Nyírvidék, 1912 (33. évfolyam, 27-54. szám)

1912-12-22 / 54. szám

418 45-ik szám. 1912. november 10. Cikkíró úrénál pontosabb adatokra támaszkodva, igyekezni fogok a conversió ügyének lehetőleg minden részletére kiterjeszkedni. Nyíregyháza városnak 1909-ben több pénzintézetnél összesen 667000 korona váltótartozása volt, mely után hat, hét sőt nyolc százalék kamatot is fizetett. E terhes kamat fizetéséket elkerülendő, szükségessé vált egy előnyösebb kölcsön sürgős felvétele annál is inkább, mert szüksége volt a városnak különféle kiadások és befektetések fedezésére, ujabb kölcsönre is. A képviselőtestület fel is vett másfél millió korona folyószámla kölcsönt az Osztrák-Magyar Bank mindenkori kamatlábánál ÍVt %-kal magasabb, tehát akkor 5Vé %-os kamatláb mellett. Ennél előnyösebb függő kölcsönt egy város sem tudott szerezni. A kölcsön két évre kötte • tett meg. Ezen idő leteltével a képviseleti közgyűlés a kölcsönnek egy évre való meghoszszabbitását határozta el, egyhangúlag ellene szavazván ugyanazon gyűlésen, a conversiora vonatkozólag fölvetett eszmének. Remélni lehetett, hogy a záloglevél-piac kedvezőbben alakul s az akkori feltételeknél sokkal olcsóbban lesznek convertálhatók a város összes tartozásai. Ab optimizmus akkor indokolt volt. Ezért vád senkit sem érhet! Mennyivel indokoltabb volt a képviselőtestület optimizmusa akkor, mint a Cikkiró uré most\ Gikkiró ur szerint kár volt most convertálni, inkább pereltetnie kellene magát a városnak, a per elhúzódnék 6—9 hónapig, a biróság csak öt százalék kamatot állapitana meg, a perköltség nem volna több 25—30000 koronánál. Mily fényes és mindenek felett mily jövedelmező megoldása volna ez az ügynek ! (?) Nem kellene már most 280000 koronát tisztán csak árfolyam differentia cimén vesziteni, hanem a per leteltével, amikor már bizonyos, hogy ismét jó conjuncturák lesznek, amikor özönleni fog a piacra a sok olcsó pénz, — kitűnő feltételek mellett lesz lehetséges a conversio keresztülvitele. Ezeket mondja a tisztelt c kkiró ur ma, amikor eddig még sohasem létezett válságban van közgazdasági életünk, amikor nemcsak az ország, de Európa legrégibb és legjobban megalapozott vállalatai küzdenek fizetési zavarokkal, amikor minden jel szerint egy következményeiben teljesen kiszámithatatlan európai conflictus előtt állunk, amikor egy éven belül tiz és ötven százalék közötti devalvatio állott be legjobb értékeinkben, amikor emberileg ki sem számitható az idő, mely szükséges arra, hogy ez a szinte katasztrófaszerű devalvatio csak egy részében is elliminálódjék! Most jósolja meg a t. Cikkiró ur, hogy 6—9 hónapon belül okvetlenül be fog következni egy kedvezőbb conjuctura. Helyes ! Lehetséges! Adja a sors, hogy jó prófétának bizonyuljon. De mit tegyen a város akkor, ha ez a jóslás még sem teljesedik be ? Ha a per lefolyása után sem javulnak, sőt rosszabbodnak a viszonyok? Erre vonatkozólag nem méltóztatott a tisztelt Cikkiró urnák tanácscsal szolgálni. Mielőtt bebizonyítanám a cikk minden egyes számadatának téves voltát, arra kivánok még rámutatni, hogy a másfélmilliós függő kölcsön felvételének körülményei és céljai felől sincs a tisztelt Cikkiró pontosan tájékozva. Cikkiró ur el sem tudja képzelni, mire fordította a város ezt a horribilis összeget. Ha csak nem kutak fúrására, sóstói építkezésre, vagy a .szerencsétlen" téglagyár felállítására. Itt is egy tévedésről kell felvilágositanom. A téglagyárba eddig befektetett összeg nem a folyószámla kölcsönböl, hanem a tisztviselői nyugdijalapból kölcsönvett százezer korona egy részéből nyert fedezetet. A már emiitett 667000 korona váltótartozás beváltása után fenmaradt összegből, — mely összeg successive vétetett igénybe — váltotta meg a város a mintatelepet, — a császárszállási Kun-féle bérlet épületeit. — vásárolta és rendezte be a tűzoltói laktanyát, — parkiroztatta a piacteret, tette — az egyházaknak nyújtott segélyek alapján — lehetővé tizenhét uj tanterem létesítését, — nagyíttatta meg a polgári leányiskolát, — alakíttatta át a Koronát, — fedezte a buj-, balsai és a Nyíregyháza—nyiradonyi vasút épitési költségeihez megszavazott hozzájárulást, a sóstói építkezésnek — nem mint Cikkiró ur irja, négyszázezer — hanem háromszázezer koronás költségét stb. stb. Igaz, a Sóstóra még nincs bérlő, a téglagyár sem felelt meg még eddig a hozzá fűzött várakozásoknak. De van-e élő ember, a ki akkor, a midőn ezen intézmények létesítése elhatároztatott, meg tudta volna jósolni, a sajnos bekövetkezett szomorú, szinte katasztrofális állapotokat! ? Téved Cikkiró ur, mikor azt állítja, hogy a városi téglagyár alapítása nem volt hatással a téglaárak alakulására. Közvetlenül a téglagyár ügyének tárgyalása előtt akarták a kartelben lévő téglagyárak 46 koronáról 56 koronára emelni a tégla árát. S mi történt? Amint a városi téglagyár üzemképessé lett, kénytelenek voltak az árakat 42 koronáig leszállítani, s ma már ott tartunk, — bár ebben az építkezés hiányának is része van, — hogy 38 koronával árusítják a tégla ezerét. Ami pedig a t. Cikkiró ur számadait illeti — pedig éppen ezekre alapítja összes vádjait constatálnom kell, hogy cikkében egyetlen egy a valóságnak megfelelő számadatot sem találtam. Még a javasolt per folya-nán megállapítandó kamatot illetőleg is tévedésben van, lévén a függő folyószámla kölcsön kamata s igy természetesen a biróság által megállapipitandó kamat is nem öt százalék, hanem az Osztrák-Magyar Bank mindenkori kamatlábán felül 1 3/4 °/o, vagyis ma 7 V* %• Az árfolyam veszteség sem 280,000 korona, hanem 1.720,000 koronának 11 °/o-a vagyis 189200 korona. Az évenként fizetendő annuitás sem nem 6 Va °/o. sem pedig 6 5/io °/o, hanem 5 6

5/i

0

0 °/o> az évi differentia tehát circa 15000 korona. A kölcsön nem hatvan, hanem 50 évre köttetett meg, oly kikötéssel azonban, hogy amennyiben az a most hiteltnyujtó pénzintézeteknél convertáltatnék, a szokásos kártalanítási dij (storno) nem terheli a várost. E két időtartam közötti differentia pénzben kifejezve alig-alig haladja meg pár százezer koronával az egy millió koronát. Ily differenciák állanak elő, ha a t. Cikkiró urnák felelősség nélkül odavetett számadatait a valóságnak megfelelőkkel összehasonlítjuk. Ha tisztelt Cikkiró ur adatai fednék a valóságot, indokoltak volnának vádjai is. Ez, esetben a legszigorúbb, a legkérlelhetetlenebb kritika sem volna elég erős, — s feltétlenül megérdemelné azt minden egyes érdekelt tényező, mert könnyelműen és lelkiismeretlenül bántak közpénzekkel. Ezeknél azonban még súlyosabb vádak illetnék akkor, ha megfogadva a t. Cikkiró ur tanácsát, peresíteni engednék a másfél milliós tartozást. Nincs az országban egy tisztességes, reális pénzintézet sem, mely ebben az esetben valamikor még szóba állana Nyíregyháza városával, melynek pedig nagy programmja keresztülvitelére még nagyon sok millió kölcsönre lesz szüksége. Fekete Sándor. Közgyűlés a városnál. Nyíregyháza város képviselőtestülete pénteken délután tartotta december havi rendes közgyűlését Májerszky Béla kir. tanácsos polgármester elnöklete alatt. A gyűlésen, jóllehet egyebek között a város jövő évi költségvetése is ott szerepelt a tárgysorozaton, alig 30—35 képviselőtestületi tag jelent meg. A gyűlés néhány törvényhatósági jóváhagyó határozat tudomásul vétele után a Sóstó fürdőbeli vendégszobák, táncterem és társalgó bebútorozására megtartott ajánlati verseny eredményének elbírálására tért át. A szakosztályok és a tanács javaslatának elfogadásával egyhangúlag a Kassai Bútor és Faárugyár r.-t. ajánlatát, mint legolcsóbbat fogadták el, mely sze rint a bebútorozás 11.700 koronába kerül. A Hatbáz nevü cigánytelep megszüntetési érdakében..a,,képviselőtestület ugyancsak a tanács és a szakosztályok javaslatára, minthogj a cigányok az épületeikért felajánlott kártalanítási összeg mellett még ujabb helyet is kértek, ahol letelepedhessenek s minthogy az ő csoportos letelepedésük egyik városrész érdekében sem kívánatos, elhatározta, hogy a cigá-j nyok ellen a kisajátítási eljárás megindittassék. Az uj honvédhuszár laktanya ügyében elhatározta a képviselőtestület a laktanyabizottság javaslatára, hogy elfogadva a helyi vegyes bizottság tárgyalásának eredményét, a laktanyát felépíteni hajlandó, ha a honvédelmi miniszter viszont elfogadja á város által k rt térítési dijakat. Minthogy azonban a város még igy is évenként mintegy 10,000 koronát fizetne reá a laktanya létesítésére és fentartására, a képviselőtestület megbízta a város polgármesterét, hogy ezen hiány fedezésének elvállalása iránt Szabolcsvármegye törvényhatósági bizottságához intézzen felterjesztést. A Nyíregyházi Villamossági Részvénytársaság kérelmére hozzájárult a képviselőtestület ahhoz, hogy az ívlámpák, melyek a váltakozó áramrendszer mellett nem váltak be, legalabb 800 gyertyafény erejű fémszálas izzólámpáskai cseréltessenek ki. Ezután a közgyűlés egyhangúlag elhatározta, hogy a városi tisztviselők részére a városfejlesztési törvényben előirt családi pótlékok az 1913. évi január hó 1-től folyóvá tétessenek. Az egyes tisztviselők igényeinek megállapítására egy 6 tagu bizottságot küldöttek ki. Ezután került sor az 1913. évi költségvetésekre. A költségvetéseket a közgyűlés az előadói pénzügyi tanácsos altal a közgyűlésen javaslatba hozott módosításokkal elfogadta s azokkal kapcsolatban elhatározta, hogy a Vay Adám utcai házat elbontatja s a telket kőlerakó helyül fogja használni; a két külső fogat közül az egyiket kétfele osztja s ezután mint ket kettős fogatot használja; alaktanyában külön laktanya felügyelőt alkalmaz; egy állandó lakatos mestert szerződtet; az utcai villamos lámpakat 20-al szaporittatja; a határbeli utak állandó jókarban tartása érdekében 5 külső utkaparót alkalmaz; az utcák tisztántartásának fokozása érdekében az utcaseprők és a szemétgyűjtő talicskák számát négygyei szaporítja. A kövezetvám költségvetésnél megbízta a közgyűlés a polgármestert, hogy intézzen felterjesztést a kereskedelmi miniszterhez, melyben már most mutasson reá, hogy az 1914. december l-ig engedélyezett kövezetvám tarifából a kiadások nemcsak hogy ki nem telnek, hanem 16,000 koronát megközelítő költségvetési hiányt idéznek elő. Végül neháüy illetőségi s más kisebb jelentőségű ügy elintézése után elnöklő polgármester kijelentette, hogy a gyűlés folyamán érkezett sürgöny szerint Beniczky Miksa, a város volt országos képviselője és a képviselőtestületnek hosszú időn át buzgó tagja, Budapesten a Honvédmenházban elhunyt. Emlékét a közgyűlés jegyzőkönyvében megörökítették. A gyűlés 5 órára véget ért. Vallásos előadás. E hó 17-én tartotta Megyercsi Béla péceli ref. lelkész az Országos Keresztyén Ifjúsági Egyesület titkára és kiküldőttje az egyesület céljáról, eszközéről ismertető előadását, melyen résztvettek a helyi tanintézetek protestáns ifjai tanáraik kíséretében, a protestáns egyházunk illusztris tagjai, élén Geduly Genrik püspökkel, ki remek megnyitó beszédet mondott. E beszédben be lett mutatva a mozgalom céija: az ifjakban — kiknek lelkét egyfelől a jó és nemes utáni sóvárgás, másfelől a bün csábítja — a nemes vágyat lelkesíteni, másfelől óvni a veszedelmektől; a helyesebb elet"c^si Karácsonyi es ujevi ajandekul BLUMBERG JÓZSEF rendkívülien alkalmas manikűr, fésű és illatszerkazet- keztyü, kötszer és füzőgyárában ták két koroná-tól feljebb kaphatók Nyíregyháza. Kath. Paróchia épület. Telefon sz, 96. Alapittatott 1880. Szabott árak. Sí r¥ O) N © "3 O K