­géről ; mert várni lehetne az enyhítő kö­rülmények és indokok méltánylását, ennek következtében a fegyelmi vizsgálat ked­vező kimenetelét; ámde sajnos ennek ellenkezője van napirenden. Ezer példá­ból felujitunk néhányat. (Folytatjuk.) Természet — társadalom. A nagybirtok, a maga óriási politikai ha­talmával tehát az agrár vámok által a föld termékeinek árát biztosította és ezzel éppen akkor, mikor a megszaporodott földmivelö né­pesség föld után éhezett: megdrágította a föl­det, ennek értékét 60—8ü%-al emelte, és a megindult nagy parcellázási mozgalomnak óriási anyagi eredményét élvezte. Ebben a nagy moz­galomban természetesen a tőke is részt vett, ő adta az eszközöket ahoz, hogy a parcellázások keresztül vihetők legyenek és most sok száz milliója fekszik a tőkének ezekben a kis birto­kokban. Az agrár vámok eltörlése, vagy mérséklése és ezzel az élelmicikkek olcsóbbodása két osztály­nak áll érdekében. Elsőbben a munkásosztály­nak, melyre súlyosan nehezedik a kenyér és husdrágaság, — másodszor a polgárságnál!, Ide számítom a gyárosokat is, mert az élelmi cik­kek olcsóbbodása, a munkabérek leszállásával kecsegtet. Nem áll érdekében a földbirtokos osztálynak és a nagy tőkének. Mert mi történnék akkor, ha az agrár vá­mokat hirtelen leszállítanák, ha a külföldi buza és rozs nem volna 6—7 koronás vámmal a monarchia területéről kiszorítva ? Az agrárok és a nagytőkések szerint ennek az lenne a követ­kezménye, hogy a parcellázások utján keletkezett kisbirtokosok tönkre mennének, — ezek nem tudnák fizetni a felvett kölcsönök kamatjait, és keletkeznék egy közgazdasági válság, mely azt az egészséges mozgalmat, a kisbirtokok nagy mértékben való szaporodását — megfojtaná. A kisbirtokok egymás után árverés alá kerülnének, és azok a kölcsönök, melyek rájuk adattak, szintén veszélyeztetve volnának, — mi által a nagy pénzintézetek is nagy tőkeveszte­ségeket szenvednének. Nagy töke érdek tehát az, hogy — mig a kisbirtokok keletkezése folya­matban van, és mig a létesitett kisbirtokok meg nem erősödnek: addig az agrár vámok fenn­tartassanak. Ezzel szemben a socialisták azt vitatják, hogy az agrár-vámok leszállításának ilyen ha­tását a kisbirtokosok nem éreznék, mert a kisbirtokosok jövedelmét nem a kenyér­magvak eladása, hanem a melléktermékek ké­pezik. Az a lehetőség és alkalom, hogy a kis­gazda a saját szükségletre való kenyérmagva­kon felül disznót, marhát nevelhet, káposztát, konyhanövényeket termelhet, tyúkot, tojást, gyümölcsöt vihet piacra: mindig elég erőssé teszi, hogy terheit viselje. Csakis a nagybirtok és nagy bérlet sinylené meg a kenyérmagvak árleszállását, amelynek csupán az voina a kö­vetkezménye, hogy a bérérték és a földérték kevesbbednék és hogy kényszerülve volna bel­terjesebb müvelés utján többel produkálni. Mig tehát az egész proletárság óhajtja, a kis gazda érdeke pedig nem ellenzi, a gabona és állatvámok leszállítását, addig a nagybirtok és a nagytőke ezt veszélyesnek minősiti. így válik érthetővé az a különös helyzet, a melyben szemléljük ma a szocialistákat és a polgárságot. Ezeknek végső céljuk homlokegye­nest ellentmond egymásnak. A polgárság igye­kezete a magántulajdon gyarapítása, fenntar­tása és védelme, — a socialisták végső célja a magántőke és földvagyon megszüntetése, — és mégis, must az általános, egyenlő választójog iránti küzdelemben együtt látjuk a polgárságot a socialistákkah Az általános és egyenlő választójognak előre láthatólag az lesz az eredménye, hogy a parlament szocialista és polgár elemei az agrár vámok ellen izennek hadat. Mentül szélesebb a választójog kiterjesztése, annál nagyobb lesz az a párt, amely a kenyérvámok hatalmas mér­séklésére fog törekedni. Minthogy ennek elérése egyaránt érdeke az egész polgári társadalom­nak, a hivatalnokoknak, fix fizetésüeknek, a munkásosztálynak és igy a tágabb értelmű pro­letárságnak : innen van az, hogy a választójogi küzdelemben ez a máskülönben eljentétes érdekű osztály ebben a kérdésben egy táborba tömörült. Ha a küzdelmes csoportban a nagybirtok képviselőit is találjuk, ez a dolog lényegén nem változtat, — mert a nagybirtok mindig ellen­sége lesz a választójog széles kiterjedésének. Szerepe itt tehát nem őszinte, nem