Nyírvidék, 1913 (34. évfolyam, 1-26. szám)

1913-03-27 / 25. szám

264 24-ik szám 1913. március 23. nevezi ki az illető vármegye területén tényleges alkalmazásban, vagy nyugdíjban levő olyan kifogástalan multu főtisztvise­lők közül, akik tényleges szolgálatban már legalább 10 évet büntetlenül eltöl­töttek. Elnökül a vármegye főispánjai is kinevezhetők, kik a kinevezést elfogadni kötelesek. Ezen elsőfokú fegyelmi bíróság 14 tagból álló birói személyzetét a vármegye területén tényleges szolgálatban álló ösz­szes törvényhatósági, községi, pénzügyi, tanügyi, bírósági, földmivelési s ipar és kereskedelmi köztisztviselők titkos szava­zattal választják. Ugyan igy választják meg a megfelelő számú póttagokat is. (Folytatjuk.) Kioszkot a Széchenyi-térre! Ámbár kiteszszük magunkat annak az eshe­tőségnek; hogy mucsaiassággal vádolhatnak meg bennünket, mégis ezzel a cimmel hívjuk fel olva­sóink figyelmét arra a kedves és egészséges eszmére, melyet vármegyénk főispánja vetett fel városunk polgármestere és egyik tanácsnoka előtt. Gróf Vay Tibor főispánnak jutott az eszébe, hogy a Széchenyi-téri kis közkertben egy olyan­féle kioszkot kellene és lehetne építeni a város­nak, mint aminő például Budapesten a Vigadó előtt van s amelyet még ma is BHangli"-nak szokás nevezni. Ha egy keveset gondolkozunk az eszme felett, arra a következtetésre jutunk, ugyan miként lehet az, hogy ez még eddig másnak eszébe nem jutott? Ennek a mi rohamosan fejlődő városunk­nak intelligens közönsége is rohamosan szaporo­dik. Szinte lépten-nyomon hallani olyan meg­jegyzéseket, hogy ha valaki végig megy az utcán, a felét, sőt harmadrészét sem ismeri azoknak, akikkel találkozik. Pedig alig pár év­tized előtt Nyíregyházán úgyszólván mindenki ismerte egymást. A lakosság szaporodásával együtt nőnek a szükségletek és az igények is. Nemrégiben még a volt Tokaji-, most már Rákóczi-ut elején levő cukrászda előtti bekerített kis helyecske bőven elegendő volt arra, hogy a nyári délutá­nokon a szabadban uzsonnázni kívánók és a forró nyári esteken üdülést kereső, fagylaltozni szándékozó sétálók abban elférjenek. Azóta a Korona is megépült, annak kávéháza előtt is lehet a szabadban uzsonnázni és esténként el­beszélgetni. A Pannoniának is megnyílt az ud­vari helyisége. A város lakosságának azonban ma már ez is kevés. A Széchenyi-téri kis kertet a gondviselés is ilyen kioszk számára rendelte. Észak felől teljesen védve van a légáramlattól. A sétáló közönségnek szinte útjába akad. Körülötte a tér legnagyobb részben ki van burkolva, tehát aránylag kevésbbé poros. A kis kert bokrai olyan szépen kifejlődtek már, hogy egyike leg­szebb közkertünknek ez a kis kertecske. A kert északi oldala mentén van egy ré­gebbi időből való közkút. Ennek a tájékán lehetne a kioszk épületét felépíteni. Természe­tesen nem valami monumentális épületet, hanem egy csinos, tetszetős kis pavillont. Benne lehetne a konyha, e körül egy zárt helyiség a hűvös, sőt a téli időre is alkalmas tartózkodási hely gyanánt a vendégek számára. Ez előtt nyitott, fedéllel ellátott terrasz. Körülötte, illetve előtte pedig kavicscsal beporondozott szabad térségen lehetne elhelyezni a kerti asztalokat és széke­ket. Az asztalok között nagyfényü villamos lámpák. A szabad térséget de egyúttal magát az egész kis kertecskét is a kut vizének fel­használásával, villamos motor és egy viztartány segélyével állandóan öntöztetni lehetne, tehát a helyet és a kertet mindig üdén, hűvösen lehetne tartani. Tessék csak elképzelni, micsoda kis para­dicsomot lehetne ott ekként teremteni az in­telligens közönség azon részének, mely a nyári forró napokat és estéket kénytelen idehaza és a városban tölteni el ? Az egész kioszk nem kerülne sokba. Bérlő