Nyírvidék, 1912 (33. évfolyam, 27-54. szám)

1912-11-24 / 47. szám

47-ik szám. 1912. november 24. 5 a kezdő művész vergődéséi,, szárnypróbálását, mert itt minden szívből szeretet, rokonszenv, mert itt minden szemből biztatás s megértés, mert itt minden kézből simogatás, támogatás árad. S észre sem veszszük, már saját rokonszenvünk, biztatasunk mint bizalom tér vissza hozzánk, mikor arra magunk is rászorultunk. (A leánynak utóbbi szavai percről-percre több érdeklődőt csalnak a báta mögé.) Azok a szalonok pedig, amelyek fagyos termeszetüknél fogva csak egy néhány embert fogadnak be magukba, melyek erkölcsi halállal sújtják a be nem kérezkedett és be nem fogadott szegeny embereket, mert vagy vastag rossz akarattal a feledés karjába dobják őket — ami a súlyosabb halál — vagv előveszik szegényeket s az utolsó Ízületig bemártják a pletyka nevü nyalánkságba — ami kényelmesebb halál, mert még mód van a feltámadásra, ha ugyan kinyilik a szalon ajtó a szegény megturösztött védtelen embernek a dörömbözése előtt s a mosolygó szatir arcok és süket fülek elé állhat védekezésével, ezek a szalonok be fognak zárulni, el fognak olvadni a szeretet, a rokonszenv eme helyiségei előtt. (A zene tovább hallható, sok pár köztük szereplőink is vígan lejtik végig a termet.) * SZABOLGSVÁRMEGYEITANITÓ EGYESÜLET KÖRE. A Szabolcsvármegyei Tanítók Otthona. A szabolcsvármegyei tanítók mindezideig mintha különféle nyelveken beszéltek volna: nein értették meg egymást; mintha nem is egy országnak lettek volna gyermekei, nem is egy állam érdekeit szolgálták volna: egymást lenézték, egymást kerülték. A nagy szellemek egymástól izoláltan küzdöttek a nemzeti jólét és nagyságért. De az apró embereknek szükségük van a tömörülésre, « concentrált szellemi egységre és az ebben rejlő ető fölismerésére, hogy ez a nemzeti erő forrásává lehessen; ez egység a nemzeti egység alapföltétele is. Az Otthon falain kivül és belül hazánkat és nemzetünket imádva szerető szivünk legszentebb érzéseinek kell tettekben kifejeződniük. Ez lesz a szabolcsvármegyei tanítók és a példa vonzó erejenél fogva. ,ha követésre talál, a magyar tanítók térfoglalása, ez lesz a szabadságharca. A tettek mutatják majdan azt, mikép Kell a magyar tanítónak a haza iránti szent kötelességeket teljesíteni, a hazát a szeretet óvatosságával őrizni. Mert a magyar tanítónak más a szerepe és szerepköre, mint a külföld nagy államai, az egynyelvű ország tanítóinak. A magyar tanító nemcs&k schuhlmeister, hanem néptanító is. Vagyis működési köre nemcsak az isko'a faláig terjed, hanem ezenkívül hosszan, mélyen nyuiik a népretegbe s s hivatása az uj honfoglalás, az uj szabadságharc, a nemzetnek nyelvében örök időkre való éltetése. Ha a tanítók hivatásuk magaslatára akarnak emelkedni az Otthonban és az Otthon által, ugy be kell mutatniok mily tényezője az öllamnak a tanügy, ez a kitagadott mostoha gyermek. Igen, bar hatalmas politikai tényezőnek tarlják s maguk a tanítók is XIV. Lajos L' Étate'est moi mondására analóg hangoztatják : az iskola én vagyok s nemsokára az iskola fogja elbizakodottan állítani : az állam én vagyok ; mégis Mária Terézia óta, ki a Batió Educationis-t adta ki s a tanügyet politikumnak és felségi jog kőiébe tartozónak jelentette ki: érdemleges elbírálásban sohasem részesült s maradt mi volt : Fenn az ernyő nincsen kas tanügy politika. Pedig, ha a tanügy abban a pártoló figyelemben és áldozatkészségben részesülne, mint a hadügy, ugy akkor csodákat lehetne művelni e nemzettel — persze csak ugy, ha az alkoholnak nem rabja — melynek ereiben még mindig csörgedez az őserő. Az erőt mutatja a nemzet óriási haladása, mely bámulatba ejtette a müveit nyugat államait, barátait egyaránt. Rüdinger, kinek a magyarokkal nem épen barátságos érzülete köztudomású, példatlan tüneménynek nyilatkoztatja, hogy a magyar nép egy ugrással — a középtokok átugrásával — lett bevezetve a kiképzett kulturális életbe s egyszerre belépett az európai államélet viszonyaiba. Az Otthon, mint a szép, jó és nemes mag vetője és ápolója, megköveteli a gondolkodás szabadságát, az akarat erejét, a tettvágyakat, a rendszeres és nem ötletszerű munkát, — a munka megosztást s végül az eredmény tudományos, morális és szociális értékét. A szellemet és az őserőt nem oly egyformára es törpére kell tehát szűrni, mint ezt Madach a mai napig is dívó rendszerben gúnyolja, akkor, ha a haladás az Otthon kitűzött zászlója. Az antodidaktikai képzés, a helyesen kiválasztott és jól elrendezett munka lehet csak az Otthon gyarapodásának, haladásának legbiztosabb talp köve. Tapasztalatból tudjuk Talmud e szavainak igazságát: keserű a munka gyökere, de édes a gyümölcse Az Otthon munkásai a munka gyökerét keresik s a munka nemesítő hatása lesz egyedüli jutalmuk, de munkájuk gyümölcsét nem élvezik. E munkában tehát nem az önző érdekek, a kapaszkodá.i vágy lesznek a tettek rugói s nem a hiúság kígyójának csábító szavai az intézők, hanem a közérdek. Ki tehát munkálkodni, küzdeni akar a jövő boldogságáért, ki borostyánt akar ültetni, melynek árnvékábau pihenni talán sohasem fog, azokhoz csak egy és e szavunk van: kövessenek. Semaphor. A fizetésrendezésről sok mindenféle hír kering. Mindezen hírekből csak az bizonyos, hogy ugy az állami, mint a községi és felekezeti tanitók részére felvett összegek csak arra elegendők, hogy a helységek és a kezdőfizetés szerinti különbség elinimáltassék s bármely helyen és bármilyen jellegű iskolánál működő tanító kezdőfizetése 1200 korona legyen. Igy az eddig 1000 kor. törzsfizetésü tanitók 200 kor. az 1100 kor. törzsfizetésüek 100 kor. fizetésjavításhoz jutnak. Megteremtődik egy állapot, amely az érettségivel egyenlő képesítésű tanító számára mindössze 200 kor.-val biztosit kevesebb kezdőfizetést, mint amennyi a VIII. fizetésű osztályba is bejutó négy középiskolát végzett kezdő-, segéd- és altiszteknek van. Az eddig kiszivárgott hírek szerinti fizetésrendezés esetén 1913-ban igy alakulna az állami és nem állami tanítónak a helyzete. A családi póttékot mindegyiknél három gyermekre állítjuk be, mert a tanítónak ennél kevesebb alig szokott lenni. Állami tanító Nem állami tanitó Szolgálati év Fizetés K Családi pót.K Összesen K Ossz.fizetés 1— 4 1200 600 1800 1200 5- 8 1400 600 l-000 1400 9—12 13—16 17-20 21—24 25-28 29—32 33—36 1600 1800 2000 2200 2400 2600 2800 600 600 G'JO 600 600 600 600 2200 2400 2600 2800 3000 3200 3400 1600 1800 2000 2200 2400 2600 2800 A nem állami tanítóknál családi pótlék nincs. Megállapítható, hogy az állami tanítónak 28 éven át évente 200, azután 300 éS 400 koronával kevesebb a fizetése, mint a kis kvalifikációja tisztviselőnek. A nem állami tanítónak azzonban 28 éven át 800, azután pedig 900 és 100 koronával lesz kevesebb a fizetése, mint a kis tisztviselőnek. Eszerint a beállítás szerint az előléptetés 4 évenként történik. Ez azonban még nem bizonyos s ha az előlépés ideje a nem állami tanítóknál 5 évben állapittatik meg, akkor még nagyobb különbségeket kapunk eredményül. A táblázat szerinti esetben az állami és nem állami tanitók évi jövedelme között csak a 600 korona családi pótlék okoz különbözetet ; az öt éves előléptetés törvénybeiktatása esetén azonban már a 4-ik évtől kezdve a fizetésben is differenciák fognak előállani. Megjegyzendő még az is, hogy e fizetési tervezet mindig csak férfi tanítókat emleget. Végre Nagyvárad város fegyelmi választmánya itélt Balogh Károly igazgató-tanító fegyelmi ügyében. A vád ismeretes: Balogh Károly .Küzdelem" címen lapot indított, ennek hangja nem tetszett a kőzaktatásügyi miniszternek s Balogh Károlyt azzal tiltotta el lapja szerkesztésétől, hogy