Nyírvidék, 1912 (33. évfolyam, 27-54. szám)
1912-12-08 / 50. szám
48-ik szám. JNfYifHTIDÉK. 1912. december 1. 13 A Magyar Figyelő most megjelent 23. számának elén ott taiáljuk gróf Tisza Istvánnak cikkét „Az osztrák magyar közeledésről " A külpolitika kérdéseit Kéri Pál „Szerbek és albánok" és Adotján Andor „Bulgária és a háború"' cimü dolgozatai viszik bele a számba. Kádár Gusztáv igen érdekes szempontokot ismertet az amerikai magyarságról. Turóci-Trostler József „A magyar reformkorszak német költőjéről* értekezik, dr. báró Szentkereszthy Zsigmond pedig az avaitika legújabb állását ismerteti. A szépirodalmi részben Ethy Árpád és Krúdy Gyula novelláit találjuk. Irodalmi tárgyú polemikus és aktuális feljegyzések egészítik ki a gazdag számot. — A Magyar Figyelő szerkesztősége és kiadóhtvatala Budapest, VI., Andrássy-ut lö. sz. Előfizetési ára egészévre .4, félévre 12, negyedévre 6 korona. Mikulásra megjelennek a gyermekszobákban a krampuszok, de a legmulatságosabb krampuszokat mégis csak Sebők Zsigmond és Benedek Elek képes gyermeklapja a Jó Pajtás hozza. Tehetséges íiatal költőnk Endrődi Béla hozza őket pompásan ragyogó friss versekben és saját magarajzolta képekben, minden gyerek mulatságára; krampusz-történet még csak most kezdődik s már is nagytetszést arat a folytatása még mulatságosabb lett. Ugyancsak a lap legújabb számában verset irt Endrődi Sándor, elbeszélést Szabóné Nogál Janka, Dörmögő Dömötör királyhágón tuli elbeszelését folytatja Sebők Zsigmond, Gyulabácsi cikket ir (képpel) az ormányos majomról, Garay Ákos szép képet rajzolt Benedek bácsi meséjéhez, Könyves bácsi az ifjúsági irodalom újságait ismerteti, Zsiga bácsi kedves mókát mond el Szemere György folytatja regényét. A rejtvények szerkesztői izenetek egészítik ki a szám gazdag tartalmát. A Jó Pajtás t a Franklin-társulat adja ki; előfizetési ára negyedévre 2 korona 50 fillér, félévre 5 korona, egészévre 10 korana. Egyes szám ára 20 fillér. Előfizetéseket elfogad és mutatványszámokat küld a „Jó Pajtás" kiadóhivatala Budapest, IV., Egyetem-utca 4. i í — Strindberg magyarul. A modern irodalom vezér-szellemei közül a legújabb időkig a svédek forradalmár szellemű nagy irója, a nyáron elhunyt Strindberg Ágost volt nálunk a legkevésbbé ismeretes. Színdarabjai nem jutottak magyar színpadokra, regényeiből, novelláiból, tanulmányaiból alig volt valami magyarra fordítva. Radó Antal népszerű vállalata, a Magyar Könyvtár irodalmunknak ezen a hiányán is segíteni igyekszik. Nemrég adta ki Strindberg Történelmi miniatűrjeinek egy gondosan válogatott sorozatát, most pedig egy füzetben két megragadó erejű novelláját adja A Szent Gotthárd mondája és egyéb elbeszélések címen. A novellákat az eredeti svéd nyelvből Leffler Béla fordította nagyon szépen. A füzet a Lampel R. (Wodianer F. és fiai) cég kiadásában jelent meg; előfizetési ára 30 fillér. — A balkán háborubál ismét egy sereg érdekes képet találunk a Váradi Antal és Falk Zsigmond dr szerkesztette s immár 33-ik évfolyámát járó ,,Ország-Világ" legutóbbi számában. Két kép a bolgár csapatok Csataldsa felé való szállítását mu tatja be, kettő pedig a montenegróiak Skutari körüli hadműveleteiből hoz érdekes momentumokat. Egy képen a szerb csapatok Üszkübe való bevonulását látjuk, egy misikon részleteket Monasztir városából, egy harmadikon pedig Ferdinánd bolgár királyt s fiait a sztara-zagorai hálaadó misén. Érdekes azonban a- többi kép is, igy például az a hármas kép, amely a newyorki csodaszép Dante-szobor frizeit hozza elénk, valamint az is, melynek cime : „Előkészületek a londoni kutyavásárra." Kilenc kép rejtvény, egy sereg divatkép, csoport meg arcképek egészítik ki az Ország-Világ e legújabb számának illusztratív tartalmát. A lap irodalmi részébe regényeket, elbeszéléseket, kritikai cikkeket, avagy költeményeket irtak: Bányász László, Falk Zsigmond, dr Farkas Béla, Kónvi