is akadna reá bizonyára, mert hogy mint üzlet is jó lenne, az kétségtelen. Nem nagy dologról van szó a befektetés szempontjából. Hiszszük és reméljük, hogy a város mihamar meg is valósítja ezt az eszmét. A Húsvéti bazár. A Leányegyesület húsvéti bazárjához pénz­adományokkal hozzájárultak: Vay Jella grófnő külön gyűjtése 912 korona, Hlatki Schíichter Gyula 20, Weinberger Artúr 10, Csázik Péter 10, Kauzsay Tibor 50, Groák Ödön 50, Szakolyi Ferencné 10, özv. Básthy Barnáné 20, Jármy Mártonné 20, Zoltán Margit 20, Bodor Zsig­mondné 30, Groák Lajosné 20, Klár Erzsébet 20, Haas Ignáczné 20, Kállay András 20, dr. Nagymáthé Andrásné 10, dr. Fiegmann Sán­dorné 15, dr. Fiegmann Jenőné 15, dr. Korányi Endréné 10, dr. Kovách Elekné 20, Osztrák Magyar bank fiókja 10, Unterreiner József 5, Geduly Henrik 40, Petrovics Irma 10. Petrovics Gyula 10, Szikszay Pálné 20, özv. Weisz Li­pótné 20, Jármy Miklósné 10, Májerszky Béla 20, özv. Nozdroviczky Jenőné 10, Oláh Jó­zsefné 20, özv. Hegedűs Edéné 10, Lázár Kál­mánná 10, Fülöp Bernát 10, dr. Kállay Rudolf 30, Kubassy Béláné 5, Meskó Elek 10, Sza­bolcsi Hitelbank 10, Reizmann Anna (Kisvárda) 10, Nyíregyházi Takarékpénztár Egyesület 20, Jármy Andorné 10, Rónay Jenő 5, Geiger Béla 10, Burger Pálné 20, Weinberger Margit 30, Gencsy Albertné 20, dr. Murányi László 20, dr. Járossy Sándor 20, Mezőssy László 20, dr. Szesztay Zoltán 10, özv. Péchy Pálné 5, özv. Hoschekné 5, Magyar Védőegyesület sza­bolcsi fiókja 488 kor. 55 fill., összesen 2260 kor. 55 fillér. A Dufifetre befolyt pénzbeli ado­mányok összege 178 korona. Mindösszesen : 2438 kor. 55 fillér. A pénzbeli adományokon kivül pedig Nyír­egyháza egész társadalma gyönyörű ízléses és értékes kézi munkákkal, játékszerekkel, ügyes és célszerű bazárárukkal, dísztárgyakkal, Ízletes hideg ételek, süteményekkel járultak hozzá a minden várakozást fölül muló erkölcsi és anyagi eredményhez; sőt az ország több nevezetesebb pezsgő, likőr és cukorkagyárosa is igyekezett gyártmányából küldött adományával a humánus cél iránti rokonszenvet kifejezni. Több ivekre terjedő keretet igényelne az összes adományokról tételenkint beszámolni s azért ezt mellőzve is, amidőn kétséget kizáróan megállapítjuk, hogy csakis ezen, eddig még soha meg nem nyilvánult őszinte és nagyméretű támogatás eredményezhette, hogy csekély IV2 napos kis bazár 5399 korona 12 fillér bruttó bevétele mellett 4386 korona 20 fillér nettó haszonnal záratott le. Ugy az egyes meg- és meg nem nevezett adakozók, valamint minden egyes közreműködő tényezőnek pedig, amidőn a Leányegyesület nevében ennek elnöksége hálás köszönetet mond, egyben kéri, hogy nagyrabecsült jóindulatukat az egyesület és ennek gyámoltjai részére to­vábbra is fenntartani szíveskedjenek. Itt újból kötelességünknek tartjuk kiemelni gróf Vay Jellánák főként a szervezés terén ki­fejtett lankadatlan buzgalmát; továbbá Kégly Serena úrnőnek mint atyamesternek lelkes tá­mogatását, úgyszintén a körülte ifjú, de lelke­sen tevékenykedő elnóktársnőket: Ruzsonyi Kató és Klár Panna urlpányokat, valamint, a buffet rendezők non plus ultráját: Sexty Judit úr­asszonyt, végül Barth Ferencné úrasszonyt, ki a tombolajegyek és virágok elárusitásánál oly kiváló eredméaynyel működött. Népnevelés. Vessünk gátat a szeszfogyasztás romboló munkájának, gyüjlsük magunk köré a népet, tanítgatva, szórakoztatva, tereljük el a figyel­mét a korcsmától és műveljük, hogy haladjon előre. Ezt irta zászlójára, a jótékonyság gya­korlása, a gyermekek nevelése mellett a Ven­csellői Református Nőegyesület. A Vencsellői Református Nőegyesület László Gyula ref. lelkész, az egyesület felügyelője indít­ványára ez év elsejétől kezdve minden második vasárnap délután