Nyírvidék, 1913 (34. évfolyam, 1-26. szám)

1913-02-09 / 12. szám

8 12-ik szám. 1913. február 9 — Mozi szkeccs az Apollóban. A nyír­egyházi Apolló-szinház legközelebb bemutatja városunk műértő közönségének a legújabb szini műfajt, a moziszkeceset. E célra külön szín­padot állit fel (azért nem mutatja be a városi színházban, mert azt lehetetlen befűteni) ame­lyen 5 fővárosi művész személyes szereplésével színre hozza Bródi Miksa és Martos Ferenc ki­tűnő 3 felvonásos, énekes bohézalát a .Gyilkos"-t. Az ének és táncszámokhoz a zenet Szirmay Albert szerzette és annyira melodikusak, hogy az előadás után mindenki dúdolni fogja azokat. A pompás újdonságnak óriási sikere volt Budapesten, ahol az Apolló-szinházban több száz előadási ért el. A darab előadására az eredeti szereplők jönnek le Nyíregyházára, Vörös Illy, Szabados Giza, K. Kovács Andor, Gabányi valamennyien a Király-és a Magyarszinház tag­jai, végül Horváth Kálmán, a debreceni színház v. tagja, a nyíregyházi közönség kedvence, a ki egy pár kitűnő kupiét fog elénekelni betétül. Az énekszámokat szívességéből Vertse K. Andor úr fogja kisérni. Igazán meleg pártfogást érdemel az Apolló vezetősége, a miért megelőzve a leg­több vidéki nagyvárost, nagy áldozatok árán ilyen kiváló műélvezetben részesiti városunk közönségét. — Eredeti francia és an?ol guinm i különlegességek főraktára Blumberg József cégn él a legmegbízhatóbb forrás. 16-2- 1. — Könyvtárt és egyes könyvet a legm a­gasabb árban vásárol Szántó Ernő könyvkere s­kedése Nyíregyháza. Telefon 2—29. sz. — Szabó-féle pármai ibolya szappan a legfinomabb mozsdó szappan azok közt, a miket eddig forgalomba hoztak. E szappan lágy habja az arcbőrt üditi, tisztítja, finomítji. Nők és férfiak egyaránt kedvelik, mert többet ér mint egy 2 koronás francia szappan. Egy darab pármai ibolya szappan 70 fillér. 3 drb. 2 ko­rona. Kapható Nyíregyházán a Korányi gyógy­szertárában, a drogériában és Ruzsonyi Pálnál. E szappan egyedüli készítője Szabó Béla pipere­szappangyáros Miskolczon. 206—5—50 — Termelők figyelmébe. Rózsaburgo­nyát, ugy Wolthman-félét, továbbá morzsolt közönséges tengerit és csingnantin morzsolt tengerit a legmagasabb napiáron keres megvé­telre az Agricola terménykiviteli cég Nyíregy­házán. Szíves ajánlatokat lehetőleg levélbelileg kérünk. 112-5-1 — Dr. Ka'ona Mihály sárospataki ho­meopata orvos február hó 14-én egész nap T.és 15 én délelőtt 11 óráig ismét megtartja rendelő óráit Debreczenben Darabos-utca 55. sz. alatt, ahol különösen a gyomor és tüdőbajosok szok­ták felkeresni a sikeres gyógyításáról hírneves orvost. 114-1-1 Schantung-selyem ~ teljes kostümhöz. Bérmentve és vám­mentesen házhoz szállít. Dus minta­választék postafordultával. Henneberg Selyemgyár, Zürich. 76 — 2? fi házasság biológiája a baciliustól a homo sapiensig. Irta és felolvasta a nagykállói Szabad lyceumbau: Hartstein Gyuláné Dósa Margit tanárnő. A élet két fő mozgató rugója : az ön­fenntartás és fajfenntartás. Az önfenntartás oly tényéknél követel erőkifejtést, melyek az egyéni elet fenntartására irányulnak. A fajfenn­tartás ellenben olyanoknál, melyek a faj életé­nek fenntartására irányulnak s az egyéni élet teljes feláldozását is meg kívánhatják. A ter­mészetes kiválasztás és annak az egyénre gyakorolt hatása az önfenntartás érdekében azokat a hatásokat fejleszti, melyek az egyént a létért való küzdelemre, „a struggle for life"-re képesítik. A fajfenntartás érdekében pedig azo­kat a sajátságokat, melyek az egyént „a mások létért való küzdelmére" kepesitik, amennyiben gyakorlat utján az egyén azon szerveit és functióit fejlesztik, melyeknek