Nyírvidék, 1913 (34. évfolyam, 27-52. szám)
1913-05-22 / 41. szám
40-ik szám. J#Í R iri DÉK. 1913. május 18. 11 Az orgona-szóval kisért énekkar Ecce sacerdos dominus kezdetű egyházi dallal vezette be az érseki misét, amelyet két kanonok végzett, a környékbeli papság asszisztálásával. Az ünnepi mise után Smrecsányi Lajos szent beszédet tartott a bérmálás jelentőségéről. A beszéd után a bérmálás következett, amely háromnegyed tizenegy órakor ért véget, mikor is az érsek a plébániára tért vissza. A küldöttségek tisztelgése féltizenkettőkor kezdődőlt. A lutheránus egyház nevében Paulik János igazgató főlelkész, a református egyház nevében Bartók Jenő, lelkész, a görög katholikus egyház nevében Euttkay Gyula főesperes, az izraelita statusquo hitközség nevében Bernstein Béla dr. főrabbi, az orthodox hitközség nevében Schwarz Ede hitközségi elnök, a római kath. egyház nevében pedig Bodnár István dr. iskolaszéki világi elnök üdvözö'le az érseket. A vármegye nevében Vay Tibor gróf főispán, a város nevében Balla Jenő helyettes polgármester, a törvényszék nevében Kovács István törvényszéki elnök, a pénzügyigazgatóság nevében Sefcsik József királyi tanácsos, pénzügyigazgató, a tanfelügyelőség nevében Wilt György dr. tanfelügyelő, a vármegyei gazdasági felügyelőség nevében Kauzsay Tibor gazdasági felügyelő, a jótékony Nőegylet, az izraelita Nőegylet és a leányegylet nevében özv. Bástliy Barnáné, a pártfogó egylet nevében Kovács István üdvözölték Szmrecsányi Lajos egri érseket, aki szívesen fogata a küldöttségeket és hosszan, melegen válaszolt a szónokoknak. Paulik János ev. lelkész a következő szavakkal üdvözölte a magas vendéget: Főtisztelendő és nagyméltóságú Érsek Ur! A helybeli evangelikus egyház képviseletében jelentünk meg magas szine előtt, hogy városunkban s egyházunknak is területén való megjelenése alkalmából tiszteletteljesen s keresztyén szeretettel üdvözöljük. Egyházunk mindenkor szívesen adózott és adózik elismeréssel s hódoló tisztelettel azoknak, s szives-örömest keresi a szívélyes érintkezést mindazokkal, akik a valláserkölcsi élet s a nemes kultura mélyítésén és fellendítésén fáradoznak, mert hiszen maga egyházunk is — bár más területen s talán más formák között — ennek a szent célnak igyekszik szolgálni egész szívvel s legjobb erőinek latbavetésével. Hazánknak is sajnálatosan zilált viszonyai, de meg álta'ában a mai korszellemnek mindenféle veszedelmes miazmákkal telitett mivolta arra intenek mindenkit, egyént és testületet egyaránt, hogy minél kevesebbet keressük azt, a mi elválaszt, s minél többet azt, a mi egyesít bennünket, hogy igy a vállvetett erők annál hatékonyabban szállhassanak sikra korunk romboló hatalmai ellen s annál erőteljesebben építhessék drága hazánk jólétét s az istenországa szent birodalmát. Főtisztelendő^Nagyméltóságodat az a kedves hir előzte meg ide, a mi körünkbe, hogy a krisztusi evangyéliom lényegének: a mindeneket egyesítő s a társadalmi és felekezeti szakadékokat áthidaló szeretetnek nemcsak lelkes apostola, hanem nemes megszemélyesítője is, s ez a jóleső tudat vezetett bennünket ide, hogy Nagyméltóságod előtt nagyrabecsülésünket kifejezve itteni időzésére az Ég áldását kérjük. Az Ur áldja meg bejövetelét s áldja meg kimenetelét, közös Urunk: a Jézus Krisztus szent nevének dicsőségére! * Leffler Sámuel főgimn. igazgató a tanártestületet vezette tisztelgésre. Beszéde ez volt: Főtisztelendő és Nagyméltóságú Érsek Ur! A nyíregyházi ág. h. ev. főgimnázium tanártestület mély tisztelettel jelentünk meg Nagyméltóságod előtt, hogy szivünk és lelkünk őszinte üdvözletét kifejezésre juttassuk ma az egész várost átható örömben. Tanártestületünk munkájának minden mozzanata azon az alapon áll, és nyugszik, rendületlenül, a melynél jobbat, tökéletesebbet, senki nem adhat ... és ez az alap: Az Ur Jézus Krisztus! Működésűnk közben — kötelességünkhöz hiven — felöleljük ugyan a lelkiismeret szabadságán állva a szabad vizsgálódásnak es ámult s jelenkor haladásának minden vívmányait: de szent meggyőződéssel valljuk, hogy lelkünk vezérlő s világító csillaga egyedül az örökkévaló Isten, az Ur, kinek félelme egyedül és kizárólag a bölcsesség kezdete Ezen hit mellett szent „Palladium" gyanánt ^áll előttünk a mi szeretett magyar Hazánk képe; ennek nemes cselekvésekben részünkről és áldozatokban megnyilatkozó szeretete ... és az emberméltóság megbecsülése az, amit tanítványaink szivébe élöpéldánkkal átültetni törekszünk. Kegyelmes Urunk ! Ilyen szellemben vezetjük mi a gondjainkra bizott öt vallásfelekezethez tartozó ifjúságot; mindeniknél külön-külön megkívánjuk sőt követeljük, hogy a saját egyházának hitelveihez és vallásos rendelkezéseihez szigorúan ragaszkodjék: de egymás iránt és egymás között érezze az evangyeliomi szeretet melegét, és igaz testvéri szeretettel viselkedjék. Midőn mindezek igazságáról tiszta önérzettel leszünk vallomást Nagyméltóságod előtt a múltban eddig is élvezett nagybecsű bizalmát továbbra is kérjük: mély tiszteleten nyugvó üdvözletünket ismételten fejezzük ki. Őnagyméltósága — a gyorsirák feljegyzései szerint a következőkép válaszolt az üdvözölésre: Mély (hálával köszönöm ezt a fennkölt eszmék alapján kifejezett üdvözletet. Kérem! én nem tagadhatom azt, és ki is akarom mutatni mindenkor hogy azok iránt, akik erősebb nehezebb munkával foglalkoznak, a legmélyebb tisztelettel viseltetem. De ha a tanitás müve ebben áll, ilyen felfogás után, amelyeit gyönyörű szavakban vázolni halottam, feltétlenül tisztelnem kell azokat is, akik nem csak tanítanak, hanem nevelnek is vallásosságban és hazafiságban egyaránt, hogy ez az ország, mely annyira széttépet, annyira káros méreggel teljes, hogy ez az ország ezen intézettől uj reményt kapjon, hogy ismét erőt kapjon és ne legyen játék, a gonoszok játéka. Akik igy fogják fel fenséges hivatásukat, azok előtt meg kell hajolnom mély tisztelettel és boldog leszek, ha ugyancsak rám gondolnak, akik igyekeznek becsületes polgárokat nevelni. * Esti félkilenc órakor az érsek tiszteletére zenés fáklyásmenetet rendeztek. Már hét óra után nagy sokaság gyűlt egybe, amely nyolc órákor óriási impozáns tömeggé alakult. Pontban félkilenc órakor felvonult a zenés fáklyásmenet, amely a plébánia előtt állott fel. A plébánia épületével szemben, a palota ablakai előtt pódiumot emeltek, melyről Meskó László volt államtitkár, Nyíregyháza"város orsz. képviselője intézte beszédét a város közönsége nevében az egri érsekhez, a dalárda szépen előadott éneke, Petőfi Sándor Tied vagyok, tied hazám kezdetű dala után Meskó Lászlónak nagy tetszéssel aratott beszéde után válaszolt az érsek: — Szivem és lelkem mélyéből megrendülve hallgattam méltóságod szavait, melyeket Nyíregyháza városának közönsége nevében volt szives hozzám intézni és kijelenthetem, hogy ugy ünnepelni, oly melegen és annyi fenzéggel, mint ahogyan azt Nyíregyháza teszi, Magyarországon egy város sem képes. Ily ünneplést már volt szerencsém tiz évvel ezelőtt egyszer végig élveznem, amikor istenben boldogult, nagvnevü elődömet ünnepelték. Akkor, tiz esztendő előtt, felejthetetlenül szivembe zártam Nyíregyháza közönségét. — Biztosítom önöket, igen tisztelt polgártársaim, hogy amig az egri érseki székben fogok ülni, sohasem fog megszűnni határtalan szeretetem és végtelen tiszteletem, melyet önök iránt érzek. Óriási lelkesedéssel és szűnni alig akaró tetszésnyilvánítással éltette a közönség az egri érseket meleg és őszinte beszédeért s csak a dalárda éneke után hagyta abba a zajos ovációt. * * * Napok óta