Nyírvidék, 1913 (34. évfolyam, 27-52. szám)

1913-04-27 / 34. szám

90 32-ik szám. jffüraÉ

K. 1913. április 20. De lényeges változásokon megy át a tudományos sociaiismus is. Mindenekelőtt megszűntek azok a várakozások, melyek egyszerre a socialista állam megvalósulásához fűződtek, azok a jóslások, melyek emennek bekövetkeztére határidőket tűztek ki. Ma már tisztán áll előttünk, hogy a sociaiismus is a fejlődés törvénye alatt áll, — hogy tehát fokozatos fejlődés nélkül a nagy átalakulás be nem következhetik. Látjuk ezt a politikai hatalmat nyert socialismusnál is. Fokozatos haladás kell, hogy kielégítse a legrajongóbbat is. A socialista államot meg kell előznie a kösségesitésnek. Igy az 1891-ben tartott lyoni congressus községi program rnot dolgozott ki, mely a következő követelményeket állította fel. 1. az iskolás gyermekek délben hust kapjanak ingyen, tél elején ruhát, cipőt; 2. élelmi cikkekre adó nem vethető. 3. kis. lakások adómentesek, rossz lakások a tulajdonos terhére rendbehozassanak. 4. szülőházak, menhelyek állíttassanak fel. 5, orvosi, gyógykezelési szükségletek ingyen szerezhetők be. 6. ingyenes fürdők — gyermekszapatoriumok, Ez a programm Lille és Roubaix városokban részleges alkalmazást is nyert. Az életszükségleti fogyasztás közössé és egyenlővé, kitűnővé tehető. Mindeme részletek kifejtése nélkül is megállapítható, hogy a sociaiismus ma már veszített intransigens álláspontjából. Jogosult opportunismus foglal helyet, — és tért enged annak a felfogásnak, hogy még politikai hatalom esetén is csak progressive törterihetik az átalakítás. A socialisták a társadalmi complexitást nem hagyhatják figyelmen kivül és el fogja őket az érzés, hogy lehetetlen a rögtönös collectiválás, — és igy válik lehetővé egy szervező, építőmunka, mely sikerre fog vezetni. És mindez oda vezet, hogy a sociaiismus kezd részese lenni a társadalmi munkának, minden téren, és érvényesítheti a modern haladás érdekében befolyását. ÚJDONSÁGOK. Tel®fctn 139. sxarci affér Mai számunk 14 oldal. — Kinevezés. A király az egri főszékes káptalanban a fokozatos előléptetéseket jóváhagyta és az egervárosi plébániával egybekötött mester-kanonoki stallumot Petrovits Gyula nyíregyházi esperes-plébános, lébeni címzetes apátnak adományozta. Ez a kinevezés ugy itt Nyíregyházán mint egész Szabolcsvármegyében bizonyára általános örömet fog kelteni. Mert Petrovits Gyulának ugy a közéletben, mint különösen egyháza érdekében kifejtett, fáradhatatlan munkássága és ennek a lankadatlan munkásságnak letagadhatatlan eredményei feltétlen közbecsülést biztosítottak számára s igazolják azt, hogy a királyi kegy sugárzása ezúttal igazán arra érdemes férfiút ért. Petrovits Gyula azon kevesek sorába tartozik, kik nem a külső sikerek elérésében keresik és találják is meg örömeiket, hanem akik csöndben és visszavonultságban törhetetlen kitartással haladnak kitűzött céljuk felé. Közéleti szereplését is mindenkor ez az élet tendentia vezette, s a szenvedelmektől távol, attól irtózva mindenkor teljes higgadtsággal igyekezett a köznek valóban szolgálatára lenni. Az egervárosi plébánia egy kivételes képességű adminisztratió erőt nyer ő benne, s mi őszinte örömmel fogadjuk munkásságának gyümölcseként kinevezésének tényét. A kinevezés örvendetes hire pénteken reggel érkezett Nyíregyházára, s csakhamar elterjedt a városban. A város kép" viselőtestületének közgyűlésén Májerszky Béla kir. tanácsos polgármester az akkorra megérkezett hivatalos lap közlése nyomán jelentette be a kinevezés tényét, s indítványára elhatározta a közgyűlés, hogy Petrovits Gyulához ez alkalomból üdvözlő iratot intéz. — A Szabolcsvármegyei Pátfogó Egyesület 1913. évi május hó 4-én vasárnap délelőtt lOVs órakor tartja Nyíregyházán a városháza nagytermében évi rendes közgyűlését, melyre az egyesület tagjait s az érdeklődőket tisztelettel meghívják. A tárgysorozat a következő : 1. Jelentés az egyesület' 1912. évi működéséről. 