az utódok látják hasznát. Az önfenntartás tisztán prózai dolog, minden poézis nélkül, semmi szín nem vegyüi bele, tisztán biológiai tünemény. A szerelmet ellenben a költészet, a hit, a művészet glóriá­val övezték, a mennyekig emelték. Pedig ennek gyökerei ép oly mélyre nyúlnak az anyagba, az állatiságba, az őstermészet legmélyebb, leg­titkosabb aknáiba. Ott veszi kezdetét a szerelem, a hol a szejves élet kezdődik. A bacillus, giliszta, rá­kok, halak, hüllők, madarak, emlősök, fokozatos sorrendben mutatják a szerelmet. A bacillus is „szeret" nála is jelentkeznek továbbplántá­lási folyamatok, melyek réven élő egyénekből uj egyének keletkeznek, de nálok minden egy­szerű — kezdetleges. A bacillus a szerelem lépcsőfokán a kisfal, mely után jön a kunyhó, palota, végül a rnagas dómok, mikből az em­beri szellem a csillagos égre tekint s íme igy jutunk el a baciliustól az egysejtű élőlénytől a teremtés koronájához — a homo sapienshez — az emberhez. A házasság, nem az emberek találmánya — idősebb, mint az ember. Az állat hozta léire az embert, de még előbb, feltalálta a házasságot. Tisztázzuk először is a „házasság" szó fogalmát. A francia igy mondja : „Bőire, manger, concher ensemblé é est mariage, ce me semblé." A pap igy fejezi be beszédét : „Legyetek férj és feleség. Vagyis hűek marad­jatok egymáshoz utolsó lehelletetekig. A hova az egyik megy, utána menjen a másik is. Veszedelemben egy testet alkottok. Házasság* tokból gyermekek születnek, kikről az önfel­áldozásig gondoskodtok. Ha így lesz, Isten áldása lesz rajtatok." S ezt a házasságot is­merte az állat már akkor, mikor az ember még nem is volt a földön. De mig idáig el­jutunk, egész láncolata vezet a szükségsze­rűségnek. Az ős fok, az egynapos légy. Hím és nős­tények külön külön kidolgozott egyének, de csak nem tekintetében különböznek egymástól. Egyszer áldoznak éltükben a szerelem oltárán — házasságról ezen a fokon tehát még nem beszelhetünk. A második fokon a nemi érintkezést nem követi a teljes megsemmisülés, hanem közbe­eső szünet áll be. Érintkezési szakok lépnek fel, melyek elmultával a párok örökre széjjel­mennek. Házasságnak még itt sincs nyoma, de már találunk egy figyelemre méltó vonást. A him csak akkor boldog, ha az egész érintke­zési időszakban csak egy nősténye van, mely­hez szívósan ragaszkodik. Hevesen és lángoló féltékenységgel védelmezi más himmel szemben. Ekkor érvényesül először a Darwin-féle ki­választás elmélete. A szerelemhez hozzájárul az egyéni érték. A legerősebb, a legfeltűnőbb színekkel biró, a legszebb hím, vagy nőstény előnybe részesül a többi felett. De az érint­kezési időszakból itt sem lesz házasság. El­szélednek, az összekötő lánc elszakad — a ka­pocs megszűnik. A harmadik fokon a him és nőstény a nemi érintkezés után sem szakad el egymástól, sőt kénytelenek tovább is együtt maradni. A fiataloknak ápolás kell. Fészket kell építeni, eledelt kell szerezni, a szülőanyát s a gyámol­talan fiókákat védelmezni. A kötelességek egész légiója háramlik a szülőkre s ez már házasság­hoz hasonlít — de a mindenkor felbontható házassághoz. A fiatalok együttes ápolása el­tart a következő érintkezési időszakig. S az­után ? ők újra együtt maradnak. Összetartja őket nem csak a szerelmi mámor, hanem a közös munka. Ismét uj ivadékok lépnek fel s a dolog élőiről kezdődik s ime előttünk van a madarak házas élete. Az időszaki házasságból tartós házasság lesz. Legszebb példa erre a papagály. „Suseparables"-nak nevezett species e. Itt láthatunk olyan párokat, melyek a fiatalok együttes ápolása folytán annyira hozzászoktak az egymásnak való