Nyírvidék, 1913 (34. évfolyam, 27-52. szám)

1913-05-01 / 35. szám

35-ik szám. JSfYÍRYIDÉK. 1913. május 1. 5 közlekedés fotytán még késedelmesebb, maly­nek folyamánya lesz a rendőrségnek mindun­talan megismétlődő szerepre hivása. Az értekezlet javasolja, hogy a vizsgák junius 15-étől 20 ig tartassanak és pedig napon­ként 4-4 a díszteremben és a templomban, mely vizsgákra egy-egy tanitó bírálóul lett kiküldve. Az évzáró értekezlet junius 1:2-én lesz meg­tartva. A Madarak és Fák napja, továbbá az is­métlő vizsgákra és a majálisra vonatkozó hatá­rozatok illetve választásuk lapunk Újdonságok rovatában találhatók meg. Természet — társadalom. Befejezéshez viszem ezt a kis tanulmányt. Az volt az óhajtásom, hogy szíves olvasóim tisztán lássák a socialismus teljes kialakulását, azt a forradalmi érzést, mely az ő nyomában kelt ki, és azt a fejlődést, a mibe jutott. Az a reményem, hogy olvasóim a szocializmus alatt nem fogják többé érteni a véres szájú dema gógiát, a socialista alatt nem látják a sztrájkoló, veres nyakkendős nemzetközi hazátlant, hanem megértik, hogy a socialismus az emberiség 80% ának küzdelme egy jobb berendezkedésű világ megteremtése érdekében, ahol a termelés és fogyasztás rendje az egyenlőtlenségek szer­telenségeit megszünteti, lehetetlenné teszi; a hol az emberiség minden rétege vágytól égőén — dolgozik, ahol az emberek épen az egyen­lőség érzetéből folyólag, igazán becsülik és sze­retik egymást, ahol a kuli ura áldásait mindenki egyformán élvezi, ahol nincs nyomor, nincs a szükség okozta bánat, ahol a templomok tele vannak, mert ott a természet felséges voltát, az élet és munka szépségét, a gyöngék és be­tegek szeretetét, a tudományok vívmányait tanítják. Olvasóim láthatják, hogy a socializmus áttör ugyan minden nemzeti határt, de minden határon belül külön nemzeti sajátságok szerint külön legközelebbi feladatok alapján fejlődik, és ezen mozgalmakat semmiféle nemzetközi központ nem irányítja. íme például a magyar vagy a belga socia­lismus külön utakon törekszik az általános, egyenlő és titkos választójogra. És nálunk a legsovinistább politikai pártok szövétkeznek a hazai socialistákkal, elismerve ezzel, hogy az emiitett küzdelem nemzeti célt szolgál. A socia­lismus csak a szónokló hazafiságot utasítja vissza es helyesen teszi, ha a történelem lapjairól az embergyilkolás apotheosisát kiküszöbölni törek­szik. Kossuth, Széchenyi, Petőfi, Irányi sokkal inkább áthatja szivüket, mint Kinizsi vagy Szapolyai. Ez azonban nem hazafiatlanság. De visszautasítja azt a kivanalmat is, hogy a mun­kás — hazafiúi kötelességből — munka alka­lom nélkül, éhbérért itt dolgozzék, ha más helyen jobb viszonyok közé juthat. Ezt mindig azok prédikálják, kiknek jó dolguk van, és a kik szeretnék az olcsóbb munkaerőt itthon tartani. Nemzetenként, külön-külön küzd tehát a politikai hatalomért, hogy nagyobb erővel küzd­hessen az alkohol, a tuberkulózis, a gyermek­halandóság, a militarizmus ellen. Es ha mind­ezeket elérve, nagyobb erőhöz jut, fokozatosan fog előbbre törekedni ideáljai felé. Majd ekkor fogja látni, hogy egy-egy programm pontja biztositja-e a célt? és e szerint fog — a fej­lődés törvényénél fogva — igazodni. Ahogy Földes Béla mondja : ami a socia­lismusban szükségszerű és észszerű, az feltétlenül meg fog válósittatni, de teljesen maradvány nél­kül a socializmus nem valósulhat meg, mert hisz ép az a feladata, hogy foglalkozzék az emberi­ségnek még nem érett problémaival. Azért lesz mindég jövője, és a jövőjén tul — álma és álmodozója. * Két dolgot tartok szükségesnek elmondani bucsuzóul. Az egyik az, hogy eme kis tanul­mánynál a következő müvek voltak segítségemre. Farkas: A socialismus története. Dr. Földes Béla: A socialismus. Marczali: Világtörténet. Szilágyi: Magyarország története. Dr. Szende : Magyar városok. Huszadik század. Szabolcsi Hirlap. Görög filosofusok. Ezen kívül egyéb dolgozatok. A másik megjegyezni valóm az, hogy ennek a rovatnak, a Természet—társadalom-nak az volna a célja, hogy Nyírvidék olvásó közönsége keresse fel mindazzal a tapasztalatával, vagy egészen uj dologról szóló olvasmányával, mely a természet, vagy a társadalom tudományának keretébe vág. Mily érdekesek például a Szomjas Gusztáv ur megfigyelései az állatvilág köréből. Olvasóink megköszönnék ha ő, vagy hasonló dolgokkal mások, felkeresnék rovatunkat. Ha pedig a társadalmi problémák tovább is érdeklődést keltenek, ugy — egy kis pihenő után — újból kezembe veszem a tollat és el­fogom mondani, hogy milyen ország. Uj — dél Wels — a hol a socialistikus ideálok a legna­gyobb mértékben vannak megvalósítva. Várni fogok arra, ho?y a Nyírvidék szives olvasói kívánságukat nyilvánítsák. . Addig is jöjjenek a természet kevésbbé ismert különösségeinek tudói. Béke velünk! Tanügyi hét. Eddig úgy volt, ha a tanítóság vezért vá­lasztott, hogy az arravalóságot nézte, s ez irány­ban agitált. Most azonban megfordult a világ. Olyan eszközökkel is harcolnak, melyek már a szertelenségbe csapnak át. Például a Magyar­ország tanügyi rovatvezetője f. évi április 9-iki számában így ír jelöltje mellett és Moussong ellen: .Moussong községi tanító volt. Méltányos tehát, hogy utódja felekezeti tanító legyen. Moussong katholikus. Az új elnök református legyen. így kivánja ezt a paritás*. Jó, hogy tovább nem folytatja, hogy eddig fekete baju­szos volt az elnök, most legyen szőke bajuszos, eddig sovány elnökünk volt, most legyen kövér stb. Hát ezek a gyönyörű érvek. Ilyen érveket nem lehet a tanítóságnak beadni. Ugyanabban a számban így bölcselkedik a rovatvezető : „Moussong elhatározása komoly okokból fakadt, azt meg nem változtatja, már csak azért sem, mert jól tudja, hogy ez a tanítóság egysé­gességének s így a szövetségnek föltétlenül pusz­tulását jelentené.* No. hát ez komikus. Moussong hozta egységre a tanítóságot s ha most ő ma­radna az elnök .elpusztulna" a Szövetség. A tanítóság is jól tudja, mit és mennyit tett Moussong és tisztikara azért, hogy életrekeltse a Szövetséget, annak lendületet adjon, iránta érdeklődést keltsen, azért ilyen görbe okosko­dások célt tévesztenek. Vannak azonban lapok, melyek komoly aggódással látják a fel-felmerülő szertelensége­ket s ezekkel szemben helyes iránybart látják meg a Szövetség célját és feladatait a közeli tiszujítással kapcsolatban. Okosan írja a Nem­zeti Iskola legutóbbi számában: .Elítélünk minden oly hangot, amely szö­vetkezésünknél a megkülönböztető jelzőket kiabálja. Mi tehát nem helyeselhetjük azt, hogy az Országos Szövetség tisztikarának megalakí­tásánál, az elnökválasztásnál állami, községi, felekezeti tanító legyen a vezér, mi csak a ma­gyar nemzeti állameszme szolgálatában álló, önérzetes, becsületes férfiút akarjuk az elnöki székben látni. Itt nincs jelleg, itt nincs vallás­felekezet, itt csak tisztességnek s megbízható­ságnak kell lenni, mely tisztesség és megbízha­tóság mellé sorakozik az egész ország tanítósága. S ha sorakozik, akkor számol a tanítósággal a hatalom, mert számolnia kell*. Mikor az állam az 1912. evi XXXV. tör­vénycikkben megállapította a tanítóknak a családi pótlékra való igény jogosultságát, a szatmári róm. kath. püspökség által fentartott felekezeti iskola két tanítója: Bodnár Alajos és Juhász József szintén követelték dr. Boromissza Tibor püspök­től, hogy elvállalt kötelezettsége értelmében utalja ki nekik is a családi pótlékot. A gazdag szat­mári püspök azonban megtagadta a két sze­gény tanítótól a családi pótlékot, mire ezek a szatmári közigazgatási bizottságnál panaszt emeltek a püspökük ellen. A közigazgatósági bizottság igazságot szolgáltatott a két jogtala­nul megkárosított tanítónak és kötelezte dr. Boromissza Tibor püspököt, hogy tanítóinak fizesse meg az előírt családi pótlékot. A dús­gazdag szatmári püspök azonban megfellebezte a közigazgatási bizottság határozatát a közigaz­gatási bírósághoz, amely most határozott az ügyben és a két nagy családu tanító kárára, a szatmári püspök javára döntött, kimondván, hogy a szatmári püspök tanítóit nem illeti meg a családi pótlék. Eddig a tanítóság előtt, igazságának kere­sésében, nagy népszerűségnek örvendett a köz­igazgatási bíróság, mert ügyes-bajos dolgaiban, mint legfelsőbb fórum, már sokszor ítélkezett a tanítóság javára. Most azonban úgy látszik, kevés volt a két tanító szerencséje, mert kéré­sük a tételes törvényekbe ütközött. A Balatonalmádi Zsófia Gyermekszana­tórium Házizrendje. 1. A gyermekek felvétele az intézeti iro­dában akkép eszközöltetik, hogy a teljes nacio­nálé felvétele után a magával hozott ruhane­müekről a kisérő részére elismervényt állít ki az iroda. Az orvosi vizsgálat után fejlapot ál­lít ki az orvos, akinefc utasítására — ha szük­séges, néhány napi megfigyelés végett a beteg­szobában helyeztetik el a gyermek. Fürdés után az intézeti ruhába öltöztetve jelenhet meg a többi gyermekek között. 2. A felvételnél minden gyermek számot ' kap, melylyel az ágy, szekrény és egyéb hasz­nálati tárgy meg van jelölve; a. fiu részére 1-től 30-ig, a leányoknak pedig 31 tői 65-ig terjedő szám van beosztva. Minden gyermek köteles az adott számmal ellátott helyet és tárgyakat el­fogadni és nem szabad azokat kicserélni. 3. A gyermekek teljes ellátásban részesül­nek és állandóan az Irgalmas-nővérek felügye­lete alatt állanak. Az intézet vezető orvosának felügyelete mellett kiváló gond fordíltatik a test ápolására, célszerű ruházat tisztaságára és jól elkészített tápláló ételekre. 4. A kisebb gyermekeket maguk a nővérek gondozzák, a nagyobbak pedig a nővérek fel­ügyelete mellett önmaguk mosakodnak, fésül­ködnek, vetik meg ágyaikat, sőt segítenek a kisebbeknek is. 5. Más hálóterembe, betegszobába vagy mosdóba menniök nem szabad, sem pedig en­gedelem nélkül az intézetből távozniok, levelet küldeniök, gyümölcsöt, cukrot vagy mást hozat­niok, vagy elfogadniok ; ugyancsak a szőllőbe bemenni, csónakázni, halászni, vagy pedig a vas­úti sorompók alatt a vasúti vágányon átmenni tilos, ugyancsak tilos az intézeti tárgyak ron­gálása. Zsebpénzüket átadják és ha valamire szükségük van azt az intézeti nővérek szerzik be számukra. 6. A gyermekek látogatása délután 2—4 ig van megengedve. Az intézet éjjeli szállást a gyermekek szüleinek vagy hozzátartozóinak nem adhat. 7. A vezető orvos által elrendelt fürdők és napfürdőket a fiuk az ápoló nővérek fel­ügyelete alatt délelőtt, a leányok pedig délután végzik. 8. A szanatóriumban időzésük alatt a gyer­mekek teljesen a vezető orvos rendelete szerint ápoltatnak, az utasítása szerint készül az étlap s állapíttatik meg a fürdés, a pihenés, az üdü­lés, a torna, játék s kirándulás ideje s annak módozatai. 9. Napjában ötször étkeznek. Legfőbb táp­lálék a tej, vaj, tojás, hüvelyes vetemény és gyümölcs. Reggel: kávé vagy tej, zsemle vagy ke­nyérrel. Délelőtt: tej, vaj vagy méz, zsemle vagy kenyérrel. Délben: leves, főzelék hússal vagy tojás­sal és tészta, zsemle vagy kenyérrel. Délután: tej vagy gyümölcs, zsemle vagy kenyér. Este: tejes étel és gyümölcs vagy rizs, dara, maccaroni, hus vagy tojással, zsemle vagy kenyér. 10. Az intézeti orvos naponta megvi s­gálja az összes gyermekeket. Az ápoló nővér az orvosnak naponként jelentést tesz a gyeme­kek egészségi állapotáról s gondoskodik róla, hogy az orvos utasítása folytán netán rendelt külön ételeket megkapják. 11. Az évad kezdődik május 16-án és tart október 15-éig.

Next

/
Oldalképek
Tartalom