Nyírvidék, 1912 (33. évfolyam, 27-54. szám)
1912-11-24 / 47. szám
4 47-ik szám. JffiÍEfflOÉK. 1912. november 24. kes helyről hozzá intézett kérdésekre adott Írásbeli vagy jegyzőkönyvbe mondott válaszában, vagy jogorvoslatának indokolásában tudva valótlan és szándékos félrevezetésre irányuló nyilatkozatot teszi, mely az adó megrövidítésére alkalmas, illetőleg adókötelés jövedelmi forrást szándékosan elhallgat. Az adótörvények és szabályok elleni kihágások birói uton üldözendők s az elkövetett jövedéki kihágásnak megtorlása fejében kiszabandó pénzbüntetés 1—8-szor annyi, mint azon összeg, mellyel a kincstár megkárosittatoít. Ha a jogérvényes iléleUel kiszabott pénzbüntetés az elmarasztalttól egészben vagy részben behajtható nem volna, a pénzbüntetés helyett, ha a pénzbünietés 600 koronát meg nem halad, elzárás; ha a pénzbüntetés 600 koronát meghalad fogház alkalmazandó akkép, hogy minden be nem hajtott 10 korona után egy-egy napi elzárás, illetve fogház essék. Közgyűlés a városnál. Nyíregyháza város képviselőtestülete pénteken délután rendkívüli közgyűlést tartott. A rendkívüli közgyűlés összehívását a másféimillíós folyószámla hitel ügye tette szükségessé. A folyószámlahitelt nyújtó budapesti pénzintézetek ugyanis a pénzpiaci helyzet miatt a december 11-én lejáró folyószámlahitelt nem hosszabbítják meg s kiegyenlítésére törlesztéses kölcsön felvételét ajánlották a városnak. A folyószámla hitelt tudvalevőleg 1909 ben vette fel a város részint az akkor fenállott 660.000 korona összegű rövid lejáratú váltó kölcsöneinek iconvertá ására, mely váltókölcsönök az iskolák építésére adott segélyekre, a vasutakra megszavazott hozzájárulásokra s mas beruházásokra vétettek fel annak idején, részint az elhatározott építkezésekre. Az 1909. évben már olyan súlyosak voltak a pénzpiaci viszonyok, hogy törlesztéses kölcsön felvétele nem mutatkozott előnyösnek s ezért fordult a város a folyószámla hitelhez, melyet a Pesti Mugyar Kereskedelmi Bank, a Pesti Első Hazai Takarékpénztár Egyesület és a Magyar Jelzálog Hitelbank az Osztrák Magyar Bank mindenkori váltóleszámitólási kamatláűa felett 1V4 százalékos kamat mellett nyújtottak egyelőre 2 évre. A város az 1911-ben lejárt folyószámla hitelt további egy évre meghosszabitotta, mert a pénzpiaci helyzet nem hogy javult volna, de mindinkább rosszabbodott. A mult évben a meghosszabbítás minden akadály nélkül megtörtént, s igy a város egészen ez év október közepéig olcsó kamatozású hitelt élvezett. Októberben a bank kamatlába tudvalevőleg egymásután kétszer is emelkedett Va—V2 százalékkal. Ugy hogy most már a folyószámla hitel után is 7 XA százalékot kellene fizetni a városnak. A törlesztéses kölcsönt a hitelező pénzintézetek 89 százalékos árfolyam mellett 5'65 százalék 8-os annuitással adják, ami átszámítva 635 százalékos kölcsönnek felel meg. A törlesztéses kölcsön felvételét súlyossá teszi az a körülmény, hogy a pénzpiaci helyzet kedvezőbbre váltakor ennek konvertálása csak ujabb árfolyam veszteségekkel eszközölhető. A város előtt azonban ;,nem volt más választás, mint elfogadni a töriesztéses kölcsönre adott ajánlatot s a képviselőtestület névszerinti szavazással azt egyhangúlag el is fogadta. Másik érdekes tárgya volt a közgyűlésnek a Sóstó fürdői vendéglő-üzlet bérbeadására meghirdetett ajánlati verseny eredménye, jobban mondva eredménytelensége, mert egyetlen ajánlat sem érkezett be. Ez is bizonyára a pénzpiac nehézségeivel áll kapcsolatban, melyek a vállalkozást nemcsak megnehezítik, hanem egyenesen lehetetlenné teszik. A közgyűlés a tanácsot bizta meg azzal, hogy most már szabad kézből igyekezzék a vendéglő-úzlet bérbeadását biztosítani a jövő év április 15 tői kezdődőleg. A MÁV. a nyíregyházi állomás ^északi végénél, a temető mentén, tudvalevőleg felüljárót létesít a Széchenyi-ut végén levő átjáró helyett. A Kisvasutak pedig azt tervezik, hogy a szentmihályi ut mentén szárnyvonalat építenek a Nagycserkeszig. A város megkereste a MÁV. debreceni üzletvezetőségét, hogy a felüljárót ne 10, hanem 15 méter szélesre épitse, hogy azon a kisvasút vágányai is kényelmesen elférjenek. A MÁV. azt válaszolta, hogy a kiszélesítést megcsinálja, ha a város fedezi az ekként előálló 90,000 korona költség többletet. A közgyűlés akként határozott, hogy a költségeket nem vállalja el s igy a kisvasutra marad a kiszélesítés kérdése. Több kisebb jelentőségű tárgy elintézése után sor került a Magyar Városok Országos Kongresszusa elnökségének azon értesítésére, mely szerint az összes magyar városok immár I egy egyesületben, a Kongresszusban egyesültek ; s ezzel megszűnt a rendezett tanacsu városok I polgármestereinek országos egyesülete, valamint i a törvényhatósági joggal biro városok évi értekezlete. A közgyűlés örömmel vette tudomásul az egyesülést. Egyidejűleg megalakította a j kongresszus helyi bizottságát, melynek feladata a városok országos ügryeinek helyi megvitatása 1 és megbeszélése. A holyi bizottságba, melynek előadójául Balla Jenő tanácsost választották meg, megbízván egyszersmind a kongresszusi tudósítói tenni valókkal is, a tanács és árvaszék tagjain kivül dr. Bodnár István, dr. Fiegman Jenő, Imre János, Hoffraan Mihály, dr. Kovách Elek, Martinyi József, dr. Meskó László, Orsovszky Gyula, Paulik János, Paulusz Márton, Prok Pál, Rosenthal Ferenc, Somogyi Gyula, dr. Vadász Leó és Zomborszky Dániel képviselőtestületi tagok választattak meg. Végül meg egy sereg illetőségi ügyet intézvén el a közgyűlés, négy óra után valamivel véget ért. Erzsébet királynénk emlékezete. Méltó kegyelettel ünnepelték meg a nyíregyházi iskolák Erzsébet királyné emlékezetét. Az előadások szüneteltek az összes tanintézetekben és a tanulóifjuság a tantestület vezetése mellett rendezett ünnepélyek kerétében hódolt Erzsébet áldott emlékének. A nyíregyházi nőipariskola f. hó 19 én Erzsébet királyasszonyunk emlékezetére ünnepélyt tartott. Az ünnepélyen megjelentek: A felügyelő bizottság számos tagjai és az érdeklődő szülők. Az ünnepélyt Trajtler Anna tanítónő nyitotta meg. Üdvözölvén a megjelenteket, keresetlen szavakkal állította a növendékek elé követendő, a nőknek utolérhetetlen példájaként megboldogult Nagyasszonyunkat. Szavaltak : Garay Mariska Sas Edétől „Királyné és virágok" — és Surányi Margit Sajó Sándortól „Erzsébet" cimü költeményt. Megkapó, kedves egyszerűséggel adták elő. Lágy, csengő hangjok átszőve tündér királynénk iránti őszinte I szívből fakadt szeretet melegségével; könyeket j csalt a jelen levők szeméből. Király Imre isj mertette még jóságos királynénk életét oly 1 közvetlen és szeretetteljes melegséggel, hogy hallgatóit szinte bámulatba ejtette előadásával. # * * A nyíregyházi községi polgári fiúiskola önképző köre is ünnepélyt tartott megboldogult Erzsébet királyné emlékezetére. Az ünnepélyen az iskola tanárain és tanulóin kivül nagyszámú közönség gyűlt össze. * * * A nyíregyházi izr. elemi népiskola is kegyelettel emlékezett meg Erzsébet királyné haláláról. Az ünnepély az ifjúság imaházában folyt le, amely egészen megtelt közönséggel. Fábián Ferenc igazgató tanító szép megnyitója után Frit;d Margit szavalta el nagy hatással a .Gödöllői erdő" cimü verset. Kain Erzsike az „Erzsébet királyné" cimü költeményt szavalta el nagy tetszést aratva. Ezután Glück Irénke ,Volt egyszer egy királyné" cimü versit szavalta eli nagy sikerrel. Az ünnepi beszédet Neumann Albertné tanítónő mondta, aki Erzsébet királyné élete lefolyásáról mondott szép dolgokat Az ünnepélyt az izr. elemi iskola dil karának énekszámai zárták be. Lélek analizisok. A leányegylet teaestélyeinek a missziója. (Folytatás.) (Egy kissé változik a hangulat: A zongora felhangzó zenéje táncra hivja a táncolni szeretőket. Csakis azok maradnak az asztaloknál ülve, akiket jobban leköt a felvetett téma érdekessége, akiknek kedvesebb a vitatkozás, a szóváltás, a kritizálások, a csacsogások, mint a zene ütemeinek lábbal való kiváltása, mint a mozgás, simulás. Szereplőink a fiu es a leány tovább is ülve maradnak. Tetszik nekik, leköti őket az, hogy ők most felebe helyezkednek az egész társaságnak, mert az összes egybegyűlteket, mint egygyé vált gyülekezetet teszik beszédök tárgyáva s bár a zene, az előttük elrohanó párok ideges vidámsága, az ő különnemüségűk varázsa is késztette őket, hogy karólódjanak egymásba, hogy tegyenek eleget a mozogui, táncolni való vagyuknak, de az inger, hogy igy nagy csendesen, észrevetlenül, csak a gyér fényszalagok által kapva rajta és tartva szemmel, bele tudnak hatolni ennek a gyülekezetnek, ennek a céllal biró testületnek a lelkébe, hogy analizálni tudják annak a létét, létének celjat, céljának eszközeit, öntudatlan tevekenységét s mindent amit ők meglátnak külön-külön és együttesen is, ez mint láthatatlan vasmarok kapcsolta őket helyükhöz es szinta lelkesülten folytatták vitatkozásukat.) Fiu: Ugy veszem ki a szavaiból, hogy ez a testület nem tüz ki magas célokat, melyeknek eléréséért a tagoknak küzködni, vergődni, elmerülni kell az elébök került akadályok sártengerében s mindezt azért, hogy idővel a verejtékes munka árán előhívott eredmény hozzáférhetetlen és csak megbámulható szépség legyen épen azoknak, akik azt előhívták. Azt veszem ki a szavaiból, hogy itt minde&ki csak azért van, hogy küzködés és tülekedés nélkül előidézze minden egyesnek a nyájas együtt- és jólérzesét. Olyan társaság ez, ahol az embernek nem kell légfürdőben megtisztulva, egyéni tulajdonságokat levetve, egy illem, morál, etiquette által körülszabott alakban megjelennie, itt nem kívántatik bábalak, szalonfigura felöltése, hogy beleveszszen a szem az egyformaság, az iHemmozdulatok, szalonszerüségek utánzásába, itt egyéneket akarunk látni, különböző indulata, husu, vérű embereket, indulatokat: gőgöt, fölényt, hizelgést, modorosságot, modortalanságot, őszinteséget, simaságot, darabosságot; ezeknek a kilátása fogja képezni a mi gyönyörűségünket, a mi mulatozásunkat, és a képek sorozatában fel fog tűnni a magunk kifordított belseje is es megfogjuk egymást ismerni és bizalmasak leszünk egymáshoz és rokonszenvvel, érdeklődéssel fogunk tekinteni egymásnak a sorsára, mert minden ember kitálalt valójában fogunk egy egy vonást találni, amiben ráismerünk saját magunk arcképére. (Az utolsó szavakat már hadarva mondja, mert a leány szemeiből nagy megértést és helyeslést olvas ki s nagy hajlandóságot arra. hogy az eszmecserét most már ő fogja foly • tatni.) Leány: És ez a mi kis társaságunk foly tonosan változó otthona lesz a felmelegedni élni kivánó embereknek. Itt togja előadni a; életsujtott keserűségét, a diadalmas harcos hangos élet ujjongását, a busszerelmes csalódását. X 9 u a N sc > Saját gyártmányú áll iteti 2 K-M kaptat BLDHBEHS JÓZSEF beztyü, füzó és kötszer gyárában. Telefon 96 Párisi fűzők, támgépek, hátegyenesítök, sárvkötők, haskötők és mindennemű kötszerek Í^Etr 1" 1- Kaisn próbaterem es p+ w N © •3 © r