Ernő, Mária Olga, Szentmiklóssy Bankó I , Szőllősy Balázs, Torkos László, Váradi Antal, Vértesy Gyula stb. Tartalmas, kitűnően szerkesztett royatok ezenfelül: Szinház, Művészet, Irodalom, Hírek, Zene, Sport stb. — Mutatványszámot ingyen küld a kiadóhhatal (Budapest, V. ker., Hold-u. 7), ahová az előfizetési pénz is beküldhető. A lap ára félévre 8 kor. — Az ezredik Kakas. Az idei karácsony kétszeresen ünnepe lesz Magyarország legszebb, legnépszerűbb, művészeti és irodalmi tartalomban leggazdagabb élclapjának, a Kakas Mártonnak. December 22-én jelent meg ugyanis megindítása óta az ezredik száma. Ez az ezredik Kakas Márton a magyar politikai, irodalmi és művészeti közélet legnagyobb neve'vel, a tartalmában olyan terjedelemben jelenik meg, amilyenben magyar élclap még soha. Lesz benne a többek között egy teljes, illusztrált humoros regény és külön művészi mellékletükkel egy nagy dísszel kiállított szalonnaptár. A jubileum alkalmából a Kakas Márton elsőrangú magyar művészeknek díszesen keretezett tiz eredeti rajzát és elsőrangú irók müveiből összeállított tizenkét; egyenként 25 kötetes könyvtárt, összesen tehát háromszáz kötet könyvet sorsol ki előfizetői között. A sorsolásban, amely 1913. év január 8-án lesz, résztvesznek és a jubiláris számot is megkapják mindazok, akik legkésőbb 1913 január 6-ig legalább egy negyedévre a 3 korona előfizetési dijat a Kakas Márton kiadóhivatalának, Budapest, VIII. ker. József körút 5. szám beküldik. SZABAD LÍCEUM. A szabad líceumban f. hó 5-én Haranghy György, a Debreceni Első Takarékpénztár cégvezetője, tartott előadást A fotografálásról. Az előadás lényege az volt, hogy maga a fotografálás nem művészet ugyan, de művészi fotográfiákról mégis beszélhetünk; mert a legtökéletesebb gáp s a leginkább megfelelő anyagok birtokában a fölveendő tárgy megvá'asztásával, helyes beállításával, pontos megvilágításával és gondos kidolgozásával igazi művészi hatást lehet elérnünk. Ennek illusztrálására több mint 80 képet mutatott be, melyek valamennyien a saját fölvételei s amelyeknek nagy részével méltán m 3gérdemlet sikereket aratott a párisi, londoni és birminghami amateur-fotografiai kiállításokon. A rendkívül változatos és gazdag sorozatot nagy élvezettel szemlélte a közönség; különösen a genre képek és a szines fölvétetek kelteltek na^y hatást s szinte valamennyiünkben kedvet ébresztettek a mükedvelésnek e valóban nemes és gyönyörködtető ága iránt. Mindezek alapján csak azt kívánhatjuk, hogy az érdemes előadóhoz minél előbb legyen ismét szerencséje az érdeklődő közönségnek. A legközelebbi előadas f. hó 12-én csütörtökön délután 6 órakor lesz a főgimnázium dísztermében. Ez alkalommal Balta Jenő városi tanácsos Nemzetiségeinket fogja ismertetni a*számviszonyukat és elhelyezésüket ábrázoló vetitett képekkel. Most, amikor a balkán háború miatt szinte minden érdeklődésünk nemzetiségeink magatartásának megfigyelésére irányul, nagyon időszerű ez az előadás, mely a nagy kérdést a lehetőjég szerint minden vonatkozá sában felölelni igyekszik. Az előadáshoz egyébként sem belépődíj, sem belepőjegy nincs. Itt említjük meg, hogy a líceum vezetősége egy könnyen szállítható vetítőgépet a tanyai tanitók rendelkezésére bocsátott a megfelelő előadás szövegével és képeivel együtt ; ugyancsak rendelkezésére áll egy nagyobb gép a városi tanítóság bármely tagjának, aki ez iránt a liceum vezetőségéhez fordul. Készülőben van végül egy harmadik gép is, mely szintén a tanyai ismeret terjesztő előadásokhoz szükséges és az itt emiitettekhez hasonlóan a Szalay Sándor főgimnáziumi tanar munkája. Giardinetfó. A város kitelepíti az u. n. Hatházból a cigányokat. A morék ugyancsak el vannak keseredve s mindig a városházán kuncsorognak, hogy adna nekik más helyet a város; ott természetesen elutasítják őket. Két cigány a piacon tárgyalja nagy hangon és nagy gesztusokkal az ügyet. Lakatos