Nyírvidék, 1913 (34. évfolyam, 1-26. szám)

1913-02-09 / 12. szám

Nyíregyháza, 1913. február 9. Vasárnap XXXIV. évfolyam, 12. szám. A Szaboicsvármegyei Községi Jegyzők és a Szabolcsmegyei Tanítóegyesület Hivatalos Közlönye. Megjelenik szerdán és szombaton este. Előfizetési feltételek: Egész évre 10 kor., Fél évre 5 kor., Negyed évre 2 korona 50 fillér. Egyes szám ára 10 fillér. Szerkesztőség és Kiadóhivatal: KOSSUTH LAJOS-TÉR 10. SZÁM. Teieíon szám: 139. Kéziratokat nem adunk vissza. Hirdetések árszabás szerint számittatnak. A nyilt-téri közlemények dija soronként 60 fillér Apró hirdetések 10 szóig 40 fill., minden további szó 4 fillér. Vastag betűvel szedett kétszeresen számit. Ügyvédi kamarát Nyíregyházának. Nyíregyháza város a fejlődésnek azt a stádiumát éli, amelyben egyre nehezebben elviselhetővé, egyre visszatetszőbbé, — hogy úgy fejezzük ki magunkat — megalázóbbá válik reá nézve az a függő helyzet, az az alárendelt szerep, amelybe más városokkal szemben bizonyos olyan központi intézményeknek az elhelyezése révén kerül, amely intézményeknek hatósági. működési területébe ő is beletartozik. Nyíregyháza város a fejlődni, az élni akarás természetes ösztönével s a fejlődés előmozdítására irányzott céltudatos munkássággal arra törekszik, hogy ebből a függő helyzetből magát kiszabadítsa, hogy magát más városoknak a függőségi viszony teremtette befolyása, hatása alól kivonja, tehát, hogy mindazokat az intézményeket, amelyeknek máshol történtelhelyezéseeztaheiyzetet előidézte, a saját íalai között létesítse. Nyíregyháza városának ezt az indokolt, természetes törekvését nagyban elősegítheti a nyíregyházi ügyvédi kar, ha illetékes helyen lépéseket tesz annak elérése, kivivása érdekében, hogy Nyíregyháza székhellyel, a nyíregyházi kir. törvényszék területére kiterjedően, uj ügyvédi kamara létesitessék, az az, hogy a nyíregyházi kir. törvényszék területén működő ügyvédek a debreczeni ügyvédi kamara hatósága alól vétessenek ki s Nyíregyháza székhellyel létesítendő uj ügyvédi kamarába tömörittessenel>. A felvetett eszme megvalósításának semminemű törvényes akadálya nincs. Az 1874. évi XXXIV. t.-c. 17. § a értelmében ügyvédi kamarát létesithet az igazságügyminiszter egy, vagy több törvényszék területére kiterjedően akként, hogy a kamara legalább 30 ügyvédet foglaljon magában. A Nyíregyháza székhellyel bejegyzett ügyvédek száma ezidőszerint 62, a nyíregyházi kir. törvényszék területén működő ügyvédek száma pedig eléri a 100 at. A törvényes előfeltétel tehát a nyíregyházi kamara létesítéséhez megvan, mert a létesítendő uj kamara területén működő ügyvédek létszáma a törvény által megkívánt harmincat nemcsak eléri, hanem többszörösen tul is haladja. A már meglevő ügyvédi kamarák közül több (a brassói, szombathelyi, nagyszebeni stb.) körülbelül olyan nagyságú — a tagok számát tekintve — mint a létesíteni szándékolt nyíregyházi lenne, számos pedig, mint a soproni, balassagyarmati, besztercebányai, sokkal kisebb. A már hivatkozott 1874. évi XXXIV. t. c. 19. §-a az ügyvédi kamarák hatáskörét akként körvonalazza, hogy az „az ügyvédi kar erkölcsi tekintélyének megóvására, az ügyvédek jogainak megvédésére és kötelességeik teljesítésének ellenőrzésére ; továbbá a jogszolgáltatás és ügyvédség terén mutatkozó hiányok orvos lására, a korszerű reformok életbeléptetése iránti véleményadásra és javaslattételre és végül a tagok feletti fegyelmi hatóság gyakorlatára" terjed ki. Az ügyvédi kamarák létesítési céljának ez a meghatározása nyilvánvalóvá teszi, hogy a cél eredményes szolgálatának nem kedvez a túlságos centralisatio, s igy a nyíregyházi ügyvédi kamara létesítésének szüksége ebből a szempontból is megokolt. Mi ugy tudjuk, hogy a nyíregyházi ügyvédi karban a cikkünkben propagált eszme általános helyeslésre taiált s annak megvalósítása érdekében az ügyvédi kar az illetékes tényezőnél a szükséges lépéseket meg is fogja tenni. Indítandó actiójában az ügyvédi kar természetesen teljes mértékben számit Nyíregyháza város támogatására nemcsak azért, mert a városnak elsőrangú érdeke, hogy a Debreczennel szemben levő függőségi, alárendelt viszonya alól magát, ezen a téren is emancipálja s egy uj hatóság székhelyévé