Nyírvidék, 1913 (34. évfolyam, 1-26. szám)

1913-03-23 / 24. szám

6 24­ik szám. itélt mü az egyesület tulajdona marad. 4. A jutalmat nem nyert munkák szerzőik igazolás mellett visszavehetík, 5. A bírálóbizottság íté­lete alapján a jutalomdíj az egyesület választ­mányának f. év december hónapban tartandó gyűlésén lesz kiadva. d) Továbbá tudomásul hozzuk még, hogy ugyancsak választmányunk határozata értelmé­ben mellőzve az eddigi körleveleket, melynek nyomatása és szétküldése eddig tetemes költ­ségbe kerül. Stoll Ernő tagtársunk mint megbízott tudósító, ezután minden felhívást, értesítést és a gyűlések határozatait, melyeknek alapján ugy az egyesület kebeléoen történt dolgokról, mint a Eötvös-alap és országos szövetség intézkedé­seiről közvetlen tudomás szerezhető, a ,Nyirvidék" hivatalos közlönyünkben közölni fog, tagtársaink érdeke tehát, ha ezen lapra, melynek egyik külön rovata a bennünket közösen érintő ügyek felől teljesen tájékoztat és amely kedvezményes árban évi 5 koronáért kapható, mindannyian előfizetnek. e) Végül, minthogy mult év november 13-iki közgyűlésünk alkalmával a számvizsgáló­bizottság jelentéséből kitűnt, hogy egyesületünk 250 tagja után 2098 korona a tagságidij hát­rány, felhívjuk az érdekelt kartársakat, misze­rint tartozásaikat Tóth György pénztárosnál (Nyíregyháza gör. kath. iskola) törleszteni szí­veskedjenek. Nyíregyházán, 1913. március 20-án. Az elnökség. ÚJDONSÁGOK. Telefon 139. szám WSt Mai számunk 14 oldal. Közgyűlési naptár. A „Nyirbaktaí Takarékpénztár 1913. márc. 25-én d. e. 9 órakor tartja Vl-ik évi rendes közgyűlését Nyirbaktán, üzleti helyiségében. A Szabolcsvármegyei Jegyzők és Gazdák Bankja Részvénytársaság I. évi rendes közgyű­lése március 25-én délelőtt 11 órakor, saját helyiségében. A Nyiregyházi Gőzeke Szövetkezet évi ren­des közgyűlése március 24-én delelőtt 10 órakor Nyíregyházán, Szabolcs-utca 15. sz. a. Feltámadás. Húsvéti gondolatok töltik meg az emberek lelkét. Jól eső érzés hatja át lelkünket, szívünket az Isten­ember feltámadásának nagy ünne­pén: húsvétkor. — Vájjon vagyunk-e még sokan, olyanok a kik hinni, leményleni tudunk a feltámadásban, a nagy, az igaz, óhajtva, rettegve, hosszú idők óta várt, megszabadító feltámadásban! Ezernyi gond, kétség, félelem tölti el szíveinket, — az optimisták szíveit, — ha erről gondolkodunk! A mindennapi élet rettenetes küzdelmében, a létért való tüleke­dés titáni munkájában, marad-e egy agyvelő sejtünk, egy lélek szikránk, amely remény leni tud? . . . Amely bízik a jövőben. A szép, a jó, az igaz a jövő jövőjében. A mai magyar korrupt társada­lom láttára kétségbeesnek a kis­hi üek. Lehorgasztott tejjel járnak az optimisták, csüggedten várnak az ideálisták. Reménytelen húsvét! Elérhetet­len feltámadás! . . . Szorongó szívvel, nehéz kebellel megyünk a feltámadást, a nagy, megváltó, szent ünnepet ünnepelni... Vájjon, lesz-e még Ünnep a vi­lágon! . . . — Rendkivüii közgyűlés. Jeleztük, hogy a vármegyei törvényhatóság e hó 29-én d. e. 10 órakor rendkívüli közgyűlést tart. A tárgy­sorozat 285 pontból áll, melynek fontosabb tárgyai a következők: A m. kir. belügyminiszter leirata a vármegyei tisztviselők napidijaira vonatkozó szabályrendelet módosítása iránt. Földmivelésügyi miniszteri leirat a várme­gyei gazdasági felügyelőknek előadói megbíza­tása tárgyában. Kassa város törvényhatósági bizottságának