diszitik a királytelki megállóhely kicsi őrházát. Egy nemes lelkű főúr minden buzgósággal megáldott vezetése mellett egy lelkes kis csapat napok óta dolgozik rajta. Jön az érsek, a főpásztor, a vonat pár másodpercre megáll, méltóképen fogadni kell. C-ütörtökön pedig ott lesz a bérmálás. Szombat délután szünet volt az egész uradalom területén. Ezer ünn'plőben öltözött, ember várt a vasútnál. A gróf urak őméltóságáék vendégeikkel, tisztikar, tantestület, iskolás gyermekek, belső és külső cselédek mind. Fehér ruhás kislány, néhány üdvözlő szó kíséretében fehér rózsából remekbe készült csokrot akart átnyújtani a főpásztornak. A vonat azonban csak egy percig áll s a mire a kislány a nehezen nyiló ajtóhoz jut a vonat tova robogott s magával hozta a kis leányt is Nyíregyháza felé. . . . Igen sokaknak régi vágya teljesült azzal az előadás-sorozattal, melyet Doctor Ármin m. kir. iparfelügyelő utánjárására dr. Acél Károly budapesti mentő főorvos tarto't meg, illetve kezdett meg e hétnek hétfőjén. A városháza tanácstermét igazán a zsúfoltságig megtöltő hallgatóság száma mutatja azt a nagy érdeklődést, melyet az előadások megtartásának hire széles körökben keltett. Szolgálatot vélünk tenni a köznek, melynek érdekeit szolgáljuk, amidőn az előadást bár csupán kivonatosan, azonban mégis eléggé dó ismertetésben közöljük, hogy az tájékoztatásul szolgáljon az azoknak, akik az ügy iránt érdeklődéssel viseltetnek, ismétlésül pedig azoknak, akik a tanfolyamot végighallgatták, avagy a mentési teendőkkel már korábban, de nem hivatásszerűig foglalkoztak Mielőtt az előadásokat ismertetnők, lehetetlen, hogy az ez alkalommal eszünkbe ^ötlött gondolatainknak kifejezést ne adjunk. Az' előadás alkalmával kitűnt, hogy mennyire egyszerűek azok a tennivalók, melyek az első segélynyújtást képezik. De kitűnt az is, hogy a hallgatóságnak túlnyomó nagy többsége még ezekről az alap fogalmakról sem hallott soha. Végül kiderült az is, hogy már számtalan emberélet elpusztult azért, nert az emberek ezeket a primitív intézkedéseket sem ismerik. Minthogy pedig ezek a laikusok részéről nyújtott első segályek egyáltalában nem befolyásolják károsan az orvosok érdekeit, határozottan kívánatosnak tartjuk, hogy ezek as ismertető előadások rendseeresittessenek, s a közalkalmazásban levő orvosok ez előadások megtartására felhivassanak illetve köteleztessenek! Dr. Acél Károly budapesti mentőorvos azzal kezdte az előadását, hogy ő nem doktorokat akar nevelni, hanem a laikusoknak akar oktatást adni a rögtöni segély nyújtásról, amig az orvos megérkezik, illetőleg, amig a segélyre szorult egyén orvosi segélyben részesíthető lesz. N-^m is olyan régen volt még az, hogy az ember (értsd az orvosokat is!) mitsem tudtak a fertőzésről. A boszniai hadjárat idején nyilvános felhívás történt a tépés csinálásra! Pedig hány és hány szegény beteg sebesült éppen a tépés alkalmazása következtében beállott fertőzésnek lett a szomorú áldozata! S ma a tépést úgy szólván már nem is ismerik. Persze a »tépés* idejében az orvos urak sem tudtak még semmit a baktériumokról a bacillusokról, melyek nemcsak az üszkösödésnek lehettek esetleges okozói, de ma már a tudomány azon az állásponton van, hogy a belső bajokat is a baktériumok idézik elő. A ,tépcs" korszakát a carbol követte. Az 1—5°/o-os carbololdat. S mert ennek erős volt a szaga, azt hitték, hogy a karból majd megöli az akkora már felfedezett bacillusokat! Hát igaz, hogy megölte őket, de a legtöbb esetben megölte azt, a testrészt is amelyre használták. A carbolt a sublímát követte. Hát erre BÉRMALASI AJÁNDÉKUL Gyönyörű ékszerek és órák óriási választékiban még eddig nem létezett olcsó árakon beszerezhetők fCH ARNOLD órás és ékszerészné Nyíregyháza, Rákóczfutcal. (Takarék-palota)
