Nyírvidék, 1913 (34. évfolyam, 1-26. szám)

1913-03-23 / 24. szám

24-ik szám. JSftíRVSBÉK. 1913. március 23. 7 — Werner László emlék-alapitvány. A hálás tanitványok kegyelete és a kartársak szeretete megkapó emléket állított a polgári leányiskola volt tanárának Werner Lászlónak az emlékezetére. Gyűjtés utján, melyhez a család tagjai is hozzájárultak 200 koronával, 1400 korona alapítványi tőke gyűlt össze. Az iskolaszék megállapította az alapító levelet, melynek rendelkezései értelmében az alapítvány kamatai a polgári leányiskolát végző növendékek közül a szorgalmával magaviseletével arra érdemesnek talált legkiválóbb növendék részére fog évenként odaitéltetni a tantestület javaslata alapján. Az alapítvány tőkéjét a város fogja kezelni. — A második magyar nyelvű istentisztelet. Az evangelikus templomban a második magyar nyelvű istentisztelet ngyanazon szertartással az eddigi tót nyelvű istentisztelet helyett húsvét második napján fog megtartatni. — A városi gőz- és kádfürdő átalakítása. A városi gőz- és kádfürdőben a fürdő építése alkalmával beépített kazán felmondta a szolgálatot. Ennek megvizsgálása alkalmával kiderült, hogy a kazán eredetileg sem volt he lyesen megválasztva. Kisabb volt, mint a minőnek lennie kellett volna. Ezenkívül valami szerkezeti hibája is volt, ugy hogy e miatt nem volt gazdaságos. A régi kazánt a gőzfürdőből kivették s most ideiglenesen egy lokomobillal tartják üzemben a fürdőt. A városi mérnöki hivatal már elkészítette az uj kazánra vonatkozó költségvetést és pedig akként, hogy egyúttal a fürdő központi gőzfűtésre alakíttassák át. A kazán részére uj kazánház épül. A régi, kicsiny kazánházat a mérnöki hivatal a gépész lakásául tervezte meg, a szakosztályok azonban e helyett azt találták helyesebbnek, hogy az eddigi kazánház is fürdőkabinokká alakittassék át, mert a kádfürdők száma gyakran kevésnek bizonyul. Az átalakítások mintegy 30—32,000 korotiába kerülnek, a költség azonban a szénfogyasztásban elérhető megtakarításban bőséges fedezetet talál az előzetes számitások szerint. — A Magyar Néprajzi Társaság folyó év április hó 2 án, szerdán délután 5 órakor tartja a Magyar Nemzeti Muzeum dísztermében XXV. rendes évi közgyűlését. Tárgyai: 1. Szalay Imre elnök megnyitó beszéde. 2. Dr. Solymossy Sándor főtitkár évi jelentése. 3. Kövecsesi Dancs Árpád pénztáros jelentése. 4. A számvizsgáló bizottság jelentése. 5. Számvizsgálók valasztása. 6. Választmányi tagok választása. (Az alapszabály 16. §-ának 3. bekezdése szerint: „A választmány egyharmada évenként a közgyűlésen megállapított sorrend szerint, viszonylagos szótöbbséggel választalik. A kilépő választmányi tagok újra választhatók.) 7. Indítványok, melyek a 11. §. c) pontja szerint a főtitkári hivatal utján a közgyűlést megelőzőleg két héttel bejelentettek. — Tanyai dalárda. Fontos kuiturmisziól végeznek a tanyai tanitók, melynek tanulságos jelét adta ismét kél derék ifjú tanító : Prékopa István és Sztatkievicz Gyula vezetése alatt álló dalárda. Mindkettő dalárdája a Gazdák-Otthonában lefolyt nemzeti ünnepélyen szerepelt, bizonyságot téve arról, hogy tanítóik nemcsak az észt, de a szivet is emelik. Mert a jó fej, rossz szív mellett — Herder szerint — temp lom gyilkos barlang mellett. — A bíróság köréből. A szatmári kir. törvényszék Niederman