Nyírvidék, 1913 (34. évfolyam, 1-26. szám)

1913-02-09 / 12. szám

2 12-ik szám. Jfí-ÍEYIDÉK. 1913. február 9. I közadók esedékességéről, befizetéséről és behajtásáról Általános megkönyebbűlés és megnyugvás járt a pénzügyminiszter azon kijelentése nyomán, hogy az 1913. évre már jogilag életbelépett adótörvények végrehajtásától eltekint s az országgyűlés elé egy törvényjavaslatot terjeszt, melylyel az adótörvényeknek az 1913-ik évben való végrehajtását törvenyesen elhalasztja. Valahányszor a sajtóban, egyesülelekben s ezen kérdések tárgyalására alkalmas helyen az adótörvényekről szó esett, az adótörvények azon részéről, melyek annak kezelésére vonalkáznak s melyet az 1909. évi XI. t.-c. foglal magában, emlités is alig volt téve s igy ma abban az állapotban vagyunk, hogy az adók össze írására, kivetésére vonatkozó törvényeink felfüggesztettek ugyan, a közadók kezelésére vo natkozó tőrvény azonban nemcsak jogilag, de a gyakorlatban is életbe lépett. 1913 év január 1-vel. Amennyiben a közadók kezeléséről szóló 1909 évi XI. t.-c.-nek vannak egyes intézkedései, melyekre nézve az adózó polgárok s az adókezelésére hivatott hivatalok között nézeteltérések merülhetnek fel, röviden ezzel kívánunk foglalkozni. Nagyon sokan tévedésben vannak az iránt, mikor esedékes az adó. Az együtt könyvelt adók, tehát az állami tőrvényhatosági, községi stb. adók, négy egyenlő részletben és pedig minden évnegyed első napján, tehát január, április, julius és október hó 1-én esedékesek és az illető évnegyed közepéig fizetendők. A fizetés határnapja, ha az vasárnapra, vagy Gergely naptár szerint, avagy nemzeti ünnepre esik, a legközelebbi napon jár le. Addig, mig a folyó évre történt adókivetés eredménye az adózó adóivébe bejegyezve nincsen, az évnegyedi részletek a megelőző évi adókirovás szerint fizetendők. Az az adózó, ki esedékes adótartozását az illető évnegyed második havának 15 ig napjáig be nem fizeti, az évnegyed kezdetétől a befizetés napjáig járó 5% os késedelmi kamatot fizet. A régi adókezelesi törvénytől itt egy eltérés van, amennyiben eddig a késedelmi ka mat egy egész évnegyedre felszámítandó volt, most pedig csak a befizetés napjáig — tehát napokra számítva — kell a kamatot, megfizetni. le a bolgár törökségnek egyik nyugatra szakadt ága is, mely jó ideig kemény harcokat vivott Bizánccal, ugy hogy a bizánciak kénytelek voltak az Etelközben tanyázó magyaroktól segítséget kérni. Ezek a bolgárok uraivá lettek a mai Bulgáriában és Macedóniában élő. már keresztény hitre tért szlávoknak, mivel azonban szám szerint kisebbségben voltak, uralkodó faj létükre is elveszítették nyelvüket s csak nevüket tudták rákényszeríteni az általuk leigázott szlávokra. Egyszóval ugy jártak, mint a frank-németek Galliában, kik szintén felvették a gallórománok nyelvét, ellenben ők adtak nemzeti nevet és politikai jelleget a meghódított területek népeinek. A középkor folyamán a bolgárok nem egyszer diadalmasan harcoltak a görögökkel és szerbekkel, mig végre megjelentek a félszigeten az ozmántörök hódítók és véget vetettek a bolgárok nemzeti függetlenségének. 485 esztendeig tartott a török világ Bulgáriában s ez alatt az idő alatt a törökök helyenként elég sürün telepedtek le a bolgárok között és számos bolgár család tért át. Mohámmed hitére. A 18-ik században az orosz politika már szemet vetett Bolgárországra s a keresztény bolgárok sorsa állandó ürügy volt az orosz politika számára a Törökország belső ügyeibe való beavatkozásra. 