Nyírvidék, 1913 (34. évfolyam, 27-52. szám)

1913-06-01 / 44. szám

4 44-ik szám JNraraÉK. 1913. junius 1. Igaz, hogy a kissé hosszura nyúlt szavalla­tok miatt az ebéd késett meg; mert mire a diákok az asztalhoz kerültek. 12 óra elmúl­ván, a pincéreket a többi ebédelő közönség vette igénybe s a kiéhezett diákoknak kellett várni reájuk, mig ezeknek kiszolgálása alól felszabadultak. No de jövőre majd ez is másként lesz. A szokásos és nemcsak a szülők előtt hanem szélesebb körben is közkedveltségnek örvendő majáiisi közebéd 2 óra felé vette kez­detét az uj szálloda épület nagy tánctermében. Közel száz teriték talált itt gazdára. A jelen­voltak sorában sajnosan kellett nélkülöznünk dr. Meskó László orsz. képviselőt, a főgim­názium érdemes felügyelőjét, kit a pártelnöktől érkezett távirati meghívás épen a majális nap­jára szolitott el Nyíregyházáról. Továbbá Májerszky Béla kir. tan. polgármestert, kit hivatalos ügyek kötőtlek le. Az asztalfőn Balla Jenő egyházfelügyelő és h. polgármester, Leffler Sámuel főgimnáziumi igazgató és az ifjúság régi lelkes barátja dr. Jósa András foglaltak helyet. Rajtok kivül ott láttuk még dr. Dohnál József vármegyei főorvost, dr. Prok Gyula iskolaszéki elnököt, Várallyay Ferenc uradalmi igazgatót, dr. Konthy Gyula városi orvosfőnököt, dr. Kovách Elek kir. közjegyzőt, Groman Géza tiszttartót,Liptay Jenő földbirtokost, Polinszky Ágost máv. állomás­főnököt, Mikecz István vármegyei főjegyzőt, Vietórisz László evang. lelkészt, Pöppel Gyula műszaki tanácsost, Szabó László kir. táblabírót, Tóth Pál, Báthory István, Rooz Ferenc kir. törvényszéki birákat stb. Az első felköszöntőt dr. Vietórisz József főgimnáziumi tanár, mint a majáiisi rendező­bizottság elnöke mondotta a szokott nagy hatással a vendégekre. Utána Leffler Sámuel főgimnáziumi igazgató a távollevő főgimnáziumi felügyelő elmaradásának indokait ismertetve, dr. Meskó László felügyelőre és a főgimnázium kormányzó tanácsára mondott pohárköszöntőt. Ezután dr. Jósa András nyug. vármegyei fő­orvos emelkedett szólásra, és megemlékezve arról, hogy egy nem régiben egy társaságban mondott pohárköszöntője félreértésekre adott alkalmat, siet a félreértéseket eloszlatni s ki­jelenti, hogy a nyíregyházi főgimnáziumot és annak tanári karát régi idő óta megtanulta megismerni és megbecsülni azért az igazi haza­fias szellemben vezetett tanításért és neve­lésért, melyben az ifjúságot mindig részesítette és részesiti s mint Nyíregyházán való tartóz­kodása alatt — két eset kivételével amikor betegség tartotta távol — minden majálison, ugy ez alkalommal is az iskola, az ifjúság és a tanárikar iránti nagyrabecsülése és szeretete hozla ide. A főgimnázium ifjúságának szószólója Bá­nyász András maturandus diák a tanárok iránti háláját és köszönetét fejezte ki. Balla Jenő városi tanácsos egyházfelügyelő, a távollevő polgármester elmaradását kimentve, az ő helyet­tesítésében, de ugy is mint egyházfelügyelő és mint a főgimnáziumi kormányzó tanács tagja adott kifejezést a tanári kar működése feletti közvetlen megfigyelésből eredő elismerésének s a tanari karra mondott pohárköszöntőt. Dr. Pröhle Vilmos az ifjúságot éltette, nagy hatást keltve azzal a mondásával, hogy az érettségiző ifjak egyikét sem kívánja a jövő évi majálison újra itt látni. Örömmel jegyezhetjük fel, hogy Wetzel Károly, a Sóstó vendeglő uj bérlője kitett magáért és a legteljesebb megelégedést érde • melte ki. A délután első fele a szokásos torna ver­senyekkel telt el. Majd egymásután erkeztek a zsúfolásig megtelt kisvonatok s mihamar telje­sen megnépesedett a Sóstó egész területe. Négy óra tájban kezdődött a tánc a fiatalabb gene­ráció számára, este pedig a nagyobbak tánc­mulatsága kezdődött a kellemes májusi éjsza­kában, melyre bizonyára kellemesen fognak sokáig