válván, culturális és gazdasági jelentőségét emelje, hanem azért is, mert ennek az eszmének a megvalósitása a városra nézve semminemű megterheltetéssel, semminemű anyagi áldozattal nem jár. A cikkünkben felhozott adatok indokolttá teszik azt a bizalmunkat, azt a hitünket, hogy a nyíregyházi ügyvédi kamara létesítése érdekében a nyíregyházi ügyvédi kar és Nyíregyháza városa által karöltve indítandó mozgalom sikerre fog vezetni s hogy annyi sikertelen törekvés és füstbe ment remény után végre nemsokára szeretett városunk előbbrevitelében jelentős sikerről számolhatunk be olvasóinknak. L r. Balkán szláv államai és a balkáni háború. Irta és a Szabolcsvármegyei Bessenyei-Kör szabadliceumában 1913. január 23-án felolvasta: Dr. Pró'hle Vilmos. Milán 1882-ben felvette a királyi cimet, de a belső pártviszonyok csak nem javultak, az 1885-iki szerencsétlen bolgárhadjárat, az ország zilált pénzügyi helyzete, magának a királynak zavaros családi élete odáig érlelte a helyzetet, hogy Milán 1889-ben, fia Sándor javára lemondott Szerbia trónjáról. Az utóbbinak sorsa még élénk emlékezetében lehet mindenkinek. Szerencsétlen ember volt, szerencsétlen viszonyok közt került a trónra. Kalandos, erőszakos természete, Drága Masinnal való házassága, a szerb alkotmány ellen elkövetett csinyjei a tróntól való megfosztását teljes mértékben érthetővé tették volna. Ehelyett azonban az következett be, hogy összeesküvő katonatisztek 1903-ban, a julius ll-ére virradó éjjelen Sándort feleségével rgyütt meggyilkolták. Karagyorgyevics Péter pedig sietett haza Szerbiába, hogy elfoglalja azt a véres trónt, melyre oly régen áhítozott. Az európai közvélemény jó ideig valóságos undorral gondolt a belgrádi konakra, az asszonygyilkos szerb tisztekre, meg arra a sovány nagy bajuszu férfiura, akinek azóta annyi baja volt az európai udvarok finnyásságával. prepotens Ausztria Magyarországgal, meg az ő rakoncátlan Gyurka fiával, Karagyorgyevics Györgye herceggel, mig végre most megadatott neki, hogy délceg paripán kengyelvasig gázoljon babérban, ellenség véreben. Ami a szerb népet magát illeti, természetes, hogy a viharos századok folyamán műveltség dolgában el kellett maradnia s a szószoros értelmében vett szerb irodalom tulajdonképen csak a 19 ik század második felénen indult virágzásnak. A nyugati népeket azonban nem annyira az uj szerb irodalom érdekelte eddig, mint inkább a szerb népies költészet, mely ugy az epika, mint a lira terén rendkívül gazdag és értékes és szépségeit nem kisebb tekintélyek ismerték el, mint Goethe, meg a Grimm testvérek. A szerb mindig derült kedélyű, nótás, táncos, dalos nép volt s a gusztárok epikáját többek közt oly jeles alkotások is dicsérik, mint a hatalmas rigómezei ének, meg a Markó királyfi vitézi dolgairól szóló. Munkára a szerb nem serény, duhajnak azonban annál duhajabb; gyávának nem akarnám mondani, bár nem egy személyes tapasztalatom feljogosítana erre, annyi azonban bizonyos, hogy a szerb vitézség, melyről Petár király, meg Györgye herceg oly szent meggyőződéssel mondanak himnuszokat, általában véve inkább szilaj gyilkolási vágy, mint elszánt halálmegvetés, szóval távolról sem oly rokonszenves, mint az ó-görög, a japáni, vagy akár a bolgár heroizmus. A káromkodás legizléstelenebb formáiban is mesterek a szerbek s e téren összes szláv testvéreik közül kiválnak, sőt minden valószínűség szerint tanitói voltak a magyaroknak is, aminek föltevésére jogot ad az a körülmény, hogy a magyarral rokon népek általában nem mosdatlan beszédűek, a magyar káromkodási formulák legdurvábbjai pedig a megfelelő szláv rhetorikai floskulusok szószerinti fordításainak látszanak. A balkáni félszigetnek kétségtelenül legszolidabb értékű szláv népe a bolgárság. Eredete szerint keverék nép, melynek legszélesebb rétegét ugyanaz a szláv népség szolgáltatta, mely, miként már fentebb emiitettem, a hunok nyomában húzódott le az Al-Duna felől a balkáni félszigetre, hamarosan magába olvasztva az általa elárasztott vidékek nép töredékeit s ellepve a talált lakatlan területeket. Ugyancsak az Al-Dunától délre telepedett 6S SlilfiKKI gáíisabb kivitelben a legeié- Kerekes Pál utódánál um

m Nyíregyháza Telefon 197 VáltOSatOS Újdonságok*