a választójogi törvénytervezet — illetve tör­vény — egyes intézkedéseinek módosítása tár­gyában a m. kir. miniszterelnökséghez intézett s pártolás végett megküldött felirata. Pozsonyvármegye közönségének felirata a gyámügyi törvény módosítása iránt. Trencsénvármegye közönségének felirata a jegyzői magánmunkálatok eltiltása tárgyában. Kolozsvármegye közönségének átirata a tör­vényhatósági munkásközvetitők díjazásának or­szágos szervezése tárgyában. Kolozsvármegye közönségének felirata a jegyzők és segédjegyzők fizetésének rendezése tárgyában Hunyadvármegye közönségének átirata a téves adó és illeték kirovásával szemben java­solt megtorló intézkedések tárgyában. Alispáni előterjesztés a vármegyei nyugdíj­szabályrendelet módosítása, illetve annak az állami alkalmazottak nyugdijáról alkotott 1912. évi LXV. t.-c. rendelkezéseivel való összhangba hozatala tárgyában. Alispáni előterjesztés a vármegyei tisztvise­lők s más alkalmazottak hozzátartozói által igényelhető temetési járulékról érvényben levő szabályrendelet módosítása tárgyában. Alispáni előterjesztés a községi vadászati jog bérbeadásáról és gyakorlásáról megalko­tandó szabályrendeletre vonatkozólag. Alispáni előterjesztés a közutakon közle­kedő járműveknek jelzőtáblákkal s világító lám­pásokkal leendő ellátása tárgyában alkotandó szabályrendelet megalkotására nézve. Alispáni előterjesztés negyedik vármegyei utibiztosi állás rendszeresítésére nézve. Alispáni előterjesztés a közutaknak, illetőleg közutszakaszoknak az azokon építendő hidak teherbírása szempontjából való osztályozása tár­gyában. Alispáni előterjesztés a vármegyei dijnokok szolgálati viszonyainak és fizetésének rendezé­séről alkotott 523—1910. Bgy. számú szabály­rendelet módosítása iránt. Egészségügyi bizottság javaslata Tíszapolgár községben felállítandó Il-ik gyógyszertár tár­gyában. Nyíregyháza r. t. város képviselőtestületé­nek a polgármester helyettesítése tárgyában hozott és felebbezéssel megtámadott határozata. Nyíregyháza város képviselőtestületének a bartfmfipiac elhelyezése tárgyában hozott és felebbezéssel megtámadott határozata. — Húsvéti istentiszteletek a helybeli evang. templomban. Vasárnap: reggel Tóra­kor urvacsorát szolgáltat tót nyelven : Krieger ; tótul prédikál: Paulik ; magyarul: Geduly Hen­rik püspök lelkész. Hétfőn: reggel 7 órakor urvacsorát oszt magyarul: Nádassy; a reggeli ifjúsági magyar istentiszteleten prédikál: Geduly ; a 11 órai isten­tiszteleten : Krieger. Kedden-, mint templomszentelési emlékün­nepen, reggel 7 órakor tót nyelven urvacsorát szolgáltat: Krieger ; tótul prédikál: Nádassy ; magyarul fungál: Paulik, a templom-egyesület e. elnöke. Magyar „Passió" könyvecskék a leikész­hivatalban kaphatók. 1913. március 23. — Húsvéti istentiszteletek. A róm. ka.h. templomban Húsvét vasárnapjáa reggel 8 óra­kor kismise eledelek megszentelése, órakor kismise, 10 órakor apáti zenés mise prédiká­cióval, délután 3 órakor vespera. Húsvét vasár­napján és hétfőjén a vegyes énekkar négy hangra betanított tagjai éneklik a mise részeket. — Ax elévült illeték. A közigazgatási bíróság most közzetett 10739/1912. számú elvi jelentőségű határozatában kimondotta, hogy az elsősorban fizetésre kötelezett féllel szemben elévült kincstári illeték a másodsorban fizetésre kötelezett féltől sem követelhető. Indoka ennok a határozatnak magában az