visszaemlékezni mindazok, akik ott voltak. — Koszorú szallagok nagy írott betűk­kel, arany nyomással, gyorsan és kizárólag lapunk nyomdájában készülnek Nyíregyházán. A Kemecsei Gazdaszövetség tanulmányi kirándulása. Csak ez évben alakult meg Kemecsén a gazdaszövetség s máris sokszor adta életre­valóságának és szép hivatása felismerésének tanújelét. A téli mezőgazdasági munkák szü nete idejében különböző mezőgazdasági általá­nos és különleges, valamint társadalmi problé­mák és az aktuális kérdéseket megvilágító, ok­tató szakelőadásokat tartottak vetített képek bemutatásával kísérten, biztosítandó a külön­ben mindig értékes előadások maradandó hatását. Ujabban, vagyis 29-én a vármegyei gaz­dasági egyesület közbenjöttével és előkészítésé­vel tanulmánykirándulásra voltak a debreczeni m. Icir. gazdasági akadémián (Pallag-majorban) Szikszay Sándor gazdasági egyesületi titkár, Mikecz Pál földbirtokos gazdaszövetségi elnö­kük és Szmrecsányi Sándor községi jegyző vezetése alatt. A reggel 8 órakor pallagmajori állomásra érkezett 24 tagból álló kiránduló csoportot az akadémia fogatai várták és szállítottak be az akadémiába, melynek majorudvarában Takács Imre gazd. akadémiai tanár és intéző fogadta az érkezőket. Később szívesen üdvözölte a ki­rándulókat Kerpely Kálmán igazgató is, ki szorgos elfoglaltsága miatt újból átadta a külö­nösen gyakorlati oktatásokra vágyó csoportot Takács tanárnak. A major épületeinek brlső berendezkedé­sei, azokban részben a tenyész,- igavonó és más haszonállatok, takarmányozás, tejtermelés, feldolgozás és értékesítés, valamint a trágya­termelés és kezelése, — végül a gazdasági gé­pek megtekintése és ismertetése után a Velich Sándor főkertész-tanár kezelése alatt álló re­mek kertészet került sorra, melynek nemcsak a legtökéletesebb szakszerű kezelését bizonyító minden egyes növénypéldánya, de különösen a helynek a legalkalmasabb növényféleséggel a legtökéletesebb és leggazdaságosabb kihaszná­lása ragadta el minden egyes szemlélőt. Bár szívesen ült is le a csoport ennyi lá­tottak után az akadémia élelmezője által sze­mélyenként potom 1 koronáért adott egyszerű, de bő és kitűnő ebédhez, — mégis alig egy óra múlva már újból megkezdte félbe hagyott kőrútját, ennek utána, Libhardt Márton akad. tanár vezetése s magyarázatával az országos dohánykisérleti állomás telepén, ahol az egyes különféle dohánypajták, egyes jelenben be­máglyázott dohányfajok után a sokféle külső dohánytermelési kísérleteket tekintették meg. Végül újból Takács Imre tanár vezetése és legapróbb részletekre kiterjeszkedő magyarázata mellett bejárták a kirándulók az akadémia külső gazdaságát, ahol is minden egyes táblá­nál azok terményeinek jelenlegi állapota, minő­sége mind egyenként elragadta a szemlélőt, szívesen hallgatták a művelési módok egyes ujabb eszközére vonatkozó részletes magya­rázatot. A délután 4 óráig tartó kimerítő, sokol­dalú és rendkívül tanulságos előadásokat és magyarázatokat Mikecz Pál gazdaszövetségi elnök az előadóknak külön külön és egyben az igazgatónak is azon biztos reményének kifeje­zése mellett köszönte meg, hogy ezen felette élvezetes és tanulságos előadások és látottak gazdaközönségünket bizonyára nagymérvű hala­dásra fogja buzdítani. A kiránduló csoport újból az akadémia fogatain a délután 4 óra utáni vonathoz s innen folytatólag Nyíregyházán át — tapasz­talatokkal, gazdagon tért haza. Szikszay Sándor. A I. Szitáló, őszies esőben indult útnak a mult hét szerdáján a nyíregyházi községi polg. leány­iskola 26 és a női keresk. tanfolyam 5 növen­déke Gáspár Gézáné igazgató, Adorján Ferencné, Juhász Ilonka, Klenner B;rta, Sztempak Ma­riska tanítónők és Tas János tanár kiseretében. Szemetelt az eső vonatinduláskor s bizony némi kételyek szállották meg a lelkeket a kirán­dulás jósikere