Nyírvidék, 1913 (34. évfolyam, 27-52. szám)
1913-05-22 / 41. szám
2 41-ik szám. JVyíkyidék. 1913. május 22. törekvés, mely telve van ugyan nemes és becsületesen komoly igazságokkal; — de ugyan kérem, hogy akar egy nő megállani a saját lábán akkor, mikor még a tiz centiméteres cipő sarkok viselésétől sem tudja magát emancipálni. Hiába itt még szükséges a támasz vagy egy férj vagy egy mankó alakjában. Politikai vívmányokra vágynak a nők, •— de ők maguk még sem dolgoznak kellő politikával. Ha egy eszme a tömegnek antipatikus, igyekezni kell a kiviteli módját szinpátikussá tenni; nem unaesthetikus nőietlen brutalitásokkal (mint a Suffrágette-ek teszik) — egy komolyságot igénylő eszmét komikussá tenni. Nem kell tetszelegni a nő martir szerepében, — de nem is kell amazóni pózokkal a világnak közhumort szolgáltatni ! Egy intelligens nőnek lehet annyi joga a politikai szavazathoz, mint egy lelkes és „igazságszerető" kortes által leitatott parasztnak; — de ne a gázlámpák leverésével csináljanak tetteiknek prológot, mint Sir Edward Grey mondta nekik, — hanem abból az egyesült jogos kivánalomból, hogy nem adják férjeiket, fiaikat testvérüket katonának. Hisz jogtalanul még a vagyonától sem foszthatnak meg senkit, — hát az élet, mely minden kincseknél nagyobb és pótolhatatlan érték, az legyen a nemzetiségek kapzsiságának kiszolgáltatva? Minél inkább szociálizálódik a társadalom, annál nagyobb létszükséglete az energia. Ha valamennyi náció népe energiáját aktiválva prostestálna a háború ellen, bizonyára nem volnának oly szégyenfoltjai az időnek. mint a milyen a jelenkori nagy bajkáni vérontás is. Hisz lehetetlen, hogy ezt a XX. században még hazafiságnak nevezik s ne találnák más módját a hazaszeretetnek? — Hazafiság! — Itt egy kesernyés gúnyos mosolyra rándul az ajkam. Hazafiság ; — némely helyütt börze spekulációkkal kapcsolatban, melyAdima és Heva ekkor megvigasztalódva emelkedtek fei, de ettől fogva, keményen kellelt dolgozniok, hogy meg legyen a mindennapi kenyerük. Ez a sanskrit, vagy őseredeti hindu történet az első emberpárról. Most lássuk, de csak nagyon röviden a Mózes előadását, hiszen ez ugy is eléggé ismeretes. Azután tegyük meg a kritikai összehasonlítást, hogy melyik változat a tökéletesebb ? Mózes azt mondja a genesis II. rész 7 versében : Formálta volna az ur Isten az embert a földnek porából és lehellett vala az ő orrába életnek lehelletét és ugy lett sz ember élő lélekké. És szépen felékesített az Ur Isten egy kertet Édenben napkelet felől, holott helyezteté az embert, kit formál vala. És nevelt a földből mindenféle fát, mely eledelre jó volna, az életnek fáját is a kertnek közepette s a jónak és gonosznak tudásának fáját is. És vevé az Ur Isten az embert és helyezteté azt az édennek kertébe, hogy azt mivelné és őrizné. És az ur megtiltá a jónak és gonosznak tudásának fájából, illetőleg annak gyümölcséből ennie, mondván: halálnak halálával halsz meg, ha abból eendel. De Ádám nem talált magához való társat, tehát az Ur azt is szerzett neki, még pedig saját oldalcsontjából és vivé azt Ádámhoz. De a kigyó elcsábitá az asszonyt Évát s mindketten megízlelték a megtiltott fának gyümölcsét, előbb Éva. azután Ádám s e miatt rájuk szakadt a szörnyű büntetés, olt kellett hagyni a paradicsomot s véres verejtékkel mun • kálni a testet fenntartó táplálékért a főidet s szenvedni a halált s egyéb kínokat. De Mózesnél is meg van a szabadító ígéret a megváltás felől. hez ember vér szükségeltetik. Égbekiáltó, szégyenletes borzalom ez! — Én, türelmes jó embertársaim, olyan különös ósdi impresszióim vannak rólatok, mintha bizonyságul szolgálnátok ama konzervatív fogalomhoz, mely szerint a civilizáció rombolója az emberi bolondságnak. Elgondolkozom rajla mélyen és áthatón ugy érzem, van némi igazság benne. Mert ime mire törekszik a mai kuliura? Még egy uj gépfegyver típust, vagy Dreadnought konstruálása, hogy legyen mivel a nemzeti érdekeket megvédeni. A kor józanságával talán inkább harmónizálna ugyan, ha a nációk diferenciáit semleges közegekből álló nemzetközi bíróság intézné el, ártatlan emberek vérontása nélkül; — de ugyan kérem, ez majdnem oly innobilis volna, mintha a párbajozó ellenfelek ahelyett, hogy a „lovagias elégtétel szabályai szerint" összevagdalnák egymást; — törvényes birói igazságtételt kérnének. De ugy látszik az emberiség még fiatal a világreformokra. Ha szellemileg képzettek is, de lelkileg még nincsenek oly átfinomult stádiumban, hogy az „Ember" névre méltók legyenek. — Szegény, szenvedő emberiség, ugye fáj nektek a szomorúság? Fáj az élet és azért mégis jó élni, mert mindig reménykedtek, hogy jön majd egy jobb egy szebb kor. És azért még sem aktiváljátok eszméiteket; — : gyávák a cselekményre a megszokottság rabjai. Valami csendes letárgikus álomban vagytok most, melyből néha felráz valami energikus életepizód; — egy kis háború, gazdasági, pénzügyi, politikai válság, — és aztán? aztán ismét visszaestek abba a kényelmes nembánom elméletbe, - a minden mindegy logikába. Az elektromoskor gyors életélésének fáradsága ez; az alkonyat pihenésre váTegyük meg most Nagytiszteletü lelkészértekezlet! Az összehasonlítást a mythos két változata között, ámbár már előzőleg is nyilvánítottunk véleményt. Én ugy találom, hogy ^ az indus hitrege az ember eredetéről szebb, g müvésziesebb, intelligensebb a Mózes által el! beszélt történetnél. Mind a két változásnál feltűnő és bizony nem az igazság színében tűnik | fel, hogy az első ember bűnéért, engedetlen! ségéért az utódoknak kell lakolni, ép ugy, mint a Zách Felicián bűneért felelőssé tette a törvény az árlatlan családtagokat is. Mint Arany Jánosnál mondja a királyné: Mutató ujjamért Szép hajadon lányát Nagy ujjamért legény fia Borzasztó halálát A más kettőéit Veje, lánya végét Piros vérem hullásáért Minden nemzetségét. Ez már felettébb való igazság, mit a példabeszédes bölcs világosan megtilt, ezekben a szavakban : Ne légy, felettébb való igaz. Nagyon feltűnő mind a két változatnál a bűnből való megváltás, amott Visnu, itt a homályosan mintegy csak célzatosan emlitelt szabadító állal, ki megtöri a csábitó kígyónak fejét. Mind a kettő az Idvezitő Ur Jézus Krisztusnak megszemélyesítője és a Brahma vallásban már teljesen kiképzelt s a keresztyénségbe is átjött szent háromságnak második személye, mig a harmadik személyt amott a shiva a romboló istenség, itt a szentlélek az alkotó Lélek képviseli. Nagyon feltűnő a különbség is a két hitregében. Az indus elbeszélés a foeminismusnak gyása, melynek elmultával várunk egy rózsaszínű hajnali