egyúttal fegyelmi vizsgálatot is elrendelt ellene, mert engedély bevárása nélkül adta ki és szerkesztette lapját. Thury László tisztifőügyész dorgálásra kérte ítélni Balogh Károlyt, mig dr. Ágoston Péter jogakadémiai tatiár jogi érvekkel gazdag beszédében sorra kimutatta, hogy Balogh inkriminált cikkeiben nincs semmi olyan, mely anyagul szolgálhatna fegyelmi vizsgálatra s a szabadsajtó korszakában mindenki szabadon elmondhatja gondolatait. A fegyelmi választmánynak nehéz is volt a szerepe Ágoston Péter jogi véleményével szemben, de Balogh Károly elitélését mégis kívánta valaki! E». a valaki Biharban nagy, sőt legnagyobb ur. És ezért ítélték el 50 kor. pénzbirságra, mert Balogh lapjában ugy jelentette be kilépését, hogy ezentúl özv. Balogh Károlyné, a szerkesztéstől eltiltott Balogh Károly édesanyja szerkeszti a lapot. Ujabban az a hir járja, hogy Nagyváradon egyedül csak azt az iskolát akarják államosítani, melyben Balogh Károly tanít, bizonyára azért, hogy egyszer csak arra ébredjen, hogy .szolgálati érdekből* valamelyik eldugott hatáiszeli falvacskába helyezik át a szép Nagyváradról. Felvilágosító válasz többekről jövő tudakozódásra.A többek részéről hozzám intézett azon kérdésre, miszerint miért nem fogadtam el az általános tanitótestületi elnökséget, egyenként nem akarok, de meg nincs is időm reá válaszolni, azért e lap hasábjain kívánok felvilágosítást adni. Mindenekelőtt előre kell bocsátanom, amit talán némely fiatalabb kartársaim nem tudhatnak, hogy én, mint 37 éves tanitó 36 eves tagja vagyok e tanítótestületnek, ott voltam ennek bölcsőjénél, s ápolásában, s fejlődésében szerény tehetségemmel, de kellő buzgósággal igyekeztem közreműködni annak több, nagynevű vezérei alatt, választmányában is huzamosabb idő óta benn voltam s igyekeztem tevékeny részt venni a munkából, részesültem megtiszteltetésben is. Most azonban, midőn tapasztaltam azt, hogy e megtisztelő bizalom egységes, általános voltát egy engem s multam nem ismerő, bár kisebbség, megzavarta, önérzetemet érintette, visszavonulásommal igyekeztem előmozdítani örömüket, óhajuk teljesedését annyival inkább, mivel ha elég élesen láttam, némi intrikát is észrevettem. Igy most maradok és leszek a tanítótestület igénytelen közkatonája. Kemecse, 1912 november 20. id. Délezeg Sándor ref. tanitó. A tanitók betegsegélyaöje. Álmodozó, kicsi puszták, félben maradt hegymögőtti falvak s feltörő városok tanítóinak érdekében írjuk e sorokat, melyeknek fejlődését a tanitó lendíti előre. Mert a tanitó mindig a fejlődés szekerébe volt fogva. És ott is marad. Mert a kultura mindig azok ellen lázad fel, akik teremtették. Csakhogy mig a tanitó eme emberfeletti, győnyőrüseges missziót végzi, nemcsak a vérében fárad el a törtető plazma, nemcsak a kimerültség gyötri őt a szenvedésig, de ezer betegség csirája lopja magát szervezetébe. Sőt műhelyéből gyilk >s bacillusokat hord haza otthonába, hol édesen alvó gyermekeinek álmát elűzi a halál láza. A mai iskola még a betegségek gyűjtő központja. A tanitó csaladja kapja meg mindig legelőször a fertőző betegségek legkülöafelébb nemeit. Statisztika igazolja, hogy a tanítói palya a leggyilkosabb. A tanítóságnak csupán het százaléka éri el az ötvenedik életévet. Tehát a tanítóság a társadalomért nemcsak a maga, hanem a családja életét is kockára teszi. Tehát a legteljesebb segítséget egy nobilis nemzetnek nem volna szabad megtagadni tőlük. Mert minden nép intelligenciájának az a fokmérője, hogy mennyire becsüli meg tanítóit. A magyar tanitó pedig ma világtipusa a müveit, kilökött proletárnak. Egy sorban teng a postaszolgával, vasúti málházóval és hordárral. A nyakkendők, cipők, keztyük, uti bőröndök, Ingek, sétabotok nagyválasztékban érkeztek Oicső árak. Herpay Ernő uri divatáruháza Nyíregyháza, Zrinyi Ilona u. 5.