Ernő nyirvajai lakost, aki Ungvárt többek ellen hamis feljelentéseket is tett, hamis eskü miatt 1 havi fogházra ítélte f. hó 10 én tarlott főtárgyalás alkalmával. — Az ipartestület közgyűlése. A nyíregyházi ipartestület rendes évi közgyűlését f. é. április hó 13-íkán fogja megtartani, ha pedig ezen gyűlésen határozatképes számmil nem jelennének meg a tagok, április 20 díkán fogja megtartani. A közgyűlésen az 1912. évi zárszámadás és 1913. évi költségvetésen kívül a fontosabb tárgyak: az elnök, pénztárnok, elöljáróság és számvevőség megválasztása, az ipartestületi alkalmazottak fizetésének oly módon leendő rendezése, amint ez a nyíregyházi betegsagélyző pénztárnál van, továbbá az alapszabályok módosításai. — A 150. számú fiókpénztár közgyü lése. A Magyarországi Munkások Rokkant- és Nyugdíj Egyletének nyíregyházi 150. számú fiókpánztára folyó hó 16-án tartotta hatodik évi rendes közgyűlését a városháza tanácstermében Pisszer János elnöklete alatt. Pisszer János elnök megnyitó beszédében fólemliti a szomorú közgazdasági viszonyokat, melyek sötét árnyékukat az egyesületi életre is kivetették s meggátolták az erőgyűjtést és fejlődését. Az elnök üdvözlő szavai után Rajtili Miklós olvasta föl a tartalmas évi jelentését, melynek kapcsán Moesz Béla indítványára a közgyűlés köszönetet szavazott ugy a választmány, mint a hivatása magaslalán álló tisztikarnak. Miután Jordán József pénztáros bemutatta az elmúlt év forgalmát, a zárszámadások, a bizottság jelentésének tudomásvétele s a felmentvény megadása után a Központ évi jelentésére kerűit a sor, melynek lényegesebb részié'eit Rajtik Miklós ismertette. Ezután elhatároztatott, hogy a legközelebbi nagygyűlésre — tekintettel a sablonos tárgysorozalra — kiküldöttet nem küld a köz gyűlés, hanem képviseltetésére fölkéri a 39 es számú újpesti fiókpénztár egyik tisztviselőjét. Az elnök felkérve a jelenvoltakat a taggyüjtésre s egyes tagokat az ügynek a sajtó utján való felkarolására, lelkes szavak kíséretében zárta be a közgyűlést. (s.) — Ifjúsági egyesület. Sokan csak most a hazafias ünnepély alkalmával szereztek tudo mást arról, hogy létezik Nyíregyházán .Gazdaszövetség Ifjúsági Egyesülete' mely első szerep lése alkalmával is bemutatta zajtalan munkálkodásának fényes sikerét s vezetőjének, Nandrássy D. Aurél tanítónak szakavatottságát es rátermetségét. — Gazdák figyelmébe. A város tulajdonát képező Császárszállási gulya legelőkre a kihajtandó szarvasmarhák előjegyzése folyó évi március hó 1-től naponta a hivatalos órák alatt a városi számvevőségnél elfogadtatik. A legelőre kihajtandó jószágok utáni fél legeiődij az előjegyzés alkalmával előre fizetendő. Tekintettel arra, hogy a legelődíj mindig a kihijtott szarvasmarha kora után van megállapítva, figyelmeztetnek a polgárok, hogy későbbi félreértések és esetleges után fizetések elkerülése végett jószágaik korát pontosan mondják be, mert a kihajtás és átvétel alkalmával minden egyes jószág kora, tekintettel a legeiődij mennyiségre, a helyszínén állatorvosikig lesz megállapítva A gulyára kihajtandó jószágok kivétel nélkül a tulajdonos bélyegzőjével láthatólag megbélyegzendők s a bélyegzés helye és alakja az előjegyzés alkalmával pontosan bemondandó. A gúlyába eltérőleg az eddigi szokásoktól apaállatok (bikák) be nem fogadtatnak. A