kedveskedeshez, quasi ud­varláshoz, hogy valósággal elválaszthatatlanok. Evvel már utolsó fokon állunk a házasság lép­csőjén s még mindig az allatországbmi va­gyunk ! Az állatországot hét állattörzsre=phylumra osztjuk. I. Protozoák. II Goelcuteraták (szivacs, korállok) III. Vermes. IV. Schinodermaták (tüskésbőrü, tengeri­csillag). V. Molluscák (kagyló, cs-iga). VI. Azthropodak (rovar, lepke). VII. Verbebrata. A legszebb példát a házaséletre a madarak közt találjuk az állatoknál. A madarak a ge­rincesekhaz tartoznak, még pedig a „Repiliac" classisba, melyek legmagasabb fokát alkotják. A madaraknál más szabály a monogamia, vagyis egynejüség A fiókállat a tojás mesz­burkán belül, de az anya testen kivül fejlődik ki. A tojás azonban az allat fejlődéséhez szük­séges meleggel nem rendelkezik, ezt a feladatot tehát a természet az anyaállatra bizza. A struc tojásait a sivatag forró homokjába rakja s a kiköltéshez szükséges meleget a forró homoktól kölcsönzi. A mi vadkacsánk mar a kis gödröt hová tojásait rakja, puha tollat béleli ki. A magasabb rendű madarak, mint a har­kály, fecske, fészket raknak tojásaiknak s evvel megalapítják a meleg, puha otíhont, a „noeet houze"-ot, a mint az angol mondja. A nádi veréb a viz tükrén nádszalak köze épili fész­két ; a fészekrakás terén a madarak világában a legnagyobb változatosságot s a legkülönbö­zőbb berendezéseket találjuk. Néha átszúrt leveleket illesztenek össze, ugy hogy a fészek mint egy összevarrt levéltokban van; máskor gyapot és háncsból függő kosárkákat készíte­nek, zsacskót fonnak, melyek meredeken függ­nek a viz felett s igy a fiatal állatkákat meg­védik az ellenség ellen. Már a fészeképités megkívánja, mindkét fél hozzájárulását. Hát még mikor a fiókállat kibúvik s eleséggel kell ellátni, repülni tani­tani ? Ha a nőstény kotlik, a him eteti párját. A kis fiokáknak, ha kibújtak, együttesen hord­ják az ennivalót. Igy, mint igazi házasfelek, a közös munka folytán egymáshoz szoknak. Visszatérve a már előbb emiitett „Suseparables" papagályokra, ezeknel mindkét fél akarata és tette, a legtökéletesebb harmóniában van. Ha az egyik eszik, a másik is azt cselekszi, ha a him kiabál, a nőstény is kiabál vele, ha egyik megbetegszik, a másik eteti s bármennyien is legyenek együtt, az összetartozó párok soha­sem válnak el egymástól. Az arany harkály, mely Északamerikában él, miután megházasodott, elkezd egy fatörzset vájni, hogy a maga és fiókái céljaira házat építsen. Kölcsönös szorgalommal dolgozgatnak az uj otthon alapításán s pihenéskor legked­vesebben csacsognak egymással, A közös munka, két egyén közös öröme és bánata létrehozta a házasságot, minden kedély hullámzásával együtt. A társas élés legszebb példáit a kérődzők­nél találjuk, hol himek és nőstények külön falkákban élnek, mint pl. a vadkecskénél. A himek „clubja" mindig merészebb s mindig van egy vezető állat, mely a csorda legrava­szabb tagja. A vezető a csoport előtt halad, hallgat, kémlel, fülel s ily berendezéssel az egész falka a nyugalom és biztonság érzetét kelti. A nászidő elérkezte azonban, feloldja az összes társas kötelékeket s a tagok kettesével különválnak. A him választás utján, melyet gyakran versengés előz meg, felkeresi a nős­tényt. A nász elmultával a esordák ismét össze ­verődnek. Érdekes példa erre a bölény. Sajnos, ez a feketesörényü, tüzes szemű szörnyeteg Ame­rika óriási prárie-ein kihaló félben van s job­badán már csak állatkertjeinkben található. Kis csoportokban él, kűlőq a him, külön a nőstény. Nyáron a him bölények felkeresik a nőstényeket s a választás az egyéni akarattól

Next

/
Oldalképek
Tartalom