istentisztelet után szavalatok­kal egybekötve felolvasást rendezett. A felolvasást László Gyuláné az egyesület elnöke kezdette meg sorozatos előadásával a Gyermek nevelésről, melyben hallgatóit a krisz­tusi szeretet gyakorlására tanítgatta. Scholz Oszkár titkár az Ember és a föld­ről beszélt népies nyelven. László Gyula ref. lelkész a babona és ki­sértet fogalmát ismertette mintegy felvilágosítva a hallgatóit a balhiedelmekről. Előadását néma csendben hallgatta minden jelenlevő. A szavalók közül meg kell emlékeznünk Borsos Juliska urleány szavalatáról, ki Ábrányi Emil „Csatatéren* c. költeményének előadásával fényes tanújelét adta tehetségének. Kovács Lajos jegyző az egyesület taná­csosa a törvényeket magyarázta. Népies formában ismertette a telekkönyvet minden változatában, beszélt az adásvéte'ről, azok körüli eljárásról, az ingatlanok betáblázá­sárol, az ingó és ingatlan forgalmáról. E1 a két fogalom az, melyet a nép nem tud egymástól megkülömböztetní. Egy más alkalommal az 1900. XVI. 1902. XIV. és 1912. évi VIII. t. c.-ben lefektetett 'öld­mivesek nyugdijáról és balesetbiztosításáról tar­tott ismertető előadást. Ennek során ragadta meg figyelmét a népnek a temetkezési intézet vagyis az Országos gazdasági munkás és cseléd­segélypénztár III. csoportja, a temetkezési cso­port. Ugy hogy azzal a kéréssel fordult az egye­sület vezetőségéhez, hogy alakitana az ő körűk­ben is temetkezési egyletet. A vezetőség azon­ban ismerve a temetkezési intézetek nagy tőke szükségletét, a kilátásba helyezhető tagok cse­kély számát, az egyesületi vezetőség az Orszá­gos gazdasági munkás és cs. s. pénztárral lépett összeköttetésbe és megállapodtak abban, hogy az egyesület veszi fel a jelentkező tagokat, eset­leges elhalálozás esetén fizeti ki a megszabott temetkezési segélyt, melyet neki a központ vissza­térít. A temetési segély nagysága a belepési kortól függ. Évenként mindössze 2 kor. 60 fil­lér tagsági dijat kell fizetni. Van-e temetkezési intézet, mely ily kevés évi dijat kér? Ugy-e kedves olvasóim nem háládatlan munka a népért való küzdelem, a vele való log­lalkozás, mint ezt a példa is bizonyítja. Nem sorolhatjuk fel mindazokat, kik közre­működtek a népnevelési akciójában és reméljük, hogy a jövőben se feledkeznek meg a népről, akit szórakoztatva nevelni és tanítani a legszebb hivatások közé tartozik. Ignotus. Képviseleti közgyűlés. Nyíregyháza város képviselőtestülete pén­teken, e hó 28-án délután 3 órakor közgyűlést tart a következő tárgysorozattal: 1. Tanácsi javaslat Márki János kőbur-­kólóval kötött munkaszerződés tárgyában. 2. Ugyanaz Füredi Vilmossal kötött bérleti szerződés jóváhagyása tárgyában. 3. Ugyanaz a város tulajdonában levő korcsmaépületek bérbeadása ügyében. 4. Szakosztályi és tanácsi javaslat a máv. pályaudvar északi végénél épülő felüljáró ügyében. 5. Ugyanaz 100 métermázsa széna eladása iránt. 6. Ugyanaz Widéry Frigyes által haszon­bérelt városi terület visszavétele iránt. 7. Ugyanaz Kóka András erdőkerülő elleni bírósági ügyben felmerült ügyvédi képviseltetés költségei ügyében. 8. Jövedéki bizottsági és tanácsi javaslat a vásártéri árubódék bérösszegének szabályozása ügyében. 9. Ugyanaz Hosszú Dameter és társainak kövezetvámmentesség engedélyezése iránti ügyé­ben. 10. Ugyanaz Horváth testvérek berceli téglagyárából szállított téglakövezetvám ügyé­ben. 11. Ugyanaz Adorján János nyír egj házi lakos épitővállalkozó által homok szállításra kért kövezetvámmentesség ügyében. 12. Tanácsi javaslat Práger Károly által eddig bérelt boltnak Wassermann Sámuelre való átruházása ügyében. 13. Ugyanaz a tanoncotthon építésére kö­tött szerződések bemutatása tárgyában. 14. Ugyanaz a tanoncotthon felügyelő-

Next

/
Oldalképek
Tartalom