folyó évi április hó 16-ig csakis a helybeli tulajdonosok jószágai vétetnek lel, ha azonban ekkorára a létszám be nem tellne, abban az esetben, ezentúl vidékiektől is fogadtatnak el legeltetésre szarvasmarhák, de a legeiődij minden egyes darab jószág után a helybeliekével szemben 4 azaz négy koronával nagyobb. — Dr. Katona Mihály sárospataki homeopata orvos március hó 28-án egész nap és 29-én déleiőtt 11 óráig ismét megtartja rendelő óráit Debreczenben Darabos utca 55. sz alatt, ahol különösen a gyomor és tüdőbajosok s

?okták felkeresni a sikeres gyógyításáról hírneves orvost. 214—1 — 1 — A vonuló madarak megfigyelése. A m. kir. ornithologiai központ által a következő madárfajok ajánltatnak megfigyelésre: füsti fecske vagy villásfarku fecske, mikor jött az első, mikor jött a fészekhez; fehér gólya, mikor jöttek az elsők, (hónap, nap, szám, vonulási irány) későbbi átvonulók, mikor jött a fészekhez; kakuk, mikor szólalt meg az első; erdei szalonka, mikor jött az első, mikor jött a fészekhez; fehér barázdabillegető, mikor jött az első; sárga billegény, mikor jött az első; mezei pacsirta, mikor jött vagy szólalt meg az első ; kék galamb, mikor jött vagy szólalt meg az első; vadgerle, mikor jött vagy szólalt meg az első; seregély, mikor jött az első: házi vagy molnárfecske, mikor jött az első, mikor jött a fészekhez; bibic, mikor jött az első ; búbosbanka, (büdös banka) mikor jött, vagy szólt az első; fülemile, mikor jött vagy szólt az első ; fürj, mikor jött vagy szólt az első; sárgarigó mikor jött vagy szólt az első. Eleken kivül egyéb fajok is megfigyelhetők. Miután az átvonulás idején idegen, vidékünkön nem ismert fajok is átvonulnak, megismerés céljából ezek lelőtt példányait célszerű a m. kir. ornithologiai központnak (Budapest, II. Debrői-ut 15. szám) küldeni. — A néphit. Népünk azt hiszi, hogy a tavaszi első menydörgés meggyógyítja a hátfájást. Ezért dörzsölték a vén anyókák a folyó hó 12-iki menydörgés alkalmával oly szorgalmasan a falhoz a púpos hátukat, hogy a köszvényt rázzák ki belőle. E hit különösen a szláv népeknél uralkodik. Igy az oroszországi nép az első menydörgés alkalmával a földre veti magát s hempereg, mint a gyermek. — Húsvéti előadások az Apollóban. Fényes előadásokkal fogja meglepni az Apolló közönségét az ünnepek alatt. Csupa nagyszerű újdonságot hoz szinre, 2—2 naponként változó műsorában. Szombat, vasárnap szinre kerül : Az állatok barátja! Nagy látványos szinmü 3 felvonásban. Érdekes felvételek a természetből. Az apa elutazott! Gyermektörténet. Szabósztrájk! Vig paródia. A kanári madár! Humoreszk. Willyke lovat akar. Gyermekbohózat. A legváltozatosabb müsorösszeállitás. — Hétfőn, kedden szinre kerül: Nyári kaland ! Pompás vígjáték 3 felvonásban. A szerelem lángján ! Szines látványos szinmü 1 felvonásban. A szemek ! Kitűnő amerikai életkép. Jancsi álma! Bohozat. Az első lépés ! Gyermekidyll. Vasárnap, hétfőn és kedden délután 3-tól különleges és változó műsorokkal gyermekelőadások, fél helyárak mellett. — Könyvtárt és egyes könyvet a legmagasabb árban vásárol Szántó Ernő könyvkereskedése Nyíregyháza. Telefon 2—29. sz. 37-3—2 III nyakkendők, cipők, keztyük, uti bőröndök, Ingek, sétabotok nagy választékban érkeztekOlcsó árak. Herpay Ernő uri divatáraháza Nyíregyháza, Zrinyi Ilona u.