irányában emiatt. Állomásról-állomásra kisért a csúf eső, sőt mintha mindinkább befelé haladtunk volna az esőbe. A gyönyörű Mátraalját, a gödöllői parkot nézegetve, folyton szorította kedvünket a félsz, mi lesz, ha az idő ilyen marad ? Mintha az idő tönkre tenné csakugyan a vidék szépségét egészen, mintha a szél meg­törpithetne a zalai jegenyéket, egy-ket hullám­fecskendés elmoshatná az emlékünkből a kőbe­vágott tihanyi alsótemplomot, Mária Terézia himes teritőjét, azonban gyerünk csak sorjában. •Budapesten megszállottunk a József fhg. szállóban s némi kis átöltözés után hol gya­log, hol villanyoson kisétáltunk az állatkertbe. Némelyikünk tavaly is látta már, mégis kevés volt a hosszú délután. Az eső miatt behúzód­tak a fedett helyiségekbe az állatok, csak az öreg Jónás, a pingvinek, medvék, fókák és a gázlók állották a vizet, az elefántok, a Sahara királyi képviselői, a gyönyörű tigrisek megvár­ták, hogy eléjek járuljunk hódoló, — bár né­melykor bizony a levegő miatt futásra kész tisztelettel. És kijővén a pavillonokból, az eső mindig csak esett, esett és újra csak esett, szomorún, vigasztalanul. A pompás rhodo ­dendronok között fáivá jártunk s a királyfácá­nok, nagy bóbitás galambok, pávák között mind csak az eget kémleltük, derül-e már és nem derült. Kis uzsonna után gyalog indultunk a ligeti fasoron át a városba, közben mégis megállott az eső s a gyönyörű villák között mindjárt nyugodtabb kedelylyel sétáltunk tova, — kierve az Andrássy útra, — megtekintettük Budapest egyik látványosságát, a Párisi nagy áruházat, ahol aztán mindjárt kitört a emlékvásárlási kedv, — természetesen az idő rövidsége miatt erősen megnyirbáltam A József fhg. szállóban megvacsorázva, a Magyar színházba mentünk, ahol mindannyian egyforma gyönyörűséggel néztük végig a Kék madár előadását. A felnőttek a darab mély alapdondolatát, — a kicsikék annak látványos­ságát élvezték. A még meg nem született gyer­mekek kék világa, a kenyér, cukor, kutya, m.cska meglelkesülése s a kis Mytyl kedves csacsogása lekötötték a legapróbb gyermekek érdeklődését is. Másnap kora reggel felkelvén, reggeli után széjjelnézelődlűnk kissé a fővárosban. Derült, szép, napos idő lelt akkorra s egy kis Duna­parti séta, aztán propelleren az Erzsébethidtől a Lánchidig, — innen gyalog a hidon át — közben a nevesebb épületek s szobrok meg­tekintése, — majd villamosra ülve kiérkeztünk a pályaudvarra s ott kezdődött az ut uj része, le a Balaton felé. Délután három órára érkeztünk Balaton­füredre. Az állomáson ránk várakozó Cséplő Ernő ur, a balatoni szövetség titkára kalauzo­lása mellett megszállottunk az Annuska-nya­ralóban s aztán ebédhez ültünk a Műllecker vendéglőben, — ahol már kezdtünk va'a'rii egyebet is érezni a pénzen vett ellátásnál. Elsősorban az ételek voltak kifogástalanok, — aztán a pompás, üditő F rencz József savanyú­víz az asztalon, — mindezekhez a vendéglős szíves, figyelmes gondoskodása mindnyájunkkal szemben, — szinte előre pótolta a nyaralóban ránk váró kellemetlen éjszakát. Mert az bizony szellős volt és a fekhelyeken is csak egy na­gyon elfáradt fiatal gyermeksereg tudott vala­micskét aludni. No, nem is ajánljuk senkinek szállásra. Ebéd után egy kis vitorláson és két motor­csónakon átkeltünk Tihanyba. Csendes, nap­sütötte vizén simán, gyönyörűen siklottunk a kilencszázados mullu apátság kis városkája felé. Zengett közben a nóta a Hullámzó Balaton bus halászlegényéről, — majd közeledve a tihanyi kikötőhöz, ősi szokás szerint szállott a Himnusz és a Siózat az ég felé. A kikötőben ugyancsak a titkár ur, a ki mind végig velünk volt, megmutatta a pihenő', melynek kerek szobáját a Garay János regéjé­l legfinomabb francia és amerikai Friedmann Sándornál, cipő újdonságok kaphatók NYÍREGYHÁZÁN. 186-52-33

Next

/
Oldalképek
Tartalom