2. Az 1912. évi számadás és számvizsgáló . bizottság jelentése. 3. Az 1913. évi költségvetés tárgyalása. 4. Javaslat az alapszabályok módosítása tárgyában. 5. Megüresedett állások betöltése. 6. Angyal Pál egyetemi tanár ur előadása. 7. Az egyesület választmányának javaslatai. 8. Esetleges indítványok. Ezzel kapcsolatban jelentjük, hogy Angyal Pál egyetemi tanár az Egyesület elnökéhez intézett tegnapi levelében tudatta, hogy utazásának minden akadályát elhárítván, az évi közgyűlésen részt veend. Hisszük, hogy Nyíregyháza város közönsége a Pártfogó Egyesület elnökségével élén illő tisztelettel fogadja a körünkbe érkező érdemes vendéget. — A kormány képviselője az érettségin. A nyíregyházi ág. h. evang. főgimnáziumban a most folyó tanévben tartandó érettségi vizsgálatokhoz a vallásés közoktatásügyi miniszter Másótsy Dietz Sándor egyetemi tanárt küldte ki kormányképviselőül, — Ülés a vármegyénél. A jegyzői nyugdijválasztmány tegnap (szombaton) délelőtt Mikecz Dezső alispán elnöklésével ülést tartott. — A helybeli ág. h. ev. egyház ma vasárnap délelőtt Geduly Henrik püspök egyházi és Balla Jenő egyházfelügyelő világi elnöksége alatt közgyűlést tart. — A Magyar Rochdale köszönete. A budapesti szabóiparosok hitel- és termelő szövetkezetének elnöksége külön iratban köszönte meg Nyíregyháza város tanácsának és közönségének azt a szives fogadtatást, melyben a szövetkezet vezető emberei ittlétük alkalmával részesültek. — Hirtelen halál. Czukor Ferenc helybeli tekintélyes kereskedő tegnapelőtt pénteken este a vacsoránál rosszul lett és hirtelen meghalt. — A Sóstó megnyitása. Mint értesülünk a Sóstó megnyitása ezidén a hagyományos május elsejéről ezúttal elmarad, illetve minden valószínűség szerint a megnyitás pár napi késedelmet szenved. Wetzel Károly vendéglős ugyan már készen várja a fürdőző és üdülni vágyó közönséget, azonban a berendezkedés nem készült el még teljesen, az uj bérlő pedig mindaddig, mig a vendéglő épülete és a szobák minden kívánságot kielégítően nincsenek berendezve és fölszerelve, a megnyitást nem akarja megtartani, azon szándéktól vezéreltetve, hogy a megnyitás idején már a legteljesebb rend, csín és tisztaság fogadja a közönséget. Örömmel állapítjuk meg egyébként, hogy a Sóstó külső képe a legkellemesebb benyomást gyakorolja a szemlélőre. Az ügyesen kiegészített parkírozás, a gyönyörűen fejlődő fiatal fák, a jól gondozott utak s az ügyesen elhelyezett virágágyak — s amit talán elsősorban kellett volna említenünk: a jól felszerelt fürdő, mind mind alkalmasak arra, hogy a közönségnek azzal a részével is megszerettessék a Sóstót, akik a Sóstó nevének említésére is gúnyos mosolygásra vonták ajkukat. A megnyitás pontos idejét közölni fogjuk. — Eljegyzés. Bozó Sándor eljegyezte Kiss Jolánkát. — Gyep-hokkey. A Sóstóra kiránduló közönségnek egy nálunk Nyíregyházán még nem kultivált játék látásában lesz alkalma gyönyörködni. A napokban gróf Vay Tibor cs. és kir. kamarás főispán vezetése mellett egy hokkeycsapat alakult s a Sóstó tavának déli részén elterülő gyönyörű gyepes tisztáson már meg is kezdte gyakorlatait. — A törfik sebesültek javára adakozókkal közöljük, hogy Hlatky Schlichter Gyulához, a gyűjtés vezetőjéhez mai napon a következő elismervény érkezett: ÁMBASSADE D' AÜIRICUEHONGRIE CONS TANTINOPLE Nagyságos Uram! A konstantinápolyi cs. és