Nyírvidék, 1913 (34. évfolyam, 1-26. szám)

1913-03-30 / 26. szám

4 26-ik szára JSÍYteíDÉSL 1913. március 30. Az ügyek felelt olyan páros számú tanácsülésben határoznak, melyben lehetőleg minden szolgálati ág képviselve van. Kizáró okokra nézve a bűnvádi perrendtartás szabályai irányadók (1896. XXXIII t.-c. 8. Érvényes határozatot elnökön kivül 8 tagu tanács hozhat. Hiányzó birák póttagokból egészitendők ki, szigorú ügyelettel arra, hogy a tanácsüléseken lehetőleg minden szolgálati ág mindenkor képviselve legyen. Netaiáni határozat képtelenség esetén az ügy 8 nap alatt, öszszehivandó, ujabb tanács elé viendő, mely feltétlenül határozatképes. Elnök itt is csak szavazat egyenlőség esetén él a votum minervae jogával. 9. Rendkívüli esetekben az igazságügyi miniszter az illetékes elsőfokú bíróság helyett kivételesen más elsőfokú fegyelmi bíróságot delegálhat. 10. Tárgyalási napot megelőző' 8 nappal a fegyelmi iratok a vizsgálóbiztos által teljesen lezárandók s a tárgyalási nap kitűzésével egyidejűleg terhelt írásban értesítendő azzal, hogy azokat megtekintheti, azdkból jegyzeteket készíthet magának és a tárgyalási határ napig védőiratot terjeszthet be. 11. Fegyelmibiróság tárgyalása szóbeli uton. a nyilvánosság kizárásával történik. Elnök, akadályoztatása esetén helyettese megállapíthatja, a tanács határozat képességét és megnyitja az ülést. 12. Vádat az elnök által kijelölt előadó fekteti fel, vizsgálóbiztos soha, akire Dézve az 1896 XXXIII. t.-c. 64, 65, 66, 67, 68, 73, 74, szakaszaiban felsorolt kizáró okok érvényesek. Terheltnek jogában áll védelmét személyesen, — hivataltársa, vagy ügyvéd által előterjeszteni. 13. Fegyelmibiróság a vizsgálat során és a védőiratban megnevezett tanukat berendelheti, kihallgathatja, vallomásukra meghiteltetheti. Terhelt szándékos elmaradása a tárgyalást meg nem akadályozza. Igazolt gátló akadályok fennforgása esetén, vagy ha a vizsgálat kiegészítése forog fenn, a tárgyalás elnapolandó. Ha pedig a fegyelmi ügy tényállása teljesen tisztázva van, ujjabb tanúvallomásokra, bizonyítékokra, szakértői véleményekre szükség nincs, elnök a vád és véd beszédek meghallgatása után a tárgyalást berekeszti s a bíróság tanácskozás és ítélethozatalra visszavonul. 14. A zárt tanácskozásban előadó javaslatának megtétele után a szavazás megejtetik s a fegyelmi bíróság meghozza határozatát, felmenti, vagy elitéli terheltet, megállapítván a szolgálati vétség tényálladékát és kiszabja a büntetést. Mind a tárgyalási, mind a tanácskozási jegyzőkönyvet összes jelenlevők irják alá, azoknak kiadmányait pedig csak az elnök és jegyző. 15. A fegyelmi bíróság határozatát elnök rövid indokolásával együtt élőszóval azonnal kihirdeti. Azonkívül azt a tárgyalástól számított 8 nap alatt ugy az eljárást megindokló hivatalfőnöknek, mint terheltnek Írásban kikézbesiti. 16. A fegyelmi bíróság határozata ellen mindkét fél 8 nap alatt felebbezéssel élhet. A felebbezés a kihirdetés alkalmával élőszóval is bejelenthető s a felebbezés indokai 8 nap alatt Írásban pótolhatók. Ellenkező esetben a határozat a kézbesítéstől, vagy a kihirdetéstől számított 8 nap alatt jogerős. Szabályszerű katáridőben beadott felebbezésnek felfüggesztő joghatálya van. A felebbezés a másodfokú bírósághoz intézendő és felterjesztés végett szolgálati uton a közvetlen hivatalfőnöknél nyújtandó be, ki annak átvételéről szabályszerű elismervényt tartozik felebbezőnek adni. A benyújtott felebbező iratot felszerelésével együtt a hivatalfőnök 48 óra alatt különbeni felelősségre vonás és fegyelmi eljárás terhe mellett minden észrevétel nélkül a másodfokú fegyelmibirósághoz felterjeszteni köteles. 