is megbíz­ható. és csupán taktikai, hatalmi kérdés ez nála. Gondolatok . . . Kisebb és gyöngébb nemzetekkel szemben az élet még a népszerűség dolgában is igazságtalan. Nagy és erős nemzeteknek a népszerűség használ, a népszerűtlenség azonban nem árt. Kis és gyönge nemzeteknek a népszerűség nem használ, de a nép­szerűtlenség árt, A határozatlanság s a félrendszabályok, félelem a cselekvéstől s a piszkos megalkuvások: szolga­népeknek szolga erkölcsei. Sovinizmus az a gáz, amely ha feszültsége nem robbant: megnyitja az erőkifejtés zsilipéit és a megtisztult, megkristályozódott akaratot diadalra serkenti s melynek feszültségi fokát a lélek mano­métere : a józan óvatosság szabályozza. A szabolcsvármegyei muzeum megnyitása. A szabolcsvármegyei muzeum, melyet dr. Jósa András lelkes munkája hozott letre s mely az ő nevével elválaszthatatlan kap csolatban áll, ez ideig meghatározott időben nem állott nyitva a közönség részére, mivel a muzeumnak nem volt olyan állandó tisztvise­lője, aki nyitási napokon a muzeumban tartóz­kodjék és a látogató közönséget kalauzolja. Ez okból és a muzeum jövőjének biztosítása cél­jából szervezte Szabolcsvármegye törvényható­sága és Nyíregyháza város képviselőtestülete a muzeum segédőri állást, melyre pályázat utján a mult év végén Kiss Lajos hódmezővásárhelyi muzeumőr neveztetett ki. A tél folyamán a muzeum anyaga rende­zés alatt állott s a hosszantartó munka annyira előre haladt, hogy a muzeum most már a kö­zönség részére megnyitható. Sajnos, hogy a muzeum birtokában levő tárgyak csak reszben állíttathattak ki, mert a rendelkezésre álló he • lyiség a tárgyak rohamos szaporodása követ­keztében ma már szűknek bizonyult. Ősrégé­szeti szempontból első helyen álló muzeumunk­ban a tárgyak akként helyeztettek el, hogy az egykorból való tárgyak nem össze-vissza, érke­zésök szerint, hanem együtt, egy helyen csopor­tosíttattak. Hogy pedig a muzeum iránt érdek­lődő közönség ne csak lásson, hanem tudomást szerezzen a tárgyak idejéről, azok használóiról és a használat módjairól a külömböző korból származó tárgyak szekrényei fölött dr. Jósa András igazgató által tömören összeállított tá­jékoztató ismertetések vannak kifüggesztve. A kiállítót tárgyakon, vagy azok mellett karton lapon olvasható a tárgy neve, ideje, sok eset­ben részletes ismertetése, valamint az ajándé­kozó neve is. A nyitási napokat szombat és vasárnap, a hét e két napjára tette a muzeum vezető­sége, amikor is délelőtt 9—12 óráig bárki díj­talanul megtekintheti a muzeumot. Muzeumunk hálás köszönettel vesz és őriz minden olyan tárgyat, mely Szabolcsvármsgye mulljának kulturáját szemlélhetővé teszi. Ez uton is felkérjük és tisztelettel kérjük a mu­zeum iránt érdeklődőket, ezek között különösen elöljáróinkat, lelkészeinket, tanítóinkat, akiknek leghamarabb tudomásukra jutnak a földmun­kálatok, rigolirozás és szántás közben felszínre kerülő régiségek, hogy a legcsekélyebbnek látsíó leletet is hozzák tudomására a muzeum veze­tőségének. A Szabolcsvármegyei Tanító Egyesület Köre. Eötvös-alap. ígéretünkhöz képest, a rovat terjedelmének megfelelőleg szemelvényekben mutatjuk a Ma­gyarországi Tanítók Eötvös-alapjának alapsza­bályait. Gél. 3. §. A Magyarországi Tanítók Eötvös-alap­jának célja: Az egyesület tagjainak és ezek családtag­jainak segítése ; a Tanitók Házaiban szervezett főiskolai internátusok fenntartása ; leányinternátusok létesítése; jutalomdijak és pénzsegitség kiosztása: menedékházak állítása; szabadasztalok megszerzése és temetkezési segítség biztosítása utján. Evégből gondoskodik arról, hogy: a) az egyesületi rendes tagok kifogástalan magaviseletű és sikerrel tanuló gyermekei juta­lomdíjakat kapjanak; az elaggott, betegeskedő, vagy csekély nyugdíjban részesülő szegénysorsu rendes tagok, ezek özvegyei, kiskorú árvái s esetleg keresetképtelen nagykorú gyermekei, va­lamint az özvegyek, vagy árvák hátrahagyása nélkül elhalálozott rendes tagok szegénysorsu szülei is segítségben részesüljenek; b) oly pénzalap létesüljön, melyből a tanitók magasabbfoku iskolákat látogató leánygyermekei A legfinomabb francia és amerikai Friedmann Sándornál, cipő újdonságok kaphatók NYÍREGYHÁZÁN.

Next

/
Oldalképek
Tartalom