1875-ben Oroszország támogatásában bízva, a bolgárok fegyvert ragadtak, a törökök azonEgy másik lényeges változás a közadók kezelésénél a névre szóló intések elmaradása. Azok, akik köztartozásukat a fentebb jelzett határidőig be nem fizetik, hátrálékaiknak 8 nap alatt leendő befizetésére megintés utján hivandók tel. A községnél vagy városnál fizetőkre az intés, vagy dobszó, vagy Írásbeli hirdetmény kifüggesztése által teendő közhírré. Ezekre nézve tehát külön írásbeli intésnek helye nincsen, kik adójukat a királyi adóhivatalnál fizetik, posta utján kézbesítendő külön írásbeli intessel kell fizetési kötelezettségük teljesítésére felhívni. —Szükségesnek tartjuk erről az adófizető közönséget e helyen is figyelmeztetni, hogy Nyíregyháza város adóhivatalánál fizető adózók intést ebben az évben mar ne várjanak, mivel az adóhivatal az intést esak dobszó utján a heti vásárok alkalmával s hirdetmény utján falragaszokkal fogja közhírré tenni, — s ez az intés ugy az állami adókra, valamint az ezeken alapuló többi törvényhatósági és községi potadókra, az iparkamarai illetékre is vonatkozik. Azok ellen, akik hátrálékokat a hirdetményben kitűzött határidő alatt le nem fize'ik, — a folyó évi első negyedre tehát február 15-én, illetve ezt követő 8 napon — a zálogolási eljárás azonnal és személyválogatás nélkül alkalmazandóA zálogolás alkalmával a hátrálékos vagyon tárgyai a következő sorrendben foglalandók le. 1. készpénze, fizetése vagy eféle folyó illetmenye, nyugdija, vagy ily természetű egyéb ellátása ; 2. értékpapírjai ; 3. készpénz követelései, különösen a házbérek. haszonbérek, a végrehajtást szenvedő pénzintézeteknél, vagy közpenztárnal elhelyezett, vagy magánosoknak kölcsön adott tőkéi és jövedelmei s egyéb bármi cimen őt illető követelések ; 4. ingóságok, melyek könnyen pénzzé tehetők stb. s melyeket az adózó maga jelöl ki, feltéve, hogy ezen tárgyak könnyen el is adhatók. A végrehajtás alól ki vannak véve mindazon vagyontárgyak, követelések és járandóságok, melyek a birói végrahajtásról szóló 1881. évi LX. t.-c. illetve az ennek módosítása és kiegészítése tárgyában alkotott 1908. évi XLI. t.-c. avagy más külön törvény értelmében végrehajtás alá nem vonhatók, még is azzal a megszorítással, hogy a fizetés, vagy a fizetés természetével biró illetmény, nyu?dij, az előirt jövedelemadóra, nemkülönben a közszolgálatban levőknél a fennálló törvények alapján kiszabott pénzbírságok, téritmények és kártérítések erejéig a fizetés v. járandóság korlátlanul lefoglalható. A végrehajtás alóli mentességre, illetve a végrehajtás korlátozására vonatkozó adatok felsorolását tekintettel nagy számukra itt meg sem kísérelem, csupán még egyes lényeges változást kívánok megjegyezni, mi a közadok kezelésénél változott. Lényeges változás, hogy a kir. adóhivatalokat végrehajtói jogkörrel ruházza fel. Eldig a szolgabiróság teendőihez tartozott a közvetlen fizetők adóhátralékának behajtása. Tudvalévő azonban, hogy a szolgabiróság mennyire tul van terhelve teendőkkel s igy ettől a törvény felmenti a szolgabirot s ezen teendőket a kir. adóhivatali végrehajtók teljesitik ezután. Könnyít a községen is, mivel ezután a jegyző a beszedett adót a postatakarékpénztár utján szállítja be a kir. adóhivatalba, s ez által a jegyző nem vészit egy munkanapot, s a község is felszabadul az adóbeszállitása által okozott költségektől. 