Nyírvidék, 1913 (34. évfolyam, 1-26. szám)

1913-03-27 / 25. szám

24-ik szám. JSftíRVSBÉK. 1913. március 23. 263 A helyárak és az azokból bevehető maximális bevétel a fenti adatok alapján a követ kező lenne : Földszint 3 sor á 24 hely, 72 hely á 3 K . 216 K Földszint 10 sor á 24 hely, 240 hely á 2 K 480 K Földszint 6 sor á Í4 hely, 144 hely á 1 K 20 f 172 K 80 f Földszint 20 páholy, á 5 hely, 100 hely, á 15 K 300 K Első em. 25 páholy, á 5 hely, 125 hely, á 12 K 300 K Más dik emelet 1 sor á 36 hely, á 1 K . 36 K Második emelet 1 sor á 36 hely, á 80 f . 28 K 80 f Második emelet 1 sor á 36 hely, á 60 f . 21 K 60 f Második em. 3 sor á 36 hely, 108 hely á 50 f 54 K Második em. állóhely, á 150 személy á 30 f 4j K Összesen . . . 1654 K 20 f Lenne tehát az elérhető maximális bevétel a kitett helyárak mellett és nézők száma után 1654 kor. 20 fillér. Számításaink további során figyelemmel kell lennünk arra, hogy a színházakban hivatalos és szabadjegyek vannak. Ezekre leszámítható a kiszámított bevételből az 1600 koronán felüli 54 K 20 f. A pénzbeli remélhető maximális bevétel tehát a kitett helyárak mellett 1600 K. Természetesen erre a bevételre számítani nemcsak mindennap nem lehet, hanem további számításaink során tekintetbe kell még vennünk a bérleteknél adni szokott kedvezményeket is. Mindezekre való figyelemmel egy heti bevétel körülbelől a következőképen vehető számításba lehető óvatossággal: Hetenként egy este az 1600 K 90%-a .... 1440 K Hetenként egy este az 1600 K 75o/

0-a . . . . 1200 K Hetenként két este az 1600 K 60%-a . . . . 1920 K Hetenként két este az 1600 K 50°/o-a . . . . 1600 K Hetenként egy este az 1600 K 30°/o-a .... 480 K Heti bevétel .... 664U K Ezek a számitások meglehetősen túlzott óvatossággal tüntetik fel az eredményt. Teljesen telt ház egy este sincsen számításban véve. Egy este háromnegyed részben két este nem is kétharmad részben, egy este pedig 3/i részben, két este nem is 2/« részben, két este csak félig, egy este nem is V» részben telne meg a színház, hogy ezt az eredményt kihozza. Ha Nyíregyházán ennél is gyengédebb lenne a szinház látogatás, az már egyesen csak a színtársulat hibája lenne. Ha Nyíregyházán a színházi idény akként nyer megoldást, hogy télen az 2 hónapig és nyáron is két hónapig tart, akkor a fenti heti bevételek a következő eredményt fogják évenként feltüntetni: Télen 8 hét alatt a heti 6640 korona 53,120 K. Nyáron 8 hét alatt enne