kir. konzulátus átadta nekem a török sebesültek javára Nagyságod által elárusított emlékérmek vételára fejében befolyt 588.35 frankot. Amidőn az összeg vételét köszönettel igazolom, Nagyságodnak ez emberbaráti cél érdekében kifejtett lelkes fáradozásáért, mélyen átérzett őszinte hálámat fejezem ki. Fogadja Nagyságod különös nagyrabecsülésem kifejezését. Konstantinápoly, 1913. március hó 30. Őrgróf Pallavicini Jánosné. Ajánlott. — A póttartalékosok segélyezése. A honvédelmi miniszter tegnap értesítette a törvényhatóságot, hogy az 1912—13. évben kivételes tényleges katonai szolgálatra behívott nem tényleges állományú legénység gyámolító nélkül hátrahagyott családtagjai részéről segély adományozása iránt akár előszóval, akár írásban ezután még utólagosan előterjesztendő kérelmek az összeírásra hivatott hatóságok által csak folyó évi május hó 1. napjáig fogadhatók el és vehetők tárgyalás alá, mivel a segélyezésre szánt összeg az ezen időpontig jelentkezettek közül kerül kiosztásra. Az emiitett hataridőn tul előterjesztett ily kérelmek ennélfogva, mint elkésettek, tárgyalás alá nem vehetők. — Feloszlott casinó. A büdszentmihályi casinó egyesület még a mult évben kimondotta, hogy a casinói tagok részvétlensége miatt feloszlik, a belügyminiszter most a feloszlatást jóváhagyólag tudomásul vette. — Pályázat jegyzői állásra. A nyírbátori járás főszolgabirája Nyírbátor községben újonnan rendszeresített pénztár ellenőri (harmad jegyzői) állásra pályázatot hirdet. A pályázati kérvények május hó 15-ig nyújtandók be a főszolgabírói hivatalhoz. A választás május hó 16 án fog megtartatni. — A beteg főjegyző szabadsága. Bogár Lajos városi főjegyző egészségi állapota még mindig nem állott annyira helyre, hogy hivatalát elfoglalhatná. Újból szabadságának meghosszabbításáért volt kénytelen folyamodni s a pénteki közgyűlés sajnálattal bár, készséggel teljesítette a kérelmet és a szabadságot ujabb 3 hónappal hosszabbította meg. — A Sóstó vizének biztosítása. A Sóstónak legnagyobbik baja az, hogy magát a ta vat annak idején, a Nyírvizszabályozáskor az Igricze tó vizének elvezetésére létesített csator nával elvezették. Érdekes történeti tény, hogy a Nyírvizszabályozó társulat akkori igazgatómérnöke, néhai Szeszich Lajos ellenezte legjobban azt a tervet, hogy az igricei csatornát a Sóstón vezessék keresztül és ez elleni tiltakozását jegyzőkönyvbe is vétette. A város képvilői azonban ragaszkodtak ahhoz, hogy a csatorna a Sóstón menjen keresztül. Ennek az lett a következése, hogy a tó vize lassanként teljesen elapadt. A város úgy igyekezett segíteni ekkor a dolgon, hogy a sziksós viz megtartása céljából egy mélyebb medencét ásatott s azt azóta is többször mélyítette. A víz azonban csak nem akar megmaradni; nyár közepére a mélyített medencében is csaknem teljesen elapad. Keresték ennek az okát és meg is találták. A medence és a kanális között észak-kelet és kelet felől laza homokos a talaj, melyen a medence vizének jelentékeny része lassan de biztosan elszivárog. Szó volt többször arról, hogy a csatornát kellene más irányban elvezetni. Ez azonban temérdek pénzbe kerülne és mert dombos helyeken menne keresztül az erdőn, az erdőből is igen nagy területeket venne igénybe. Duzzasztó zsilipekkel sem lehet segíteni a dolgon, mert a felduzzasztott viz nem csak a tó vizét emelné, hanem átszivárgással elárasztaná a kiszáradt Igricze környékén levő földeket is. Ezért arra gondolatra jöttek, hogy kutakból kellene pótolni a medencéből elszivárgó vizet. Ez is nagyon költséges volna így, ha az elszivárgás maga meg nem akadályoztatik. Ezért aztán a debreceni kultúrmérnöki hivatal azt a