17. A másodfokú fegyelmi bíróság : „Köztisztviselők Országos Fegyelmi Bírósága" áll. 1. Elnök és alelnökből, kiket minisztertanácsi előterjesztésre ő Felsége a király nevez ki tényleges hivatali szolgálatot teljesítő olyan magasrangu tisztviselők közzül, akik példás előélettel birnak és igazolni tudják, hogy valamely szolgálati ágban legalább 6 évet a központi kormány kebelén kivül töltöttek el. 2. Az Országos Fegyelmi bíróság 14 olyan tanács bírójából és 7 póttagból, akik fenti követelményeknek megfelelnek és akiket az illető szakminiszter előterjesztésére szintén Ő felége a király nevezi, ki. Ezek szerint tehát 2 rendes és 1 póttag nevezendő ki az országos másodfokú fegyelmi bíróságba a m. kir. igazságügyminiszter, pénzügyminiszter, vallásés közoktatásügyiminiszter, kereskedelemügyiminiszter, földmivelésügyiminiszter által, 4 rendes, 2 póttag a m. kir. belügyminiszter által és pedig felerészben a törvényhatósági, másik felerészben a községi ügyosztály köréből. A kinevezést szolgálati érdekből mindenki elfogadni köteles. Tanácskozási ügyrendje ezen főfegyelmi bíróságnak kormányrendelettel állapittatik meg, különös tekintettel arra, hogy az elsőbiróságok által fejterjesztett minden fegyelmiügy legkésőbb 30 nap alatt elintézhető legyen. Szolgálatuk megkezdése előtt elnökök a király, — birák az elnök kezébe következő esküt teszik le : „Esküszöm az élő Istenre, hogy fegyelmileg legfőbb bírói tisztemben mindentől eltekintve, csupán meggyőződésem és lelkiösmeretem szerint részrehajlatlanul fogok eljárni." 18. A főfegyelmi bíróság az ügyet a fegyelmi iratok alapján bírálja el, de csak azután, ha azok minden tekintetben szabályszerűek és alakilag is kifogástalanok. Ellenkező esetben feloldó határozattal legrövidebb záros határidő alatt pótlás végett visszaküldi azokat. A kellően előkészített s felszerelt iratok érdemleges elintézése az alsó fegyelmi bíróságokra vonatkozó . . . pontban foglalt határozmányok szerint történik és a hozott határozat kihirdetésével egyidejűleg jogerőssé válik. A fegyelmi felső határozatokat jogerőre emelkedés után a határozatban megnevezett közeg nyomban végrehajtani köteles. Marasztaló határozatok nyilvántartásilag elkönyvelendők. 19. Hivatalvesztés esetén a fegyelmileg elmarasztalt fél ügyének újra felvételét kérheti az első bíróságnál azon esetben, ha elmozdításától számított 1 év lefolyása alatt oly nyomós bizonyítékot tud védelmére felhozni, mely a fegyelmi tárgyalásoknál mérlegelve nem lett, de az ügy lényegére nézve döntő befolyással bir. Ezen újra felvételek terhelt halála után — a megvont ellátási igények visszaszerzése céljából — kérhető fenti határidőn belül az elmarasztalt fél házastársa és gyermekei által is. Ha az ujrafelvételnek a fegyelmi bíróság helyt ad, a további eljárás a rendes fegyelmi eljárás szerint teljesítendő. Előző határozat hatályon kivül helyezése esetén az uj határozat jogerőre emelkedésével terheltnek, vagy családjának minden jogos igénye az uj határozat értelmében azonnal folyósítandó, — általában neki, vagy örököseinek teljes anyagi és erkölcsi elégtétel szolgáltatandó. 20. Budapest fővárosban és oly népesebb törvényhatósági joggal felruházott városokban, ahol a köztisztviselők száma egy bizonyos maximális mennyiséget túlhalad, külön alakítandó elsőfokú fegyelmi bíróság és ezeknek címe: „Köztisztviselők X. városi fegyelmi bírósága". Ezen bíróságok szervezete, hatásköre, ügyrendje teljesen „a köztisztviselők X. vármegyei fegyelmi bírósága" szervezete, hatásköre és ügyrendjével ugyanazonosak. (Folytatjuk.) Nyomtatványok jutányos áron rendelhetők meg JÓBA ELEK könyvnyomdájában Nyíregyházán. Női ruhadiszekben az összes tavaszi újdonságok óriási választékban megérkeztek Kohn 17-52-21 női-, férfi divatáruházába. Telefon 129