0. Ö. Közgyűlés a városnál. Nyíregyháza város képviselőtestülete pénteken délután rendkívüli közgyűlést tartott Májerszky Béla kir. tan. polgármester elnöklete alatt. A közgyűlésre ezúttal is szép számmal gyűltek össze a képviselőtestület tagjai s bar a tárgysorozatból alig lett volna megjósolható, úgynevezett .beszédes* gyűlésben volt részük a megjelenteknek. Polgármester hclyetteüté*e. A tárgysorozat első pontja alatt a képviselőtestület a polgármester és a főjegyző együttes akadályoztatása esetére szóló helyettesítés kérdésével foglalkozott, ami főként azért birt különösebb érdekkel, mert legutóbb a gyűlés gondoskodott a további harmadsorbani helyettesitésitéssel is, ellenben a másodsorbani helyettesítésről eleddig megfeledkeztek. A másodsorbani helyettesítést erre az évre is Balla Jenő pénzügyi tanácsosra biz'ák. Tartalékosok családtagjai. Ezután a katonasághoz behívott tartalékosok itthon maradt csaladjainak segítése kérdése került szőnyegre. A szakosztályok és a tanács azt javasolták a közgyűlésnek, hogy adjon felhatalmazást a polgármesternek 500 korona ban leverték a lázadókat s a legkeményebb rendszabályokkal igyekeztek uralmukat továbbra is biztosifani, annál is inkább, mert egy orosz pórázon vezetett .független" Bulgária életveszélyes lehetett az európai török uralomra, sőt magára Konstantinápolyra is. A török visszatorlást persze keresztény üldözésnek, feneketlen barbarizmusnak minősítette az orosz, meg az angol közvélemény, teljesen figyelmen kivül hagyva azt a körülményt, hogy a bolgárok sem kezdték felkelésüket keztyüs kézzel, leginkább pedig azt, hogy mennyi atrocitással szennyezte be már addig is a kezét a fent tisztelt két keresztény nagyhatalom. A 77-iki orosz háború után a berlini kongreszszus bulgáriának teljes autonomiát biztosított s területét az Al-Duna és a Balkán hegylánc határvonalai közt állapította meg, Kelet-Ruméliának pedig, melyet a bolgárok mindig a magukénak tekintettek, keresztény kormányzót adott, közigazgatási autonómiával. Bulgária első kormányzója Dondukov-Korzakov orosz herceg lett, aki alatt az 1879-iki trnovoi bolgár nemzet-gyűlés Bulgáriát örökös alkotmányos monarchiának nyilvánította, az országnak népképviseleti alkotmányt adott s az ez alapon összeülő rendes képviselői kamara Battenberg Sándor herceget választotta bolgár fejedelemmé. Sándor első minisztériumát orosz érzelmű konzervatív politikusokból állította össze, de Oroszország azért ellenséges indulattal viseltetett iránta, mert nem egy kiváló bolgár hazafinak nem volt innyére a túlságosan nagy orosz befolyás, mely az ország önállóságát valósággal illuzöriussá tette. A radikális párt is sok gondott okozott Sándor fejedelemnek, aki belátva, hogy a bolgár alkotmány, a nép értelmi fokához mérve túlságosan szabadelvű, országa érdekében szerette volna fejedelmi hatalmat öregbíteni. A radikálisok pártja az orosz főkonzulban, Hitrovában talált hatalmas pártfogóra, ugy hogy Sándor szorultságában kénytelen volt a fejedelemség ügyeinek tisztázása végett Pétervárra utazni, amire a cár Szabolev és Káulbarsz orosz tábornokot küldötte ki az ügyek megvizsgálására. Sándor igy teljesen orosz gyámhatóság alá került, sőt kénytelen volt Szobolevet miniszterelnökké és belügyminiszterré, Kaulbarszt pedig hadügyminiszterévé megtenni. A hazájuk függetlenségét féltő bolgárok s a hatalmaskodó orosz miniszterek között egyre nagyobb lett az ellentét és Sándor a kö zhangulat nyomása alatt Kénytelen volt az orosz tábornokokat elbocsájtani. 1885-ben Kelet-Ruméliában felkelés tört ki és Sándor, a bolgár nép régi vágyát nem hagyhatván figyelmen kivül, bevonult Philippopoliszba és kikiálltotta Ruméliának Bulgáriával való egyesülését. A cár erre, azon a cimen, hogy Sándor megszegte a berlini szerződést, egyszerűen megfosztotta orosz tábornoki rangjától, mire Milán szerb király, hogy birodalmát növelje, az OroszA legfinomabb íranczia ós amerikai Friedmann Sándornál, cipő újdonságok kaphatók NYÍREGYHÁZÁN. I^ÍZ