virradatra, mely után következnek az emberi élet boldog, melegfényü napjai. Az egri érsek Nyíregyházán. Az rgri érsek, Szmrccsányi Lajos penteken es!e érkezett Rakamazra, amit már mult számunkban tudattunk olvasóinkkal. Nyíregyházára szombat esíe jöt' meg őnagyméltósága, de már délután ünnepi képet öltött az utca. A házak lobogó díszben, az emberek csoportosulva, a katonaság kivonulva, a pénzügyigazgatóság előtt fényes diadalkapu várta az erkező főpapot. A magas vendéget a vasútnál Vay Tibor gróf, főispán, Mikecz D:zső alispán, Májerszky Béla kir. tan. polgármester, Mikecz István főjegyző, Kauzsay főjegyző, Balla Jenő, Kertész Bertalan rendőrfőkapitány, Kállay András nyugalmazott főispán, Orosz György császári és kir. kamarás, leveleki Molnár Gusztáv, Kovács István törvényszéki elnök, Bodnár István, Szalánczy Bertalan, Varallyay Ferenc, Liptay Jenő és még többen várták. Mikor a vonat beérkezett a pályaudvarrra s az érsek feltűnt a kocsi ajtajában, a közön ség meleg ünneplésben részesiietle, mijd Májerszky Béla polgármester üdvözölte. Szmrecsányí é,rsek valaszában hálásan köszöni a szeretetet, melyet Szabolcsban léptennyomon tapasztal. Minden igyekezetével azon lesz, hogy azt kiérdemelje. Nagy lelkesedéssel fogadták az érsek szavait, melyeknek elhangzása ulán megkezdődött a bevonulás. A menetet Oros és Napkor községek lovasbandériuma nyitotta meg, utana a városi négyfogatú díszkocsin az érsek haladt, a polgármester kíséretében. U.ána a papok és városi előkelőségek hosszú kocsi sora következett. Mikor a menet a templomhoz ért, az egyházi zenekar rákezdett az Ecce sacerdos magnus kezdetű templomi énekre. Az istentiszteletet Petrovics apátkanonok végezte fényes segédlettel. Az istentiszlelet végeztével baldachin alatt kisérték fel az érseket a plébániára fehérruhás lányok sorfala között. * * * Reggel nyolc órakor baldachin alatt kísérve vonult be az érsek a templomba, melyet a közönség zsúfolásig megtöltött. kedvez, mert nem a nő, hanem a férfi követi el s kapja végre a bűnt, mig a genesis szerint azt az asszony cselekszi a megtiltott fa gyümölcsének megízlelésével. S ennek megfelelő • leg más is volt a régi hinduknál a nőnek helyzete, viszonya, mint a durva és bárdolatlan régi zsidóknál. Soha egy népnél sem tisztelték ugy a nőket, mint Indiában, hol a középkorbeli európai nő tisztelet csak gyermekjátékként tűnik fel az akkori nő kultusza mellett. Fejezzük be felolvasásunkat egy pár gyönyörű bizonyítékkal az asszony kultusz tárgyában a Védák bölcs mondásai közzül: A férfi az erő, a nő a szépség, a férfi az értelem, mely uralkodik, a nő a bölcsesség, mely megigéz, egyik a másik nélkül meg nem állhat. Az asszony könnyei levonják az ég tüzét arra, ki őt elhagyta. A nők imája kedves az urnák. És ha a férfiak azt akarják, hogy Isten meghallgassa őket, ne járuljanak az Úrhoz az asszonyok imája nélkül. Egy asszony imájára könyörült meg az alkotó az emberiségen, átkozott legyen aki ezt elfelejti. Nincs utálatosabb bűn, mint visszaélni egy nő gyöngeségével! Az édes anyánál melegebben szeretni a földnek semmiféle teremtménye sem tud. (Források: A szent Biblia, Nagy képes Világtörténet, az indus szens könyvek (Védák) Tordai Vilmos közleménye, a Pesti Hirlap 1912. febr. 10. számában. A föld története stb.) (Vége.)