k 60 % 31,872 K. Együtt . . 84,992 K. kerek összegben 85,000 korona. Megjegyzem, hogy ebben a bevételi végösszegben a délutáni előadások jövedelme nincsen benne. Továbbá, hogy a győri tanulmány a Győr városa számára javaslatba hozott 1400 személy befogadására alkalmas szinház bevételeit átlag ugyanazonos helyárakkal, de nagyobb szinház látogatással 7 és fél hónapi téli és 2 és fél hónapi nyári sziniidény melleit 273,000 korona bevételt számit ki, a délutáni előadások nélkül s a délutáni előadások után még külön 37,000 koronát. A győri tanulmány a bruttó bevételek 14%-át kívánja a város részére a szinház épület költségeinek amortizációjára. S jóllehet a diszesebb szinház építési költségeit a külön díszletraktár költségeivel együtt 880,000 koronában, a megszerzendő telkek költségeit 300,000 koronában irányozza elő, ennek amortizációja is megtalálható a 14%- os részesedésben. Én Nyíregyházán a nyers bevételek 20 %-át veszem számításba. A kiszámított 85,000 korona 20%-a 17000, korona. Ebből az ősszegből 6 %-ot számítva amortizációra, közel 300,000 korona befektetés nyer fedezetet. Az uj. színházra tehát 300,000 koronát vehetünk számításba anélkül, hogy annak létesítését akár a város pénztára, akár a színtársulat anyagilag megérezné, ha 1. a színházat olyan helyre építjük, hogy a közönségnek úgyszólván útjában legyen ; 2. felesleges helyiségek, pazar lépcsők, drága diszilőmunkák és berendezések nélkül építjük ; 3. 1100—1200 néző befogadására építjük; 4. a színházban legalább 2 hónapig télen tartatnak előadások ; 5. a színtársulatnak a színházat akként adjuk át használatra, hogy a bruttó bevételek 20%-a a város pénztárát illeti. J o g n é I k ii I i e k. Irta: Tóth József. IV. A megalkotandó fegyelmi szabályok első fő kelléke az, hogy azok a fegyveres erő, továbbá a vasúti és gőzhajózási ág kivételével — minthogy ezek már külön szabályokkal birnak — az ország összes alkalmazottaira egyaránt kötelezők legyenek. Azután szabatosan körül Írandók a fegyelmi vétségek: törvényben, érvényes rendeletekben, utasításokban előirt kötelességek nem, vagy rosszul teljesítése, felületesség, hanyagság, botrányos vagy fogyatékos erkölcsi magaviselet hivatalban és hivatalon kivül. Azután a megtorlás, I. Rendbüntetések: a) kérdőre vonás, b) megintés, c) feddés, d) pénzbírság (legfeljebb a törzsfizetés 1%-ig). II. Fegyelmi büntetések: a) megrovás, b) dorgálás, c) pénzbírság (legfeljebb a törzsfizetés 10%-ig), d) áthelyezés, e) előléptetés és korpótlék megvonás, f) rendelkezési állapotba helyezés (fizetés 50%>-val), g) hivatalvesztés. Az e) és f) alatti büntetés pontos naptári idő szerint jelölendők meg, hogy a büntetés megszűntének határnapjához kétség ne férjen. Rendbüntetést egyedül a hivatalfőnök alkalmazhat alárendeltjével szemben, ki annak kiszabása előtt a terhére rót cselekmény vagy mulasztás felől mindig meghallgatandó. A rendbüntetés ellen birtokon kivül panasz emelhető. Ha a panasz alaposnak találtatik, a rendbüntetés visszavonandó, a kiszabott pénzbírság pedig visszautalandó. Okvetlen szükséges azonban, hogy a rendbüntetésekről pontos nyilvántartás vezettessék, azok alkalmazása szigorúan ellenőriztessék és hivatal vizsgálatok alkalmával esetleg váratlanul is a felettes közeg vizsgálatot tartson azon irányban, hogy a rendbüntetés alkalmazásánál nincs-e tul lépve a legmesszebb menő méltányosság és igazságosság. Nincs-e elkövetve részrehajlás, elfogultság, önkény, ellenszenv, hirtelenkedés ? Igenlő esetben az alárendeltnek nyomban elégtétel adandó, a felettes ellen pedig a megtorló eljárás megindítandó. 2. A fegyelmi eljárást elrendelhetik: 1. Minden miniszter, tárcája keretében, valamennyi alkalmazott ellen. 2. Minden szolgálati ág legfőbb tisztviselője szakmája körében. 3. Minden hivatalfőnök a neki alárendelt tiszti, kezelő, segéd személyzet ellen. A fegyelmi vizsgálat elrendeléséről, a vétség megjelölésével, azonnali Írásbeli uton vétiv mellett értesítendő. 3. A fegyelmi eljárás vizsgálat és tárgyalásból áll. A vizsgálat mellőzhető, ha a tényállást birói, vagy valamely szolgálati ágnak jegyzőkönyvileg foganatosított vizsgálata azt már előzőleg kiderítette. A vizsgálatot állandósított vizsgáló biztosok teljesitik, kik minden szolgálati ágnak megfelelő szakképzettséggel biró, kifogástalan multu aktiv alkalmazottak sorából, az illető miniszter által neveztetnek ki. A vizsgálat célja a való tényállást kideríteni s azt azokból a terhelő és enyhítő körülmények kikutatásával tárgyalásra előkészíteni. Terhelt, valamint panaszos, továbbá a tanuk és esetleg szakértői vélemény meghallgatása, a szükségesnek mutatkozó eskü kivételével szakadatlan egymásutánban foganatosítandó mindaddig, mig az ügy teljesen tisztázva nincs. Gyorsaság és szabályszerűségek betartásáért a vizsgálatot vezető személyesen felelős. Szigorúan kell tehát még látszatát is kerülni annak, hogy terhelt ügyének vizsgálata, illetve a vizsgálat befejezése szándékosan késleltetik. Rendkívüli esetekben már a vizsgálat elrendelésével egyidejűleg, vagy az eljárás folyamán, főleg ha azt fontos közérdek követeli, a terhelt tisztviselő a hivatalától fel is függeszthető; mindig a hivatali főnök meghallgatásával ugyan, de csak a vizsgáló biztos által. A felfüggesztés tartamára a terheltet teljes lakbér (természetbeni lakás) és fizetésének 75%-a illeti. Ha vizsgálat folyamán büntető törvénykönyvbe ütköző cselekmény derül ki, arról az illetékes büntető bíróság haladéktalanul értesítendő, vele a gyanuokok és bizonyitékok közlendők s a rendes büntető jogerős itélet hozatalig a további fegyelmi eljárás függőben tartandó. Különös gond fordittassék a vizsgálati jegyzőkönyv vezetésére. Ennek magában kell fogadni a vádat, terhelt védekezését egész terjedelmében (kívánságára sajátkezüleg bejegyezve) tanuk terhelő és enyhítő vallomásait, egyszóval az összes bizonyítékokat. Az alakiságok szigorúan betartandók, az igazitások, helyesbbitések igazolandók. Általában az egész vizsgálatot a humanizmus és igazságszeretet szelleme lengje át. Az ekként elkészített s kellően felszerelt vizsgálati iratok, a vizsgálatot elrendelő felettes közegnek késedelem nélkül — miért a vizsgáló biztos különösen felelős — bemutatandók. A felettes hatóság a vizsgálat eredményéhez képest vagy a büntetés kiszabása iránt intézkedik s e végből az ügyet fegyelmi tárgyalásra utalja, vagy pedig az eljárást hivatalból beszünteti. Mindkét esetben terhelt 24 óra alatt vétiv mellett kiértesítendő. 4. A köztisztviselő fegyelmi ügyeiben elsőfokulag itél a „Köztisztviselők vármegyei fegyelmi bírósága Ezen elsőfokú bíróság elnökét és alelnökét (ki amazt akadályoztatása esetén helyettesíti) a m. kir. belügyminiszterrel egyetértőleg a m, kir. igazságügyminiszter