János azzal zárja be a vitát : Há itt nem ádnák sállást (mutat a városházára) megyek odá (mutat a megyeházára). * Piacon két tejes kofa egymás közt, midőn a tej vizsgáló orvos eltávozott: —- Hej, hogy az en Istenem törje el a lábát! — Kinek Zsuzska! — Azét a marhájét — mutatott az orvos után — kiöntötte a tejemet. — Hát miért öntötte ki? — Hát kérdezed is. hát azért, hogy egy csepp vizet öntöttem bele. * A tanár az érzelemről olvastatott fel és pedig az érzelem fajairól, midőn egy nebuló hangos nevetése megzavarja az olvasást amiért a professor ezen szavakkal húzta meg a fülét: — Kézzel foghatóan kell ilyen szamárnak bebizonyítani az érzelemnek az első faját a kellemes testi érzetet. — Jól megindokolta! A Pesti Hírlap a minapában szóvá tette azt a rendelkezést, hogy a mostani feszült világban nem szabad a hírlapoknak a katonai mozgalmakról szóló híreket közölni. Fejtegetésében a következő ered ményre jutott abban a kérdésben, hogy szüiseges-e a sajtó hírszolgálata háborús időkben? „A helyett, hogy a kerdésre válaszolni kellene, vagy annak taglalásába bocsátkozni szükséges volna, elég hivatkozni az alábbi esemenyekre, amelyek meggyőző módon érvelneh a sajtószolgálat szükségessége és nagy fontossága mellett. Hogy minő jelentékeny szerepet játszanak az újságok a háborús időkben, mutatja például az, hogy az 1854. év tavaszán az orosz vezérkar az újságokból értesült arról, hogy a szövetségesek Szubasztopolt a szárazföldről is meg akarják támadni, amikor aztán a támadás tényleg megtörtént, az oroszok teljesen fölkészülten fogadták az ellenséges csapatokat. Az 1866-iki hadjáratban az osztrák főhadiszálláson tartózkodott egy angol hirlap'udositó ós ennek a londoni lapokban megjelent tudósításaiból értesült a porosz vezérkai az osztrákok fontosabb mozdulatairól. A porosz-francia háború idején, julius végén, egy bádeni újság közölte a trónörökös megérkezését Speyerbe és egy rajnai újság referált a királynak Mainz városába történt bevonulásáról. Mindkét híradás ezen lapok révén tudomasara jutott a francia vezérkarnak, amely ilyformán tájé'íozva volt a német hadsereg zömének összevonásáról. Ugyancsak ezen liaboru alatt aug. 18-án közölt a Times hireket a 12. és 13. francia hadtestről és Mac Mahon chálonsi seregéről, valamint arról, hogy a császár Rheimsba érkezett, aug. 24-én pedig az angol lapok megerősítették a francia .vidéki lapoknak azt a hirét, amely szerint Mach Mjhon elhagyta Ghálonst, hogy Bazainenek támogatására siessen. Köztudomásu dolog, hogy ezen újsághírek minő nagy befolyást gyakoroltak a német hadvezetőségre. Német lapok irtak akkoriban azokról a sürün közlekedő katonai vonatokról, amelyek a Nancy—Paris között levő vonalon történt csapatszállításokat szolgálták és ezekből a közleményekből értesültek a francia szabadcsapatok vezetői a közeledő veszélyről, amiért azután fölrobbantották a Fontenay mellett levő moseli hidat és igy megszakították a vasúti összeköttetést." Vettük a kővetkező levelkét és versikét. Melyen tisztelt szerkesztő ur! Tisztelettel kérem, miszerint méltóztassék mellékelt versemet, ha érdemesnek tetszik találni, b. lapjának lehetőleg a legközelebbi számában közzé tenni. Választ a szerkesztői üzenetek közt „Sonans" jeliige alatt kérek. A vers esetleges közlését is „Sonans" jeliige alatt kérem intézni. Előre is hálás köszönetemet nyilvánítva Maradok tisztelője: N. N. VlI-ik oszt. tan. Leányegyleti tea délutánok. Minden virágot elnyom a hideg tél, Pirosra íesti már az arcot a szél, Itt vannak (s vigak az ifjak és lányok) Leányegyleti tea délutánok. Piros az arcuk, a hidegtől ég-e? Nem! ... az érzéstől, hogy mar itt van végre Jönnek a jourok, a farsangi bálok, Leányegyleti tea délutánok. Itt vagy, már vártunk! Végre megérkeztél, Mint mást, ugy téged is elhozott a tél, Megkezdődnek már a bostonok a táncok És a leányegyleti tea délutánok. Sonan*.
