Nyírvidék, 1913 (34. évfolyam, 27-52. szám)

1913-04-27 / 34. szám

33-ik szám. JSÍYiKtfIDÉK. 1913. április 24. 3 vakkal a teljes nyugdíjra jogosító szolgálati idő ezeknél a tisztviselőknél 40 évről 35 évre szállíttatik le. 2. Eddig csak a fizetés ntán volt igénye nyugdíjra a jogosultnak. A tervezet szerint ezután lakbérnyugdij is lesz. (25. §.) 3. Eddig legalább 10 évi szolgálat adott igényt nyugdíjra. A tervezet szerint (24. §.) már öt évi szolgálat utan megnyílik a nyugdíjigény a szabályrendeletben megállapított feltételek fennforgása esetén. 4. Az özvegyi nyugdíj magasabb lesz, mint az eddigi szabályrendelet szerint lelt volna. (35. §.) 5. Hasonlóképen magasabb a gyermek nevelési járulék az eddiginél. (44. §) Mindezek a külömbségek az állami törvényen alapulnak. • * * A városi tisztviselői nyugdijalap állása a legutóbbi öt év számadásai szerint a kővetkező adatokat tünteti fel: 1. 1908. dec. 31-én volt 181,074 K 26 f 2. 1909. „ , , 205,365 K 41 f 3. 1910. „ „ , 241,742 K 02 f 4. 1911. „ „ „ 274,319 K 32 f 5. 1912. „ „ „ 304,332 K 30 f Az 1910. év 1911. években észlelhető nagyobb arányú emelkedést az illető években előállott fizetés emeléssel kapcsolatos törzsjárulékok befizetése idézte elő. A nyugdijalap vagyonában 50 drb. takarékpénztári részvény 70,000 korona; 10 drb.Termény és Áruraktári részvény 8500 korona, 1 drb. Szabolcsi Hitelbanki részvény 700 korona és egy drb. Első Magyar Általános Biztosító részvénytársasági részvény 15,000 korona értékkel szerepel. A nyugdijalapot ez idő szerint egy, évi 727 K 92 filléres nyugdíj terheli. A nyugdijalapnak nyugdijakra fordítható bevételei az 1912. évben 27,632 K 63 fillért tettek ki. Ebben 14685 K 63 f volt a nyugdijalap saját kamatjövedelme. Közgyűlés a városnál. Három, írógéppel tele irt meghívóval hívták össze a város képviselőtestületének tagjait a pénteken délután megtartott április havi rendes közgyűlésre. Sokan azt hitték, a szám szerint rengeteg közgyűlési tárgygyal egy délután végezni sem lehet. Az eredmény azonban azoknak a felfogását igazolta, akik azt jósolták, hogy a gyűlésnek 6 óra előtt vége lesz, mert a sok tárgy között alig akadt érdemleges. Jó része törvényhatósági jóváhagyó véghatározat bemutatása volt, meg egy sereg szerződést mutatott be a tanács jóváhagyás végett. A gyűlést Májerszky Béla kir. tanácsos polgármester 3 óra után valamennyivel nyitotta meg. Mindenek előtt elnöki bejelentések következtek. Bejelentette a polgármester, hogy Pdtrovics Gyula apátplébános egri kanonokká neveztetett ki. Erről lapunk más helyén referálunk. Bejelentette ezután, hogy a kapott hivatalos értesítés szerint Szmrecsányi Lajos egri érsek május hó 17-én Nyíregyházára érkezik a bérmálás szentségének kiszolgáltatása végett. A közgyűlés felhatalmazta a polgármestert, hogy a hasonló alkalmakkor szokásos ünnepélyes fogadtatásról gondoskodjék. Ezután legutóbbi budapesti és debreceni útjáról referált, ahol városi ügyeket sürgetett meg. Ezeket a bejelentéseket a közgyűlés tudomásul vette. A bejelentések után a tárgysorozatra került a sor. A lontosabb ügyek a következők voltak: A rendőrség fejlesztése. Bemutatta a tanács a belügyminiszteri rendeletet a rendőrség fejlesztésére küidött 10.000 korona államsegélyről. A 10 000 koronából a rendőroktatásra rendelt 800 korona és a rendelkezési alaphoz csatolandó 100 koronán felül négy polgári biztosi állás szervezéséhez 5226 korona kell. A rendőrlegénység javadalmazásához tehát alig 3860 korona marad. Ebből a miniszter által előirt fizetés javításnak csak 26%-a