elévülésről szóló törvényes intézkedésekben rejlik. Ezek szerint ugyanis nem a felek fizetési kötelezettsége évül el, hanem a kir. kincstár követelési joga évül el a felekkel szemben bizonyos határidő alatt és körülmények kőzött a kincstári köztartozá­sodra nézve Ha az elévülés időpontja bekövet­kezett, az elévült köztartozas többé a felektől nem követelhető, csupán esetleg azoktól a kivető vagy behajtó közegektől, akiknek hibájából vagy mulasztásából az elévüles a kir. kincstár kárára bekövetkezett. — Szolgálati pótlék az iparos tanonc­iskolái tanítóknak. Valóban elismerésre méltó javaslatot terjesztett a szakosztályok legutóbbi együttes ülése a képviselőtestület elé, mikor azt javasolja, hogy a város az iparos tanonc­iskolákban alkalmazott tanítók részére szolgá­lati pótlékot rendszeresítsen. Iparos tanonc­iskolánk a legutóbbi évtized alatt rohamos fejlődésnek indult. A tanoncok iskolába jára­tása céljából végrehajtott erélyes intézkedések következtében a tanulók száma megkétszere­ződött 10 év alatt. A tanítási eredmény a tanítók buzgó működése révén a legteljesebb megelégedést váltotta ki mindazok részéről, kik az évzáró vizsgákon megjelennek. Az iskola fegyelem is megszilárdult, ugy hogy az iparos tanoncok ebben a tekintetben is valósággal ki vannak cserélve s ma már elvétve akad az iskolába járó növendékek között olyan, akire az a régi felfogás reá illik, hogy az iparos tanoncok az ifjúság legrakoncátlanabb része volna. Az előadásokon példás rend uralkodik, az utcákon is egészen másképen viselik magu­kat, mint hajdanában. Ez az eredmény első sorban a buzgó tantestület és az igazgató ér­deme. Ezt akarja méltányolni az a javaslat, hogy a város az iparos tanonciskolákban al­kalmazott tanítók részére 5 évenkénti 50—50 koronás szolgálati pótlékot állapítson meg a tanítok részére, kiknek javadalmazása ez idő­szerint a legkisebb a vármegye területén. Biz­tosra vesszük, hogy a javaslatot a képviselő­testület egyhangúlag fogja elfogadni. — Hála a segítségért. A szabolcsvárm j­gyei pártfogó egyesület elnöksége neveben dr. Bodnár István ügyvezető elnök előterjesztést tett a városi árvaszékhez az iránt, hogy Szabó Ilona, Lajos és Erzsébet nevü gyermekekeit nyil­vánítsa elhagyottakká, mert' az atya munkakép­telen, az anya pedig képtelen gyermekeit eltar­tani. A családot néhány nappal ezelőtt lakásuk ról kilakoltatták s azóta lakásuk sincs. A párt­fogó egyesület indítványa azt célozta, hogy a gyermekek ellátását, felnevelését biztosítsa, őket idegen gondozásba adassa, ezáltal a szülőket tehermentesítse s azok létfentartását lehetővé tegye. A párfogó egyesület előterjesztéséről az anya: Szabó Józsefné is tudomást szerzett s maga kérte dr. Bodnár Istvánt arra, hogy gyer mekeit helyeztesse el. Kérelme teljesedett is s gyermekeit még csütörtökön elvették tőle. Aznap este kellemetlen meglepetés érte dr. Bodnár Istvánt: beverték az ablakait. Az ablak csörötn pölesére egy fiatal ember utána is szaladt an­nak a nőnek, aki az ablakokat betörte, de az a sötétben elszaladt. A rendőrség a tett el­vetésével Szabó Józsefnét gyanúsítja. — Njugdijazás. A vallás- és közoktatás­ügyi ro. kir. miniszter Smiczer Agostonné szül. Gömöry Ilona helybeli községi óvónő részére az országos tanítói nyugdíj- és gyámalapból 800 korona nyugdijat utalványozott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom