Nyírvidék, 1912 (33. évfolyam, 27-54. szám)

1912-12-22 / 54. szám

5i-ik szám. JVYÍR¥IDÉK. 1912. december 22 7 felfogásra vezetni ; megismertetni legjobb ba ráfjává, elöljárójává tenni Jézust ; tömöríteni a protestáns értelemben vett Jézusi társaságban. Vissza kell adni as embert önmagának s arra törekedni, hogy elmondhassa: Isten kegyelméből vagyok, ami vagyok. A nagy hatást keltett beszédben rá lett mutatva azon erkölcsi veszedelemre, amelyeknek ki van téve az ifjúi ke dely. A romlatlan ifjúi szív egyik kamarája hajlamos a szép, magasztos erkölcsiség befogadására, mig a másik a kamarája mintha a rosszat, végzetest, veszedelmest fogadná be, mely bsfolyásolja, hogy szivéből a Krisztust kiejtse. Szükségük van az ifjaknak boldogító eszközök megszerzésére. Vallásos szellemben, kelItmes, szeretetteljes modorban kell az ifjúságot nevelni, hogy a Krisztust szivökben tartsák s érezzék az igazi keresztyényi felfogás igazságát, hogy nem mindenki előtt, ki mondja : Uram, iram . . . hanem ki cselekszi a mennyei Atya akaratát — nyilnak meg a boldogság kapui. Krisztus zászlója alá hívja a mindkét nembeli ifiakat ; mert mint az összekötő hidnak nemcsak oszlopra, a peremén végig húzódó egybekapcsolódó láncszemekre van szüksége, hanem a Ind minden egyes alsatrésze — legyen az külső vagy belső — becses s valamint az egyes részek pusztulása veszélyes, ugy veszély es az egyház szervezetére is az ifjak erkölcsi züllése. Biztosította a lelki főpásztor a kiküldöttet, hogy mindaddig, mig a megindult ujabb mozgalom minden szélsőségtől ment, egészséges mederben folyik : az egyházban lelheti legnagyobb áldó zatra képes fenntartóját. Megyercsy Béla mozaikszerüleg összerakott színes képoen mutatta be az ifjúsági keresztyén egyesületek világi és magyar nemzeti szövetségét. Az összes egyesületek — mint mondá — kulturális és vallás erkölcsi munkát végeznek, terjesztik a hasznos ismeretet, néps/eiüsitik a tudományt ; küzdenek az erkölcsteienseg és az alkohol ellen ; otlhont nyújtanak, a munkásnak otthont Közvetítenek ; az il'ju testi es lelki ereje lelett őrködnek. Bemutatta a hollandi nemzeti szövetséget, melynek a királynő férje a védnöke ; az angolok egyesületét, melynek élén a király áll; majd a svéd nemzeti szövetségre mutatott, melynek védnöke Bernadotte Oszkár herceg, a király fivere. A földkerekségén elterjedt ker. szövetség mindenütt megtalálta a maga anyagi támaszát, nemcsak a keresztyén allamokban, hanem Japánban is, hol a pogány mikádó segélyezi. Beszélt a világlátott kiküldött a világszövetségről is. A világszövetség 50 országban S5U0 egyesületet és ezeknek 950,000 tagját öleli fel. E szövetség nem avatkozik az egyes szövetségek ügyeibe, de anyagilag, erkölcsileg támogatja. E szövetség nem nevel világ polgárokat, nem semmisiti meg a nemzeti vonásokat. E szövetség egyik szerve a világbizottság, melynek magyarországi képviselője Szilassy Aladár, a közig, bizottság II. elnöke. A szövetség legutóbbi gyűlését Genfben tartotta, hol állandó irodája is van. A magyar nemzeti szövetség elnöke szintén Szilassy, mely szövetség tagjaitól csak azt kívánja, hogy hazájoknak és egyházuknak hü fiai legyenek. Ennek a szövetségnek 32 egyssülete van, mely mindmegannyi fontos kultur missziót végez ugy keresztyéni, mint nemzeti szempontból. Amerikában valóságos fogalommá vált a ker. ifj. egyesület: a jóság és megbízhatóság fogalmává. Az egyes rállalatok, ha alkalmazottadat keresnek, nagy plakátokon hirdetik, hogy embereik a ker. egyesületnek tagjai. Ez egyesületben testet ölt a testvériség és egyenlőség eszméje, gyakorlatot nyer a felebaráti szeretet; mert a hitben erős van hivatva a gyengét szolgálni, emelni. Az uj tagoknak kezébe adják a bibliát, melléjük a keresztyéni élet példaképét vezetőül. Találó hasonlattal élve mutatta be az ifjak erkölcsi züllését. Turkesztán földjén élő vízinövény életéhez hasonlította, mely növény, ha időközönként elvezetik a felszínről a vizet, felül elszárad, mig gyökereit mind mélyebb és mélyebben sülyeszti a posványba. Igy az ifjak jó nagy része nem lelve főnt a hit éltető csatornáját, mindinkább mélyebbre sülyednek az erkölcstelenség mocsarába, hol később, otthonunkat vélve feltalálni, otthonosnak érzik magukat. Beszámolt továbbá a Magyarországban elért eredményekről is, mint lett az utcáról felszedett részeges asztalos legényből szülőit, testvéreit eltartó derék férfi; a bolti szolgából kereskedő segéd; a Maboransból gyógyszerész gyakornok stb. Az élet tapasztalatból vett példák gazdag tárházát mutatta be, mely az egyesület nemességéről bizonyságot téve meggyőző erővel hatott a hallgatóságra. Beszédének konklúziójaként idézte az előadó a szentírás eme szavait: Keressétek mindenekelőtt Isten országát es a többiek megadatnak néktek. Uj kamarai kerület. A nyíregyházi ipartestület előterjesztést intőzett Nyíregyháza város tanácsához Nyíregyházi város székhellyel uj kamarai kerület felállítását célzó mozgalom megindítása iránt, ezen ügyben városunk képviselőtestülete Kgy. 626/1912. szám alatt egvhangulag a következő véghatározatot hozta : „Tekintettel arra, hogy a debreceni kereskedelmi és iparkamara kerülete az országban levő kamarák kerületei között aránytalanul a legnagyobb, ugy hogy hét vármegyére 33082 négyszögkilométerre és 2,030,348 lélekre terjed ki, tehát az országnak több mint tized részére, holott az országban 20 kamara van. Tekintettel továbbá arra, hogy a kamara földrajzilag is igen messze terjed ki, amennyiben Jasznagvkunszolnok megye nyugoli határától Máramaros és Bsreg vármegyék, tehát az országnak keleti határszéléig terjed. Figyelemmel végül arra, hogy ekkora kiterjedése mellett a kamara figyelmét a kerület minden részének különleges igényeire ki nem terjesztheti. A képviselőtestület megbízza a város polgármesterét, intézzen indokolt felterjesztést, a kereskedelemügyi m. kir. miniszter úrhoz a kamara kerületének kettéosztása és Nyíregyháza székhelylyel egy uj kamara szervezése iránt, melynek kerülete Szabolcs, Ung. Bereg, Ugocsavármegyékre terjedne ki. Egyidejűleg intézzen felterjesztést Szabolcsvármegye közönségéhez a mozgalom támogatása iránt és keresse meg Ung, Bereg, Ugocsa vármegyéket, valamint Ungvár, Beregszász és Munkács városokat a mozgalomhoz való csatlakozás iránt. Végül kimondja a képviselőtestület, hogy amennyiben az uj kereskedelmi és iparkamara Nyíregyházán létesülni fog, kötelezi magát a szükséges hivatali helyiségeknek 10 évre ingyen leendő átengedésére.* * * * Ezen ügyben ipartestületünk 1913. évi január hó 5-én d. e. 10 órakor Nyíregyháza város nagytermében gyűlést tart. A gyűlés tárgysorozata akövetke'/ő: 1. Bejelentés arról, hogy a városi tanács K. 21191 — 1912. számú határozatával az 1913. évre iparhatósági biztosnak Trak Géza városi tanácsost küldte ki. 2. Az Ipartestületek Országos Szövetsége 1612 — 1912. sz. iratának felolvasása, mely szerint a szövetség az 1913. évi iparos kongresszust Nyíregyházán fogja megtartani. 3. Nyíregyháza székhelylyel uj kamarai kerület lélesitésének előnyei az ipar és kereskedelem fejlődése szempontjából. Előadó Balla Jenő városi tanácsos. 4. Az uj adótörvények ismertetése, különös tekintettel az iparosok adózási viszonyaira. Előadó: Oltványi Ödön adóügyi tanácsos. 5. Esetleges indítványok. Természet — társadalom. Rabszolgaság! Ez lett a társadalmi rendnek az alapja. A rabszolgaság lehetővé tette az egy helyen megtelepülök védekezését. A rabszolgaság megszüntette a kis üzemet; megteremtette a nagyban való termelést. Rabszolgával óriási területek voltak kevés ember kezében müvelhetők, — tehát keletkezhetett a nagybirtok, — keletkezhetett a magántulajdon, a töke. A rabszolgaság megerősítette az államalakulatokat. Rabszolgából telt a hadsereg számára. Spártának, a demokraticus államnak minden férfia a közügynek élt, azért, mert nem volt kenyérkereseti gond. A rabszolga elvégezte a munkát. Ő volt a házi iparos, a cseléd, az épitő munkás, a földmives-napszámos. A rabszolgaság volt a civilizáció előmozdít tója. A gondtalan élet, a magasabb művelődés az igényeket növelte, a gondolkodást csiszolta, a tudományokkal foglalkozást megkönnyítette. A rabszolgaságon alapuló államokban művészet. irodalom, szónoklás nagy magaslatokra emelkedett. A törvényhozás modernizálódott, a rabszolga-állam vívmányai e téren máig is nagyon becsesek. Babilon kiásott kőtáblái, a görög és római klasszicus kor, az egyiptomi kultura, a zsidók országa: magas civilizációt tárnak fel. Gazdagság, fényűzés, ipar és kereskedelem, tudomány és művészet szemlélhető emez országokban. Természetes, hogy a társadalom vezető osztálya, a nagytőkések és a nagybirtokosok — talán a legjobb hiszemmel — ennek az állapotnak a biztosítására törekedtek. Hinniök kellett, hogy az emberiség előbbre vitele, a civilizáció terjedése, a társadalmi rend és fejlődés szempontjából nem lehet jobb alakulatot képzelni; ez tehát a legjobb. Ez okból lett számtalan törvény hozva a rabszolgákról, azok utódairól, a rabszolgaságba jutás eseteiről, ielszabadulásról stb. És még egyet a rabszolgaságról. Ki ne vette volna észre, hogy eme klasszicus világban a technika és az építészet tudománya és művészete volt a legnagyobb. Óriási müvek lettek létesítve. A nílusi gátak, a hatalmas vízvezetékek, az óriási építkezések, templomok, paloták, cirkuszok, colosszeumok, gúlák mind azt bizonyítják, hogy a mérnöki tudomány és az építészeti, szobrászati művészet igazán hatalmas, a mainak is mintául szolgáló és méltán csodált nívón állott. Hogy lehet az, hogy a rajzolás és festészet egészen primitív? Nézzük a gúlákat és általában az egyiptomi művészetet. A relief-ek, a rajzok, gyermekrajzok, festészetnek nyoma sincs, a római festészet nem ismeri a tárlatot. Ennek is a rabszolgaság adja magyarázatát. A tervezőnek, a művésznek, bármily nagyot és merészet gondolt: térbeli, anyagbeli és munkaerőbeli akadályai nem voltak. A nagy arányú müvekre a megrendelendő nagyúr ezer és ezer rabszolgát adhatott a művész rendelkezésére. Nem volt szükség arra, hogy a művészi gondolat csak kis téren, olcsó eszközzel, kevés költséggel jusson kifejezésre. Ezért a művészet a munkaerő korlátlansága szerint a nagyarányú müvekben nyilatkozott meg. A Szaboícsvármegyei Tanitó Egyesület Köre. A Magyarországi Tanitók Eötvös-alapja. Még jőni kell, még jőni fog egy jobb kor, amikor a tanitói pálya nem lesz lenézett. Ma még az. Fizetése nem a magasztos tanitói állásnak megfelelő. Évek hosszú sora óta elégedetlen a tanítóság. Ezen elégedetlenség az 1912. évben tartott egyetemes tanitói gyűlésen majdnem tetőpontját érte el. Biztatással, hitegetéssel rendezgetik — magasabb belyről — a tanitók fizetését. Különbséget tesznek állami, felekezeti tanitók kőzött. A felekezetieknél is az államilag segélyezett és nem segélyezettek között. Példa erre az 1912-ik évben folyósított családi pótlék is. Ily megkülönböztetés után hirdessük ezt az igazságot: .Minden munkás méltó a maga bérére." gáÉ A tanítóság az 1913-ik évtől várja anya^B helyzetének javulását. Mi lesz, ha reményeiben csalódik ? Mi lesz, ha a tanítóságnak mérsékeltebb része is az elégedetlenek táborához csatlakozik ? Ezt megmutatja a jövő év! Annyi tény, hogy csak megelégedett tanítóság nevelhet megelégedett nemzedéket. De bármiként dőljön is el a tanitók fizetésrendezése, ne feledje e közmondást: ,Segíts magadon, az Isten is megsegít !* nyakkendők, cipők, keztyük, uti bőröndök, Ingek, sétabotok nagyválasztékban érkeztek Olcsó ár&k. Herpay Ernő UÍI diYatáruhiza Nyíregyháza, Zrinyi Ilona u. 5.