kerül ki. Vagyis a rendőrlegénység és altisztek javadalmazásának a miniszter által megállapított mennyiségéhez összesen 15.000 korona kellene. Igy még a jövő évi második 10.000 koronából sem telik ki egészen a rendőrlegénység javadalmazásának rendezése. A közgyűlés az előterjesztést szó nélkül tudomásul vette és kimondotta, hogy a polgári biztosi állások május 1-től kezdve rendszeresitendők. Rendőri bejelentő hivatal. A sokat emlegetett rendőri bejelentő hivata'ra vonatkozó szabályrendelet is megszületett sok évi vajúdás után. A tanács által beterjesztett szabályrendeletet a közgyűlés elfogadta; kimondotta azonban azt is, hogy a bejelentő hivatal az államsegély terhére lesz szervezendő. A gyámpénztár kezelése. A gyámpénztár kezelésére, illetőleg az abból adandó kölcsönökre vonatkozó szabályrendeletet, melyet a miniszter némi pótlás végett küldött vissza, levették a napirendről. Visszautalták a jogügyi szakosztályhoz, hogy a tisztiügyész közbenjárási költségeire vonatkozó intézkedéseket vegye alapos megfontolás alá. A vasútnak nem adnak területet. A MÁV. és Nyíregyháza között érdekes huzavona folyik évek óta. Mikor hosszas utánjárások után sikerült kivinni, hogy a MÁV. a nyíregyházi állomás kibővítése és rendezési terveit elkészítette, a város 26 kataszteri holdat ajánlott fel ingyen a kibővítés céljaira, amit a vasút és a kereskedelmi miniszter is köszönettél fogadtak el. A MÁV. azonban nagyon is lassan folytatja a megkezdett munkát. Félben marad a felvételi épület a két felüljáró közül csak az egyik épül, az is folytonos sürgetésre; a Széchenyi-ut végétől az állomásig terjedő utat sem akarják sehogy sem építeni. A város ezért arra az elhatározásra jutott, hogy most már ő sem állja ajánlatát. Már egy izben megtagadta a megígért 26 holdból folytatólag kért terület átadását; ezt a megtagadást a vármegye is jóváhagyta. Most megint 2 holdat kért a vasút a csemetekert céljára a közgyűlés ennek az átadását is megtagadta. A községi köztemetők. A tanács beterjesztette a tervezett két községi köztemető kibővítési tervét. A közgyűlés a tervet elfogadta és megbízta a polgármestert, hogy a megszerzendő területekre azoknak tulajdonosaival lépjen tárgyalásba s akikkel a megegyezés nem sikerül, azokkal szemben a kisajátítási eljárást indítsa meg. A villamos tűzjelzők. A villamos tűzjelzők ügyében a miniszter arra utasította a várost, hogy nyilvános ajánlati verseny utján szerezzen ajánlatot a berendezésre ; azonban kikötötte, hogy csak hazai gyártmányok vehetők figyelembe. A közgyűlés ilyen értelemben határozok. Megtagadott Iparpártolás. Nemes L. és Társa budapesti cég az iránt folyamodott a városhoz, hogy az általa Nyíregyházán már meg is kezdett katonai szabó műhely támogatására adjon ingyen helyiséget a város közepén, vagy megfelelő készpénz segélyt, továbbá kövezetvámmentességet és községi pótadó alóli mentességet. A közgyűlés az ipartestület meghallgatása után, mivel arról szerzett tájékozódást, hogy a budapesti cég egy külföldi vállalat magyarországi exponense és nem is valami bőséges alkalom az itteni iparosok, meg szegény asszonyok kenyérkeresetére, a kérelmet elutasította. A többi tárgyak. Még egy sereg apró tárgyat intézett el a közgyűlés, sőt a tárgysorozaton kivül is akadt még vagy 15 ügy, azonban ezekkel is sikerült félhat órára végezni. A kálldsemjéni ref. egyház örömünnepe. Felemelő ünnepe volt április hó 20-án a kállósemjéni ref. egyháznak. Ugyanis ekkor ünnepelte meg közszeretetben álló, agg lelkipásztorának Pásztor Istvánnak az egyházközsegben eltöltött lelkészkedése ötvenedik évfordulóját. Az ünnepély — az ünnepelt egyéniségének megfelelőleg — nemesen egyszerű volt. Szükkörű, családias, bensőséges. Egyházi díszközgyűlés keretében folyt le. Az egyházközség nevében Tárczy Géza s. lelkész üdvözölte s rövid pillantást vetve a letűnt ötven esztendő történetére, méltatta az ünnepelt áldásos működését, melyet egyháza érdekében kifejtett és ma is kifejt. Az ünnepelt meghatódottan és megindító szavakkal mondott köszönetet a megnyilvánult szeretetért és "elismerésért és ígérte, hogy míg az ereje birja, mindig egyháza érdekeit fogja munkálni ezután is. Szeretettel üdvözölvén a községi elöljáróságot és a tanító-testületet, mindenekre Isten áldását esdő fohásszal fejezte be beszédét. Majd a község elöljárói nevében Stépán Béla jegyző üdvözölte az ünnepeltet meleg szavakkal méltatta a község ügyeiben önzetlenül kifejtett sokoldalú munkásságát. A községi tanító-testület és községi iskolaszék neveben Székely Sándor községi ig. tanító üdvözölte és fejezte ki az ünnepelt iránt érzett szeretetüket és ragaszkodásukat. Végül megemlítésre méltónak tartjuk, hogy az egyházközség közönsége az ünnepely emlékére és lelkipásztora iránt érzett szeretete, hálája és ragaszkodása külső megmutatására egy díszes urasztali kelyhet szerzett be, melyet az ünnepélyen — beszéde közben Tárczy Géza s. lelkész mutatott fel az ünnepeltnek. A templomban lefolyt ünnepély után a község intelligenciája, az egyházközség és a polgári község vezető emberei, a lelkészlakon is megjelentek s ünnepelték tovább a nagy idők tan uját. Adja Isten, hogy még sokáig pásztoroskod jék közöttünk ! Természet — társadalom. A socialismus fejlődését két irányból kell vizsgálnunk; — az egyik az egyéni, a reális, — a másik az elméleti, a tudományos irány. Az elsőt szemlélve láthatjuk, hogy a proletariátus helyzete sokkal jelentősebbé vált, — sokkal nyomósabb, fontosabb lett, más szóval, a proletariátus sokkal inkább lesz számottevő társadalmi tényező, mint bármikor az emberiség történetében. Először helyzete aránytalanul javult, kereseti viszonyai nem állanak többé kizárólag a tőkétől függő helyzetben. Megtalálta a módját annak, hogy a hatalmi versenyben egyenlő rangúvá emelkedjék. Ezt pedig öntudatra ébredésének, részint azonban a socialiálódásznak, vagyis annak köszönheti, hogy felismerte az egyetemes érdeket, és annak rendeli alá egyéniségét. Helyzetének javulásával élet igényei növekedtek, az emberi méltóságot közelíti meg. Ezek az igények az egészségi, élelmezési, lakásbeli viszonyokra, továbbá a munkaképtelenség, aggkor, betegségj rokkantság eseteiben is a nyomortól való teljes megszabadulásra, végül munkaidő helyes beosztására vonatkoznak. Óriási vívmányok ezek, és ha csak ennyit lehetne köszönni a socialismusnak, már akkor is hálát érdemel az emberiség részéről. Mert — ugyebár, nem vétünk az igazság ellen, és nem sértjük a vallásos érzést, melynek szükségességét, emelkedettebb irányra való hatását, erkölcsi befolyását sohasem tudnók kétségbe vonni, — ha megállapítjuk, hogy a vallások ezt az eredményt sohasem tudták elérni. Sem a zsidó vallás, sem a buddhismus, sem a jézusi vallás nem tudta megakadályozni, hogy a termelési viszonyok a proletárnyomort megszüntessék. Az irgalom és jótékonyság nem a betegséget, hanem csak a symptomákat gyógyítják. Egyedül a tudatos socialismus tudott már eddigelé ^s eléggé alig megbecsülhető eredményeket elérni. A legfinomabb francia és amerikai Friedmann Sándornál, cipő újdonságok kaphatók NYÍREGYHÁZÁN. 186—52—28